Kerényi A. Ödön
KEREKASZTAL GONDLATOK 2
Tisztelt Hallgatóság!
Hangsúlyozva, hogy teljes mértékben egyetértek a Kerekasztal közzétett állásfoglalásával,
annak egye egyes téziseit szeretném néhány személyes tapasztalattal is alátámasztani..
Megalapozza ezt, hogy idén a 60. évemet töltöm a villamosenergia-iparban. Ebből 31 évet (1953-1984), mint a magyar villamosenergia-rendszer (VER) műszaki vezetője.
Az iparág történetéről könyvet is írtam, amit biztos többen is olvastak. Kiegészítéseim a következők:
1.Az állami szerepvállalás eredményes voltát igazolja nemzetgazdaságunk két legnagyobb energetikai vállalatának a Országos Kőolaj és Gázipai Tröszt és a Magyar Villamos Művek Tröszt sikeres együttműködése a szocialista rendszerben is. Ezek példája igazolja, hogy nem igaz az a vélemény, hogy állami vállalat eleve nem működhet jól.
A világválság elhárításának és kiterjedésnek eddig megismert külföldi, állami intézkedései bizonyítják, hogy az energetika kiemelten állami irányításra szorul. Az operatív intézkedéseket azonban hosszú távú legalább 25 évre szóló koncepcióra kell alapozni.
2. A rendszerszemlélet hasznát az idén 60 éves magyar VER eredményes működése bizonyítja, amely 1954 óta, tartós korlátozás nélkül 0,2 ezrelék fogyasztói kiesés alatt képes volt ellátni hazánk villany fogyasztóit, amikor az igény 9 évenként duplázódott.
(A sok egyediül működő erőmű körzetének biztonságos ellátásához a Kelenföldi Erőmű példája nyomán egy 30 MW-os gép kellett a fogyasztói csúcsterhelés fedezésére, egy gép tartalékban állt az üzemben lévő meghibásodás esetére, de ha egy gépet karbantartásra kellett leállítani, egy harmadik egység kellett a biztonságos ellátáshoz. Könnyű belátni, hogy ha négy ilyen erőművet távvezetékekkel szinkron üzemben kapcsolunk össze, a
12 gépegységből 10 elég a terhelés fedezésére, egy lehet TMK-án egy pedig álló tartalék is.).
Bizonyítható, hogy a villamosenergia-rendszerben (VER) a szükséges tartalék az egyedül működő erőmű 66% igénye helyett, kb. 20 %.
Az integrálódás azért jellemzője az energetikának, mivel fokozni képes hatékony működését, akár a hadászatban. Ebben a fegyelem is hasonló követelmény.
Az integráció a tapasztalat szerint nemzetközileg is folyamatosan bővül. A szomszédos országok VER-ei is egyesülnek.
Ebben hazánk is tevékenyen kivette részét. Már 1952-ben összekapcsolódtunk .a csehszlovák hálózattal való. De megkerestük a módját a jugoszláv (1958) és az osztrák rendszerrel való villamosenergia-cserének is (1978), ami egy magyar szabadalom (Ronkay-Bendes) segítségével sziget, illetve irány üzemben történt.
Mindez fényes példája volt eltérő társadalmi rendszerek között lehetséges energetikai együttműködésnek is.
3. Az energetikusok egy nyelven beszélnek. Megértik egymást a kongresszusokon is, mivel a problémáik is közel azonosak.
A politikusoknak ezért kellene rájuk hallgatni. Nem véletlen, hogy a második világháború utáni feszült nemzetközi légkörben is amerikai cégek vettek részt a szovjet olaj kitermelés fejlesztésében és szovjet energetikusok jártak az USA-ban tanulmányutakon.
Az energetikusok lehetnek a legjobb nagykövetek a világgazdaságban is.
4. Az Európa Unió legnagyobb VER Egyesülése az UCTE 631 GW beépített teljesítőképesség mellett 2007-ben 411 GW volt az egyidejű terhelés. Portugáliától Lengyelországig egy régió. Ez a hatalmas rendszer legalább 30 ezer generátorának forgó része, mint egy óriás lendkerék, ami szinkron forog. Két pólusú gépeknél ez másodpercenként 50 fordulattal. (50 Herz) Emberi hasonlattal élve együtt dobog a szívük!
A szinkronizmus az erő, amely automatikus kisegítést ad a rendszernek, mivel egy meghibásodott gépegység fogyasztóit először a fordulatszám csökkenésével pótolja, mindaddig míg a hibás VER teherelosztója ennek visszaállítását más egységek felterhelésével ki nem szabályozza.
Ez a fizikai törvény szabta automatizmus, ami a villamosenergia-ipart a szénhidrogén ipartól alapvetően megkülönbözteti. Mindkettőben vezetékes hálózat működik, de a az olaj és a földgáz hálózatokban emberi beavatkozás kell az áramlások változtatásához..
Ugyanakkor a központi irányítás analóg módon fejlődik ez utóbbiakban is.
5. A együttműködés azonban előnyös és bővítendő a villamosenergia-ipar és a szénhidrogén- ipar között. Erre is van bőséges tapasztalunk.
A téli ukrán-orosz vita miatt szükségessé vált földgáz korlátozás a szomszéd államokhoz képest, aránylag kisebb kárát a magyar tároló kapacitás kiépítése mellett az tette lehetővé, hogy a volt OKGT és MVMT a szénhidrogén program keretében tervszerűen együttműködött a földgáz felhasználás nyári minimuma és téli csúcsigényének követésében az állandó nagyságú szovjet szállítás mellett. Ez a következő módon történt:
A Dunamenti és Tiszai Hőerőművek 10 darab 215 MW-os blokk kazánjait eleve alternatív olaj és földgáz tüzelésre alkalmasan építettük ki. Ez tette lehetővé, hogy nyáron az erőművek földgáz tüzeléssel, télen pedig olajtüzeléssel működtek. Az MVMT vállalta ezen erőművekben az olajtárolás többlet költségeit, az OKGT pedig puffergáz című kedvező tarifával ösztönözte a műveletet. Ezen lehetőség kihasználását most hatósági intézkedés hajtatta végre.
6. Az alternatív energia fokozott használata indokolt a szénhidrogén iparon belül is. Különösen fontos ez a földgáz források különböző nyomvonalú vezetékekkel eléréséért folyó vitában. Jelenleg földgázt az EU tagállamok –távlatilag- lényegében csak a volt szovjet területről tudnak beszerezni. Ennek csökkentése ugyan közös EU stratégiai cél, de az alternatíva itt a folyékony földgáz (LNG) beszerzése lenne.
Az EU meglepő módon ezt a lehetőséget egyelőre nem támogatja, holott az Adria tenger mellett tervezett olasz LNG fogadó állomástól Magyarország felé kiépítendő új földgáz távvezeték valódi versenyt teremtene a biztosan dráguló földgáz piacon is.
A fentiekkel azt akartam alátámasztani, hogy a Kerekasztal állásfoglalását érdemes lenne a Kormánynak is figyelembe venni. A magyar társadalom megértő támogatáshoz viszont a média segítsége szükséges.
Budapest, 2009.02.10.
Kerényi A. Ödön
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
