Az elmúlt században hazánknak nemcsak politikusai, de államférfijai is voltak. Közéjük kell sorolnunk Horthy Miklós kormányzót is, aki tisztán látta, hogy az Alföld jövője nem biztosítható vízpótlás és a Tisza hajózhatósága nélkül. A Békésszentandrási vízlépcsőt 1942-ben a II. Világháború alatt avatták fel, a mainál sokkal rosszabb feltételek között. A kormányzó által támogatott építkezéseket az akkori rendszerváltás, 1945. április 4. után is folytatták. A Duna Tisza csatorna első kapavágását, Tildy Zoltán a köztársaság elnöke végezte el. Az építkezések nem álltak le a fordulat évében sem, a gazdasági lehetőségek figyelembevételével folytatódtak tovább.
1990-ben jelentős fordulat következett. Nem a sivatagosodás megállítása, hanem a sivatagosodáshoz való alkalmazkodás került a fókuszba. Horthy kormányzó hamvait újratemették Kenderesen, de arra kevesen gondoltak, hogy vízgazdálkodási elképzeléseit is folytatni kellene. Az MTA 1991 óta szórja a pénzt olyan kutatásokra, amire nem volna szükség, ha követjük a kenderesi gazda útmutatásait. A reális zöldek állítják, sokkal közelebb lennénk a megoldáshoz, ha az MTA által fizetett emberek, talicskával és lapáttal dolgoztak volna a kormányzó elképzeléseinek megvalósításán. (Reális Zöldek Klub)
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.