Péteri László
Kedves Kollégák!
Az árvíz elleni védekezéssel kapcsolatos európai és hazai, főleg a Duna-menti árvízi helyzettel kapcsolatos írásom 1. részének folytatásaként, a mostani 2. részben - a hazai "ál-környezetvédők" által vitatott - mobilgát-rendszerekkel kapcsolatos, néhány pozitív és negatív példát szeretnék bemutatni, azzal a megjegyzéssel, hogy a Római-parti mobilgát elképzelése elleni, és melletti tüntetéssel szinte egyidőben,
- a Duna mentén, Szentendrén, Vácon és Nagymaroson, sőt évekkel korábban, már
- Szegeden, a Tisza-parton is mobilgát-rendszer alkalmazásával képzelték el az egyre gyakoribb, és szeszélyesebb árvizek elleni védekezést, részben a hagyományos, "homokzsákos" technológia helyett, ill. mellett, elsősorban a beépített, értékes városi belterületek védelme érdekében.
A hazai példák közül:
- a Szentendrei mobilgát-rendszer "próba-üzemére" sajnos napokon belül sor kerül, reméljük sikerrel!
Lásd: videó-felvételek az előzményektől, napjainkig:
http://www.youtube.com/watch?v=b12ffk-LFJg 3:12
Megjelenés ideje: 2012.12.11. Látványos szakaszhoz érkezett a szentendrei mobilgát építése.
http://www.youtube.com/watch?v=kfibz8US_28 5:13
Megjelenés ideje: 2013.02.26. Jól halad a gátépítés.
http://www.youtube.com/watch?v=uFk99R1BkHM 2:20
Megjelenés ideje: 2013.02.28. Szentendre. Duna-parti mobilgát építése. Dietz Ferenc polgármester, Varju Lajos, Kádár Kristóf, …
http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/06/04/08/Mobilgat_Szentendren__meg_az_arhullam_el_tt_osszeszerelik.aspx 3:03
2013.06.04. MTV „Ma Reggel”. Dietz Ferenc polgármester: Mobilgát Szentendrén – még az árhullám előtt összeszerelik.
Reméljük, hogy az 1. részben ismertetett, Római-parti mobilgát megvalósítását a Budapesti Műszaki Egyetem / BME pozitív szakvéleménye után, a Magyar Tudományos Akadémia / MTA szakvéleménye is támogatni fogja, és ezzel a "parttalan" vita is, a Dunával együtt, újból, a normál "mederbe" terelhető! (Mottó: a "Zöld gazdaság"-ba a "Kék gazdaság"-on keresztül vezet az út! Jó lenne, ha ezt a "civil"-nek álcázott, "ál-környezetvédők" is tudomásul vennék! Lásd: Gunter Pauli / Pécsi Tudományegyetem: "The Blue Economy / Kék Gazdaság"!)
- a Nagymarosi mobilgát (?) építésével kapcsolatban már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer elleni tüntetések végül az 1977. évi magyar-csehszlovák államközi szerződés egyoldalú, magyar részről történő felmondásához, a Nagymarosi Vízlépcső elbontásához, és a Hágai Nemzetközi Bírósághoz vezettek, amely pert Magyarország 7:1 arányban elvesztette, kártérítést fizetett az osztrák félnek, nem részesül a Bősi Vízerőmű által termelt villamosenergiából, és mindezek betetőzéseként, a Bíróság az eredeti államközi szerződést érvényben lévőnek nyilvánította, és a feleket "jóhiszemű" tárgyalásokra és megállapodásra kötelezte, amelyre 16 éve nem került sor! Ezzel összefüggésben az árvízvédelem megoldására a Bős alatti Duna-szakaszon nem került sor. Ennek ellenére jelentős költségvetési forrás felhasználásával megvalósult és üzembe helyezésre került több, Duna-menti kerékpárút-szakasz, a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzetben (Leányfalun, Visegrádon, Nagymaroson, stb.). A Nagymaros-Zebegény közötti, Duna-menti kerékpárút-szakasz átadására - a Holland Nagykövetség képviselőinek jelenlétében - került sor, 1996-ban emlékkő felállítására került sor Nagymaroson, a Széchenyi-sétányon! (lásd: fotó) 2011-ben - árvíz idején - készült kép jól szemlélteti, hogy néz ki Magyarországon az "integrált tervezés, a komplex fejlesztés és finanszírozás, valamint a többcélú hasznosítás" a gyakorlatban! De ez még semmi! 2012.07.18-ra lakossági fórumot hirdetett az Önkormányzat az árvízvédelmi munkák - Új Széchenyi Terv keretében történő - megkezdésével kapcsolatban. A munkagépek akkor már "ugrásra készen", ott álltak a Duna-parton, a "játszótér" mellett. 2013. áprilisában döbbenten fedeztem fel az interneten, hogy mi történt Nagymaroson az "árvízvédelem" címén! (lásd: cikk és fotók a kerékpárút "hűlt helyé"-ről!)
Ilyen gazdag ország vagyunk? Összeszámolta már valaki, hogy mennyibe került Nagymaros felépítése és lebontása, a kártérítésekkel, az elmaradt haszonnal együtt? Ehhez még nyugodtan hozzá lehet adni a kerékpárút építésének és elbontásának költségeit is, az ott lakók és a Dunakanyarba látogató, bel-, és külföldi vendégek "forintban" nem is mindig kifejezhető kárait, stb.
Külföldi példák sora bizonyítja létjogosultságát, helyi adottságokhoz alkalmazható/alkalmazkodó, gyártótól is függő, különböző technológiák széles választékával. Ezekből mutatunk be néhányat:
- a Párkányi Duna-parti sétányon kialakított mobilgát-rendszer / normál vízszint esetén szinte semmi nem látszik, és árvíz idején is csak rövid ideig és csak kis mértékben korlátozza a kilátást)
- a Prágában, a Moldva-parti sétányon kialakított mobilgát városképi megjelenése hasonló a fentihez
- az Odera-menti Frankfurt-ban kialakított mobilgát, Angela Merkel kancellár látogatása idején.
Érdemes lenne a készülő "Nemzeti Vízstratégia" és "Árvízstratégia" során, részletesebben tanulmányozni a külföldi példákat, mobilgát-rendszereket, mielőtt a vonatkozó tervezetek a Kormány és az Országgyűlés elé kerülnek! (Mottó: "Más kárán tanul az okos"! lásd. mellékelt prezentáció, és videók)
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=4NmSnV5kawg 4:17
Feltöltés ideje: 2011.03.24. AquaFence USA Infomercial 2010.
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
