Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók
1856
1856. március 30. A krimi háborút lezáró párizsi békekongresszuson több pontban foglalkoztak a Duna torkolati szakasza hajózhatóságának kérdésével. A folyó torkolatánál szükséges szabályozási munkák kijelölésére és végrehajtására a szerződést aláíró hét nagyhatalom döntött az Európai Duna-bizottság létrehozásáról.

Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
"Magyarország Partnerségi Megállapodása / PM 2014-2020." és a "Vidékfejlesztési Program VP 1.0." c. tervezetek véleményezése. 3. rész
Péteri László




---------- Továbbított levél ----------
Feladó: Egri Sándor
Dátum: 2013. augusztus 14. 8:51

Tárgy: Re: "Magyarország Partnerségi Megállapodása / PM 2014-2020." és a "Vidékfejlesztési Program VP 1.0." c. tervezetek véleményezése. 3. rész.
Címzett: László Péteri


A Tisza 157.000 négyzetkilométernyi vízgyűjtője 5 országra terjed ki: Ukrajnára (Kárpátalja megye), Romániára, Szlovákiára, Magyarországra (7 megye), Szerbiára (Vajdaság). Történelmileg ez nem mindig volt így: a Tisza (legmagyarabb folyóként) forrásvidékétől a torkolatig - partjain soknemzetiségű területként - ezer éven keresztül a Magyar Királyság fennhatósága alá tartozott. Az első világháborút lezáró versailles-i békerendszer - számunkra a Trianoni békediktátum, 1920. június 4. - döntött e térség feldarabolásáról, országok közötti felosztásáról. A Tisza, az addigi legmagyarabb folyó, és árterülete, vízgyűjtőjének jelentős része az említett országokhoz került. Mind az 5 ország centrumtól távoli perifériája - Magyarországon sajátos belső periféria -, centrumtól (a fővárostól) távoli, halmozott hátrányoktól terhes, felzárkózásra váró vidéke.

1.1 A legjelentősebb probléma ezen 5 ország érintett területein a hatékony együttműködés hiánya. Az un. határvízi együttműködések ugyanis nem elégítik ki a széles körű szakmai, önkormányzati, társadalmi együttműködések kívánatos színvonalát.
A Trianoni békediktátum Magyarország határait aktuális politikai, kisebb részben nemzetiségi szempontok szerint jelölte ki, nem törődve a természetföldrajzi szempontokkal, a vízgyűjtő egységének elvével. A Tisza vízgyűjtőjének döntő része a magyar államhatárokon kívülre, a szomszédos országokba került. A legtöbb vizet szállító és a legnagyobb árvizeket okozó magashegyi vízgyűjtők - a Kárpátoknak a medence belseje felé eső részei - az ország határain kívülre rekedtek. Így a Magyar Állam fennhatósága, „intézkedési jogosultsága” e területeken megszűnt, kiszolgáltatottakká váltunk.
Nemzetközi tapasztalatok szerint vízgazdálkodási, vízháztartási problémák sokasága merül fel azokban a térségekben, amelyekben a vízfolyást országhatár keresztezi. A folyó (-k) vízgyűjtője természetes egység, amelynek viselkedését nem az országhatárok, hanem döntő mértékben természeti tényezők határozzák meg. A természeti tényezők, valamint a vízgyűjtőn végzett emberi beavatkozások következményei átterjednek a határokon. Különleges jelentőséget nyer az alvízi és a felvízi területek meghatározása: az alvízi területek elszenvedni kényszerülnek a felvízi területek történéseit.
Az ellehetetlenült helyzetet felismerve a Trianoni békediktátum III. fejezetének 292. és 293. cikke a határokon túlnyúló kérdések rendezésére vízügyi rendelkezéseket iktatott. Ezen ügyek intézésére „Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság (CRED) állíttatik fel”. A CRED a Népszövetség megszűnéséig, ha nem is tökéletesen, de ellátta feladatát. Az említett két cikk a ma érvényes legkorszerűbb vízgazdálkodási elveknek, a vízgyűjtő egysége elvének felelt meg. A CRED a Népszövetség felbomlásával megszűnt, a II. világháborút lezáró békeszerződések nem élesztették újjá. Az intézményes együttműködés hiányában a Tisza vízgyűjtője, vízrendszerének folyói határokkal szabdaltakká váltak, egymástól elkülönültek. Magyarország évtizedeken keresztül semmilyen befolyást nem gyakorolt a vízgyűjtő jelentős - felvizekhez tartozó - részére. A határokkal megosztott Tisza vízgyűjtő gazdasági fejlődését, a vízgyűjtőn végzett - a természet rendjét is befolyásoló - fejlesztéseket nem hangolták össze, egységes vízgazdálkodási stratégiát nem dolgoztak ki. Ez az állapot ma is feszültségek forrása.

A legutóbbi évek példái - az 1998-2001 közötti „rendkívüli árvizek”, valamint a 2000. január 30-án a romániai Máramaros megyéből kiindult, a Dunában, sőt a Fekete-tengerben hatását érzékeltető cianid- és nehézfém-szennyezés, az Erdélyi-Érchegységben, Verespatakon tervezett, cianidos technológiát alkalmazó színesérc-bányászat, a 2000. évi szennyeződést kibocsátó nagybányai cég működésének engedélyezése (2013. nyár), a Máramaros megyei meddőhányók és zagytározók rekultivációjának elmaradása - jelzik e feszültségek forrásait.

1.2 A kiszolgáltatott alvízi országok - Magyarország és Szerbia - állami szervei sem együtt, sem külön-külön nem kezdeményezték és nem kezdeményezik a vízügyeket is magukba foglaló nemzetközi együttműködést, közös stratégia kidolgozását. Ennek oka a korábban említett centrum-periféria viszonyból fakadó nemtörődömség. Érvényes ez mind az 5 országra, valamint az Európai Unióra egyaránt. Az egyes országok fővárosaitól, valamint Brüsszeltől egyaránt nagyon távol vagyunk, ránk a legkevesebb figyelem jut.

E felismerés nyomán kezdeményezték magyar szakemberek és társadalmi aktivisták a Tisza Charta megfogalmazását, melynek aláírására 2007. május 18-án került sor a kárpátaljai Nagyszőlősön. (Tisza Charta Nemzetközi Egyezmény a Kárpátok-Tisza régió fejlesztéséről, a Tiszáról.)

1.3 Az egységes fejlesztési stratégia kezdeményezésére vonatkozó javaslatot 2009 tavaszán terjesztette elő a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület, amelyet elfogadott a magyarországi Tisza menti régiókat egyesítő szervezet a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás Tanácsa 2009.(VII.09.) számú határozatával.

1.4 A politikai szándék, a társadalmi nyomás hiánya akadályozza a vízgyűjtő elvnek megfelelő egységes szemlélet alapján a Tiszára (és mellékfolyóira külön-külön is) megfogalmazott Nemzetközi Tisza Védelmi Egyezmény megalkotását és elfogadását, valamint az annak végrehajtását biztosító munkaszervezet, a Nemzetközi Tisza Védelmi Bizottság létrehozását.

1.5 A fentiekből eredően ma elsősorban a Tisza mentén - beleértve a mellékfolyók legtöbbjét - nem garantálható az ott élő 14 millió ember élet- és vagyonbiztonsága, azt folyamatosan veszélyezteti az emberi beavatkozás (cianid alapú színesérc-kitermelés és színesfém kinyerés), az árvíz, a belvíz és az aszály. Az árvizek elleni közös védelmet szolgálja a Tisza felső, ukrajnai (kárpátaljai) szakaszán a magyar állam költségén kiépített automata távérzékelő és jelzőrendszer, amelyet hasonlóképpen ki kell építeni a Tisza legjelentősebb mellékfolyóin.
Az előrejelzés azonban nem oldja meg a tiszai árvízvédelmet, csupán megkönnyíti az aktuális felkészülést.

A Tisza - és mellékfolyói - alföldi szakaszai mentén nem kevesebb gondot okoz a belvíz és az aszály. A XIX. század második felében végrehajtott folyószabályozás és árvízmentesítés - mint megmásíthatatlan korparancs - az akkori Európa legnagyobb léptékű természetátalakító munkáját jelentette. (Ez egyben Európa legnagyobb tájsebe.) Az árvizeknek nincs hová szétterülniük, a gátak közé szorított folyók vízjátéka - legalacsonyabb és legmagasabb vízszintje - szélsőségesen megnőtt, ma a Tiszán 10-13 méter. A gátak nem garantálják azt, hogy szélsőséges hidrometeorológiai viszonyok között a folyókat jelenlegi, összepréselt árterületükön tartsák. Mivel az árvizek nem végzik el korábbi tavaszi öntöző munkájukat, a gátakon kívüli területek - a korábbi árterületek, vízjárta helyek - egyre szárazabbak, a biológiai sokféleség csorbát szenved.
A nyaranta menetrendszerűen beköszöntő csapadékhiány, vízhiány, az aszály terméscsökkenést eredményez, veszélyeztetve az élelmiszertermelés biztonságát is.
A tavaszi csapadékbőség okozta belvizeket nagy áldozatok árán, jelentős energia ráfordításával - nagy teljesítményű elektromotoros szivattyúkkal - juttatják a gátakon keresztül vissza a folyóba.
A folyószabályozások e torzója alapvetően megváltoztatta a táj arculatát, a bioszférát, az élőlények életkörülményeit, ahol egyszerre jelent megoldatlan problémát az árvíz, a belvíz és az aszály. A Tiszai Alföld Európa legnagyobb árteréből - vízgazdálkodását tekintve - a kontinens legszárazabb, és egyre inkább szárazuló tájává változott. Az éves csapadék mennyisége - 400-800 mm, gyakorta szélsőséges eloszlásban - nem elegendő a táj ökoszisztémájának megőrzéséhez. A folyókon az árvizekkel tavasszal érkező vízmennyiségtől évtizedeken át megszabadulni igyekeztünk, azokat a lehető leggyorsabban kivezettük az országból. Holott a tavaszi árvizekkel érkező vízmennyiség nem felesleges, arra nyáron és kora ősszel nagy szükségünk lenne.
E felismerés alapján fogalmaztuk meg a Vízvisszatartó vízgazdálkodást és vizes élőhely programot szorgalmazó javaslatunkat. (A vízvisszatartó vízgazdálkodás és a vizes élőhely program a Tisza vízgyűjtőjén.

Ha idáig volt türelmed elolvasni, köszönet érte.
----- Original Message -----
From: László Péteri


Kedves Kollégák!

A Tiszával kapcsolatos - Egri Sándor barátunk által, utólag mellékelt - történelmi áttekintés jelentős részével egyet lehet érteni (árvíz-, belvíz-, aszály-, jégár-, vízszennyezés elleni védelem, élet-, és vagyonbiztonság, határvízi együttműködés, koordináció hiánya, stb.?), de ami a XIX. századi, Széchenyi-Vásárhelyi féle Tisza-szabályozás sommás, és negatív megítélését - Lásd: "Európa legnagyobb tájsebe"? - illeti, az méltatlan és igazságtalan kritika az elődeinkkel és azok egész életművével szemben! Érdemes - a tisztán látás érdekében - elolvasni Vágás István mellékelt,a Magyar Tudomány 2001. évi 8. számában megjelent, "Az ezredforduló árvizei a Tiszán." c. cikkét. Az Őt ábrázoló fénykép Szegeden, a 2006. évi Tiszai árvízi védekezés szakmai irányítása közben készült!

Jó lenne végre helyére tenni a magyar történelem "visszamenőleges" átírását, főleg azok részéről, akik még ma is, a "minden szabadon folyjék" és a "hajókat faragjuk a folyókhoz" szlogenhez ragaszkodnak, de árvíz-, belvíz, aszály, jégár és cianid-, nehézfém-szennyezés, stb. idején csak az íróasztalok mögül, fehér ingben, nyakkendőben, legjobb esetben is csak helikopterről, vagy dombtetőről, távolról szemlélik az eseményeket, és a károsultak nyomorát, és tőlük telhetően, minden ésszerű és szükségszerű fejlesztést, beruházást a "környezetvédelem"-re hivatkozva, évtizedek óta, folyamatosan, megakadályoznak, miközben a vízügyesek az ország minden részéből, ott dolgoznak a gátakon, a legveszélyeztetebb szakaszokon, és nem érnek rá a médiában nyilatkozni!

A rendszerváltás utáni, mindenkori kormányok és parlamentek többet törődtek az elődeik semmit-tevésének visszamenőleges, folyamatos kritizálásával, mint a Duna és a Tisza vízgyűjtője mentén élők árvíz-, belvíz-, aszály-, stb. elleni védelmével, az elmaradott térségek felzárkóztatásával, a lakosság élet-, és vagyonbiztonságának, a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés feltételeinek megteremtésével a gyakorlatban.

A Tisza árvízvédelmének, hajózhatóságának, nemzetközi víziúttá nyilvánítására vonatkozóan, évtizedekkel korábban, már magyar Kormányelőterjesztés benyújtására került sor - a Tisza-mentén érintett 5 ország kormányának előzetes támogatásával, amelynek jóváhagyását a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori jogelőde vétózta meg, az utolsó utáni pillanatban! (A közelmúltban Szerbiából, a Vajdaságból kerestek meg ebben az ügyben, személyes segítségemet kérve, mert Szerbia változatlanul érdekelt lenne a témában, de a magyar kormány nem hajlandó tárgyalni róla! Lehet, hogy Becsey Zsolt, volt EP képviselő, majd államtitkár - aki Vincze László, országgyűlési képviselővel együtt lobbizott a Csongrádi Vízlépcső ügyében, majd Nyugat-Balkáni, Vajdasági gazdasági, kereskedelmi, stb. kapcsolataink kiépítéséért, de sajnos a kezdeti sikerek utáni, értelmetlen, indokolatlan! - felmentése volt az első intő jel, ebben az ügyben!

A magyar vízügy - a jelenlegi helyzetben és közigazgatási hierarchiában - csak a politikai döntéshozók által hozott döntések - mechanikus - végrehajtására van kárhoztatva! Ameddig ez a méltatlan helyzet nem változik, még reményünk sem lehet a kilábalásra, a felmerült és egyre nagyobb probléma-halmaz megoldására, se a Tisza, se a Duna, se a Dráva mentén!

Végezetül hallgassuk meg felvételről, dr. Mosonyi Emil akadémikust, a vízépítés nemzetközi hírű professzorát, hogy mit mond a Tisza-völgy rendezéséről:


http://www.youtube.com/watch?v=YHOZ1_n8dn4
3:53 Feltöltés ideje: 2010.07.14.
"Beszélgetés-sorozat Mosonyi Emil professzorral" - A Tisza-völgy vízügyi rendezéséről, videó a MKVM / Duna Múzeum archívumából.

Egyelőre csak ennyit, a fentiekhez!



Baráti üdvözlettel:

--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033











© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2013-10-25 (651 olvasás)

[ Vissza ]


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.28 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::