Komplex vízgazdálkodás energiahasznosítással Folyószabályozás, vízlépcsőkkel megvalósított komplex rendszerben Dóra Tibor 2010.11.26. Tervezett és tényleges megvalósítások a Tiszán és a Dunán 1 2 3 4 Az érdekeltségek súlya %-ban Hely Vízgazdál- kodás Vízenergia Hajózás Egyéb infrastruk- tura Tisza- Kisköre 73,0 19,3 5,3 2,4 Duna- Bős 17,5 63,3 12,1 7,1 A vízjárás szélsőségei LKQ m3/s Q 1 % LKQ:Q 1 % Tisza- Kisköre 45 4 030 1:80 Duna-Bős 570 10 600 1:19 Kiskörei vízlépcső rendszerének eredményei •Utólagos környezeti hatásvizsgálat alapján Közvetlen hatások A vízjárás •Jellemző vízhozamok értékei (középérték, szórás, elosztás) szignifikánsan nem változtak, •Jellemző vízállások a felvízi oldalon nőttek A felvízi vízállások emelkedése Jellemző vízállás Tiszafürded (30 fkm) Tiszakeszi (70 fkm) Tiszalök (140 fkm) Éves kisvíz (KV) 5,1 m 1,9 m 1,5 m Éves középvíz (KÖV) 3,3 m 1,5 m 0,4 m •Az évi nagyvízállások középértékei mind fel-, mind alvízen nőttek, •Az árhullámok apadási sebessége az alvízen nőtt, az áradások sebessége nem nőtt •Az árvízi esésviszonyok nem változtak, a medermozgások lényegtelenek. A jégjárás •A jégzajlás a felvízen 10-12 nappal korábban kezdődik és 7-14 nappal később szűnik, •A jég elvonulás az alvízi oldalon 5-10 nappal korábbi A hordalék Időben csökkenő lerakódás, értéke 3-500 000 m3/év A meder •A felvizen fokozatosan töltődik a meder gyengén szélesedik és a rézsűk laposodnak. •Az alvízi meder eróziója nőtt, de nem kritikus. A vízkészlet A vízlépcső feletti hullámtérben létrehozott tározó távlatban 405 millió m3-es hasznos tározótérfogatával megnöveli a kielégíthető vízfogyasztást. 5 6 A vízminőség A felvízi oldalon a Tiszába ömlő igen szennyezett vízfolyások (Sajó, Eger, Laskó) dacára a tározó összvízhasználat szerinti vízminősége I. osztályú az esetek 80 %-ában és nemkívánatos érték nincs. A tározó vízének oxigénellátása jó, a vízlépcső alatti szakaszon dúsabb. 7 Az üledék minősége Szervetlen jellegű, a szennyező anyagok nem befolyásolták, dúsulás nincs. A növényvilág •A tározó területén ligetes mocsárvilág volt, a magasabb fekvéseken elöntési kockázatokkal terhes külterjes mezőgazdasági művelés. •A tározóvá alakulás folyamatában: .Az 1 m-nél nagyobb vízborítású nyílt vizes területek váltakoznak kisebb vízmélységű mocsaras növényekkel benőttekkel, mozaikos tározótér alakult ki. .Vannak változó összetételű erdős területek a magaslatokon. .A fitoplankton állománya stabil. •A tározóban nem kívánatos helyenként túlburjánzó növényvilág állandó jellegű karbantartást igényel. Az állatvilág •A tározóban új vízkedvelő állatfajták (hód, pézsmapocok, vidra) és gazdag madárvilág (fészkelő-, táplálkozó-és pihenőhelyként több mint 200 faj használja) alakult ki. •A tározó felső része nemzeti parkként a világörökség része. •Halbiológiailag a korábbitól eltérő és megnövekedett halállomány alakult ki a tisztább vízi élőtérben. •A vízi élőlények fontos csoportja (csigák, kagylók, férgek, lárvák) és a zooplankton állomány stabil. A talajvíz és belvíz •A tározó megerősített töltései mentén kialakított új egyesített rendszerű belvíz és –helyenként talajvízkutakkal kiegészített –automatikus üzemű vízszintről vezérelt szivárgóvíz megcsapoló csatorna rendszer épült ki. •A megcsapolórendszer a Tisza védtöltéseinek 1-2 km-es sávjában jól stabilizálja a talajvízállást, ezzel megszünteti az árvizes időszakokban a töltések mentén jelentkező fakadó vizeket, buzgárokat, magas szintre emeli a csatlakozó területek belvizeinek levezetésének a lehetőségét és közel állandó optimális mélységű talajvíz- állapotot biztosít. 8 9 10 Éghajlati viszonyok és mikroklíma •Kedvező változások a tározó környezetében •Hőmérséklet átlaga 0,3-0,4 °C-al nőtt •Hőmérsékleti szélsőségek csökkentek (fagyos és hőségnapok) •Relatív páratartalom nőtt. •A potenciális párolgás csökkent. •A csapadékösszegek alapján azonban az aszály-veszélyeztetettség változatlan. Talajtani és termelőhelyi viszonyok •A tározó menti 1-2 km-es sávban a növényzet számára optimális mélységű és stabilizált talajvíztér alakult ki. •Ezen befolyásolt térben nőtt a talajok termőképessége, csökkent azok só, szóda és lúgosság tartalma. Közvetett hatások és hasznosítások A víztermelés és szétosztás: •A tározó vizének a felhasználásával a mindenkori érkező vízhozamok a fogyasztói igényekhez igazodóan módosíthatók. •A vízszétosztás gravitációs csatornák segítségével történik, ezért a már kiépült szivattyús vízellátások (mintegy 70 m3/s) részben megszűntek, részben –a kisebb emelőmagasság miatt –csökkenő energiaráfordítással üzemelnek. •Az évek 80 %-ában a teljes kiépítés mellett (91,20 mAf-i duzzasztás) 210 m3/s-os, a jelenlegi 89,25 m.A.f-i duzzasztás mellett 120 m3/s-os csúcsvízfogyasztással jellemzett vízfogyasztás elégíthető ki. 11 12 Vízerőhasznosítás •28 MW-os megújuló energiaforrás létesült, átlagosan 85 millió kWh/év termeléssel. •A vízerőmű 1974-es üzembelépése óta minden lehetséges állapotban csúcsenergia-termelés biztosításával működik. •Olcsón termel villamos energiát. Hajózás A hajózsilip biztosítja a vízlépcsőn az átjárhatóságot, 140 km-es III.o. hajóút feltételi (hajózási mélység, szélesség, kanyarulat) jöttek létre a Tiszán Kisköre- Tiszalök között. Árvízmentesítés A kiépített védelmi rendszer (hullámverés ellen védett, teherbíróbb, megcsapoló- rendszerrel stabilizált talajvízállapotú) biztos védelmet jelent az 1 %-os valószínűségű árvizek és duzzasztott vízállások mellett. Üzemelése tervezhető munkafeladat és lényegesen lecsökkentett árvízi védekező munkák mellett végezhető. Belvízvédelem A tározó és a főcsatornák mentén megvalósított egyesített megcsapoló és belvízlevezető rendszer gravitációs és szivattyús beemelés lehetőségével biztosítja a csatlakozó területek belvizeinek bevezetését a Tiszába, mintegy 50 m3/s-os kapacitással. A kiépített rendszerrel a belvíz-mentesíthető területeken lehetővé vált a 10-30 l/s/km2-es fajlagos vízelvezetési kapacitás 40-50 l/s/km2-re történő megemelése. Öntözés A rendszer két főcsatornájával (Nagykunásági 80 m3/s, Jászsági 48 m3/s) az ország legrosszabb csapadékellátott- ságú arid területén 500 000 ha-os területen biztosít öntözési, halgazdasági és egyéb (ipari, emberi) fogyasztók számára megfelelő vízellátási lehetőséget. 13 14 15 16 17 Halászat A tározó maga nagy mértékben biztosított új horgászati, halászati lehetőséget. A vízellátó hálózat halastavak, ivadéknevelők vízigényét biztosítja. Erdészet A tározó és az öntözőfőcsatornák mentén telepített a jó talajvízellátást megháláló erdősávok haszonnövények, széltörők, elősegítik a talajvíz szinten tartását. Üdülés A ma már közel 100 km2-es –távlatban 127 km2-es –kifogástalan vízminőségű duzzasztással létrehozott Tisza-tó már nagy méretű üdülőkörzetek (Kisköre, Abádszalók, Sarud, Poroszló, Tiszafüred) megvalósítását tette lehetővé, amelyek kihasználtsága fokozatosan nő. Közlekedés Az érintett úthálózatok korszerűsítése, helyenkénti bővítése készült el. Új közúti átkelés a vízlépcsőnél a Tiszán. Településfejlesztés Kiemelten Kiskörénél és az üdülőkörzeteknél. Vízvédelem és környezetfejlesztés •Nőtt a Tisza felhasználható vízének tisztasága. •Nőtt a víz öntisztuló képessége. •Csökkent a szennyezettség koncentrációja a tározott vízzel való kiegészítéssel. •A tározó mentén megszűnt az árvizes veszélyeztetettség. •A tározó mentén optimális mélységben állandósított talajvíz állapot kedvező a humanizált környezet számára, csökkenti a szikesedést, növeli a földek termőképességét. •Egy új vízi környezet megnövelt természeti értéket, világörökségi tájat hozott létre. Összességében a létesítményrendszer •Hozzájárult a térség fejlődéséhez •Megalapozza további fejlesztések lehetőségét. •A társadalom számára kedvező körülményeket biztosít gazdasági, energetikai, természeti és környezeti állapotok fejlesztésével, javításával. Javaslatok •A Tiszán meg kell építeni a Csongrádi Vízlépcsőt és ezzel 20 MW teljesítményű megújuló energiakapacitást, további vízellátási és védelmi biztonságot és összefüggő 600 km-es tiszai vízi utat lehet (Tiszaújváros és Miskolc ipari övezete) megvalósítani. •Célszerű lenne a Duna-stratégia részeként előirányozni a „Magyarországi és közös érdekeltségű Felső-Duna szakasz komplex hasznosítására, a csatlakozó térségek fejlesztése” projekt megvalósítását. Ennek keretében 430 MW-nyi megújuló energiateljesítmény előállítását és működtetését. •A Dunán még két magyar vízlépcső (Adony, Fajsz) lenne létesíthető mintegy 350 MW-nyi megújuló energiateljesítmény előállítására és működtetésére.