Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók
1856
1856. március 30. A krimi háborút lezáró párizsi békekongresszuson több pontban foglalkoztak a Duna torkolati szakasza hajózhatóságának kérdésével. A folyó torkolatánál szükséges szabályozási munkák kijelölésére és végrehajtására a szerződést aláíró hét nagyhatalom döntött az Európai Duna-bizottság létrehozásáról.

Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
"Magyarország Partnerségi Megállapodása / PM 2014-2020." és a "Vidékfejlesztési Program VP 1.0." c. tervezetek véleményezése
Péteri László




"Magyarország Partnerségi Megállapodása / PM 2014-2020." és a "Vidékfejlesztési Program VP 1.0." c. tervezetek véleményezése

Tisztelt Juhos Úr, a Reális Zöldek Klub elnöke!

Mellékelten megküldöm az Európai Unióval, ill. az Európai Bizottsággal kötendő "Magyarország Partnerségi Megállapodása / PM 2014-2020." és annak részeként, a "Vidékfejlesztési Program VP 1.0." c. - társadalmi egyeztetésre bocsájtott - előterjesztés-tervezetekkel kapcsolatos, előzetes észrevételeinket és jobbító szándékú javaslatainkat.

A magyar vidékfejlesztés 3 alappillére a föld és a vízkészletek feletti rendelkezési jog biztosítása és a foglalkoztatás/munkahely-teremtés! Az összes többi (földhasználat, termékszerkezet-váltás, növény-, zöldség-, gyümölcs-termesztés, állattenyésztés, stb.) csak ezek előzetes megoldásának függvénye!

1. A "Földtörvény" alkotmányossági felülvizsgálata már folyamatban van (dr. Szabó Máté, alapjogi biztos, de meddig?),

2. A vízkészletek - EU/EB által titokban, tervezett - EU-szintű privatizációját az európai polgári kezdeményezés sikere (1 millió aláírás, 7 EU-tagországból!) remélhetőleg megakadályozza! A hazai vízkészletgazdálkodás területén viszont alapvető szemlélet-, és paradigma-/paradogma-váltásra van szükség! Addig azonban, amíg Magyarországon "tabu" a duzzasztás, a vízlépcső-építés, a Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszer témája, és amíg a tiszta vízenergia többcélú hasznosítása nem számít "megújuló"-nak és "fenntartható"-nak, valamint a környezetbarát, fenntartható vízi-közlekedés/szállítás, személy-, és teherhajózás és kikötőhálózat fejlesztése - a nemzetközi és EU gyakorlattól eltérően, sőt azzal szöges ellentétben - Magyarországon nem tartozik a központilag kiemelt, államilag támogatott fejlesztési célok, prioritások közé, addig se korszerű magyar vidék-, közlekedés-fejlesztésről, se energia-stratégiáról nem beszélhetünk! A fentiek megoldása éppen a Vidékfejlesztési Minisztériumnak lenne alapvető érdeke, kötelessége és feladata, de amelyet a VM-en belül éppen a "környezetügyért felelős" (?) államtitkárság akadályoz meg, éppen a "környezetvédelem" ürügyén, és arra hivatkozva! (lásd: Illés Zoltán nyilatkozatai, Szigetköz, Duna, Tisza, Dráva, vízpótlás ügyben, stb.) Nagy kár, hogy erre a VM-en belüli többi államtitkárság (vidékfejlesztés, agrárgazdaság-irányítás, élelmiszerlánc-felügyelet, környezet-, és természetvédelem, vízügy(?) még mindig nem jött rá! (pedig az elmúlt időszakban már - dr. Mosonyi Emil évtizedekkel ezelőtti jóslata, és a Békés megyeiknek írt nyilt levele szerint - egyre gyakrabban váltotta és váltja egymást - rövid időn belül - az árvíz, belvíz és az aszály, de ebből, sajnos, semmit sem tanultak a döntéshozók!

3. A foglalkoztatás/munkahelyteremtés - kormányprogramban szereplő, 1 millió munkahely! - célkitűzésének realítását elsősorban az erdő-, mezőgazdaság, élelmiszer-termelés/értékesítés, állattenyésztés céljait is szolgáló, vízügyi beruházások (árvíz-, belvíz-, aszály-, jégár-, vízszennyezések elleni védelem, folyó-, és tószabályozás, hegy-, domb-, és síkvidéki vízrendezés, víztározás, vízkormányzás, hajózás, vízi-, vízparti-, kerékpáros-, falusi-, tanyasi-turizmus, ipari-, mezőgazdasági-, kommunális vízkivételek, öntözés, hűtővíz, stb.) biztosíthatnák! (Lásd: Gunter Pauli/Római Klub - PTE: "The Blue Economy/Kék Gazdaság" - címlap: "10 év - 100 innováció - 100 millió munkahely"!

Változatlanul állítjuk: "a "Zöld gazdaság"-ba, a "Kék gazdaság"-on keresztül vezet az út!" (Ezt már a Világon mindenhol tudják, sok helyen a magyar vízügyi szakemberektől tanulták (pl. dr. Mosonyi Emil akadémikus, a vízépítés professzora, stb.), csak az 1989-90. évi rendszerváltás, ill. annak "Trójai Falova", a Bős-Nagymaros, alias "Dunaszaurusz" szindróma óta felejtették el ezt a hazai döntéshozók! Nagy kár, de talán még mindig nem késő! Határidő: 2013.10.08-11. Budapesti Víz Világtalálkozó, ill. Világ Fórum!)

Amennyiben a Reális Zöldek Klub elnöksége egyetért az azokban foglaltakkal, kérem annak hivatalos megküldését az info@nth.gov.hu e-mail címen, legkésőbb 2013. augusztus 13-ig.

Üdvözlettel:



--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Utóirat:

a PM szerves részét képező VP 1.0 "diagnózisa" (helyzet-felmérése, probléma-feltárása) általánosságban, elvileg elfogadható, de a "terápia", a problémák megoldására vonatkozó javaslatai, prioritásai, fontossági-, térbeli-, időbeli sorrendje teljesen elhibázott, még a VM feladat-, hatáskörébe, illetékességébe tartozó témák vonatkozásában is! Vízkészletgazdálkodás, árvíz-, belvíz-, aszály, jégár elleni védekezés, vízvisszatartás, víztározás, vízkormányzás, a vízenergia többcélú (!) hasznosítása nélkül tervszerű vidékfejlesztésről, erdő-, és mezőgazdaságról, gyümölcs-, és zöldség-termesztésről, élelmiszer-termelésről / értékesítésről, munkahelyteremtésről, fenntartható foglalkoztatásról nem beszélhetünk! (lásd: www.realzoldek.hu honlap, és a nemzetközi gyakorlat, és tapasztalatok, stb.)




---------------------------------------

---------- Továbbított levél ----------
Feladó: Egri Sándor <jaszkun@externet.hu>
Dátum: 2013. augusztus 4. 19:22
Tárgy: Re: "Magyarország Partnerségi Megállapodása / PM 2014-2020." és a "Vidékfejlesztési Program VP 1.0." c. tervezetek véleményezése.
Címzett: László Péteri <peteril62@gmail.com>


Kedveseim!


Csatolok egy képet. A Vasárnapi Újság (Pest) 1861. február 3-i számából való. Szolnoki látkép a Tisza túloldaláról, igen, hajómalmokkal (is).


Semmi másra nem kívánok utalni, mint arra, hogy másfél évszázaddal korábbi eleink sokkal gyakorlatiasabban közelítették meg a témát, pl. folyóvizeink energiája hasznosításának tekintetében is. Nem vitatkoztak azon, ami természetesen adott, hanem felhasználták. Ésszerűen, grandiózus beruházások nélkül. A Tisza és a Duna tele volt hajómalmokkal.


Tessék elzarándokolni Ráckevére, ahol megépítették az eredeti hajómalom mását okos szakemberek, kizárólag nosztalgiából. Kiinduásnak elegendő. Tessék megkérdezni, mennyiből hozták ki, azután e költséget összehasonlítani egy 1.500 lakosú Tisza menti település éves elektromos energia felhasználásával. Nem mérnöki becsléssel, mérnöki pontossággal! Megkapjuk, hány év alatt térül meg, azaz mennyi idő múlva állhat át a település saját elektromos energia ellátásra. Merthogy a hajómalom egyszerűen forgó mozgást végez. Akkor gabona őrlésére használták. Most - megfelelő áttáttellel - miért ne fejleszthetne e forgó mozgás elektromos energiát? Elég csak a kerékpár dinamójára gondolni!


Ha összeadjuk a Tisza menti településeket Tiszabecstől Röszkéig, kisebbeket, nagyobbakat, hasonló módon történő elektromos energia ellátással, ugyancsak grandiózus eredményt kapunk.


Ha nem tetszik a hajómalom - mintájára készült energiatermelő egység - foglalkozzunk hasonló módon a fenékturbinákkal. Nem látszik, de működik!


Sok kicsi sokra megy!


A megküldött 3 pontot tehát szeretném kiegészíteni egy 4.-kel, azaz az elektromos energia nyerésével folyóvizeinkből. Mert minden számít, amin spórolni tudunk, ami függetlenít bennünket a nagy energiaellátó rendszerektől.


Tudom, hogy a költségvetés bevételéért felelősök irtóznak minden "ellenőrizhetetlen" megoldástól, így folyóvizeink energiájának kisebb-nagyobb helyi közösségi felhasználásától is. Csakhogy alaposan tévednek. Ugyanis az így megtakarított pénz nem vész el - a költségvetés számára -, mert az állampolgárok - és kisebb-nagyobb közösségeik - elköltik másra. Azaz az ÁFÁ-n és az egyéb adókon keresztül ugyanúgy átfolyik a költségvetésen, nem helyezik el offshore cégek ciprusi bankokban.


Ami a víz problematikát illeti: a Tisza-völgyről beszélek, az Alföld - hazánk - legszárazabb tájáról, a Dunához nem értek. Azonban gondolkodó magyar állampolgárként egyszerűen érthetetlen számomra az a megegyezésre való képtelenség, amit a magyar fél, immár több mint 2 évtizede - aktuális hatalomtól függetlenül - tanúsít. Közben szlovák barátaink mosolyognak rajtunk, és használják a Duna energiáját.


Tehát vissza a kaptafához: a Tisza-völgy hazánk legszárazulóbb tája. Ismerem dr. Mosonyi Emil - szerintem utolsó -, a Békés Megyei Közgyűlés elnökéhez írott levelét. Abban a szárazság okozta károkra, majd a tájban való megélhetés elehetetlenülésére hívja fel a figyelmet. Valóban, a Dunából képzeli el az Alsó-Tisza-vidék vízpótlását, amely javaslat értelemszerűen azonos a Duna-Tisza-csatornával.

Nem mennék bele most e kérdéskör elemzésébe.


Engedtessék meg emlékeztetnem: a 90-es évek elején - az akkori Szolnok Megyei Néplap újdondászakénrt - módom volt interjút készíteni dr. Mosonyi Emillel, akiben egy talpig becsületes, a szakmájának és hazájának elkötelezett úriembert ismertem meg. Nem lepődött meg a nézeteivel, javaslataival ellentétes vélemények ismertetésekor, hanem pontról pontra válaszolt.


Én azt nem tudom, miben volt igaza, miben tévedett. Igen, szakmai kérdésekről szabad, sőt, szükséges vitatkozni, szakmai - és nem politikai - alapon!


Ilyen szakmai kérdésnek fogom fel a Vidékfejlesztési Programot, és maximálisan egyetértek az előttem szólóval: a vízellátással - ennek teljes problémakörével, amelybe beletartozik a szennyvízkezelés és - hasznosítás is! - a legfontosabb kérdések között kell foglalkoznunk!


Ahogy a XXI. szd. legfontossabb kérdése az emberiség számára a tiszta, szennyeződésektől mentes vízzel való ellátás - ami az élelmiszertermelés alapja (1 kg marhahús előállításához pl. 9 köbméter! víz szükséges), számunkra e kérdés megválaszolása valóban alapja a vidékfejlesztésnek, a munkahelyteremtésnek, a foglalkoztatásnak.


Különösen érvényes ez a Tiszai Alföldön, a Tisza-völgyben, amelynek szélsőséges vízellátásáról, vízhiányáról mindennél világosabban beszél az idei termelési év is: a májusi bőséges csapadéknak köszönhetően a legtöbb helyen rekordtermést arattak gabonából. Igen ám, de mi lesz az őszi betakarításúakkal, ha 2 héten belül nem kapunk esőt?


Itt térnék rá a következő - javasolt - pontra, a nemzetközi kapcsolatokra. Hazánk folyóvizeinek 94-96%-a határainkon túlról érkezik. Ismét maradok a kaptafánál.


A Tisza vízgyűjtőjén 5 ország osztozik: Ukrajna (Kárpátalja megye), Románia, Szlovákia, Magyarország és Szerbia (a Vajdaság). Ezen országok - érintett területei - közös megegyezésen alapuló stratégiája nélkül a Tisza-völgy vízellátása, stb. - azaz a Tisza-problematika rendezése - nem képzelhető el. Mivek azonban a Tisza-térség mind az 5 ország centrumtól távoli perifériája (Magyarországon sajátos belső periféria), halmozott hátrányokkal küzdő, saját erejéből felemelkedésre képtelen "vidéke", e problematika eltörpül az összes többi mellett.


Megoldása azonban számunkra az élet - gyermekeink, unokáink jövőjének - alapja. (Az érintett 5 ország 14 millió lakójáról van szó!)


Éppen ezért kezdeményeztük a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Stratégia kidolgozását, ami mindeddig süket fülekre talált.


Köszönet annak, aki elolvasta!


Egri S. 30 279 1419


Szolnok_hajomalmokkal


--------------------------------------


Tárgy: Re: "Magyarország Partnerségi Megállapodása / PM 2014-2020." és a "Vidékfejlesztési Program VP 1.0." c. tervezetek véleményezése. 1. rész.

„Tisztelt Egri Úr! Kedves Sándor!

Nagyon szépen köszönjük a "Magyarország Partnerségi Megállapodása - PM 2014-2020." c. és annak részeként a "Vidékfejlesztési Program - VP 1.0" c. tervezetekkel kapcsolatos észrevételeinkhez fűzött egyetértő és támogató leveledet, amelyet remélhetőleg tekinthetünk egyúttal a "Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület" állásfoglalásának is.

A leveledben foglalt általános, elvi megállapításokkal, helyzetértékeléssel, probléma-feltárással általánosságban, elvileg, egyetértünk.

Néhány részletkérdést érintő javaslatod azonban - éppen a hivatkozott dokumentumodban foglaltak alapján - kiegészítésre, ill. pontosításra szorul.

Nevezetesen:

1. A vízkészlet-gazdálkodás fogalmába a vízenergia többcélú hasznosítása - a mi komplex értelmezésünk szerint - bele tartozik, ezért nem szerepeltettük önálló pontként! (a Száva esetében, még az ISRBC "Integrált Vízgyűjtő-gazdálkodás Terve" keretében is foglalkoznak vele, ugyanannak az EU Víz Keretirányelvének / VKI-nek az alapján, amelyre hivatkozva, Magyarországon, nem! Ennek dokumentumait lásd: www.realzoldek.hu honlapon) Természetesen nincs akadálya annak, hogy ezt a témát, külön pontként, hasznosítási területenként - a későbbiekben - külön-külön részletezzük (víztározás (meder-, talaj-tározás), ipari-, mezőgazdasági-, közösségi-, lakossági vízkivételek, mezőgazdasági öntözés, vízenergia-termelés, vízi-, vitorlás-, yacht-turizmus, vízi-közlekedés/szállítás, személy-, és teherhajózás, stb.), a későbbi egyeztetések folyamán, amennyiben erre szükség lesz! Az egyszerűség kedvéért, minél kevesebb pontban, tömörebben lehet a lényeget összefoglalni, annál könnyebben áttekinthető és kezelhető az előterjesztők részére.

2. A vízenergia-termelésnek számtalan módja és lehetősége van. Az erre vonatkozó külföldi és hazai példák egész sora áll rendelkezésre, de érthetetlen okokból, a rendszerváltás utáni kormányok - a nemzetközi gyakorlattól eltérően - a vízlépcső-építést, a duzzasztást, a szivattyús vízenergia-tározást, stb. minden lehetséges eszközzel (jogi-, közgazdasági, pályázati-, támogatási-, ösztönzési-, stb.) akadályozzák, miközben unos-untiglan hangsúlyozzák a víz-visszatartás, tározás szükségességét! Ugyanakkor támogatandónak ítéltek / ítélnek több, a "megújuló energiaforrások" közé sorolt, energia-fajtát (bio-massza, bio-etanol, ill. szél-, és napenergia, stb.), amelyeknek környezetkárosító, élelmiszerár-felhajtó, ill. import-növelő, foglalkoztatást csökkentő, negatív hatásaira, indokolatlan támogatási igényeire, az MTA-KSP "A megújuló energiák hasznosítása" c. dokumentumban, és a témával kapcsolatos MTA konferenciák előadásai keretében is - már évekkel ezelőtt felhívta a közvélemény és a döntéshozók figyelmét!

Ezt az ellentmondást - évtizedes szívós munkával, felvilágosítással sem mi, sem mások - nem tudták feloldani!

(Ennek dokumentumai a Reális Zöldek Klub / RZK honlapján - www.realzoldek.hu - 1992-ig, visszamenőleg megtalálhatók! Ezek hasznosítását mindenki figyelmébe ajánljuk, akik először tájékozódni, informálódni akarnak, mielőtt - "hályog-kovács" módjára - megalapozatlanul, már a "tárgyalás" megkezdése előtt, "ítéletet akarnak hirdetni", olyan szakmai-, tudományos kérdésekben, amelyekkel kapcsolatban a legminimálisabb alapismeretekkel sem rendelkeznek! (festők, filmesztéták, stb. Lásd: dr. Mosonyi Emil akadémikus, a vízépítés nemzetközi hírű professzorának írása a "Környezetvédők felelősségéről!")

3. A szakmai párbeszéd fontosságát és szükségességét évtizedek óta szorgalmazzuk, javasoljuk, az egyes érintett szakmai-, érdekvédelmi-, kamarai szervezetek, a civil-szervezetek érdemi bevonásával, és aktív közreműködésével! Erre a legutóbbi konkrét példa a 2013.03.21-24. között, Gödöllőn, a "Környezet-, és Természetvédő Szervezetek" által szervezett, "23. Zöld Országos Találkozó"-t emelném ki, pozitív és negatív értelemben egyaránt! Ezzel kapcsolatban érdemes tanulmányozni a kiadott, hivatalos állásfoglalásokat, ajánlásokat, és a hivatalos programban szereplő, az egyes szekciók vezetői által elkészített "Állásfoglalás-tervezet" (pl. az általad vezetett "Tisza szekció", amelyen személyesen is részt vettünk!) teljes figyelmen kivül hagyását a végleges anyag összeállításánál!
Az a véleményem, hogy legelőször a civil szféra felvilágosításával, aktivizálásával, a média befolyásolásával, a tárgyilagos, objektív tájékoztatás törvényben előírt követelményeinek betartására történő rászorításával kellene kezdeni, de nemcsak a környezet-, természetvédelem területén, hanem a nemzetgazdaságot alapvetően érintő témákban (víz-, energia-, élelmiszer-biztonság, foglalkoztatás/munkahelyteremtés, terület-, vidék-, turizmus-fejlesztés, stb.). Ugyanakkor ezeken a területeken működő civil szervezeteken belül, háttérbe kellene szorítani a nem magyar érdekeket (esetleg külföldről támogatott, valójában minden értelmes javaslatot megakadályozó, ellen-érdekeket) képviselő szervezeteket, és azok régóta ismert radikális "hangadóit"! (Ezek közül jó-néhányan ott voltak az 23. Zöld OT-n is, vezető funkciókban [lásd: a Greenpeace agresszív részvétele, és vezető szerepe, a döntéseket, állásfoglalásokat alapvetően befolyásolni akaró tevékenysége a plenáris és szekció üléseken. Egyik fő célpont: Paksi Atomerőmű bővítésének megakadályozása, stb.]!)
http://atv.hu/videotar/20130328_gyengult_a_magyar_zold_mozgalom 7:37 2013.03.28. 07:44 Gyengült a magyar zöld mozgalom? Az ATV Start / Mészáros Antónia vendége Szegfalvi Zsolt igazgató, Greenpeace.

4. A kormánnyal és a politikai döntéshozókkal folytatandó párbeszéd előtt a civil társadalomnak kellene kialakítania - a saját nemzeti-, nemzetgazdasági érdekeit képviselő - álláspontját, figyelembe véve az ország természeti-, földrajzi-, vízrajzi-, tudományos-, szellemi-, kulturális, stb. adottságait és lehetőségeit is, különös tekintettel a Kárpát-medencei elhelyezkedésére. A környezetvédő szervezetek egy része - jól hangzó blöffökkel, riogatásokkal, féligazságokkal, hazugságokkal, és a média segítségével, egyes köztisztviselők aktív közreműködésével - félrevezeti a közvéleményt és zsarolja - politikai szándékkal - a politikai döntéshozókat, döntés-előkészítőket is! (ennek egyik jellemző példája a "Dunaszaurusz"- szindróma, a Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszerre vonatkozó államközi szerződés egyoldalú felmondatása a magyar kormány, ill. dr. Antall József akkori miniszterelnök részéről, amelynek eddig csak kárát látta és látja még jelenleg is, az ország, míg Szlovákia "köszöni szépen, jól van"!)

5. Ami a folyók vízenergiájának hasznosítására vonatkozó, konkrét javaslatodat illeti, szükséges néhány pontosító észrevételt tenni!

A vízimalmokra, hajómalmokra vonatkozó megállapításaid közül, az általad is hivatkozott, Ráckevei hajómalmot ismertető dokumentumból - indoklásként - csak az alábbiakat emelném ki:
"..A hajómalmokat tavasszal, József napja után volt szokás újra vízre bocsátani. Ekkor már elolvadt a jég a Dunán, megindulhatott a munka. Minden hajómalomnak megvolt a maga helye. Lépcsőzetesen, ún. szelvényenként állították be őket a sodorvonalhoz közel. Egy szelvény 200 méter volt folyásirányban 175 méter szélességben. Rendeletekkel szabályozták hol állhatnak a malmok, nehogy a folyami hajózást akadályozzák.1852-ben volt a legtöbb malma Ráckevének; 35 hajó. Mivel a hajómalmok a dunai hajózásra is hatással voltak, minden egyes korabeli térképen jelölték őket.
A hajómalmok egészen november végéig voltak kikötve a legnagyobb sodrású szakaszokon, ekkor András napja körül bevontatták őket egy csendesebb, telelő szakaszra, hogy elvégezhessék rajtuk a téli karbantartást. Ez Ráckevén a Fekete Sas vendéglő alatti szakasz, valamint a hídtól délre eső Duna-part volt. ...

A legtöbb malommal azonban nem a jég végzett. 1950 késő őszén még bevontatták a molnárok a malmokat, de a következő év tavaszán már nem futottak ki többé. A kommunista államosítás után már nem volt rájuk többé szükség. A molnárcéhet feloszlatták, tárgyi emlékeik a céhládával együtt ebek harmincadjára jutott. A hajómalmok a parton pusztultak el, többségüket szétverték és elhordták tüzelőnek. Nagyobb szerencséje volt annak, amelyik a karbantartás hiánya miatt elsüllyedt. A Gyurcsik-féle malom 1968-ban került a Duna fenekére. Kiemelése után a Szentendrei Skanzen-ba szállították, mint az utolsó magyarországi hajómalmot.

A 2010. augusztus 19-i avató ünnepségen, három és fél év munkájának eredményeképpen látogathatóvá vált Magyarország egyetlen működőképes hajómalma és múzeuma.
A malom ma elektromos árammal működik, ugyanis ha a Ráckevei-Duna sodrására lenne bízva a vízikerék, az ugyan meg nem mozdulna. (!!!) Ezt az egy apróságot leszámítva (!!!) az újjáépítésnél mindent sikerült eredeti formájában helyreállítani. (!)"

A fentiek alapján megállapítható, hogy: a Ráckevei hajó-/vízi-malom ma már csak néha őröl, de elektromos áramot nem termel, hanem csak fogyaszt! (a fenti problémát - általánosságban - még tovább növeli a telepítési hely kiválasztása (holt-ág, szinte álló-víz, ill. a folyó-menti elhelyezés esetén is, a szezonális működés, a téli jegesedés, az egyre gyakoribbá váló jelentős vízszintingadozás, a hajóforgalom zavarása, és az üzemen kívüli tárolás problémái, költségei, stb.)

Javasoljuk viszont - a hivatkozott külföldi / szlovák példák helyett - a hazai pozitív példák, ill. a meglevő és évtizedek óta, ki nem használt lehetőségek számba vételét, és a tanulságok levonását:
- a Rábán, a Nicki duzzasztómű mellett megépült és üzembe helyezett, Kenyeri kisvízerőmű és csalivizes, kaszkádos hallépcső, és
http://www.hircity.hu/cgi-bin/hircity/index.cgi?view=ck&tID=610&nID=89040 15:40 2009.08.27. HírCity. Zöld energiát ad a Rába vize. Nicki Duzzasztó – Kenyeri kisvízerőmű és hallépcső. 30 éve nem épült vízerőmű Magyarországon, ezért is nagy jelentőségű a Kenyeri Vízerőmű üzembe helyezése. A 2,1 milliárd forint értékű projekt az állam és a magántőke összefogásából jöhetett létre, bizonyítva, hogy a hazai duzzasztóművek mellett lehet és hasznos vízerőművet létesíteni.

http://www.hircity.hu/cgi-bin/hircity/index.cgi?view=ck&tID=610&nID=88892 8:20 2009.08.27. HírCity. Hallépcső a jó megoldás. Hallépcső a jó megoldás (video) - 2009.08.27., 8:20 | Ma avatják fel a Rábán épült Kenyeri Vízerőművet, melynek szomszédságában elkészült a folyó hosszanti átjárhatóságát, a vízi-élőlények szabad mozgását lehetővé tevő hallépcső. A mesterséges objektumon augusztusban elvégzett vizsgálat bebizonyította, hogy a hallépcsőt használják a halak.
- a Hármas-Körösön a Békésszentandrási duzzasztó és hajózsiliphez kapcsolódóan megvalósuló kisvízerőmű részletesebb tanulmányozását, és

http://www.bekesszentandrasivizeromu.hu/videogaleria-3/latkepek-az-epites-soran.html
ezek után annak eldöntését, hogy a Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer szerves részeként megvalósult, Dunakiliti duzzasztóban kialakított, de 20 év óta üresen álló "turbinagépház" befejezését, üzembe helyezését tiltó Országgyűlési határozat valójában kinek az érdekeit szolgálja?
https://www.youtube.com/watch?v=dkKqKDVCY8U&feature=player_embedded 6:44 2012.06.07. Nyugatmagyar. Vízhelyzet Dunakilitinél. Tóásó Gyula, Szokoli Sándor.

Végezetül, összefoglalva megismételjük, hogy a nemzetgazdaság egésze, és ezen belül kiemelten a vidékfejlesztés, az elmaradott, és többszörösen hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében teendő legfontosabb intézkedések, időbeli és térbeli-, prioritási sorrendje - véleményünk és javaslatunk szerint - az alábbi:

- integrált, hosszú-távú, ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés, és a

- komplex fejlesztés és finanszírozás (EU+hazai társfinanszírozás), valamint a

- többcélú hasznosítás

hazai gyakorlatának bevezetése és megvalósítása.

Reméljük, hogy a fentieket alátámasztó műszaki-, tudományos eredmények részletesebb tanulmányozása után, és annak ismeretében egy értelmes szakmai párbeszéd-sorozat az összes érintett és érdekelt fél bevonásával és aktív közreműködésével, ki tud jönni az ország - a maga és előző kormányai, döntéshozói, ill. a mások által Hazánknak ásott - gödörből!


Ehhez kívánok, magunknak jó szerencsét és sok sikert!

Baráti üdvözlettel:

--

Péteri László

okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd

ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-

idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033



Utóirat:

- A Dunát érintően, a Tisza-vízgyűjtője mentén élők, ill. önkormányzatok képviselőinek javasoljuk, hogy minél előbb vegyék fel a közvetlen kapcsolatot - tapasztalatszerzés céljából - a Szigetközi önkormányzatokkal, amelyek - párthovatartozástól függetlenül - részt vettek a "Kisalföld" c. lap által indított, sikeres, "Vizet a Dunába" c. országos népi kezdeményezés előkészítésében, lebonyolításban, és a Parlamentben tartott vitanapon, igaz, hogy ott - országgyűlési képviselőiken kívül - csak a karzatról láthatták, hallhatták az ott történteket, nem minden tanulság nélkül!


- A Tiszát érintően, dr. Mosonyi Emil professzor által tervezett és kivitelezett, Tiszalöki Vízlépcső és a Körös-völgyi vízpótló-rendszer, valamint, Debrecen ivóvíz-ellátásának biztosítása,


- a Tiszalöki-, és a Kiskörei Vízlépcső, valamint a 2 vízlépcső között létrehozott "Tisza-tó" (az "Öko-turizmus Szigete", a Hortobágyhoz kapcsolódóan, az UNESCO "Világörökség" része) szerepe és jelentősége, valamint a 2000. évi cianid-, és nehézfém-szennyezés elhárításában a fenti létesítmények által biztosított vízkormányzás lehetősége, stb. sokkal nagyobb figyelmet, szakszerű és objektív tájékoztatást és elismerést érdemelne, az Alföldön, a Tisza-völgyében élő lakosság körében, de ebben a közvélemény-formáló média szereplőinek sokkal nagyobb szerepet kellene és illene vállalni.


- a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének / VTT-nek története, a 2003.októberi kormány-döntéstől (2004-2007 között, vidékfejlesztési feladatokkal együtt, 130 Mrd Ft keretösszegből, már rég meg kellett volna valósulnia, amelyből 65 Mrd Ft a vidékfejlesztés céljait szolgálta volna! Mi, és mikorra, milyen tartalommal valósult meg ebből?) napjainkig, szintén "megér egy misét"!


- a Csongrádi Vízlépcsővel, a Tisza árvízvédelmének, hajózhatóságának, nemzetközi vízi-úttá nyilvánításával, a Nemzetközi Tisza Bizottság szolnoki székhellyel történő mielőbbi megvalósításának szükségességével, a Duna-Tisza-csatorna és a Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlásával, az Alföldi Tanyavillamosítási Programmal, az Európai Unió Duna Régió Stratégiájával / EUDRS-val történő összefüggésekkel - terjedelmi korlátok (25MB) miatt - a következő részben tudok majd foglalkozni!


Tehát folytatás következik! Addig is szíves türelmet kérek!”



H-Dunakiliti-duzzasztómű-üres turbinatér









© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2013-08-02 (863 olvasás)

[ Vissza ]


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.39 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::