Kerényi A. Ödön
A Duna ügyét a Népszabadság is szőnyeg alá söpri!
A Duna „elterelés” fogalmat a média teljesen tévesen értelmezi, köztük a Népszabadság is, állítja
Kerényi A . Ödön Rubin diplomás villamos-gépészmérnök.
Kerényi A. Ödön az 1963-ban megalapított Magyar Villamos Művek Tröszt műszaki vezérigazgatója volt egészen 1984-ben történt nyugállományba vonulásáig.
"Van kiút a nagymarosi gödörből" állította a rendszerváltás idején a ma 93 éves Kerényi A. Ödön állami díjas mérnök. Kerényi A. Ödön igazságát a reális zöldek osztják.
Közzé tesszük Kerényi A: Ödön összefoglaló írását a vízlépcsőről, a tények megismerése céljából.
---------------------------------------------------------
A Duna és a Szigetköz mai helyzete.
Kerényi A. Ödön Rubin diplomás villamos-gépészmérnök
1. Jogilag a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi Ítéletéből kell kiindulni, amely minden korábbi téves nézetet kizárt, amit a létesítményt ellenző szervek és egyének politikai indíttatásból 1990 óta felvetettek. ( Dunakör és magas szintű támogatói).
2. Az Ítélet végrehajtását, alkotmánysértő módon a 1139/2004(XII_31.) kormányhatározat akadályozza, ami megtiltja a Nagymarosi Vízerőmű újraépítését, holott a hágai Nemzetközi Bíróság a BNV 1977. évi szerződést érvényesnek mondta ki.
3. A Duna Bizottsággal kötött államközi egyezményt az országgyűlés 2000 évben törvényi rangra emelte. Ennek műszaki mellékletében Magyarország vállalta Bős után ,a Nagymarosi, az Adonyi és a Fajszi Vízlépcsők megépítését is.(2000.évi CXIV. Törvény . A Duna hajózási rendjének szabályozása)
4. Az alkotmánysértés nyilvánvaló, mivel egy kormányrendelet nem írhat felül egy törvényt.
5. Az Ítélet kimondta, hogy a Nagymarosi Vízerőműre a rendszeres csúcsrajáratás elhagyása miatt nincs szükség. Ez igaz, de a szerződés többi pontjának teljesítése végett nélkülözhetetlen.
6. A BNV csúcsrajáratásáról való lemondást, a magyar Villamosenergia rendszer (VER) műszaki vezetőjeként 1990-ben én javasoltam a kormányoknak .
(l.. Van kiút a nagymarosi gödörből…című tanulmányom, amit valamennyi képviselő is megkapott.)
A Duna megújuló vízenenergia-termelésének a növelése a prioritás.
7. A Duna „elterelését” az Ítélet jogilag marasztalta el azzal a formális indokkal, hogy a magyar fél nem járult hozzá!
Az Ítélet 7 pontjából azonban ez volt az egyetlen, amiben a hágai Nemzetközi Bíróság a csehszlovák felet marasztalta el, de többi 6 pontban neki adott igazat. Miért formális jogi ok?
Elképzelhető lenne józan ésszel, hogy a csehszlovák fél ne terelje át a vizet az elkészült Bősi Vízerőmű műcsatornájába, ami évi 3 milliárd kWh megújuló vízenergiát képes termelni és egyúttal megnyitja a hajózást is a Fekete tenger felé a Duna –Majna-Rajna Csatorna folytatásaként?!
8. Az „Elterelés” fogalmat azonban a média teljesen tévesen értelmezi. Sajnos a Népszabadság is. sőt egyenest a Duna „elrablásának” titulálta. Ezt meg is írtam és meg is magyaráztam, hogy a vízerőmű turbináiba befolyó víz abból ki is folyik, Az elterelés mindössze a műcsatorna hosszában történik meg, kb. 30 km szakaszon és Szapnál ismét a főmederben áramlik tovább a Duna teljes vízhozama
9. A tervezett duzzasztások biztosítani tudják az állandó vízszintet az aszályos időkben is. Árvíznél viszont az állandó vízszintet az árapasztó zsilipekkel a főmederbe engedett víztömeggel lehet a kívánt szinten tartani.
10. A fenti pontok választ adnak a Szigetköz problémáinak lehetséges műszaki megoldására is.
A főmederbe, nemzetközi - megegyezés szerint - minimum 400 m3í/ s vizet kell a szlovákoknak Duna-csúnynál beengedni, tehát a 2000 m3/s , közepes vízhozam ötöd részét. A többlet „terelhető” áram termelésre. Ha a többlet eléri a 4000 m3/ sec mennyiséget a Bősi Vízerőmű teljes kapacitással, azaz 720 MW teljesítménnyel járhat.
11. A Szigetköz két részre osztandó. A Dunakiliti fölötti rész már ma is turisztikai, vízi paradicsom.
A főmederbe beépített fenék küszöb ugyanis megemelte mind a Szigetköz felső részében a Duna vízszintjét, mind a Csallóközben , a főmeder és a műcsatorna között képződött sziget körül is, ami Pozsony üdülő körzetévé vált.
Megoldani tehát csupán a Kiliti alatti részen kell. Erre pedig három, eredetileg is tervezett, fenékküszöb beépítése is elegendő lenne..
Egyébként a fenékküszöbökről kitűnő cikk jelent meg a Népszabadság 2008.07. 31.-i számában Teknős Miklós tollából.
12. Ha a parlament ősszel , a Szigetközi népszavazás nyomán, tárgyalni fogja a témát, a javasolt, műszaki megoldások segítenék az képviselők állásfoglalását is..
13 Végül a győri panasz: Javítható-e a Mosoni Duna alacsony vízszintje? Igen, de nem helyileg.
Ugyanis a Mosoni Duna torkolatánál, Gönyünél a már a Duna teljes vízhozama folyik. Ha aszály van, alacsony a vízszint. Ha megemelni akarjuk, meg kell építeni a Nagymarosi Vízerőművet, amelynek duzzasztása visszahat ide is és a Bősi Vízerőműig is.
Összefoglalva a Duna a mienk, tehát nem kell senkinek sem visszaadni. A megoldás a Kormány kezében van.
Kerényi A . Ödön Rubin diplomás villamos-gépészmérnök
Mellékletek
A Duna és Szigetköz mai helyzete!
A Duna és Szigetköz mai helyzete 2
Kerényi A. Ödön: A Duna és Szigetköz mai helyzetéről szóló írásainak gyűjteménye
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
