Generációk
Fokozódik a különbség az egymást követő generációk gondolkodásmódja, értékrendje között, ezért a társadalomtudósok ma már betűjelzésekkel kódolják a generációkat. Akik 1956 és 1975 között születtek, alkotják az „X” generációt, az 1976 és 1995 közötti születésűekből áll az „Y” generáció, az ezt követő korosztály pedig a „Z” generáció.
Az Y generáció tagjai mobil számítógépekkel, telefonokkal, Internettel nőttek fel, hozzászoktak a demokráciához és a szabadsághoz, és gátlások nélkül élik az életet. Sokan 25-30 éves felnőttként is a szüleikkel élnek, akik főznek, mosnak rájuk, sőt zsebpénzt is kapnak, hiszen a „gyerek tanul”, egyre újabb, könnyen elérhető (a munkaerő piacon többnyire használhatatlan) diplomákat évtizedek alatt megszerezve.
Az X generáció tagjai kemény munkával küzdötték fel magukat, közben egészségileg tönkrementek, és hátrányos helyzetbe kerültek a munkaerőpiacon. Az Y generáció már nem akar „robotolni”, élvezni akarják az életet. Azonban mégis robotolnak, hiszen a legfontosabb a karrier, a magas jövedelem, és az ezt reprezentáló külsőségek, valamint az „önmegvalósítás”, szemben az „idejétmúlt” értékekkel, mint a szeretet, a hűség, és a mások iránti áldozatkészség.
Ezt a világot önző érdekek működtetik, amelyben sietni kell, különben az ember „partvonalra” kerülhet. Ebben a világban a tudományos és művészeti alkotások értéke is attól függ, hogy azzal mennyi pénzt lehet keresni. Nem csoda, hogy csökken az érdeklődés a természettudományok iránt, amelyek elsajátítása jelentős tanulást és szellemi erőfeszítést igényel, amit nem fizetnek meg.
Bár mindenki magabiztosan nyomogatja a gombokat a mobil telefonján és a laptopján, és programozza be az „intelligens” háztartási gépeket, azt csak kevesen tudják, hogy mi történik ilyenkor a „kütyü” belsejében. Ámde a technikai eszközök olykor veszélyesek, ezért gyakoriak a háztartási, munkahelyi, közlekedési, sport, és egyéb balesetek, amelyek nagy része elkerülhető lett volna, ha az áldozat ismerte volna a fizika, a kémia, és a biológia törvényeit legalább olyan szinten, ami egy másodikos gimnazistától elvárható.
Az Y generáció által működtetett társadalomban a legfontosabb érték a GDP növelése, akár azon az áron, hogy közben feléljük a természet erőforrásait, és tönkretesszük a környezetünket. Ebben fontos hajtóerő, hogy az Y generáció tagjai szinte mindent meg szeretnének venni, ami megvehető, hogy az ember mindig az igazi „trendi” tárgyakat birtokolhassa, ezért pergő ritmusban cserélgetik a laptopjaikat és a mobil telefonjaikat, gyakorolják a chat és videó üzeneteket, szerepeltetik magukat nyilvános közösségi oldalakon, és „lájkolják” egymás hobbijait.
Ennek ellenére az Y generáció tagjai mégsem boldogok. Gyakoriak a neurotikus és pszichoszomatikus betegségek, terjed az alkohol, drog, szerencsejáték, mobiltelefon és Internet függés, amely utóbbiakat is ma már a pszichiátriai kórképek közé szokás sorolni. Az élet „élvezete” érdekében ugyanis hatalmas teljesítmény kényszer nehezedik rájuk, ezért gyakran az anyagi haszon nélküli „öncélú” alkotó munka örömétől, annak személyiséget harmonizáló hatásától is megfosztják magukat.
Vajon mi lesz a sorsa a soron következő „Z” generációnak, hiszen Z az ABC utolsó betűje. Lehet, hogy itt ér véget a homo sapiens pályafutása? Nem tudhatjuk. Csak remélni lehet egy olyan korszak eljövetelét, amelyben a szellemi értékek legalább annyira fontosak, mint az anyagi értékek.
2013. június
Dr. Héjjas István
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
