Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók
1856
1856. március 30. A krimi háborút lezáró párizsi békekongresszuson több pontban foglalkoztak a Duna torkolati szakasza hajózhatóságának kérdésével. A folyó torkolatánál szükséges szabályozási munkák kijelölésére és végrehajtására a szerződést aláíró hét nagyhatalom döntött az Európai Duna-bizottság létrehozásáról.

Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Kerényi A. Ödön levele a Heti Válasz szerkesztőségének
Kerényi A. Ödön




Kerényi A. Ödön levele a Heti Válasz szerkesztőségének.

Tisztelt Szerkesztőség!

A HETI VÁLASZ április 16., csütörtöki számában címoldalán tudósítanak a hágai nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymaros Vízlépcső Rendszer ( BNV) perben hozott, 1997. évi Ítéletének végrehajtásával foglalkozó kormánytárgyalások újraindításáról.

Meglepő módon a szlovák külügyi tárca szóvivője, Boris Gandel szerdai, üdvözlő nyilatkozatából értesültek a magyar kormány ezen szándékáról
Szabó Marcel az ügyben illetékes, újonnan kinevezett, magyar miniszteri biztos hétfői sajtóértekezletén a következőképen indokolta ennek szükségességét: „itt lenne az idő, hogy ezt a fájdalmas sebet végre a két ország begyógyítsa”.

Ezzel a megállapítással minden reálisan gondolkodó, magyar mérnök, közgazdász és politikus is egyetért.

Sajnálatos azonban hogy a vezércikk hiányosan és szándékosan, félrevezető módon kommentálta a körülményeket.
Állításomat tömören a következőkkel bizonyítom:

- Az Ítélet végrehajtásával foglalkozó kormánybizottsági tárgyalások rendszeresen, de eredménytelenül 14 éve folytak és csak az Orbán kormány hatalomra jutása után szakadtak meg.

- Az eredménytelen tárgyalások kára elsősorban Magyarországnak okozott „fájdalmas sebet”. A bekövetkező hátrányokat a mellékelt tanulmányomban szemléltetem. A szlovák fél ugyanis a megegyezés hiányban maga használhatta fel a Bősi Vízerőmű teljes, évi kb. 3 milliárd kWh termelését, aminek 1/3 része a vízjog szerint magyar tulajdont képez.

- Az Ítélet kiinduló, magyar félremagyarázása, annak egy kiragadott szövegrészén alapszik, miszerint a nagymarosi gát „építésének már nincs értelme”, mivel erre a csúcsüzemmód érdekében lett volna szükség. A napi, rendszeres csúcsüzemről valóban mindkét fél lemondott – éppen az én kezdeményezésemre, aki akkor a magyar villamosenergia-rendszer (VER) főmérnöke voltam - , de az érvényesnek ítélt szerződés- egyéb célkiűzéseinek teljesítését ( évi 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termelést, állandó, magas vízszintet adó duzzasztást , ezzel egész évben bonyolítható nemzetközi hajózást, a kiszáradó mellék ágak feltöltését, a lesűlyedt talajvízszint emelését, ezzel az ivóvízbázis biztonságát, az árvízvédelem növelését stb.) eredményezhette volna.

- Minderről bőséges dokumentációt találhatnak a Reális Zöldek Klub honlapján ( www.realzoldek.hu) Köztük a kormányoknak írt előterjesztéseket, amelyek bizonyították a téves magatartás tarthatatlanságát. Mellékelem Orbán Viktor miniszterelnök úrnak írt levelemet, amelyre csak alacsonyabb szinten kaptam elutasító választ.

- A megállapodás kulcsa nem új szerződés kötése, hanem a Nagymarosi Vízerőmű újraépítésének magyar vállalása. A szlovák fél ehhez logikusan ragaszkodik, mivel ez a kiinduló pontja a Duna Bizottsággal legutóbb 2000 évben törvénybe iktatott Egyezmény teljesítésének is.

- Ezt az álláspontot ma már az MTA, és a BME szakszervei mellett, civil szerveztek sora támogatja, köztük a fentebb hivatkozott Reális Zöldek Klub.

- Az Egyezmény műszaki tervében Magyarország vállalta, hogy Bős után megépíti a Nagymarosi, az Adonyi és a Fajszi Vízlépcsőket is. Ezek hiánya jelenleg a legfőbb akadálya a Duna-Majna-Rajna csatorna kihasználásának, ami az Északi tengertől a Fekete tengerig lehetővé tenné a dunai nemzetközi hajózás forgalmának a jelenlegi sokszorosára való emelését. Emellett biztosítaná a Duna komplex hasznosításának számos egyéb előnyét.

-

- Mindaddig, amíg Szabó Marcel miniszteri biztos úr nem a fenti alapelvet képviseli, a megegyezés a szlovák féllel elképzelhetetlen. Levelemet természetesen neki is továbbítom.

-

- Tudomásom szerint szélesebb körű társadalmi előterjesztés is előkészületben van , amely a miniszterelnök urat kívánja meggyőzni, hogy a tárgyaló bizottságnak adandó utasítása a fenti irányelven alapuljon és ne ismételjék meg a korábbi , alkotmány sértő kormányhatározatot, ami ellen a mellékelt Indítványt tettem az Alkotmánybíróságnak. Az AB az Indítványt illetékességi indokkal utasította el, mi ellen sikertelen panasszal éltem. Legújabban Dr Szabó Máté AJBH vezetőt kértem fel az AB Indítvány újbóli beadására, de választ még nem kaptam.

- Tisztelt Szerkesztőség!

- A fentiekből láthatják hogy nyugdíjas éveimből 23 évet töltöttem el az 1990. évi politikai rendszerváltás egyik legnagyobb tévedésének felszámolásával. Sajnos eddig eredmény nélkül. Ebben nagy szerepe volt a média tájékozatlanságból származó ellenséges magatartásának.

- Kérem, hogy tanulmányozzák át az ajánlott iratokat és, ha meggyőződtek azok tárgyilagosságáról legyenek támogatói a javasolt , új , tárgyalási irányelveknek.

- Tisztelettel

- Kerényi A. Ödön Vasdiplomás gépészmérnök (az idén várhatóan Rubin)

-

- Budapest, 2012. 04.19.



----------------------------------------------------------


Kerényi A. Ödön tanulmánya (2)
Az EU Duna stratégia elfogadott, jelen változata hátrányos Magyarországnak
A Duna komplex hasznosításának hívei abban bíztak, hogy a soros magyar EU elnökség a magyar érdekek élharcosa lesz. Sajnálatos, hogy nem ez történt. Ugyanis a jelen változat sem az EU közös célját, sem Magyarország érdekét nem szolgálja, sőt hazánk számára kifejezetten káros következményekkel jár. Az 1990. évi politikai rendszerváltás áldozatává vált a Nagymarosi vízlépcső. A beruházás leállítását az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága 1997. évi Ítélete minősítette tévesnek azzal, hogy érvényesnek mondta ki a Csehszlovákia és Magyarország között 1977- ben létrejött nemzetközi Egyezményt a Bős-Nagymaros Vízlépcső rendszer megvalósítására.
Az Ítélet végrehajtására azonban , annak szándékos félreértelmezése miatt, immár 14. éve nem került sor, mivel a magyar Kormányok megtagadták a Nagymarosi Vízlépcső újraépítését. Alkotmánysértő kormányhatározat mondta ki 2004-ben, hogy a Dunán újabb gát nem építhető. Ez szemben áll a Duna Bizottsággal kötött és 2000-ben törvénybe iktatott nemzetközi Egyezménnyel, amely szerint Magyarország vállalta a Bősi Vízlépcsőn túlmenőn a Nagymarosi, az Adonyi és a Fajszi Vízlépcsők megépítését is.
A vízlépcsők nem csupán a hajózási forgalom bővítést szolgálják , hanem több más nemzetgazdasági ágazat érdekeit is.
Ezek közül is kiemelkedik az energetika, amelyet a magyar EU soros magyar elnökség a sikeres tevékenységei között emleget. Az EU közös energetikai irányelvek között a megújuló energia felhasználás növelése az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzés, ami a klímaváltozás káros hatásait hivatott mérsékelni.
Sikernek tekinthető-e , hogy a vízlépcsők építésének megtagadása 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termelést dob ki Magyarország távlati villamos energia mérlegéből . A 4 TWh hazánk jelenleg fogyasztásának kb. 10 %-a és közel 10 évi igény növekedését fedezné! Ha ezt fosszilis energiából kell fedezni 3,2 millió tonna többlet CO2 gáz jut a levegőbe.
Nem környezetvédelmi tudathasadás ez? A melegház hatást okozó gázok kibocsátásnak csökkentését akadályozó javaslatnak örvendezni?
Az utolsó pillanatokban vagyunk a hibás Duna stratégia megváltoztatása az EU Taná0 végső ülése előtt.
Szomorú az, hogy néhány, fontos pozícióban lévő szakember, mérnök is árulója lett hivatásának. Kirívó példa erre Barsiné Pataki Etelka , az EU Duna stratégia magyar kormánybiztosa, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, aki a Kossuth Rádióban is örvendezett a soros magyar EU elnökség sikerének , miszerint elfogadták az előterjesztést. Külön kiemelte, hogy a Duna Stratégia nem is magáról a folyamról szól, hanem a dunamenti országok egyéb ügyeiről! Megdöbbentő szemlélet egy kultúrmérnök szájából, aki diplomázott a vízerő-hasznosításból, a vízgazdálkodásból, az árvízvédelemből, vízépítésből stb..
A történelem számra szükséges rögzíteni, hogy milyen hátrányok származnak abból, ha a Duna stratégia a jelen változatban kerül véglegesítésre. A várató hátrányok megjósolhatók Kerényi A. Ödön azon tanulmányából, amely a vízlépcső építési előnyeit mutatta be.
A szerző tömör fogalmazásában az alábbi következményekkel lehet számolni.:
„Az EU Duna stratégia jelen változatának elfogadásából keletkező hátrányok
1. Vízlépcsők nélkül tovább mélyül a Duna meder, ami alacsony vízállásnál, veszélyes következményekkel jár;
2. A vízlépcsők hiánya akadályozza a nemzetközi hajózás fejlesztését, ami a Duna-Majna-Rajna csatorna fő célja;
3. Lemondunk évi 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termeléséről;
4. Nem létesül három Duna híd pótlása, amit a vízlépcsők keresztgátjai adnának;
5. Tovább szárad a Duna-Tisza közi homokhátság a talajvíz szint csökkenése miatt;
6. Csökken a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló öntözés lehetősége;
7. Veszélybe kerül az ivóvíz bázis a talajvíz szint csökkenése miatt;
8. Nem fejlődik a vízi és partmenti turizmus, amit az állandó vízszint segítene;
9. Nem használható ki a Bős Vízerőmű 360 MW csúcserőműi többlet kapacitása;
10. Nem hasznosul a Duna visegrádi, sziklás szűkülete, amely hasonló fontosságú, mint a Vaskapu a Kazán szorosban;
11. A magyar Duna szakaszra javasolt bárkák építése többe kerülne, mint a Duna Bizottság ajánlása szerint ma is működődő hajóparkok igénybevétele a nemzetközi hajóforgalom növelésére;
12. Nem valósulna meg az EU VII. nemzetközi útvonal fejlesztési célja;
13. M.o. nem hajtaná végre a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi Ítéletét , amely érvényesnek mondta ki az 1977-ben kötött BNV szerződést, mivel nem állapodunk meg a szlovák féllel a Nagymarosi Vízlépcső újraépítésében;
14. A vízlépcsők hiánya csökkenti az árvízi biztonságot az oldalgátak nagyobb rongálódása miatt, amit a vízszint évi, többszöri, 8 méteres ingadozása okoz;
15. Nem valósul meg a Duna vízhozamának kívánatos visszatartása, ami jelenős víztartalékul szolgálna az aszályos időkben;
16. A duzzasztások hiánya nyáron, már jelenleg is csökkenti a Duna melletti nagy hőerőművek teljesítményét a hűtővíz mennyiség korlát miatt, de a Fajszi Vízlépcső nélkül nem is lehet a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítését sem friss vízhűtésűre tervezni és emiatt drágább lesz mind a beruházás, mind az üzemköltség is;
17. Károsul a klímavédelem , mivel a kieső, évi 4 TWh megújuló vízenergia pótlása a fosszilis tüzelőt használó hőerőművekből 3.2 millió tonna CO2 kibocsátás többletet okoz.
18. A szükséges földgáz többlet tovább növeli hazánk amúgy is nagy import függőségét.
19. Tovább növekszik a Nagymarosi Vízlépcső beruházás leállítása miatt, a számvitelileg is igazolható kár és elmaradt haszon, ami 2010-ig meghaladta a 2,3 milliárd USD összeget és évente további kb. 60 millió $-ral nő a Bősi Vízerőmű termelésének 1/3 vízjogos magyar hányada, azaz kb. 1 milliárd kWh értékének elvesztése miatt. A teljes igazolható kár 200 Ft/$ szorzóval számítva, eddig tehát kb. 460 milliárd Ft.
20. Az anyagi kár számítás nem tér ki a fentebb felsorolt egyéb hátrányok pénzben, elméletileg kifejezhető értékére, amit a szakértők fenti összeg 2-3 - szorosára is becsülnek.

A kárszámítás pontosítására a Kormány, célszerűen az Állami Számvevőszéket kérhetné fel, amely a 90-es években ezzel, részletesen foglalkozott.

A fentiekhez hozzáadandó az erkölcsi kár, amely nemzetközi viszonylatban keletkezett, a hivatalos magyar vízgazdálkodásnak a tudománnyal és világgyakorlattal ellentétes tevékenysége miatt.
Bízom abban, hogy a Kormány a fenti érvek alapján megváltoztatja eddigi merev álláspontját.
Budapest, 2011.04.18.
Kerényi A. Ödön vasdiplomás gépészmérnök


--------------------------------------------------------

Kerényi A. Ödön Állami Díjas, vasdiplomás gépészmérnök
Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettes
1121 Budapest Törökbálinti út 13/a
Tel.: 239 1244; email.: Kerenyia1@t-online.hu

T.
Orbán Viktor úr
miniszterelnök
Budapest

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Mint a magyar villamosenergia-ipar legidősebb , nyugdíjas műszaki vezetője fordulok bizalommal Önhöz az alábbi kéréssel, amiben csak ön tud segíteni.
A kérés az Európa Unió Duna stratégia magyar tervezet alapelvének megszabása a jelenlegi téves szemlélete helyett, amit az előző kormányok alakítottak ki. A téma kormányának öt minisztériumát érinti, amelyek eltérő véleménye miatt szükséges az Ön döntése.
Ismeretes az a szándék, hogy FIDESZ elnöksége feltárni kívánja az előző pártvezetés hibáit. Ezek közé tartozik a Bős-Nagymaros Vízlépcsők ügyének rendezetlensége.
A mai helyzet megítélésénél kérem figyelembe venni a következő, tézisszerűen megfogalmazott tényeket.
- Az MSZP kormányok megerősítették az 1990 . évi politikai rendszerválás legnagyobb tévedését a Bős-Nagymarosi Vízlépcsők szerződés felmondását.
- A téves szemléletet a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi Ítéletének végrehajtásánál is fenntartották, mivel azt szándékosan félremagyarázzák.
- Az MSZP kormányok nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy az Ítélet értelmezésében 14 éve fennálló vitában a Nemzetközi Bíróság döntését kérjék, mivel tudták, hogy a döntés számukra kedvezőtlen lenne és a Bíróság a szlovák félnek adna igazat.
- Az Ítélet szerint Nagymarosi Vízlépcsőt mindenképen fel kell építeni, mivel e nélkül az érvényesnek minősített 1977. évi szerződés komplex céljai nem teljesíthetők. E vízerőműre az energetikának már nem a „csúcsrajáratás” végett van szüksége, hanem a jelentős mennyiségű megújuló energia termelése céljából.
- Az MSZP Kormány 1139/2004(XII.11.) határozata, amely megtiltja Nagymarosi Vízlépcső újraépítését, alkotmánysértő, mivel ellentétben áll a Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezménnyel, amit az országgyűlés legutóbb 2000-ben iktatott törvénybe. Nyilvánvaló, hogy a törvény magasabb rendű jogszabály. mint a kormányhatározat, tehát ez nem írhatja felül.
- Az Alkotmánybíróság ez ügyben nem döntött véglegesen, mivel az általam - magán személyként - beadott Indítványt illetékesség hiánya indokkal utasította el. Az AB szerint legalább országgyűlési képviselő jogosult az Indítványt beadni. Az ismétlés ezideig nem történt meg. Volt ugyanis halovány remény ara, hogy a kormány maga változtatja meg határozatát. Ez azonban nem ez történt meg, de viszont a kormány megváltozott. Az új kormány felülbírálhatja elődei hibás intézkedéseit.
- Az EU megújuló energia hányad elvárását legolcsóbban a Duna vízerejének hasznosításával lehet teljesíteni, ami 4 milliárd kWh vízenergiát jelent. Ez azonban a téves pártpolitikai szemlélet miatt a távlati, magyar energiamérlegekben nem szerepelt.
- A témáról rövid tanulmányt is készítettem VER nemzeti stratégia címen, amit széles körben terjesztettem. Többek közt a Reális Zöldek Klub és a MEE honapján is olvasható. (l. 1. melléklet)
- A Duna vízerő potenciál azonnal megnyerhető része a Bősi Vízerőmű termelésének 1/3, jogos, magyar hányada, kerekítve évi 1 milliárd kWh, ami rögtön 2,5 % ponttal emelné meg a jelenlegi 5 % megújuló villamos energia részarányt.
- Ez a megújuló energia az erőmű 1992. évi üzemindulása óta a szlovák félnél maradt, mivel a hágai Ítélet végrehatásában nincs megegyezés.
- Ha Magyarország vállalja a Nagymarosi Vízlépcső újraépítését, ez a magyar energia mérlegben azonnal 1 milliárd kWh-val növelné a megújulók részarányát .
- Az újraépítés beruházási költsége viszont nem azonnal jelentkezik, hanem a megkötendő, megvalósítási szerződés ütemezése szerint, amire olcsó hitel is szerezhető az EU támogatása mellett.
- Kivitelező is biztosan szerezhető rá. Pl. az osztrákok, akik a bécsi Freudenau Vízerőművet a nagymarosi tervek alapján építették fel.
- Fontos tudni, hogy pl. szélerőművekben ezt a mennyiséget 400 MW teljesítőképesség tudná előállítani, ami a jelenlegi magyar szélerőmű kapacitás kétszerese. Emellett az áram önköltsége is kb. háromszorosa a bősi erőművének.
- A szlovák féllel való megegyezés hiánya eddig legalább 2 milliárd USD kárt okozott. A veszteség évente további 60 millió $-ral nő a bősi részesedésünk elmaradása miatt.
- Összehasonlításul megemlíthető, hogy a villamosenergia-iparunk fele vagyonának külföldi eladásából mindössze 1,2 milliárd $ volt az állami költségvetés bevétele, amit az államadósság csökkentésére fordítottak.
- Rendkívüli jelentőségű az a lehetőség, hogy szlovák féllel történő megegyezés alapvetően javítaná meg a jelenlegi feszült szomszédviszonyt és hatékonyan ösztönözné a közös gazdasági együttműködést.
- A javasolt kormánydöntés igen sürgős, mivel az EU Duna stratégia magyar részének alapelvét szabja meg. E nélkül pedig év végéig nem alakítható át a jelenlegi, hiányos tervezet.
- A jelen elképzelés épp a lényeggel nem foglalkozik, amit az EU célja lenne: A Duna nemzetközi víziút jellegével és a Duna komplex hasznosításával. A terv az eltérő körülmények miatt országonként más jellegű lehet. El kell kerülni azonban, hogy a terv szétaprózódjék számos , az EU-t nem érdeklő, belügynek számító témára.
- A feladatnak külön jelentőséget ad, hogy jövő első félévben Magyarország adja az EU elnökségét és 27 ország várja annak szakszerű és bölcs levezetését. Ez indokolja, hogy javaslatunk megfeleljen mind az EU elvárásának, mind szomszéd országokkal közös érdekeinknek is.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A tömör összefoglalás talán érzékeltetni tudja a téma fontosságát.
Kérem, hogy az érintett miniszter urakkal szíveskedjék megtárgyalni téziseimet és megállapodni a közös teendőkben.
Ha bármely részletben további tájékoztatást tart szükségesnek, mind magam, mind szakértő tásaim készséggel állnak rendelkezésére.
Budapest, 2010.07.26,
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön
Melléklet


------------------------------------------------------------

Másolat
T.
Magyar Köztársaság Alkotmánybíróság
Budapest
I. Donáti u. 35-45

579/J/2006/2

Tisztelt Alkotmánybíróság!
Hivatkozva Pálffy Ilona főtitkár asszony 2006.július 8.án kézhez vett levelére pótoltam a hiányzó adatokat és az alábbi, módosított Indítványt terjesztem elő.

INDÍTVÁNY
Indítványozom, hogy a t. Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. Tv. 1. § b/ pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotmányellenességi szempontból vizsgálja felül a
1139/2004. (XII.11.) Korm. határozat
a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatáskörzetébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és ezzel összefüggésben a magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő álláspontról
című jogszabályt, mivel az :
1. Ellentétben áll a hatályos
„2000. évi CXIV. Törvény – a Duna hajózás rendjének szabályozása”
című törvénnyel és így
az 1949.évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
35.§(2) pontja szerint alkotmányellenes. Ugyanis ez a pont kimondja, hogy
„A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.”

2. A kifogásolt kormányhatározat nem normatív tartalommal bír, hanem az 1987 évi XI .törvény (JAT) 4.§ b/ az állam kizárólagos gazdasági tevékenységére vonatkozó ügyről szól. Emiatt nem is tartozik a 46.§ rendelkezési körébe,. tehát jogszabálynak minősíthető, amelynek az alkotmányellenes voltát az Alkotmánybíróság illetékes felülvizsgálni.

A fentiek alapján kérem, hogy amennyiben a t. Alkotmánybírság, elfogadva indokaimat, a jogszabályt alkotmányellenesnek minősíti

semmisítse meg 1139/20004 (XII.11.) Kormányhatározatot.

Részletes indokolás:
Indítványomhoz idézek a fenti törvényből és bemutatom a kormányrendelet azzal ellentétes pontjait.

1. Az idézett törvény célja és a végrehajtás mai helyzete:
"1.§. ...az 1949. évi XIII.. törvénnyel kihirdetett Egyezmény 1998. március hó
26.án kelt Kiegészítő jegyzőkönyvét és annak Aláírási Jegyzőkönyvét (továbbiakban: Jegyzőkönyvek) e törvénnyel kihirdeti."
"2. cikk Az Egyezmény a Dunának arra a hajózható részére alkalmazandó, amely
Keilheimtől a Fekete tengerig terjed és a sulinai ágon áthaladva, a sulinai
csatornán áttorkollik a tengerbe."
Az 1949. évi XIII. évi törvény 2. § 3. cikk
"A dunamenti államok kötelezik magukat arra, hogy Duna szakaszaikat mind a
folyami, mind pedig a megfelelő szakaszokon a tengeri hajók számára
hajózható állapotban tartják és elvégzik azokat a munkálatokat, amelyek a
hajózás feltételeinek biztosítására és megjavítására szükségesek és a
hajózást a Duna hajózási vonalán nem gátolják és nem akadályozzák....."
"8.cikk b/ a hajózás érdekében elvégzendő alapmunkálatok általános tervének
a dunamenti államok és a folyami igazgatás különleges szervei által tett
javaslatok alapján való elkészítése, úgyszintén az ezekre a munkálatokra
vonatkozó általános költség előirányzatok összeállítása;"

A végrehajtás mai helyzete:
Az országok javaslatai alapján az alapmunkálatok általános tervében a Duna
hosszelvényében 47 gát helyszíne lett kijelölve. Ezek sorában
- a szlovák-magyar szakaszon a következők szerepelnek:39. Gabcsikovo; 40.
Nagymaros; 41. Adony, 42. Fajsz;
-a szerb szakaszon: 43.Apatin; 44. Novisad; 45.Vaskapu 1, 46.Vaskapu 2;
-a román-bulgár szakaszon a 47. Turnu Magurele

Ezek közül már csak a 40., a 41., a 42., a 43. és a 47. megépítése van hátra.

Sajnos a 40. Nagymaros már majdnem elkészült, amikor a magyar kormány politikai megfontolásból az építkezést leállította.

2. A 1139/2004. (XII. 11.) Korm. Határozat alkotmányellenesnek vélt pontjai:
„2. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ez idáig vita tárgyát képező tervét illetően az 1. pontban felsorolt rehabilitációs szempontokat szem előtt tartva, a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatban 1997. szeptember 25-én hozott ítéletére (a továbbiakban: hágai ítélet) alapozva, az alábbi álláspontot képviselve kell a vita rendezésére törekedni a magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon:
a) a hágai ítéletből kiindulva, a Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról nem kíván vitát nyitni, ugyanakkor a dunacsúnyi létesítmény fennmaradását nem ellenzi egy kidolgozandó megegyezés keretei között, ezzel eleget téve a hágai ítélet azon megállapításának, hogy az 1977-es szerződés célkitűzései a jelenleg meglévő építményekkel teljesíthetők;”

„3. A Kormány felhatalmazza
a) a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, illetve az általa kijelölt személyt, mint magyar kormánymeghatalmazottat, hogy a hágai ítélet végrehajtásával kapcsolatos magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon az 1. és 2. pontban meghatározott szempontokat, illetve álláspontot képviselje és érvényesítse”

3. Következtetés:
A magyar Kormány álláspontja már az építkezést leállító 1990. évi kormánydöntésnél is ellentétes volt az 1949. évi XIII. törvénybe iktatott Duna Bizottsági Egyezménnyel,

és ellentétes a hágai Nemzetközi Bíróság 1997.09.25. keltű ítéletével, valamint az ítélet után is szemben áll a 2000. évi CXIV: törvénnyel.
A háttér megvilágítására az alábbi mellékleteket terjesztem a t. Alkotmánybíróság elé:

4. Kiegészítő mellékletek
4.1 dr. Sólyom László köztársasági elnök úrhoz írt, 2006-05.01. keltű levelem
4.2 A „Hága után” című tanulmányom
4.3 Mosonyi Emil akadémikus Széchenyi Díja
4.4 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak írt tárgyalási stratégia beadványom
4.5 A Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium elutasító „Véleménye”

A miniszterelnök úrnak írt javaslatom és annak KvVM szintű elutasítása, ördögi kör immár harmadszor ismétlődött meg az MSZP 1998. évi választási veresége óta, amit a Párt elnöksége —nem is alaptalanul— hágai ítélet végrehajtási szándékának tulajdonított és ennek alapján adta ki a Kormány a fentebb kifogásolt határozatot.

A háttér megvilágítása rámutat arra, hogy az új tárgyalási javaslatom tekintélyvesztés nélküli álláspont-változtatásra adna módot a Kormánynak, mivel eddig nem érvényesített körülményre, a Duna Bizottság törvénybe iktatott egyezményeire hivatkozó tárgyalási elv lehetővé tenné a megállapodást a szlovák féllel és így, mindkét fél előnyére, megvalósulhatna a hágai ítélet tíz éve húzódó végrehajtása.
Előre is köszönöm, ha indítványomat a t. Alkotmánybíróság megvizsgálja és a rég húzódó, kényes ügy lezárásra kerülhet.
Budapest, 2006. 07.12.

Tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állami-díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök
a Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettese.

Mellékletek


-------------------------------------------------------

Kerényi A. Ödön
Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök
Magyar Villamos Művek ZRt. ny. vezérigazgató helyettes
1121 Budapest Törökbálinti út 13/a
Telefon: 249 1244


T.
Dr.. Paczolay Péter úr
Magyar Köztársaság Alkotmánybíróság elnöke
Budapest
Donáti u. 35-45

579/B/2006
Panasz a Végzés indokolása miatt

Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmánybíróság elutasította a Bős Nagymaros vízlépcsőrendszer tervének hatáskörébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és azzal összefüggésben a szlovák-magyar tárgyalásokon képviselendő álláspontról szóló 1139/2004 (XII.) Korm. Határozat 2. és 3. pontja vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványomat.

Panasszal élek az elutasító végzés indokolása miatt.

a/ Tényszerűen állapítja meg az indokolás, hogy a Kormányhatározat alkotmányossági vizsgálatát a nemzetközi szerződést kihirdető törvénnyel való ellentét miatt indítványoztam.
Az Abtv. 1.§ c/ pontja a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára külön hatáskört biztosít. Eszerint a vizsgálatot nem kezdeményezheti bárki, hanem csak az indokolásban felsorolt állami szervek, illetve személyek.

b/ Panaszom az alkotmánybírák e megkülönböztetés téves értelmezésén alapszik.
Az Abtv. törvény célja ugyanis annak megakadályozása volt, hogy egy már törvénybe iktatott nemzetközi egyezményt ne támadhasson meg bárki AB Indítvánnyal Az AB. tehát ne foglakozzon pl. Magyarország EU belépését kifogásoló állampolgári véleménnyel Ez a cél logikus és teljes mértékben helyeselhető.

c/ Én azonban nem a Duna Bizottsággal kötött, törvénybe iktatott Egyezményt kifogásoltam, hanem e törvényt megsértő Kormány rendeletet. Indítványomban ennek érdemi elbírálását javasoltam és a nyilvánvaló ellentét miatt kértem a Kormányrendelet megsemmisítését.

d/ Panaszt teszek azért is, hogy a jogosultság hiánya miatt történt elutasítás két évvel a beadás után történt, holott ezt a formai kifogást Pálfy Ilona főtitkár asszony az Indítvány kiegészítésére írt válaszában (2006.06.29.) rögtön közölhette volna, amikor .részletes eligazítást adott Indítványom jogi hiányosságainak pótlására. Ezeket 15 napon belül pótoltam. Hozzá járultam személyi adataim honlapjukon történő közléséhez, megkaptam az ügy fenti iktatási számát. Mindez arra utalt, hogy az AB érdemben foglakozik Indítványommal és fel sem merült a jogosultsági kétely. Minek tulajdonítható tehát ez az utólagos kifogás?

e/ Elveszett tehát az ügy rendezési idejéből újabb két év, ami csupán a Bősi Vízerőműből Magyarországnak járó 2 milliárd kWh megújuló villamos energia többlet elmaradása miatt kb.. 80 millió Euro bevételkesést okozott.

f/ Kifogásolom azt is, hogy nem tűnik ki az elutasító végzésből, hogy kik kapták meg az ügyiratot, amelyben nevem nem is szerepel és csupán csak a boríték címzése szólt nevemre. Így nem tudni, hogy az indítvány tevésre jogosultak közül megkapta–e valamelyik illetékes?

A felsorolt érvek indítottak arra, hogy a mellékelt levelet írjam dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnöknek és segítségét kérjem az ügy kimozdítására a jogi kátyúból

Kérem Elnök urat, hogy panaszomat elbírálni és orvosolni szíveskedjék.
Budapest, 2008. június. 19.

Tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök,
MVM ZRt ny. vezérigazgató helyettes

Melléklet

---------------------------------------------

Elutasító AB végzés

----------------------------------------------------









© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2012-04-19 (411 olvasás)

[ Vissza ]


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.24 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::