Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók


Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Hozzászólás „MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKAI TÉZISEI 2006-2030 „ című bizottsági anyaghoz
Kerényi A. Ödön




Hozzászólás
„MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKAI TÉZISEI 2006-2030 „
című bizottsági anyaghoz

Igen hasznosnak tartom, hogy A MAGYAR VILLAMOS MŰVEK KÖZLEMÉNYEI 2006. novemberi különszámában megjelent a címben jelzett összefoglaló, amelyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felkért Szakmai Bizottság, összesen mintegy 2000 oldalnyi elemző tanulmány alapján, dr. Csom Gyula egyetemi tanár vezetésével állított össze.
Az összefoglalót Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára azzal a céllal engedélyezte megjelentetni az MVM Zrt. folyóiratában, hogy az minél szélesebb körben váljanak ismertté az energetikusok között.
Feltételezem, hogy ez a cél azt is jelenti, hogy a tézisek véglegesítése előtt társadalmi kritika érje ezt a rendkívül fontos munkát, amely hazánk, hosszútávú energetikai célkitűzésévé válik a mindenkori Kormány számára, ha az Országgyűlés annak alapelveit törvényerőre is emeli.
Ebből kiindulva szólok hozzá az összefoglalóhoz, mint a témakörrel több, mint fél évszázada foglalkozó, volt, vezető energetikus. Véleményem logikus folytatása ét hónapja megjelent könyvemben foglalt fejlesztési elveknek, amely „A magyar villamosenergia-ipar története. 1888-2005.” Címet viseli.

Kiemelt megjegyzéseim:

1. Az albizottságok anyagaiból készült összefoglaló, kiváló, kölcsönös megegyezési javaslatnak tekinthető, amely a gyakran eltérő ágazati érdekeket igyekszik összehangolni. A felsorolt energiapolitikai tézisek véleményem szerint helyesek és némi kiegészítés után alapjául szolgálhatnak a Kormány és az Országgyűlés elé terjesztendő, rövidített törvénytervezetnek.
2. A kiegészítés elvi alapja az lehet, hogy az anyag mentesüljön minden olyan pártpolitikai indíttatású állásfoglalástól, amely hosszú távon nem tartható, mivel nem valós, műszaki gazdasági elveken alapul és ellentétes a világgyakorlattal.
Ilyen pl. a megújuló energia fajták közül a Duna vízerő-potenciál hasznosításának az elvetése, amely --a nemzetközi hajózás törvényben vállalt biztosításának melléktermékeként-- a javasoltakon túlmenően kb. évi 4 milliárd kWh , megújuló villamosenergia többlet forrást jelentene a távlati mérlegben.
Elismerést érdemel a Bizottság tárgyilagosságot célzó törekvése, amely a III. Energiapolitikai tézisek 64. pontjában a következő megjegyzést teszi:
„A vízenergia számottevő bővülésével egy nagy dunai vízerő-program újraélesztése nélkül nem számolhatunk.”
Megértem, hogy a GKM, illetve a Kormány megbízásából működő Bizottság, nem mert e témával bővebben foglakozni, de lelkiismerete szerint mégsem hallgathatta el ezt a lehetőséget.
Itt említem meg, hogy szinte mindegyik szakmai folyóiratban megjelent dr. Sólyom László köztársasági elnök úrnak írt nyílt levelem és jelenleg az Alkotmánybíróságnál van elbírálás alatt az „Indítvány”-om, hogy minősítse alkotmány ellenesnek a Nagymarosi Vízlépcső beruházás leállítását. Az indokolás lényege az, hogy a törvény magasabb rendű jogszabály, mint a kormányrendelet, tehát a miniszterelnök nem állíthatja a beruházást. A törvény pedig kötelezi Magyarországot, hogy Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezmény alapján készült műszaki tervben szereplő alábbi duzzasztógátakat és hajózsilipeket megépítse:
Gabcsikovó (Bős), Nagymaros, Adony és Fajsz.
Ha a gátak megépülnek, logikus a keletkező esés energetikai hasznosítása is.
A Dunán kijelölt 47 telephelyből eddig mindössze öt nem valósult meg, köztük a nagymarosi, amely már a megvalósítás alatt állt.
A Bős-Nagymarosi Vízlépcsők ügyében a Hágai Bíróság a szerződést érvényesnek mondta ki, tehát a szerződés komplex céljainak teljesítése érdekében meg kell egyeznünk a szlovák féllel a beruházás befejezésében is. Téves az ítélet azon magyar értelmezése is, miszerint a Nagymarosi Vízlépcsőt nem kell felépítenünk, mivel a Bősi Vízerőmű csúcsra járatásról a felek lemondtak. Nem is emiatt kell megépíteni, hanem e többi cél megvalósításáért, tehát a hajózás, az árvízvédelem, a folyami vízerőművi villamos-energia termelés, a közlekedés, turisztika stb. érdekében, ami a beruházás befejezését nélkülözhetetlenné teszi. A jósolt katasztrófa elméletet. a Hágai Bíróság nem fogadta el és ezt az elmúlt 12 év tapasztalata igazolja.
( Az elnöki levelet és az AB Indítványt mellékelem)
3. Feltételezem, hogy a hiányzó II./5 Fejezet foglalkozni fog a közlekedéssel összefüggő energiapolitika tézisei keretében a dunai hajózás és vízerő-hasznosítás összefüggéseivel is.
A dunai hajózás megoldása kulcskérdéssé válik az energetika számára is, mivel a import szén tüzelésű erőmű változat versenyképességét a tüzelőanyag szállítása döntené el. Már ma is döntő fontosságú, hogy a vízi szállítás tehetné olcsóbbá akadozó gabona exportunkat is-
4. Kiemelt fontosságú stratégiai célként javaslom a bizottsági anyag II./18 és III./121 pontjaiban jelzett ellentmondás felszámolásának erőteljesebb követelését az EU és UCTE tárgyalások során, az említetteket kiegészítő, alábbi indokolással:
Az Európa Uniónak a liberalizált belső árampiacra kiadott, jelenleg érvényes irányelvei nem szolgálják az EU optimális energiapolitikai koncepcióját, mivel azok a tagországokat elsősorban a rövid távú érdekeket szolgáló átviteli hálózatfejlesztésre ösztönzik. Nincs EU szinten koordinált erőmű-építési tevékenység és egyeztetett tervek szerint nem is épülnek új erőművek, közben elfogynak a tartalékok is. A kereslet növekedése miatt fokozatosan növekszik az értékesítési ár. A szénhidrogének világpiaci árdrágulása ezt a tendenciát még tovább gyorsítja.
Az UC(P)TE VER Egyesülés a liberalizálás előtt, a termelést jelző „P” betű (Production) szellemében a szinkron üzemben működő rendszereket a minimális költséget eredményező optimális fejlesztésre ösztönözte. Ezzel szemben a mai, kereskedelmi célú, műszakilag, előzetesen ellenőrizetlen, nagy volumenű szállítások meglepetésszerűen terhelik túl a tranzitáló távvezetékeket, ami egyre sűrűsödő, súlyos, fogyasztói korlátozásokat okozó rendszer-üzemzavarokhoz vezet.
(Lásd a legutóbbi Németországból kiinduló üzemzavart, amelynek fő oka a hatalmas, német szélerőmű kapacitás (20 GW)szabályozás nélküli, gyors felterhelése volt. A többlet terhelést az E:ON VER TSO-nak kötelező volt a hagyományos erőművek rovására átvenni, de ezt nem tudták időben kiszabályozni az időközben végrehajtott távvezeték kikapcsolások mellett. Az üzemzavar közel 10 millió fogyasztó korlátozását okozta. A TSO-k jó munkáját dicséri, hogy korlátozás csupán kb. fél óráig tartott, szemben az emlékezetes francia-olasz, illetve Észak-amerikai 24 órát is meghaladó üzemzavarokkal.
A legfőbb tanulság, hogy az árampiacot a fizikai törvények betartásával kell szabályozni és a villamosenergia-rendszer üzembiztonságának meg kel előznie a kereskedelmi érdekeket. A korlátozások okozta kár ugyanis többszöröse lehet az üzleti haszonnak, nem is beszélve a társadalmi, politikai botrányról. Ennek az elvnek kellene tehát mindenképen érvényt szerezni mind az üzemvitelben, mind a fejlesztési munkáknál..

5. Tisztázni célszerű a régiókkal kapcsolatos EURELECTIC energetikai terveket, mivel a régió fogalma sem meghatározott. Más értelme van, ha technikai, vagy kereskedelmi feladatok témakörben használjuk.
5.1 Műszaki-gazdasági tervezési feladat, ha az UCTE VERE szinkron üzemének együttműködéséről beszélünk más szinkron VER Egyesülésekkel. Így pl. a volt szovjet EVER esetében az áramcsere egyenáramú kapcsolattal valósítató meg a legegyszerűbben. Ezt a jól bevált módszert alkalmazzuk az EK, a NORDEL VERE kapcsolatban. Ez volt az UCTE és KGST CDU közötti kapcsolat műszaki megoldása is.. Elvileg lehetséges lenne váltóáramú szinkron kapcsolat is – amit az orosz szakértők szorgalmaznak—de ez ma nem látszik megoldhatónak. Ugyanazon okok miatt, amiket a 750 kV-os kapcsolódásunk során tapasztaltunk. Így pl. a SZU kevés tartalék erőműi kapacitása miatt, gyakran 49,5 Hz melletti üzemet kellett tartanunk a szabványos 50 Hz helyett, a korszerűtlen és hiányos szovjet irányítás technika miatt nehézkes volt a központi teherelosztók közötti kapcsolat tartás stb. Mindezért a tézisekben a nagyfeszültségű egyenáramú átvitelt ( NFEÁ) célszerűbb támogatni.
5.2 Kereskedelmi jellegű a szinkron VERE átviteli hálózaton belül elképzelt régiók közötti, liberalizált árampiac továbbfejlesztése, amely nemcsak TSO zónák, hanem országok közötti egységes tarifarendszert, jogharmonizációt szeretne megvalósítani. Ez a zavaros közgazdász javaslat már az államok függetlenségét érintő téma. A nemzetközi óriás cégek is kötelesek az államon belüli társasági formákat betartani és leányvállalataik, anyavállalatuk irányítása mellett, az EU-ban elfogadott külkereskedelmi szabályok szerint működhetnek együtt. Az E.ON, az RWE és a többi német mamut cég tehát országon belül is egymás versenytársa maradt és saját tarifájukon adják el termékeiket a zónájukban lévő, több száz kisebb áramszolgáltatónak
Szükséges lenne az elvi kérdések tisztázása a GKM vezérletével, mivel ma meddő vita folyik egyes közgazdász és szakmai körök között. Az EU felé viszont egységes álláspont kialakítása lenne célszerű. E véleményem szerint a következő lehet:
Amíg az országok önállóak, határokon átmenő fogyasztó régiók nem alakíthatók ki. Ugyanis a VER-ek csak az átviteli hálózatok zóna-, vagy országhatár-keresztező vezetékeivel kapcsolhatók össze. Ez kizárja, hogy az elosztó hálózatokat is összekapcsolják, még ha a tulajdonos azonos társaság lenne is.(Pl. magyar és román E.ON ÁSZ) Az export-import szaldó menetrendet a TSO-k csak a zónahatáron tudják szabályozni.
A közgazdáknak tudomásul kell venni, hogy itt is a fizika parancsol és nem a kereskedők.
6. Hiányolom a tézisek primer energia forrásokkal és energiatakarékossággal foglakozó pontjai között a hőszivattyúk alkalmazásának tömeges elterjesztési feladatát. Ez a technikai megoldás Európában, de világszinten is a hőszolgáltatás az egyik legjobban terjedő formája főleg háztartásokban, kereskedelmi, hivatali és egyéb közepes létesítményekben. Legfőbb előnye, hogy a kisfogyasztók rohamosan dráguló földgáz ellátását kiváltsa és az ország földgáz függőséget mérsékelje. A működtetéshez szükséges többlet villamosenergia atomenergia bázison biztosítható.
Elterjesztését célszerű lenne GKM energiatakarékossági pályáztatás segítségével felgyorsítani és mind a szakmai folyóiratokban, mind a médiákban propagálni.
7. A fenti kiemelt fontosságú, kiegészítő javaslatokon kívül számos kisebb javító észrevételem kis lenne, de azokra csak esetleges konkrét tárgyaláson térnék ki, amennyiben a t. illetékesek erre meghívnak.
Csak megjegyzem, hogy az anyag forrásai között nem történt hivatkozás számom olyan cikkemre, tanulmányomra, amelyekben az energetikai távlati tervezéssel foglalkoztam és a szerzők felhasználhatták, de ezt önzetlenül és örömmel nyugtázom.

Budapest, 2006.12.18.

Kerényi A. Ödön









© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2009-04-10 (838 olvasás)

[ Vissza ]


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.22 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::