Kerényi A. Ödön
Kedves Attila!
Tisztelt Kerekasztal tagok és Címzettek!
Válaszolok a Heti Válasz és az MTA megrendezésében "Energia-máskép"
című konferencián elhangzott köztársasági elnöki beszédre tett
kérdéseidre.
A köztársasági elnök úr is az ultrazöldek tudathasadásában szenved.
Hasonlóan, mint Zarándy Pali jövő nemzedék ombudsmanja. Ehhez már
megírtam véleményemet a MEK tagoknak. Ezt ismét mellékelem, hogy
következetesen használjátok a MEK ostobaság-elleni érvei között.
A Sólyom beszéd bevezető utolsó mondata ugyanezt tükrözi, amikor saját
feladatát a konferencián a következőképen fogalmazza meg :
"a nagyközönség figyelmét felhívja e kérdések fontosságára" és teszi ezt
"jogi eszközök a megújuló energia termelés szolgálatában" címmel.
Az ellenmondás kirívó: Azért harcol a Duna vízerő hasznosítása ellen,
mivel a vízenergiát nem érzi megújulónak, sőt károsnak véli.
Pártolja az atomenergia ellenzőit, holott a Paksi Atomerőmű minden kWh
termelése közel 1 kg CO2 légszennyező gáz kibocsátást váltja ki, ami
már ma is kb. 14 millió tonnát jelent évente.
Bevallja, hogy nem ért az energetikához, de elfelejti, hogy saját
szakmájában vallott szégyent -több nemzetközi jogász kollégájával
együtt-, amikor a hágai Nemzetközi Bíróság elvetette a BNV per 14
pontjának magyar jogi érvelését és csupán a Bősi Vízlépcső üzembe
helyezését minősítette formailag kifogásolhatónak.
De a szerződést és annak minden célkitűzését érvényesnek mondta ki.
Nem fogadta el a vízlépcsők okozta természeti katasztrófa elméletet,
amit a Dunakör tagjaként Sólyom elnök úr még ma is vall.
Feltehetően ő sugalmazta az Alkotmánybíróság ítéletét, amely
"illetékességi" okból -két év tanakodás után- utasította el
Indítványomat, amely alkotmánysértőnek javasolta minősíteni azt a
kormányrendeletet, amely a hágai ítélet végrehatásáról immár 12 éve
tárgyaló magyar Kormánybizottságának megtiltja, hogy a Dunán gát
építéséről tárgyaljon. Így akadályozza meg, hogy Magyarország a
Nagymarosi Vízlépcső újraépítését elvállalja.
E nélkül viszont a szlovákoknál marad évente 1 TWH megújuló vízenergia,
amely 40 millió Euró étékű és emellett hazánk vált a legnagyobb
akadályozójává a dunai hajózásnak, amely az EU közlekedés fejlesztési
céljainak legfontosabb elmei közé tartozik.
Nem győzöm ismételni, hogy köztársasági elnökünk hatáskörének téves
értelmezése mekkora kárt okoz hazánknak és fokozza nemzetközi
bonyodalmakat, mind az EU, mind szomszédjaink, ezek közül is elsősorban
Szlovákia irányában. Bár ismerős, de a teljesség kedvéért mégis
csatolom két levelemet, amelyek udvarias formában próbálták meggyőzni
legfőbb állami méltóságunkat téves álláspontja megváltoztatásának
indokoltságáról.
Amint a tények mutatják eddig sajnos sikertelenül
Számomra is nagy meglepetésül szolgált, hogy a leveleimben kértek
elutasítási okát -- hatásköre nem engedi meg számára az AB felé
fordulást-- épp az Alkotmánybíróság ítélete cáfolta meg!
Az ítélet szerint ugyanis olyan Indítványt, aminek tárgya nemzetközi
egyezmény és hazai jogszabály ütközése, az AB statútuma szerint, csak
kijelölt "illetékes" szervek terjeszthetnek be. Ezek pedig a
következők: az országgyűlés és bizottságai, képviselői, a Köztársasági
elnök, a legfőbb ügyész és bíró, az ÁSZ elnöke...
Tehát, ha akarta volna joga lett volna kérésemet teljesíteni.
Mellékelem a AB-nak írt panaszlevelemet is az elutasíts miatt, ami képet
ad az AB megfellebbezhetetlen működéséről is.
Az indítványt ismét beterjesztő országgyűlési képviselőt, vagy más
"illetékest" sajnos -több ígéret ellenre-- ezideig nem sikerült
találnom.
Ebben szívesen várom az ajánlkozásokat.
A mai világválságos helyzetben talán remény nyílik arra, hogy a
szakértői kormány megváltoztassa a hírhedt Kormányrendeletet és az AB
nélkül váljék lehetővé a megegyezés a szlovák féllel. Ehhez nem kell
más, min megígérni, hogy az EU segítségével újjáépítjük a Nagymarosi
Vízlépcsőt. Ezzel azonnal hozzájuthatnánk a Bősi Vízerőmű termelésének
1/3-ához, megbékélhetnénk északi szomszédunkkal, elismerését nyernénk el
az EU-nak, a Duna Bizottságnak és a hitelt nyújtó szerveknek egyaránt.
Kérem, hogy a MEK is központosítsa tevékenységet ezen nagy jelentőségű
ügyre és mozgósítsák törzsszervüket is a megoldás elősegítésére.
(MTA,BME, MEE, MVM, MET,ETE,MMK stb.)
Baráti üdvözlettel
Kerényi A. Ödön (Ödön Bá)
---Original Message-----
From: ASZODI Attila Dr. [mailto:aszodi@reak.bme.hu]
Sent: Friday, April 03, 2009 11:25 PM
To: "Dr. Járosi Márton"
Cc: Kerényi Ödön; Subject: Sólyom László
Kedves Kerekasztal Tagok!
Lehet, hogy tévedek, de nekem úgy tűnik, mintha az első nyilatkozatunkra
is utalt volna a köztársasági elnök tegnapi MTA-s beszédében.
"Számomra - amikor ehhez a bevezetőhöz olvastam - feltűnő volt, hogy a
tanulmányok többsége csakis Giga- és Terawattórákról és Petajoulokról
beszél. A társadalom jellemzően úgy szerepel, mint amelynek a "sokoldalú
tájékozottságát jelentősen javítani kell". Ez valóban igaz. De gyakran
éreztem úgy, hogy ez a tájékoztatás az ún. tévhitek eloszlatásához
szükséges, amelyek a szakemberek szerint a társadalomban terjengnek,
hiszen a helyes az, hogy "tisztán szakmai és gazdasági érvek alapján
kell dönteni".
Ehhez persze - mondják a szerzők - a tabukat ki kell iktatni. Egy ilyen
tabura többször is történik hol inkább rejtett, hol pedig nyílt utalás.
Bár a megújuló energiák közül a vízenergia a leghatékonyabb, egy nagy,
Bős-Nagymaros-típusú erőmű (vagy maga ez az erőmű) lehetősége
meglehetősen ellentétes megítélésű. Van, aki máris feltámasztaná, s van,
aki sajnálkozva írja, hogy a "vélelmezett környezeti hatások miatti
ellenállás" miatt pillanatnyilag nem tanácsos vele."
Sajnos a leírt szövegben nincs benne minden abból, amit ténylegesen
elmondott.
Ahogy hallom, a kiégett nukleáris üzemanyagról furcsa dolgokat mondott
elnök úr, de ez itt nem jelenik meg a szövegben.
Üdvözlettel, Aszódi Attila
-------------------------------------------------------------------------------------------
K.A.Ö. Zarándy Pálnak „ombudsman nyilatkozat”
„Kedves Kerekasztal Tagok!
Meghatottan olvastam Büki Gergő -megbízásotokból írt- kedves levelét. Az Emlékeztető szövegében is érzékelem, hogy. a MEK további működésében tanácsaimra is figyelemmel vagytok. Ezt külön is megköszönöm.
A búcsúlevelemben felvetett, konkrét témák mellé, joggal kívánkozik Zarándy Pali híre a „jövő nemzedék ombudsman” atomenergia-hasznosítás elleni .nyilatkozatának válaszlépése.
Megdöbbentő, hogy mit képzel munkaköréről ez az úr! Érdemes lenne megtudni, hogy megbízó levelének milyen elemére alapozza véleményét. Egyébként nem tartom szükségesnek a MEK válaszát, mivel a parlament várható határozata maga cáfolja meg téves véleményét és minősíti általános műveltségét is.
Viszont ennek kapcsán, érdemes lenne a konkrét MEK témák közé felvenni azt a tudathasadást, amit a zöldek magatartásában a reális műszaki-gazdasági értelmiség tapasztal és gyakran szóvá is tesz. Sajnos sokszor eredmény nélkül. A téma Reális Zöld Klub honlapján és közleményeiben is sűrűn előfordul.
Csak néhány közismert ellentmondást említsek:
-A légszennyezés és a klímaváltozás fő okának a zöldek is a CO2 szennyezést tartják, de ugyanakkor ellene vannak mind az atom, mind a vízenergia hasznosításának, amely ezeknek a leghatékonyabb ellenszere lehetne.
- A bioenergia hasznosítását lelkesen t támogatják, de pl. szalmaerőművek építését akadályozzák..
- Természetvédelmi területen megtiltanának minden természet szépítő létesítményt is, mint pl. a SZET tároló tavait, ami ellentétes a világgyakorlattal.
-Hasonló a helyzet a „világörökség”-nek kijelölt területekkel is, ahol elleneznek bármi., ésszerű fejlesztést is.
- Az erőművek, gyárak hatóságilag engedélyezett szennyezési előírásait semmibe véve néhány laikus népszónok lázítása alapján , tiltakoznak hasznos energetikai létesítmények megvalósítása ellen. Pl. osztrák szemétégető, szlovák szénerőmű stb..
-A hatóságok sokszor támogatják magas rangú politikus vezetők téves tiltakozásait, ami nemzetközi visszatetszést is okoz. Pl. Nagymarosi Vízlépcső beruházás leállítása, Mecseki radar állomás elvetése..
-Több autópálya nyomvonal kijelölést légszennyezés növekedés váddal utasítanak el, amikor ez nem áll fenn, sőt a helyiség belső utcáinak közlekedés dugók okozta rossz levegőt lehetne javítani. Stb.
-Mindez összefügg a társadalom technikai műveltségének egyre alacsonyabb színvonalával, ami a legnagyobb ellentmondás a világ rohamosan növekedő , műszaki fejlődésének követelményével szemben.
Ez már jelenleg is gátjává vált a külföldi ipari tőke betelepedésének.
-Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a természettudományi folyóiratokban is jelennek meg lektorálatlan cikkek, „mérnök” szerzők tollából is.(l. pl.. Mérnök Újság 9/3 szám, 25.o.)
A fenti néhány gondolat mellett, további eredményes munkát kívánok az aktív MEK tagoknak és
küldöm baráti üdvözletemet.
Kerényi A. Ödön (Ödön Bá’)
A hír:
(Magyar Nemzet, 2. oldal kishír): A jövő nemzedékeinek ombudsmanja szerint a nukleáris energia "durván sérti a jövő nemzedékeinek jogait".
Üdvözlettel
Zarándy Pál”
---------------------------------------------------------------------------------------
Dr. Sólyom László úrnak
a Magyar Köztársasági elnöke
Budapest
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Élve azzal a nagy megtiszteltetéssel, hogy Mosonyi Emil akadémikus és családja megbízásából én vehetem át számára a Széchenyi Díjat és így módomban van Önnel személyesen is találkozni, az alábbiakban összefoglalom javaslatomat és kérésemet a Bős Nagymarosi Vízlépcsők ügyének rendezésével kapcsolatban.
Meg vagyok győződve arról, hogy Ön, mint a legnagyobb, magyar közjogi méltóság ás Alkotmány Bíróság volt, sikeres elnöke tárgyilagosan ítéli meg kérésemet és elősegíti a Hágai Bíróság ítéletének végrehajtását gátló félreértések tisztázását.
Nagyra értékelem környezetvédelmi elhivatottságát, de éppen ezért tartom fontosnak a reális, szakmai szempontok feltárását. A bírói gyakorlat mindig a szakértői véleményekre alapozza ítéletét és a döntés után nem jogszerű a per részvevőinek a megcáfolt érveiket tovább hangoztatni.
A tények feltárásában bizton támaszkodhat az Állami Számvevőszék, a Magyar Tudományos Akadémia és az állásukat nem féltő, tárgyilagos, vízügyi szakértők, valamint az érintett. energetikai és vízgazdálkodási egyesületek és szakmai, civil szervezetek támogatására, ha ilyen megkeresést kapnak az Ön, illetve a Kormány részéről. Ez irányú tevékenységemet az említett szervek vezetői jól ismerik és támogatják a villamosenergia-ipar illetékes vezetői is.
Javaslataim mögött 65 évi mérnöki tapasztalat áll, amit az Állami Díj, Köztársasági Érdemrendek, kormánykitüntetések ismertek el és igazolja az is, hogy tavaly kaptam meg a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is a magyar villamos energetika érdekében végzett 20 évi nyugdíjas tevékenységemért és életművemért.
Önzetlen javaslataim tárgyilagosságát. alátámasztja, hogy 87 éves koromban nincs mögöttük semmiféle, egyéni érdek, csupán a volt bencés diák becsületes, a nemzetgazdaságot segítő, jó szándéka.
Levelemhez a témát részleteiben is feltáró, alábbi két fontos mellékletet csatolom
: –Az egyik a Hága után” című. 2001. évi nyilatkozat, amely tömören összefoglalja a Bős Nagymarosi Vízlépcsők létesítésének történetét, a Hágai Bíróság döntése utáni helyzetet, a magyar vízgazdálkodás általános tapasztalatait. és szakmai javaslatot is ad a politikamentes megoldásra.
– A másik irat „Mosonyi Emil Széchenyi Díja” címen bemutatja a világhírű tudós életmű kitüntetésének indokoltságát. Ismerteti egyben a hágai döntés végrehajtását tárgyaló magyar kormánybizottság új tárgyalási irányelveire tett javaslataimat is.. Ennek, lényege a Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezmények, törvénybe iktatott magyar vállalásainak a betartása, amely a korlátozás nélküli dunai hajózás erőteljes növekedését hivatott megteremteni Kelheimtól a Fekete tengerig és a Duna-Majna-Rajna csatornán keresztül az Atlanti Óceánig.
Az említett mellékletekből csupán tézisszerűen emelek ki néhány fontos megállapítást., de kérem ezen iratok részletesebb tanulmányozását és esetleges szakérői véleményezését is.
– – A Nagymarosi Vízlépcső beruházásának egyoldalú leállítása –1998-ig számítva kb.1450 millió USD kárt okozott a nemzetgazdaságnak. Hasonlítsuk össze ezt az összeget azzal, hogy a legnagyobb villamos erőművek és a hat áramszolgáltató vállalat külföldi eladása mindössze 1250 millió USD költségvetési bevételt hozott.
– A Hágai bíróság döntésének végrehajtásában történő megegyezés hiányában a Bősi Vízerőmű évi kb. 3 milliárd kWh termeléséből, a magyar felnek járó kb. 1 milliárd kWh megújuló energiát a szlovák fél saját maga használja fel. Ennek értéke kb. 50 millió USD, azaz kb. 40 millió Euro, ami 12 éve náluk halmozódik.
– Téves a hágai döntés olyan , magyar értelmezése, miszerint a Nagymarosi Vízlépcsőt már nem is kell megépíteni. A Bíróság ugyanis csupán azt mondta ki, hogy a Nagymarosi Vízerőműre a Bősi Vízerőmű csúcsrajáratása céljából nincs szükség. Az érvényesnek minősített szerződés többi komplex, céljának (hajózás, árvízvédelem, közlekedés stb.) teljesítéséhez azonban a vízlépcső léte nélkülözhetetlen. A Bősi Vízerőmű csúcsra-járatásáról 1990-ben mindkét kormány az én javaslatomra mondott le, aki 1990-en a magyar villamosenergia rendszer iparági főmérnöke voltam. Javaslatom célja az volt, hogy „kijussunk a nagymarosi gödörből”, ezért a beruházás befejezése érdekében inkább lemondtunk a Bősi Vízerőmű a napi 4 órás 720 MW-os teljesítményéről, mi egyébként, indításkor az alatta lévő Duna szakaszon négy méteres hullámot okozott volna. A megújuló vízenergia termelést ugyanis ennél is fontosabbnak tartottam, ami a szlovák félnél később be is igazolódott.
– – A nagymarosi beruházás politika indíttatású, egyoldalú leállítása, sok milliárdos kárt okozó tévedés volt. Hasonlítható ahhoz, hogy egy kész, drága versenyautóra nem teszik fel a kerekeket, hanem az egészet selejtezik. Azt lehet ugyan mérlegelni, hogy egyáltalán megkezdjünk-e egy drága vízlépcső beruházást, de pl. Bős 90 %-os készültségénél, a beruházás leállítását követelni, a 25 %-ban kész, Nagymarosi Vízlépcső önkéntes leállítása révén sikertelen, zsarolási kísérletté minősült a Hágai Bíróság döntése szerint. Tévesnek bizonyult az a magyar jogi vélemény is, hogy a szerződés felbontható, az ország szavahihetőségét tette kétségessé nemzetközi megállapodásainak betartásánál. Dr. Lévai András akadémikus több éves vívódás után írt könyvében szintén beismerte, hogy a már közel kész közös beruházást nem lett volna szabad leállítani, mivel meg voltak a módszerek a vélt káros mellékhatások kiküszöbölésére is.
– A Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezményeket az országgyűlés törvénybe iktatta. Ezek mellékletének számítanak az országok vízlépcső kijelölési javaslatai, amelyek esetünkben –Gabcsikovo mellett-- a nagymarosi, az adonyi. és a fajszi telephely megnevezésével szerepelnek. Ezen tények, ismeretében az Alkotmány Bíróság állásfoglalására lenne szükség ahhoz, hogy a törvénynél alacsonyabb szintű kormányhatározat megtagadhatja-e örökre vállalt duzzasztók megépítését, mivel ez kimerítené a törvénysértés gyanúját a miniszterelnökök részéről.
– A Bős- Nagymarosi Vízlépcsők ellen a rendszerváltás előtt kialakult ellenzéki vádakat, így pl. a környezetvédelmi katasztrófa veszélyét, szerződés felmondhatóságát a Hágai Bíróság – a szakértői vélemények alapján– nem fogadta el. A vádak azonban a társadalomban olyan téves nézeteket okoztak, amely egyedülállóajk a világ országai között. A magyar közvélemény. jelenleg ugyanis mindenfajta vízerő-hasznosítást ellenez, szemben a Kiotói állásfoglalással, amely a vízenergiát a legtisztább megújuló energiaként tarja számon és ajánlja hasznosítását az országoknak a CO2 légszennyezés csökkentése érdekében. Ehhez kacsolódik az a szomorú jelenség is, hogy a téves kormány állásfoglalás miatt ma az műegyetemi tanárok nem mernek a Duna vízerő-potenciáljáról előadást tartani, avagy az is, hogy az esztergomi Duna Múzeumban nincs egy fénykép sem a dunai vízerőművekről, és a Dráva 24. vízlépcsőjének megépítését a magyar fél hivatalból ellenzi. A médiák a Bős Nagymaros Vízlépcsőkről úgy tájékoztatnak, mintha a Hágai Bíróság nem is a szlovák fél javára döntött volna , hanem mi nyertük volna meg a pert és nem közölnek ezzel ellentétes véleményeket sem.
Mindez csak néhány példa arra, hogy tiszta vizet kellene tölteni a pohárba, no meg a fejekbe is, mivel elmaradunk az EU irányelvektől. Törvénysértő magatartást állapítana meg a Hágai Bíróság Is, ha újabb állásfoglalását kérnénk az ítéletének végrehajtását gátló, megegyezési vita lezárásához.
Fentiekkel kedves barátom, Mosonyi Emil akadémikus, professzor, talán utolsó kívánságának akartam eleget tenni, hogy a magyarországi Duna szakasz komplex hasznosításánál a nemzetgazdasági érdek érvényesüljön .
Bízva Elnök úr igazságérzetében, kérem javaslataim megfontolását és további sikereket kívánok nehéz feladatának végzésében.
Tisztelettel
Kerényi A . Ödön
Állami díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök,
a Magyar Villamos Művek Rt. ny. vezérigazgató helyettese
Budapest, 2006.május 1.
------------------------------------------------------------------------------------
Dr. Sólyom László úrnak
A Magyar Köztársaság Elnöke
Budapest
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Őszintén köszönöm, hogy a Hivatalvezető helyettes úr az Ön nevében elismerésre méltatta a „Magyar villamosenergia-iparág története.1888-2005.” című könyvemet. Remélem, hogy az áramszolgáltatással kapcsolatos kérdések vitáinál a könyv hasznos tájékoztató anyagként szolgálhat. Bőven található benne utalás a vízerőművekre, köztük a Bős Nagymaros Vízlépcsők történetére és megoldatlan problémájára is.
Ezzel kapcsolatban szeretném emlékeztetni Elnök urat egy ígéretére.
Dr. Mosonyi Emil akadémikus Széchenyi Díjának átadásakor személyes beszélgetésünkön érdemi választ ígért a Bős Nagymaros Vízlépcsők ügyében írt, 2006.05.01. keltű levelemre. Ebben kifejtettem az ügy valós helyzetét és javaslatot tettem a megoldásra is. A megoldás a Duna hajózás biztosítása lenne a Duna Bizottsággal kötött és törvénybe iktatott államközi egyezmény tiszteletben tartása révén, ami tekintélyvesztés nélküli kiutat is adna a Kormány számára merev helyzetéből. Levelemben még csak utaltam arra, hogy a kérdésben az Alkotmánybíróság véleményét kellene kikérni. Miután levelemre eddig nem kaptam választ, magam adtam be az Alkotmánybíróságnak azt az Indítványt, hogy érveim alapján minősítse alkotmányellenesnek a Nagymarosi Vízlépcső beruházásának leállítását.
Az AB Indítvány másolatát levelemhez mellékelem. Az ítélet mindenki számára irányadó lesz a további teendőkre és eldőlne a Hágai Bíróság döntésének végrehajtása körül kialakult, immár 10 éve folyó meddő vita. A halogatás a szlovák félnek kedvez, mivel a Bősi Vízerőmű termelésének jogos magyar hányadát (1/3) saját célra hasznosítja. Az évi kb. 1 milliárd kWh megújuló energia értéke kb. 40 millió Euro.
Engedje meg Elnök úr, hogy gratuláljak a magyar néphez intézett újévi köszöntőjéhez. Jó lenne, ha a szembenálló felek megfogadnák annak ajánlásait.
Nagyra becsültem levelemben is az Ön környezetvédő elhivatottságát. Felt
ehetően ennek folyománya a most tervezett országjárás is a nemzeti parkokba.
Ezzel kapcsolatban javaslatot teszek a program kiegészítésére. A javaslat a Bősi Vízlépcső szlovák oldalának meglátogatása lenne. Itt meggyőződhetne arról, hogy egyetlen fenékküszöb közös létesítése a Dunakiliti feletti főmederbe üdülőterületté varázsolta a Csallóköznek a főmeder és a műcsatorna közötti, szigetté vált részét. Ha a Dunakiliti alatti főmederbe három hasonló fenékküszöböt építenénk be –ahogy azt az eredeti terv előirányozta– a Szigetköz hasonló édenkertté válhatna. Azonban az már ma is örömmel állapítható meg, hogy a Szigetköz jósolt kiszáradását meggátolták a Dunacsúny-i gátnál a főmederbe másodpercenként 400, a Mosonyi Duna-ágba pedig 40 köbméter víz állandó lebocsátása, valamint az árvízi elöntések. Ezek hatására a Szigetköz a helyi szállodák kedvenc vízi-túrizmus propagandájává vált!
Az államfői látogatás rendkívüli módon elősegítené a hágai döntés végrehajtását és ezzel Szlovákia és Magyarország közötti feszült viszony javítását is.
Megismétlem hivatkozott levelem záró mondatát:
Bízva Elnök igazságérzetében és tárgyilagosságában, kérem javaslataim megfontolását. További sikereket kívánok nehéz feladatának végzésében.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön
Állami díjas, gyémánt diplomás gépészmérnök
A Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettese
Budapest, 2007.01.18.
------------------------------------------------------------------------------------
Kerényi A. Ödön
Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök
Magyar Villamos Művek ZRt. ny. vezérigazgató helyettes
1121 Budapest Törökbálinti út 13/a
Telefon: 249 1244
T.
Dr.. Paczolay Péter úr
Magyar Köztársaság Alkotmánybíróság elnöke
Budapest
Donáti u. 35-45
579/B/2006
Panasz a Végzés indokolása miatt
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmánybíróság elutasította a Bős Nagymaros vízlépcsőrendszer tervének hatáskörébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és azzal összefüggésben a szlovák-magyar tárgyalásokon képviselendő álláspontról szóló 1139/2004 (XII.) Korm. Határozat 2. és 3. pontja vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványomat.
Panasszal élek az elutasító végzés indokolása miatt.
a/ Tényszerűen állapítja meg az indokolás, hogy a Kormányhatározat alkotmányossági vizsgálatát a nemzetközi szerződést kihirdető törvénnyel való ellentét miatt indítványoztam.
Az Abtv. 1.§ c/ pontja a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára külön hatáskört biztosít. Eszerint a vizsgálatot nem kezdeményezheti bárki, hanem csak az indokolásban felsorolt állami szervek, illetve személyek.
b/ Panaszom az alkotmánybírák e megkülönböztetés téves értelmezésén alapszik.
Az Abtv. törvény célja ugyanis annak megakadályozása volt, hogy egy már törvénybe iktatott nemzetközi egyezményt ne támadhasson meg bárki AB Indítvánnyal Az AB. tehát ne foglakozzon pl. Magyarország EU belépését kifogásoló állampolgári véleménnyel Ez a cél logikus és teljes mértékben helyeselhető.
c/ Én azonban nem a Duna Bizottsággal kötött, törvénybe iktatott Egyezményt kifogásoltam, hanem e törvényt megsértő Kormány rendeletet. Indítványomban ennek érdemi elbírálását javasoltam és a nyilvánvaló ellentét miatt kértem a Kormányrendelet megsemmisítését.
d/ Panaszt teszek azért is, hogy a jogosultság hiánya miatt történt elutasítás két évvel a beadás után történt, holott ezt a formai kifogást Pálfy Ilona főtitkár asszony az Indítvány kiegészítésére írt válaszában (2006.06.29.) rögtön közölhette volna, amikor .részletes eligazítást adott Indítványom jogi hiányosságainak pótlására. Ezeket 15 napon belül pótoltam. Hozzá járultam személyi adataim honlapjukon történő közléséhez, megkaptam az ügy fenti iktatási számát. Mindez arra utalt, hogy az AB érdemben foglakozik Indítványommal és fel sem merült a jogosultsági kétely. Minek tulajdonítható tehát ez az utólagos kifogás?
e/ Elveszett tehát az ügy rendezési idejéből újabb két év, ami csupán a Bősi Vízerőműből Magyarországnak járó 2 milliárd kWh megújuló villamos energia többlet elmaradása miatt kb.. 80 millió Euro bevételkesést okozott.
f/ Kifogásolom azt is, hogy nem tűnik ki az elutasító végzésből, hogy kik kapták meg az ügyiratot, amelyben nevem nem is szerepel és csupán csak a boríték címzése szólt nevemre. Így nem tudni, hogy az indítvány tevésre jogosultak közül megkapta–e valamelyik illetékes?
A felsorolt érvek indítottak arra, hogy a mellékelt levelet írjam dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnöknek és segítségét kérjem az ügy kimozdítására a jogi kátyúból
Kérem Elnök urat, hogy panaszomat elbírálni és orvosolni szíveskedjék.
Budapest, 2008. június. 19.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök,
MVM ZRt ny. vezérigazgató helyettes
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
