Mészáros Milán
Harminc év alatt háromezer fokot melegedett a 8,000 fényévnyire lévő HR 8752 óriás csillag. Az objektum jelenleg négyszázszor nagyobb Napnál, és nagy valószínűséggel gigászi szupernóva-robbanással fog befejeződni az élete. A robbanásnak a Földre gyakorolt hatásai beláthatatlanok lesznek.
A HR 8752 jelű hiperóriás csillagot mintegy harminc éven keresztül figyelték a kutatók. Arra jutottak, hogy az eltelt három évtized alatt a Napnál körülbelül 250,000-szer fényesebb, a Cassiopeia csillagképben található égitest meglepő gyorsasággal melegedett. Az 1980-as évek elejéhez képest durván háromezer fokkal izzik forróbban a felszínén. A kutatócsoport arra jutott, hogy a csillag egy rendkívül instabil fázisba került, amelyben az égitest évente akár egy naptömegnyit is fogyhat, ugyanakkor melegebbé is válhat. A HR 8752 felszíne 1985. és 2005. között 5,000 fokról 8,000 fokra emelkedett, átmérője ugyanakkor a Nap méretének 750 szereséről a 400 szorosára csökkent. A hiperóriás csillag élete egyelőre bizonytalan, de az nagy valószínűséggel egy gigantikus erejű szupernóva-robbanásban fog elpusztulni. Elképzelhető azonban az is, hogy gyorsan áthalad az instabilitási zónán és egy forró, kiszámíthatatlan típusú csillaggá, ún. fényes kék változó csillaggá alakul át. Azonban, bármelyik következik is be, egészen biztos, hogy -Földre gyakorolt hatását illetően- egyik sem fog észrevétlen maradni.
Mivel a HR 8752 égitest luminozitása a Napénak 250 ezerszerese, így -a csaknem 8,000 ezer fényéves távolság ellenére- szabad szemmel is látható. Binokulárral azonban már nagyszerűen megfigyelhető a Cassiopeia csillagképben.
1. Kép
A HR 8752 hiperóriás 1982-ben és 2012-ben
Bővebben: http://www.sciencedaily.com/releases/2012/12/121209152537.htm , http://hirek.csillagaszat.hu/kulonleges_csillagok/20121211-harminc-ev-haromezer-fok.html
Joggal vetődhetnek fel a következő kérdések; 1. Mikorra várható a HR 8752 felrobbanása? -A válasz: Bármikor felrobbanhat. 2. Milyen hatással lenne a robbanás a Földre? -Ennek megválaszolásához -az alábbi (A) - (F) pontok alatt- egy kis kitérőt kell tennünk.
(A) 1987. február 24-én robbant fel az addig ismert legnagyobb szupernóva, az SN 1987a. Ez az égitest 168,000 fényévre van a Földtől és a Nagy Magellán-felhőben helyezkedik el. (Tehát 160,000 ezer fényévvel messzebbre, mint a HR 8752.) Azonban, már a robbanás földi észlelése előtt, 1987. február 23-án reggel 7.35-kor egy kilométerrel a földfelszín alatt a Kamiokande II. japán neutrínó detektor egy másodperc alatt 11 neutrínót észlelt. A detektor általában csupán néhány Napból érkező neutrínót észlel naponta, így az aránylag sok neutrínó észlelése különleges eseményre utal: Valahol az Univerzumban meghalt egy óriáscsillag.
(B) A szupernóvák általában hatalmas mennyiségű és közel fénysebességű gamma-sugárzást, valamint például protonokat és elektronokat is kibocsátanak. Ezeknek nagy az energiájuk és ezért tönkretehetik a Föld légkörét azáltal, hogy csökkkentik az ózon-molekulák és az atomos oxigén mennyiségét. A nitrogén molekulák (N2) a gamma sugárzás hatására elbomlanak és belőlük nitrogén-monoxid (NO) és egyéb nitrogén-oxid (NOx) molekulák képződhetnek, amelyek katalizálják az ózon-molekulák lebomlását. A védő ózonréteg nélkül a Nap által kibocsátott ultraibolya-sugárzás gyengítetlenül érné el a Föld felszínét, és károsítaná a fitoplanktonokat. (Ezek mikroszkopikus növények, amelyek a felszíni vízrétegekben élnek). A fitoplanktonok a tápláléklánc alapját képezik, ezért a pusztulásuk a többi élőlényre is komoly hatással lenne. A nagyenergiájú sugárzás a nagy-dózisú röntgen-sugárzásnál is nagyobb mértékben károsítaná az élőlények sejtjeit is, ami miatt több esetben alakulna ki rákos megbetegedés illetve genetikai mutáció. Egy másik következményként veszélyes mértékben megnövekedne a légkörben a radioaktív izotópok mennyisége is.
(C) Valószínűsíthető, hogy egy szupernóva-robbanás okozhatta a hatalmas Ordovicium-szilur kihalást ( http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2973 ) körülbelül 450 millió évvel ezelőtt. Ekkor a tengerben élő fajoknak több, mint a fele eltűnt. Vélelmezhető, hogy ez volt a második legnagyobb méretű fajkihalás a Földön. A hatalmas pusztulást részben a fitoplankton pusztulása, részben pedig a földi átlaghőmérséklet csökkenése okozhatta, amely azért következett be, mert a levegő opálossá vált a keletkezett nitrogén-dioxidtól (NO2). Ezenkívül, a paleozoikum eme korszakait megelőzően ez a szupernóva-robbanás forgathatta el az egyenlítőt 90º-kal, és ez változtathatta meg ekkor a pólusok helyzetét is.
(D) 1987. júliusában japán és nyugatnémet röntgen-műholdak erőteljes röntgensugárzást észlelnek az SN 1987a szupernóva törmelékfelhőjéből. A felfedezést a szovjet MIR-űrállomásról is megerősítették.1987. augusztusában-novemberében egymástól független megfigyelések nagyenergiájú gammasugárzást detektáltak az objektum irányából. 1990-ben az objektum irányából komoly rádiósugárzás érkezett, amelyet már két héttel a robbanás után felfedeztek, de az még 1987. során tovább erősödött. Az AROSAT röntgen-műhold 1992-es észlelései alapján az SN 1987a objektum gyorsan fényesedő röntgenforrásként viselkedett. (A röntgensugárzás oka és származási helye ugyanaz, mint az 1990-ben felfedezett rádiósugárzásé.)
(E) Meg kell említeni ezenkívül a szupernovák felrobbanásakor kibocsátott gravitációs hullámokat, azaz a "tér-fodrozódás tovaterjedését" az univerzumban. Ennek hatása megjósolhatatlan, de mivel a HR 8752 elég közel van, így a garvitációs hullámok -jelentős anomáliákat okozva- perturbálhatják magát a Naprendszert is. Ezenkívül, jelentősen deformálhatják a Földet is.
(F) A legkorábbi ismert szupernóva, az SN 185, ezt kínai csillagászok jegyezték fel Kr.u. 185-ben. Az SN 1054-et több helyről is megfigyelték, Európából sajnos nem. Ennek maradványa a Rák-köd. (A Rák-köd régebbi rajzait és újabb fényképeit összehasonlítva a 20. század elején jöttek rá arra, hogy a köd tágul, és hogy a tágulás valamikor 1000. körül kezdődhetett.) A galaxisunkban szabad szemmel megfigyelhető utolsó előtti két nagy szupernóvája az SN 1572, ezt Tycho de Brahe fedezte fel, és az SN 1604, azaz Kepler szupernóvája. Egyes történészek szerint ezek a dátumok fontosak abból a szempontból is, hogy milyen nagy történelmi változások indultak el hatásukra. Például, milyen nagy háborúk robbantak ki ezek után, vagy milyen nagy népvándorlások indultak el ezek hatására. (A Mongol Birodalom kialakulása, majd a világot felforgató tatárjárás például erősen köthető az 1054-es dátumhoz. Hasonlóan, az 1987-es dátumhoz köthető például a hidegháború vége, a kétpólusú világrendszer megszűnése, a szovjet blokk, vagy inkább világbirodalom felbomlása. Stb.)
Ebben az évben sok szó esett a világ végéről. Nagyon valószínű azonban, hogy a "mi világunk vége" nem egy évszámhoz lesz majd köthető, hanem a HR 8752 felrobbanásának hatásaihoz. Hogy ez a robbanás milyen konkrét fizikai, geofizikai, légkörfizikai, biofizikai, társadalmi és gazdasági, valamint klímatikus változásokat fog elindítani a Földön, az egyelőre megjósolhatatlan. (Bár ennek eldöntését -fentiek fényében- szívesen bízom az olvasó képzeletére.) Az azonban bizonyos, hogy -a 400 évvel ezelőtti Maya naptárhoz hasonlóan- az eseménnyel új időszámítás veszi majd kezdetét a Földön.
2012. december 21.
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
