Kerényi A. Ödön
H.M . 2-cikk
Kerényi A. Ödön válasza Hegedűs Miklósnak az Energetikai Kerekasztal Állásfoglalásához a Világgazdaságban megjelent „kiegészítéseire” .
Hegedűs Miklóst azon közgazdások közé sorolom, akik a természeti törvényeket is tiszteletben tartják. Örvendetes hogy a ”legtöbb kérdést időszerűnek, akár helyeselhetőnek is tekinti”. Meglepő, hogy ezek után az Állásfoglalás lényegi kérdéseit mégis helyteleníti.
Válaszom ezeket emeli ki.
1. Ellátásbiztonság.
A Kerekasztal nem „népszerűséget” keresett, hanem felidézte az 1952–53 évi villanykorlátozásokat, amely rákényszerítette a kormányt a „Tervszerű villamos energia és teljesítmény gazdálkodási rendelet” kiadására. Viszont ennek volt köszönhető, hogy 1954 óta nem volt tartós áramkorlátozás Magyarországon. és az összes „nem szolgáltatott” villamos energia a fogyasztás 0,2 ezreléke alatt maradt. (Részleteket olvashatod az iparág történetéről írt könyvemben).
Ismeretes azon energetikai tézis, miszerint a legolcsóbb energia az, amit nem is kell megtermelni és a legdrágább, amit a termelő fogyasztónak, szerződésük ellenére nem szolgáltatunk.
Az üzemek – a kormány által jóváhagyott-- tartós korlátozási sorrendjét annak idején termékük legkisebb hozzáadott értéke szerint állapítottuk meg, hogy a legkisebb legyen a nemzetgazdasági kár. Ez más, mint az üzemzavari korlátozás, ahol az erre alkalmas legnagyobb .fogyasztók gyors lekapcsolása kell, hogy a villamosenergia-rendszer stabilitása ne bomoljon meg.
Az ellátásbiztonság prioritásának legmeggyőzőbb érve, hogy a termékek önköltségében mindössze 2-4 % között mozog a villamosenergia-energia hányad, tehát korlátozás esetén .50, illetve 25–szörös a kiesett termelés értéke, ha nem lehetett később pótolni. Ez a tény indokolja, hogy az áramszolgáltató –akár állami, akár magán tulajdonú- elsődleges érdeke a kár megelőzése, illetve a jogos kártérítés elkerülése. (1. melléklet) Ezért érdemes volt --az átlagnál négyszer drágább termelési költséggel is-- nyílt ciklusú, gyorsan lésíthető gázturbinákat is üzembe helyezni, amikor a tervezett nagyerőműi blokk beruházása .megkésett.
Tévedés tehát ezt a szemléletet gazdaságpolitikai hibának nevezni.
Egyetértek viszont azzal, hogy nem indokolt több ezer km hosszú, drága gáztávvezetéket csupán tartaléknak létesíteni a tranzit átmeneti kiesésétől félve.
2..Import földgáz túlsúly az energia mérlegben.
Mind az EU, mind hazánk helyes stratégiai célja a földgáz hányad és a függőség csökkentése. A hatalmas gázimport nemcsak az ukrán tranzittartós megszakadása miatt veszélyes, hanem a készletek feltárásának bizonytalan volta miatt is. kockázatos. Felmerülhet. a szibériai készletek jobb vevőknek való (pl.. Kína) értékesítése is.
A gázimport tervserű növelése lenne tehát az igazi stratégiai hiba.
Írásbeli hozzászólásomban külön kiemeltem a szénhidrogén-nagyerőművek alternatív olaj-földgáz tüzelésre alkalmas kivitelét, amely már a földgáz-tárolók létesítse előtt is a legnagyobb lehetőség volt a gáz felhasználás csökkentésére.
Tévedés tehát ezt a tervszerű eljárást korlátozásnak nevezni.
3. „A piac trónfosztása”
Meg vagyok győződve arról, hogy villamosenergia-ipar vertikálisan integrált szervezetének erőltetett felbontása az EU közgazdászok tévedése volt. Erre a legjobb bizonyíték a világszerte ma is jól működő óriás villamosmű-társaságok létezése. Közülük is kiemelkedik az EDF, amely az MVM Tröszt szervezési példája volt. Számos tanulmányom és a könyvem igazolja ezen állítást.
A villamos energia különleges („sui generis”) termék és nem hasonlítható a cipő kereskedelemhez. A VER működését fizikai törvények szabják meg, amelyeket a kereskedőknek is tisztelniük kell..
Nem véletlen az E.ON, az RWE és a többi mamut cég egyes EU irányelvek ellenes magtartása sem.
Nem nosztalgia, hanem egyszerű gazdasági számítás. hogy nagyobb az eredő önköltsége az önálló Rt.-kre szétdarabolt iparágnak, mint az egy gazdasági egységnek számító tröszti, vagy holding szervezetnek.. Nem véletlen, hogy az EDF --80 % atomerőműi termelésével-- az egyik legnagyobb exportőr Európában. De a 4000 MW-os atomerőművei is csupán az EDF Termelési Igazgatóság üzemegységei és nem önálló vállalatok, annak minden előírt sallangjával.
A GKI maga is végezhetne számítást pl. egy Erőmű Tröszt jellegű és önálló Erőmű Rt.-ből álló szervezet önköltség képzésére. Amíg trösztnél növekményköltség alapú, gazdaságos teherelosztás alkalmazható, az önálló Rt.-knél már csak az eladási árakon lehet optimalizálni az áramkereskedőknek kínálható villanyt. Mellékelek egy tanulmányt a VER teherelosztás változásáról.(3. melléklet) Az E.ON és a több óriás, több tízezer MW kapacitással rendelkező cég ma is élvei a teherelosztás előnyét és versenytársa pl. az Oroszlányi Hőerőműnek. Bizony el kellene tehát némi trónfosztás!
4.Van-e vissza út?
Keresni kell a módját, ha csak részlegesen is eredményes! Az erős nemzeti vállalat jelszó is ezt célozza és, ha lassan is, de érvényesül. Az MVM Zrt. holding a legnagyobb erőművek külföldi eladása után féllábú és félkarú versenyző, de az EU újra szétbontani akarta. Ez ellen éppen Kerekasztal társasága lépett fel sikeresen.. Az európai szabad árampiacon azonban változatlanul szükség van az állam törvényi támogatásra is az óriásokkal szembeni versenyben.
Bízom abban, hogy a józan ész előbb-utóbb nálunk is megtalálja a lehetséges kompromisszumot.
Ebben azonban számítunk a reál-közgazdászok és a műszakiak együttműködésére is.
Budapest, 2009.03. 09.
Kerényi A. Ödön Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
