Kerényi A. Ödön
Kerényi A. Ödön aktualizált tanulmánya (3)
Az EU Duna stratégia magyar értelmezése hátrányos Magyarországnak
A Duna komplex hasznosításának hívei abban bíztak, hogy a soros magyar EU elnökség a magyar érdekek élharcosa lesz. Sajnálatos, hogy nem ez történt. Ugyanis a jelen változat magyar része sem az EU közös célját, sem Magyarország érdekét nem szolgálja, sőt hazánk számára kifejezetten káros következményekkel jár.
Az 1990. évi politikai rendszerváltás áldozatává vált a Nagymarosi vízlépcső. A beruházás leállítását az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága 1997. évi Ítélete minősítette tévesnek azzal, hogy érvényesnek mondta ki a Csehszlovákia és Magyarország között 1977- ben létrejött nemzetközi Egyezményt a Bős-Nagymaros Vízlépcső rendszer megvalósítására.
Az Ítélet végrehajtására azonban , annak szándékos félreértelmezése miatt, immár 15. éve nem került sor, mivel a magyar Kormányok megtagadták a Nagymarosi Vízlépcső újraépítését. Alkotmánysértő kormányhatározat mondta ki 2004-ben, hogy a Dunán újabb gát nem építhető. Ez szemben áll a Duna Bizottsággal kötött és 2000-ben törvénybe iktatott nemzetközi Egyezménnyel, amely szerint Magyarország vállalta a Bősi Vízlépcsőn túlmenőn a Nagymarosi, az Adonyi és a Fajszi Vízlépcsők megépítését is.
Az alkotmánysértés abban ál, hogy a kormányhatározat a jogilag magasabb rangú törvényt sérti meg.
A vízlépcsők nem csupán a hajózási forgalom bővítését szolgálják , hanem több más nemzetgazdasági ágazat érdekeit is.
Ezek közül is kiemelkedik az energetika, amelyet a magyar EU soros magyar elnökség a sikeres tevékenységei között emleget. Az EU közös energetikai irányelvek között a megújuló energia felhasználás növelése az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzés, ami a klímaváltozás káros hatásait hivatott mérsékelni.
Sikernek tekinthető-e , hogy a vízlépcsők építésének megtagadása 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termelést dob ki Magyarország távlati villamos energia mérlegéből . A 4 TWh hazánk jelenleg fogyasztásának kb. 10 %-a és közel 10 évi igény növekedését fedezné! Ha ezt fosszilis energiából kell fedezni 3,2 millió tonna többlet CO2 gáz jut a levegőbe.
Nem környezetvédelmi tudathasadás ez? A melegház hatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését akadályozó javaslatnak örvendezni?
A történelem számra szükséges rögzíteni, hogy milyen hátrányok származnak abból, ha a Duna stratégia magyar értelmezése valósul meg.. A várható hátrányok megjósolhatók tanulmányomból, amely a vízlépcső építés előnyeit mutatta be.
Az ellentétes fogalmazásban az alábbi következményekkel lehet számolni.:
„Az EU Duna stratégia magyar változatának elfogadásából keletkező hátrányok
1. Vízlépcsők nélkül tovább mélyül a Duna meder, ami alacsony vízállásnál, veszélyes következményekkel jár. Ezt, alább, több pont is részletezi.;
2. A magyar vízlépcsők hiánya megakadályozza a nemzetközi hajózás fejlesztését, ami a Duna-Majna-Rajna csatorna fő célja;
3. Lemondunk évi 4 milliárd kWh, megújuló vízenergia termeléséről;
4. Nem létesül három Duna híd pótlása, amit a vízlépcsők keresztgátjai adnának;
5. Tovább szárad a Duna-Tisza közi homokhátság, a talajvíz-szint sűllyedése miatt;
6. Csökken a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló öntözés lehetősége;
7. Veszélybe kerül az ivóvíz bázis is a talajvíz szint csökkenése miatt;
8. Nem fejlődik a vízi és partmenti turizmus, amit az állandó vízszint segítene;
9. Nem használható ki a Bős Vízerőmű 360 MW csúcserőműi többlet kapacitása;
10. Nem hasznosul a Duna visegrádi, sziklás szűkülete, amely hasonló fontosságú, mint a Vaskapu a Kazán szorosban;
11. A magyar Duna szakaszra egyes, ultra zöld csoportok által javasolt bárkák építése irreális ötlet és többe kerülne, mint a Duna Bizottság ajánlása szerint szabványosított, Európában ma is működődő óriási hajóparkok igénybevétele a nemzetközi hajóforgalom növelésére;
12. Nem valósulna meg az EU VII. nemzetközi útvonal fejlesztési célja;
13. M.o. nem hajtaná végre a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi Ítéletét , amely érvényesnek mondta ki az 1977-ben kötött BNV szerződést, mivel nem állapodunk meg a szlovák féllel a Nagymarosi Vízlépcső újraépítésében;
14. A vízlépcsők hiánya csökkenti az árvízi biztonságot is, az oldalgátak nagyobb rongálódása miatt, amit a vízszint évi, többszöri, 8 méteres ingadozása okoz;
15. Nem valósul meg a Duna vízhozamának kívánatos visszatartása, ami jelenős víztartalékul szolgálna az aszályos időkben;
16. A duzzasztások hiánya nyáron - a meder mélyülés okozta vízszint süllyedés miatt - már jelenleg is csökkenti a Duna melletti nagy hőerőművek teljesítményét a hűtővíz mennyiség korlátja miatt, de a Fajszi Vízlépcső nélkül nem is lehetne a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítését sem friss vízhűtésűre tervezni és emiatt drágább lesz mind a beruházás, mind az üzemköltség is;
17. Károsul a jelenleg érvényes klímavédelmi elv , mivel a kieső, évi 4 TWh megújuló vízenergia pótlása a fosszilis tüzelőt használó hőerőművekből 3.2 millió tonna CO2 kibocsátás többletet okoz.
Ha megszűnne a kiotói egyezmény és ez által a klímavédelem elsőbbsége is , a maradó előnyök bőven elegendőek a magyar Dunai vízerőművek létesítésének indokolásához.
18. A kieső termelésük pótlásához szükséges, import földgáz többlet tovább növeli hazánk amúgy is nagy import függőségét. Ez önmagában is döntő érv marad.
19 Tovább növekszik a Nagymarosi Vízlépcső beruházás leállítása miatt, a számvitelileg is igazolható kár és elmaradt haszon, ami 2010-ig meghaladta a 2,42 milliárd USD összeget és évente további kb. 60 millió $-ral nő a Bősi Vízerőmű termelésének 1/3-át jelentő, vízjogos magyar hányad, azaz kb. 1 milliárd kWh értékének elvesztése miatt. A teljes igazolható kár 230 Ft/$ szorzóval számítva, eddig, tehát kb. 557 milliárd Ft.
20 Az anyagi kár számítás nem tér ki a fentebb felsorolt egyéb hátrányok pénzben, elméletileg kifejezhető értékére, amit a szakértők fenti összeg 2-3 - szorosára is becsülne, tehát eléri 1100-1700 milliárd Ft összeget is.
A kárszámítás pontosítására a Kormány, célszerűen az Állami Számvevőszéket kérhetné fel, amely a 90-es években ezzel, részletesen foglalkozott.
A fentiekhez hozzáadandó azon erkölcsi kár, amely nemzetközi viszonylatban keletkezett, a hivatalos magyar vízgazdálkodásnak a tudománnyal és világgyakorlattal ellentétes tevékenysége miatt.
Bízom abban, hogy a Kormány a fenti érvek alapján megváltoztatja eddigi merev álláspontját.
Budapest, 2012.07.20.
Kerényi A. Ödön rubindiplomás villamos-gépészmérnök
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
