Fizikai Nobel díjak: Tévúton a tudomány
Mészáros Milán
A dinamit atyjának, Alfred Nobelnek -vagy ahogy a Le Figaro nevezte; "A halál kereskedőjének"- végrendelete szerint: "Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. ... "
Nyilvánvaló, hogy ezzel a végrendelettel Alfred Nobel a Franciaországban ráragasztott "A halál kereskedője" gúnynevet szerette volna lemosni a nevéről. Az is világos, hogy végrendeletével egy skizofrén helyzetet teremtett, mivel éppen a dinamit atyja rendelkezett a Nobel békedíjról is. Hatalmas vagyonát tehát az emberiséget még ma is módszeresen pusztító fegyverből szerezte, amit azután megpróbált nemes célokra fordítani. Felvetődik a kérdés: Mennyire sikerült ez neki?
Végrendeletének idézett részével rögtön két probléma is van. 1. A megfogalmazás tartalmazza azt a kitételt, hogy "...a megelőző évben...". 2. az öt területen -fizika, kémia, orvostudomány, irodalom és emberbarátság (békedíj)- hogyan lehet eldönteni, hogy az emberiségnek az előző évben kik tették a legnagyobb szolgálatot. Nyilvánvaló, hogy ennek eldöntéséhez kevés a Svéd Királyi Tudományos Akadémia (SKTA). Illetve, nem lenne kevés, ha a végrendelet szellemében -például a tudományos közvélekedéstől vagy annak nyomásától is függetlenül, ugyanakkor sokkal nagyobb felelősségtudattal és sokkal nagyobb kompetenciával- végeznék munkájukat.
Állatorvosi lóként tekintsük például az idei fizikai Nobel díjakat. I. Ezt a botrányt a nemzetközi média is elemezte, amely megkérdezte: Ha már elméleti munkára adták idén ezt a díjat -ami egyáltalán nem szokásos-, akkor miért nem 49 évvel korábban tették azt? (Akkor teljesült volna ugyanis a fenti 1. kritérium.) Mivel Peter Higgs (brit) és Francois Englert (belga) fizikusok 50 évvel korábban alkották meg elméletüket -a később Higgsről elnevezett- Higgs mezővel kapcsolatban. II. Mivel a díjat két elméleti fizikus kapta megosztva -vagyis, nem volt küztük senki a CERN-beli LHC (Nagy Hadron Ütköztető) munkatársai közül-, így az SKTA a díj -49 évvel későbbi odaítélésével- indirekt módon elismerte, hogy a CERN LHC 2012. július 4-ei, majd idén tavaszi bejelentését a Higgs bozon megtalálásáról nem tekinti megalapozottnak. Vagyis, döntésükkel implicite azt sugallják, hogy a Higgs bozon léte kísérletileg még nem bizonyított. III. Még súlyosabb azonban az a kép- és fogalom-zavar, amely a Higgs bozon létezéséről a tudományban uralkodik: Arra a kérdésre, hogy immár teljesen bizonyítottnak tekinthető-e a Higgs-bozon létezése, a Magyar Tudományos Akadémia egyik fizikus levelező tagja az MTI-nek elmondta: véleménye szerint a díjjal a Nobel-bizottság elismerte a felfedezés tényét. Hogy a tudományhoz egy kicsit is értő fülnek ez az érvelés mennyire sértő, az a következőképpen világítható meg: Mivel az SKTA a fizikai Nobel díjat a Higgs bozont megjósoló két fizikusnak ítélte oda elméleti munkájáért, ebből következik, hogy -a mérési eredményektől és azok korrekt kiértékelésétől függetlenül- a Higgs bozon létezik. (!?)
A Higgs bozon detektálása a CERN LHC ATLAS-CMS-ben. Vagy inkább ez egy Joda Master bozon?
Az ember egyszerűen nem talál szavakat, mivel ez egy delírium tremens. Számomra úgy tűnik, hogy az emberiség -intellektuális értelemben- elindult a kihalás felé, mert képtelen adekvát viszonyt kialakítani a természettel, illetve a valósággal. És, itt most térjünk vissza a kályhához, vagyis Werner Heisenberg Nobel díjas fizikus 60 évvel ezelőtti intelmeihez, amelyeket a "A mai fizika világképe" című könyvében mindenki számára érthetően fogalmaz meg: http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1369 Heisenberg többek között azt mondja, hogy " ... a természettudományban is a kutatás tárgya többé nem a természet, mint olyan, hanem az emberi kérdésfeltevésnek kitett természet és ennyiben az ember itt is újból önmagával találkozik." (Az első vonalban állunk szemben önmagunkkal.) Tehát, minden azon múlik, hogy hogyan kérdez a tudomány, valamint milyen válaszokat ad az általa feltett kérdésekre. (Aki nem tudja, hogy mit kell kérdezni, az nem tudós.) Nyilvánvaló, hogy négy eset lehetséges. (a) Adekvát kérdéseket tesz fel, és adekvát válaszokat ad. (b) Adekvát kérdéseket tesz fel, de helytelen válaszokat ad. (c) Rosszul kérdez, de adekvát válaszokat ad. (d) Rosszul kérdez, és helytelen válaszokat ad. A mai tudomány leginkább a (c) pont keretei között mozog. Természetesen, azt is szem előtt kell tartani, hogy ha "Nincs kérdés, akkor válasz sincs." (John Archibald Wheeler)
A (c) pont részletesebb megvilágítását illetően tekintsük a következő analógiát. Mutassunk rá egy emberre találomra, és kérdezzük meg, hogy: Idegen -alien, más bolygóról származó- az a lény? A válaszban a tudomány rögtön megállapítja, hogy ez a kérdés csak az emberre vonatkoztatva dönthető el. Emiatt a tudomány megkonstruálja az "átlagember" fogalmát, azaz paramétereit és jellemzőit. Ez már egy tudományos tetté vagy teljesítménnyé válik, amely a mainstream (fősodorbeli) tudomány sarokköveként egzisztál majd. ("Átlagember" persze nem sok akad a közel hétmilliárd ember közül.) Ha már megvan a megkérdőjelezhetetlen sarokkő vagy paradigma, akkor elkezdik hozzá mérni a többi embert. Világos, hogy szinte minden ember különbözni fog a standardtól (az átlagembertől). A tudomány pedig majd levonja azt a következtetést, hogy például az emberek 99.9%-áról 78%-os biztonsággal kijelenthető, hogy idegen. De ezért még nem ítélnének oda egy (orvosi) Nobel-díjat. Ezután a tudomány elkezdi vizsgálni ezeket az idegeneket. Megvizsgálja anatómiájukat, feltérképezi génszerkezetüket, pszichés sokk-hatásoknak teszik ki őket különböző kísérletekben stb. Például az idegenek teljes géntérképéért azonban már odaítélhetik a Nobel díjat. Talán ebből az egyszerű példából is világosak a következők. (i) Hiába születnek korrekt válaszok, a rossz kérdésfeltevés már mindent eldöntött. (ii) A hibás kérdésfeltevés következtében tévúton botorkáló tudomány hasznos információkat -s talán tudást is- képes öszegyűjteni az emberről. Tehát, helyes részeredményekre akkor is juthat a tudomány, ha tévúton botorkál. [Így volt ez akkor is, amikor a Ptolemaioszi rendszert kezdte felváltani a Kopernikuszi rendszer.] (iii) Közben azonban a tudomány egy olyan hamis világképet alkot meg és közvetít, hogy a földi emberek 99.9%-a idegen. (iv) Igazi probléma azonban majd akkor fog jelentkezni, amikor bevezetik az idegenekre vonatkozó jogszabályokat, s így például megfosztják őket állampolgárságuktól stb.
Röviden tehát ez a megismerési forma vagy folyamat jellemzi a mai (modern) fizikát, valamint a tudományt. Sajnos. Ebből pedig katasztrófa lesz, ha a Nobel bizottság (az SKTA) továbbra sem Nobel vágakaratának szellemében jár el. Nyilvánvaló, hogy ugyanez vonatkozik a többi "tudomány diktátor"-ra is. Ugyanis, a Nobel díjazottak megsokszorozott hatást képesek kifejteni a környezetükre. Jó és rossz értelemben egyaránt.
Végül, az 1979-ben Nobel díjat kapott Steven Weinberget idézem, aki tovább fejlesztette a Peter Higgs és Francois Englert munkái által is körvonalazott standard modellt: " ... in optimal case the LHC will find the Higgs boson and not find anything else. If this happens, the particle physics community will simply have verified what is now the popular version of the standard model, and they won’t have any experimental clues as to how to go beyond the model." Azt pedig már csak a Reális Zöldek teszik hozzá, hogy: Albeit the premonitory signs of LHC's detection are reasonably portentous.
2013. október 13.
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
