Péteri László
Kedves Kollégák!
A rendszerváltás óta eltelt 22 év, a Duna elterelése óta eltelt 20 év még nem volt elegendő a "Bős-Nagymaros"-probléma "megemésztésére", az egymást váltó kormányok és parlamentek "választási ciklusa" idején, a szakmai és társadalmi "párbeszéd" és a meghirdetett "nemzeti konzultáció" lefolytatására, elsősorban a politikai szándék és akarat hiánya miatt.
A mindenkori magyar kormányok ebben az egyben, konzekvensen azonos álláspontot képviseltek, miközben a Duna-menti országok lépést tartottak a fejlődéssel, a tudomány adta lehetőségek, és természeti adottságaik hasznosítása révén. Ennek eredményeként szép lassan leszakadtunk, majd szembe fordultunk Európával, és a Duna-menti országok jelentős részével, valamint közvetlen szomszédainkkal is, és politikusaink, a "minden szabadon folyjék" és a "hajókat igazítsuk a folyóhoz" rögeszméjéhez ragaszkodtak! (Figyelmen kivül hagyva az MTA-KSP megújuló energiák hasznosítására, a tervszerű vízgazdálkodásra vonatkozó dokumentumait, és a helybeliek többévtizedes tapasztalatait, véleményét, jobbító-szándékú javaslatait is!)
A Duna 20 évvel ezelőtti elterelése óta eltelt időszak tapasztalatai a Szigetközieket már meggyőzték arról, hogy a Dunakiliti - mint a Duna magyar kulcsának - üzembe nem helyezése - az adott helyzetben - a legnagyobb politikai "baklövések" egyike volt! Kérdés, hogy a mostani politikai döntéshozók, és döntés-előkészítőik fel tudnak-e nőni a feladathoz, korábbi, merev álláspontjukat hajlandók-e a nemzet-, és nemzetgazdaság érdekében feladni, és az MTA, a műszaki-tudományos élet képviselőire támaszkodva, "pre-koncepciók" és "tabuk" nélkül, jóhiszemű, de érdemi tárgyalásokat kezdeni az Európai Unió Duna Régió Stratégiája / EUDRS keretében, a szlovák féllel, a Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos, Hágai-per mielőbbi lezárhatósága érdekében! A Szigetközieknek csak 1 kérésük volt: a probléma megoldására vonatkozó javaslat kidolgozása szakmai-, és ne politikai alapon történjen, vonják be a téma szakértőit, és hallgassák meg a helyieket is!
A fentiekkel kapcsolatban - a jelenlegi helyzetben - az alábbi tényekkel kell szembe-néznünk:
- az EUDRS-sel foglalkozó kormánybiztos feladat-, és hatásköréből, illetékességéből kimaradt a BNV-vel történő foglalkozás
- a BNV-vel foglalkozó miniszteri biztos lemondott, jelenleg nincs utód, de nincs magyar szakértői delegáció sem. (a miniszterelnöki határozatot az illetékes miniszterek 2012.04.16. óta "elszabotálták", minden felelősségrevonás nélkül!)
- a Duna hajózhatóságának javít(gat)ására vonatkozó - EU támogatással, 2005. óta - de a duzzasztás, vízlépcsőépítés kizárásával - elkészült - VITUKI tanulmányterv egyes részeire kiadott hatósági engedélyeket a VM közbelépése után vissza-vonták, (következmény: az elköltött Eu támogatást vissza kell fizetni!)
- a korábban egységes Vízügyi Szolgálatot szétverték, a vízügyi igazgatók, nemzeti park igazgatók jelentős részét felmentették, a VITUKI-t megszüntették, a Bajai Eötvös József "Vízügyi" Főiskolát meg akarják szüntetni, a Környezetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtárat megszüntették, "átszervezés" ürügyén, stb. (?)
- a vízüggyel kapcsolatos komplex probléma-, feladat-, és hatáskör VM és BM közötti elhatárolása megoldatlan, más tárcákkal, ágazatokkal kapcsolatos tárcaközi együttműködés, koordináció - a jelenlegi közigazgatási rendszer keretében - teljesen megoldatlan, személyi-, tárgyi-, intézményei feltételei nem biztosítottak, stb.!
- a vízgazdálkodással, a vízkészletgazdálkodással, a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatos állami tervezés kaotikus képet mutat, egységes koncepció, politika, stratégia, program hiányában, integrált, távlati-, hosszú-, közép-, rövid-távú megvalósítható tervekkel sem rendelkezünk!
- nincs közlekedési- hajózási stratégiánk, a kármegelőzéssel valójában nem foglalkozunk, nem számolunk az "elmaradt haszon"-nal, csak választási ciklusban gondolkodunk, stb.
- az Országgyűlés elnöke - egy kérdésre válaszolva - pár napja közölte, hogy fenntartja a témával kapcsolatos 1988-as véleményét, és a vízlépcső-kérdés felvetését ma sem támogatja! (lásd: melléklet!)
- a Szigetköziek petícióját a Parlament "folyosóján" (?) vette át, Navracsics Tibor, miniszterelnökhelyettes, jelezve, hogy azt illetékességből, a Vidékfejlesztési Minisztérium / Illés Zoltán részére átadja! (Ki fogja akkor előírni, hogy mely tárcák, ágazatok, szakértők bevonása szükséges ennek a bonyolult, több területet érintő témának, probléma-halmaznak az érdemi megoldásába?)
- az OGY-FFB kihelyezett, Dunakiliti ülésén, a hivatalos meghívás ellenére sem a VM, se a VM tiltása miatt az illetékes Nemzeti Park, sem a Duna Charta, sem a Védegylet, sem az MTA Szigetközi Munkacsoportja nem képviseltette magát! (Illés Zoltán helyett, Kovács Péter, helyettes államtitkár csak "megfigyelőként" állt az ajtóban, felhatlamazás nélkül!?)
- a Duna Charta a Védegylettel közösen - az országos népi kezdeményezés célját, a 82500 aláírást megkérdőjelező - állásfoglalást adott ki, majd 2012.10.26-ra, egy ellen-konferenciát szervez, éppen az MTA épületében (és a sors íróniája, hogy ugyanabban a "Kis-terem"-ben, ahol tudósok 2012.10.11-én, az MTA-KÖTEB keretében a Vízenergia-hasznosítás szükségességéről tanácskoztak!).
Az eredeti meghívó nyilvános rendezvényről szólt, majd amikor a fentiekkel összefüggésben hirtelen program-módosulás történt, amelynek alapján a nyitó előadást Illés Zoltán "környezetügyért felelős" államtitkár fogja tartani, és egyúttal a rendezvényt zártkörűvé nyilvánították, valamint a Reális Zöldek Klub elnökének, a Reális Zöld Valóság főszerkesztőjének regisztrációját, "helyhiányra" való hivatkozással visszautasították! (?)
Ilyen helyzetben került sor - immár másodízben - a Szigetköz, Öreg-Duna, Mosoni-Duna megmentését célzó, országos népi kezdeményezésre, eredményes aláírásgyűjtésre, amelynek eredményeként az Országgyűlésnek és a Kormánynak, az érintett minisztériumok bevonásával - ha tetszik, ha nem - 3 hónapon belül, foglalkoznia kell, ezzel a 20 év óta megoldatlan problémával!
Az Országgyűlés által kijelölt Fenntarthatő Fejlődés Bizottsága helyszíni szemle keretében, szakmailag megalapozott tájékoztatás, vetített-képes előadások alapján, és helyszíni bejárás során megismerhette a Dunakiliti duzzasztót, hajózsilipet, fenékküszöböt, a Denkpáli hallépcsőt (sajnos a legproblematikusabb rész, az Alsó-Szigetköz, Győr-Vének-Gönyű térségére nem került sor, pedig ammennyire fontos a Felső-Szigetközben Dunakiliti - mint a "Duna kulcsa" - térsége, legalább annyira fontos lenne az Alsó-Szigetközben, a Gönyűi "megtámasztás" (duzzasztás, hajózsilip, stb.), a "Duna zárja" megvalósítása!)
Mindenesetre az OGY-FFB elnöke - ennek ismerete hiányában is - a Hágai Nemzetközi Bírósághoz történő fordulást tartotta megoldásnak, amelytől a helyiek óvták, mondván, hogy újabb 20 évünk már nincs!
Ezek után kiváncsian várom a holnapi konferenciát, a kormány és az illetékes minisztériumok előterjesztését, de leginkább a Parlament állásfoglalását, ill. annak érdemi tartalmát!
De nagyon érdekes lenne tudni, hogy a soros magyar EU-elnökség alatt jóváhagyott, Európai Unió Duna Régió Stratégiája akciótervének időarányos végrehajtásáról a magyar kormány milyen tartalmú jelentést fog / tud majd előterjeszteni a 2012.11.27-28-i, Regensburgban tartandó "Duna csúcs"-on!?
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Mellékletek:
https://drive.google.com/file/d/0B2ifl7cAGjhpNXVGV3VXUjV5Ujg/edit?usp=sharing
------------------------------------------
Tisztelt Szeredi Úr! Kedves István!
Nagyon szépen köszönöm az Ásványi-Duna-ág lezárására vonatkozó dokumentumodat, és engedélyeddel, hivatkozásként fel is szeretném használni! A Szigetköz egésze vízgazdálkodása, és a kishajózás tervezett újraindítása szempontjából is alapvetően szükség van/lenne a fentiek megvalósítására.
Győr hajóforgalomba történő bekapcsolása, ill. a Mosoni-Duna, és a Rába vízszintjének szabályozhatósága szempontjából viszont a Gönyű-Vének térségében tervezett vízlépcső/duzzasztó-, hajózsilip, hallépcső komplexum megvalósítása is alapvető, mert ennek hiányában a 13 MrdFt keretösszegű, EU-támogatással folyamatban lévő rekonstrukciós munkák Győrben lehet, hogy szép partrendezést eredményeznek, csak a Mosoni-Dunában és a Rábában - időnként alig lesz víz, és át lehet gyalogolni rajta! (lásd: mellékelt illusztrációk)
A megyeszékhely lakosságának és vezetőinek, valamint országgyűlési képviselőinek aktivizálása a téma végleges megoldása ügyében folyó "küzdelem"-ben, a párt-politika által támogatott Duna Chartás, Duna Körös, Védegyletes, Élőláncos, WWF-H-s, Greenpeace-es, Reflexes és az MTA Szigetközi Munkacsoportja (Hajósy Adrienne!) állásponttal szemben, a tényleges nemzeti-, nemzetgazdasági-, Szigetközi érdekeket képviselő, szakmai szempontból reálisan megvalósítható megoldás mellé állítása is nagyon fontos szempont, és taktikai-, stratégiai kérdés!
A Mosoni-Duna és a Rába vissza-duzzasztása az ajkai vörös-iszap katasztrófa esetén is, legalább részbeni segítséget nyújthatott volna, a Marcalon keresztül a Dunába jutó szennyezés elkerülése érdekében! (Lásd: Janák Emil előadása a BME Vízépkör-ben!)
A Gönyüi OKK, Ro-Ro kikötő tényleges logisztikai központtá válása is várat magára, mert se a vízoldali, se a vasúti kapcsolata (iparvágány!), se a beruházási-, üzemeltetési-, értékesítési oldala nincs megoldva! (a vállalkozók máshova mennek! Lásd: Audi!)
Ha van, vagy lesz a témához kapcsolódó további - érveink további alámasztását szolgáló - dokumentumod, kérlek a jövőben is küldd el!
A harc a Szigetközért - és ennek kapcsán az igazi magyar Duna-stratégiáért - ugyanis még nem ért véget, sőt igazán csak most kezdődik! (lásd: Duna Charta ellenrendezvénye, a Védegylettel közös nyilatkozat kiadása, a média "beszállása" a fél-igazságok / hazugságok terjesztésébe, a kormány-párti képviselők hallgatása, stb.)
Péteri László
https://drive.google.com/file/d/0B2ifl7cAGjhpRkFVN21YY0FVTjg/edit?usp=sharing
-------------------------------------------------
2012. október 28. 11:29 Dr. Szeredi István írta,
:
Kedves Péteri Laci!
A szigetközi rendezés alapvetően 4 fő részre osztható a meglévő adottságok alapján:
1. A Duna főmeder
Ez ma országhatár.
Kizárólag a szlovákokkal közösen, megegyezés alapján lehet vele bármit kezdeni.
A kezdete Dunakilitinél, az alsó vége Szapnál van.
Szapnál már a teljes Duna vízhozam visszatér a főmederbe (kivétel a Mosoni Dunába a természetes - vagy inkább korábbi - vízhozamot meghaladó többlet vízmennyiség).
A hajózhatóság a merülési mélység szempontjából kb. az Ásványi Duna-ág torkolatáig biztosított.
Rendezés az Ásványi Duna-ág torkolata és Dunakiliti között szükséges.
A Gönyűnél bármit csinálhatnak, nem lesz befolyással az adott szakasz rendezésére.
2. A hullámtér vízpótlása
Ez a Duna főmeder és az árvízvédelmi töltés által határolt terület.
Magyar terület, a szlovák oldali hasonló terület függetlenül rendezésre került.
A kezdete Dunakiliti térségében az alsó vége Szapnál van.
A vízpótlás Dunakilititől Áványráróig megvalósult. Hiányzik az Ásványráró és Szap közötti szakaszon.
A megoldás az Ásványi-ág lezárása lenne, hasonlóan az Ásvány fölötti mellékágak lezárásához. Ezzel biztosítható a jelenlegi vízpótlás vízhozamával, annak tovább engedésével az Ásványi és a Bagaméri ágrendszer rehabilitációja.
A Gönyűnél bármit csinálhatnak, nem lesz befolyással az adott szakasz rendezésére.
3. A mentett oldal vízpótlása
Ez az árvízvédelmi töltés és a Mosoni-Duna által határolt terület.
Magyar terület a szlovák oldali hasonló terület függetlenül rendezésre került.
A kezdete Dunakiliti térségében az országhatárnál, az alsó vége Gönyűnél van.
A vízrendezés csatornák és azok összekötéseivel többnyire megvalósult.
A gravitációs megoldás került alkalmazásra, ami a Mosoni-Duna és a hullámtéri terület vízbősége miatt biztosított.
A Gönyűnél – a Mosoni-Duna legalsó pontján bármit csinálhatnak, nem lesz befolyással a gravitációs vízrendezés működésére. Természetesen szivattyús emeléssel lehet a vizet alulról fölfelé szállítani, de nincs indoka.
4. A Mosoni-Duna meder
A kezdete Dunacsúnynál szlovák területen van. Az alsó vége Gönyűnél.
A vízpótlás eredményeként a korábbinál lényegesen bővizűbb vízfolyássá vált.
Gönyű felett Szapnál már a teljes Duna vízhozam visszatér a főmederbe, így a Mosoni-Duna vízállásai nem változtak, illetve valamivel magasabbak a vízpótlás korábbi vízhozamot meghaladó többlet vízmennyisége miatt.
A Gönyűnél feltehetően valamilyen más infrastruktúra fejlesztési elképzelést akarnak megvalósítani a Szigetköz terhére. Bármit csinálhatnak, de aligha lesz befolyással a Szigetköz rendezésére.
Az infrastruktúra fejlesztés más beruházásba rejtésére korábban is volt példa. Ma talán lehetne igazat is mondani.
Üdvözlettel
Szeredi I
-----------------------------------
Kedves István!
Köszönöm szépen a részletes kiegészítést, amellyel szinte teljes mértékben egyetértek. (1. Duna főmeder, 2. Hullámtér: teljes egészében. 3. Mentett oldal: 1 kiegészítő észrevétellel - Mosoni-Duna torkolati műtárgy szükségessége!)
A Szigetköziek eredeti, országos népi kezdeményezése, aláírásgyűjtő kampánya a "Szigetköz - Öreg-Duna - Mosoni-Duna megmentésé"-ről szólt, különös tekintettel a Mosoni-Duna Győr-Belvárost érintő, elsősorban a jelenlegi vízhiány miatt kialakult tarthatatlan helyzetére (lásd: korábbi fotók).
A helyiek a megoldást valójában függetleníteni akarják a 20 éve húzódó, Bős-Nagymarosi problémakörtől, annak ellenére, hogy próbáltuk megmagyarázni, hogy a probléma hosszú-távra, csak a BNV ügyben a szlovákokkal történő, jószándékú tárgyalások és meg-, ill. kiegyezés keretében, a hajózást, az árvízvédelmet is biztosító, Nagymarosi Vízlépcső korszerűsített formában (+hallépcső, sporthajó-zsilip) megépítésével (mint "alsó megtámasztás") oldható meg. (Nagymaros visszaduzzasztó hatása Győrig, ill. Bősig érvényesülne!)
Az elképzelések szerint az Öreg-Dunán a sport-, és kedvtelési célú hajózás (yacht, motorcsónak közlekedés, kikötők, stb.), a Mosoni-Dunán a kézzel hajtott evezős csónakok közlekedésének, kikötésének feltételeit kellene biztosítani, beleértve a Nemzetközi Duna Túrák (TID) lebonyolítását is! (Ehhez a Dunából a Mosoni-Dunába, ill. a Mosoni-Dunából a Dunába történő - átemelések nélküli - közvetlen közlekedését is szükséges biztosítani, a Mosonmagyaróvári zsilip korszerűsítésével, stb. együtt!)
A Mosoni-Duna valójában a Duna "fattyú-ága", amely a szlovák területen levő, Dunacsúnyi vízlépcső vízeresztő zsilipjén keresztül kapja a Dunából a vízutánpótlást. Mosonmagyaróvárnál a Lajta, Győrnél a Rábca, majd a Rába (+Marcal) vízét veszi fel!
A Győr Belvárosát érintően a Mosoni-Duna és a Rába-part rendezéséhez és rekonstrukciójához (parti-sétány, kikötők, csónakházak, stb.) azonban, a helyiek véleménye szerint szükséges a Mosoni-Duna Vének/Gönyű térségének rendezése, ill. a Duna-torkolatnál egy torkolati műtárgy megépítése (duzzasztó, hajózsilip, hallépcső közbeiktatása), amelynek révén a Mosoni-Duna legalább Győrig hajózható lenne ismét! (A vonatkozó tanulmányt és kivonatait tájékoztatásul mellékelem.) Az "ál-környezetvédők" és vezérük (Illés proféta - "van víz - nincs víz" jeligére hivatkozva!) - többek között - éppen ezt akarták/akarják megakadályozni!
Lásd:
http://www.youtube.com/watch?v=BB5Hraw-b3E&feature=youtu.be 14:27
Published on Oct 26, 2012 by barossg Duna Charta – Illés Zoltán beszéde Kommentár nélkül
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Mellékletek:
https://drive.google.com/file/d/0B2ifl7cAGjhpM3ByclpxRkFPUWs/edit?usp=sharing
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
