Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók


Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
MKIK Turisztikai Kollégium ülés - nov. 20. (szerda) 10 óra, 1026. tárgyaló - Emlékeztető és frissített napirend
Péteri László




Kedves Orsolya! Kedves Kollégák!

Tájékoztatásul, mellékelten megküldöm a "Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció / NTK 2014-2020" c. NGM/NTH előterjesztés-tervezettel kapcsolatos, előzetes, jobbító szándékú észrevételeimet, javaslataimat, annak érdekében, hogy a magyar turizmus és vendéglátás nemzetközi versenyképességét, ill. a hazai természeti-, kulturális-, tudományos adottságaink ésszerű hasznosítását elősegítsem!

Az elmúlt évtizedekben a turizmusfejlesztési koncepciók, stratégiák, programok és turizmus-törvény tervezetek egész sorát véleményeztük, amelyek - szorgos munkánk eredményeként, de annak ellenére - mind a fiókban "landoltak", és a valóságban - a vonatkozó ÁSZ jelentések szerint is - ezekkel teljesen ellentétes folyamatok zajlottak! (elmaradott, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, stb.? Turizmus/Vendéglátás intézmény-rendszerének többszöri átszervezése, TDM-rendszer országos, regionális szintje, Artisjus, ÁFA-kulcs, Budapesti Nagy Kongresszusi Központ vs "Tüske Csarnok", stb.?)

A napokban egymást követték és követik az egyes minisztériumok által előterjesztett, különböző koncepció-, stratégia-, és törvénymódosítás-tervezetek, az egyes intézmények élén sorozatos személyi változások történtek, amelyek egymástól függetlenül, koordinálatlanul, teljesen eltérő időtávlatra (2014-2020, 2024, 2050!?) készültek, amelyek azonban közvetlenül, ill. közvetve érintik a turizmus és a vendéglátás különböző területeit! (pl. Európai Unió Duna Régió Stratégiája / EUDRS, Duna hajózhatósága, árvíz-, belvíz-, aszály elleni védelem, területfejlesztésről és rendezésről szóló törvény módosítása, éghajlat-változási-, alkalmazkodási-, víz-, energia-, közlekedés-, lovas-, horgász-stratégia, stb.).

Úgy érzem, hogy ideje lenne jelezni a politikai döntéshozók felé, hogy a nemzetgazdasági tervezés egészét, módszertanát ideje lenne felülvizsgálni, és rendszerezni, fontossági-, és időrendi sorrendben, egységes tervezési módszertan kidolgoztatása alapján!

Jelenleg fizikai képtelenség követni az eseményeket, így nehéz érdemi észrevételeket, javaslatokat tenni!

Kellemes hétvégét kíván,

Baráti üdvözlettel:

Péteri László


2013. november 15. 14:07 Szepesvári Orsolya írta, :
Turisztikai Kollégium tagjai részére

Tájékoztatásul:
valamennyi területi kamara titkárának


Tisztelt Titkár Asszony/Úr!
Tisztelt Turisztikai Kollégiumi Tagok!


Emlékeztetőül megküldjük a november 20-i (szerdai) kollégiumi ülésünkre szóló meghívót, amely napirendje egy beérkezett javaslat alapján bővült.

Kérjük, hogy – a helyettes államtitkár jelenléte miatt kiváltképp – minden megye gondoskodjon megfelelő képviseletről és delegáltjuk/-jaik nevét írásban küldjék meg Szepesvári Orsolyának.

Végül, a nemzeti turizmusfejlesztési koncepcióra továbbra is várjuk a véleményeket nov. 19-ig (köszönjük az eddig egyedüliként megküldő Vas Megyei Kamarának részletes anyagukat).

Üdvözlettel,

Horváth Vilmos
kollégiumi elnök
_____________________________________________________________


Tisztelt Titkár Asszony/Úr!
Tisztelt Turisztikai Kollégiumi Tagok!


Ezúton értesítjük Önöket, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Turisztikai Kollégiuma 2013. november 20-án (szerda) 10 órakor kollégiumi ülést tart, helyszíne az új MKIK Székház (1054 Budapest, Szabadság tér 7., Platina (ÉNy-i) Torony), 10. em., 1026. sz. tárgyalója.
Parkolási lehetőség: BankCenter mélygarázsában (díja 240 Ft/ félóra)

Az év utolsó ülésének meghívott előadói:
- dr. Horváth Viktória, turizmusért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium és

- Radetzky Jenő, Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős alelnök, Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Losonc Krisztina cégvezető, Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt (KRÜH Zrt.).


Napirendi pontok:
1. dr. Horváth Viktória, NGM: hazai turizmus helyzete, államigazgatási irányítása, a kormányzat ágazati politikája és tervei, turizmus szektor államigazgatási irányítása, szervezeti kérdések, minisztériumok hatásköre/kapcsolódásai, kormányzati tervek, programok az ágazat jövőre vonatkozóan, idegenforgalmi adó felhasználásának jövőbeni irányai, turizmus törvény, új turizmus fejlesztési koncepció, vendéglátóipari stratégia, minősítés, SZÉP Kártya

2. nemzeti turizmusfejlesztési koncepció – megküldött kamarai vélemények egyeztetése

3. Radetzky Jenő, MKIK alelnök – Losonc Krisztina, KRÜH Zrt.: turisztikai vállalkozásfejlesztési műhelyek – Kárpát Régió Üzleti Hálózat (koncepció csatolva)

4. Orbán Dezső, Győr-Moson-Sopron KIK: gyakorlati képzés nehézségei az idegenforgalomban

5. egyéb aktuális kérdések, évzárás


További napirendi javaslatokat örömmel várunk írásban legkésőbb november 18. (hétfő) 12 óráig.

Kérem, hogy lehetőleg minden területi kamara gondoskodjon megfelelő képviseletről az év utolsó Turisztikai Kollégium ülésére – részvételi szándékukat Szepesvári Orsolya kollégiumi titkárnak a szepesvari.orsolya@mkik.hu címen legyenek szívesek jelezni.

Üdvözlettel:


Horváth Vilmos
kollégiumi elnök

és

Szepesvári Orsolya

közgazdasági referens
Turisztikai, ill. Kézműipari Kollégium titkára
Leírás: Leírás: cid:image001.gif@01CC8FF3.67AE8FE0
Közgazdasági Igazgatóság
1054 Budapest, Szabadság tér 7.
Bank Center, Platina (ÉNy-i) Torony, 10. em., 1013. szoba
Telefon: 4-745-196
Telefax: 4-745-197
szepesvari.orsolya@mkik.hu


-----------------------------------


Észrevételek, javaslatok
A „Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció NTK 2014-2024” c. NGM-NTH tervezetével kapcsolatban.



I. Általános, elvi észrevételek.

A turizmussal és vendéglátással, valamint a turizmus keret-törvény tervezeteivel kapcsolatos korábbi észrevételeinket és javaslatainkat, változatlanul fenntartjuk! Ezek közül a legfontosabb, lényeget érintő észrevételeink az alábbiak:
 Alapvető szemlélet-, és paradigma-váltásra van, ill. lenne szükség a turizmus és a vendéglátás területén is, alkalmazkodva az ország természeti-, kulturális-, tudományos adottságaihoz, „hungarikum”-aihoz, és a nemzetközi trendekhez is.
 a turizmus és a vendéglátás (továbbiakban: turizmus) valójában nem „ágazat”, nem „ipar”, hanem tipikus, multi-, és inter-szektorális, ágazatközi-, tárcaközi-, részben nemzetközi tevékenység-, ill. szolgáltatás-halmaz! (lásd: NTS 8. old. lábjegyzet!)
 kiindulásként szükséges a turizmus és a vendéglátás különböző ágazataival kapcsolatos alapfogalmak, definíciók előzetes tisztázása, beleértve a turizmus speciális infrastruktúra-hálózatait is (tematikus-, turista-/természetjáró-, vízi-, kerékpáros-, borút-, lovas-, vadász-túra, vallási-, zarándok útvonalhálózatok, megállóhelyek, kikötőhálózatok, látogatóközpontok, stb. A fentiekre vonatkozó, részletes, rendszerbe-foglalt, a statisztikai törvényt is megalapozó javaslatainkat korábban már megküldtük!), tekintve, hogy ezeknek jelenleg nincs „gazdája”!
 a közigazgatási rendszer korszerűsítési programja keretében szükséges a turizmus/vendéglátás egységes állami-, önkormányzati-, kamarai rendszerének újragondolása, korszerűsítése, a kötelező állami-, önkormányzati-, kamarai feladatok törvényi-, jogi-, és közgazdasági szabályozása, bele értve a „Turizmus Keret-törvény”, az egységes „Turisztikai Statisztikai Törvény” megalkotása, a turizmus tényleges teljesítményének mérhetősége és elismerhetősége érdekében. (a jelenlegi rendszer – szakértők szerint – a turizmus tényleges teljesítményének csak kb. 10%-át méri!)
 az államigazgatásban és a törvényhozásban biztosítani szükséges a turizmus érdekeinek, szempontjainak közvetlen - áttételek nélküli - képviseleti lehetőségét, az egyes ágazati és funkcionális miniszterek turizmussal kapcsolatos kötelező feladatait, hatáskörét, illetékességét (pl. NGM, NFM, VM, EMMI, BM, stb.?) jogilag szabályozni szükséges!
 ennek alapján szükséges biztosítani a turizmus hosszú-távú, választási ciklusokat átívelő, az egyes nemzetgazdasági ágazatok fejlesztésével időben, térben összehangolt,
 integrált, ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezését
 komplex fejlesztését és finanszírozását (EU+hazai társfinanszírozás + tisztán hazai források), valamint
 többcélú hasznosítását
 ennek keretében szükséges lenne a nemzetgazdasági tervezés egész módszertanának felülvizsgálata, korszerűsítése, a tervezési ciklusok, időtávok egységesítése és összehangolása (pl. EU 2014-2020, …?), a turizmus érdekeinek közvetlen képviselete a turizmust közvetlenül, ill. közvetve érintő törvény-, ill. jogszabály-alkotásban (pl. területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosítása, OTFK, OTrT, stb.)
 az NTK kidolgozását a turizmus alakulásával, a korábbi koncepciók, stratégiák, programok, tervek megvalósulásának kritikai és önkritikus értékelésével, a hasznosítható tapasztalatok levonásával, az Állami Számvevőszék, ill. a külképviseletek jelentéseinek, a szakmai érdekképviseleti szervek, kamarák jelzéseinek, észrevételeinek, javaslatainak, valamint a kutatási eredmények figyelembe vételével lenne célszerű kezdeni!

II. Konkrét észrevételek, javaslatok

ad. 2. old.: A címválasztásnál el kellene dönteni, hogy koncepcióról, vagy stratégiáról van-e szó? (tervezési módszertan?)
ad. 3-12. old.: A Vezetői összefoglalóban szereplő célok, prioritások felülvizsgálata és kiegészítése, fontossági sorrendbe állítása szükséges. A célokat és az eszközöket nem lenne szabad összekeverni! A turizmus nemzetközi jellegéből kiindulva először a magyar turizmusnak a nemzetközi turizmus hálózati rendszereibe – fokozott állami szerepvállalással, EU támogatással történő – bekapcsolódását lenne célszerű előirányozni, az egyes turizmus-fajták szerint differenciált módon. A turisztikai infrastrukturális hálózatok integrált tervezésével, fejlesztésével, a meglevő és tervezett hazai és nemzetközi hálózatokhoz történő csatlakozás biztosításával lenne célszerű kezdeni, amelyre a későbbiekben a komplex turisztikai termékek, vállalkozások „felfűzhetők” lesznek. (pl. közlekedési-, autópálya-, főközlekedési, vasút-vonal-hálózat, Duna-, Tisza-, Dráva hajózhatósága, közúti-, vasúti-, vízi-, légi határátkelők, EuroVeloź Európai Kerékpáros Vándorút Hálózat, EV-1-13., Európai Gyalogos Turistaútvonal Hálózat / E-1-11., Duna- (EV-6), Tisza-mente (EV-11), Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó, Tisza-tó, Országos Kéktúra / OKT, Alföldi Kéktúra/AK, Szent Márton út, Mária út, Nemzetközi Duna Túra / TID, Nemzetközi Tisza Túra / NTT, UNESCO Világörökségek (1-Laza és Világörökség-várományosok (Limes út, Komáromi Erődrendszer, Kongresszusi Központok hálózata, stb.). A turisztikai bevételekkel, a foglaltsággal, a tartózkodási idő növelésével, a szezon-hosszabbítással kapcsolatos elvárások – reálisan - csak a fentiekkel összefüggésben határozhatók meg, és nem fordítva! (lásd: az eddigi koncepciók, stratégiák célkitűzéseinek eredményei, a Budapesti Nagy Kongresszusi Központ, a Budapesti Nemzetközi Hajóállomás, a Budapesti Nemzetközi „Liszt Ferenc” Repülőtér, a MALÉV, a MÁV, a MAHART sorsa, vidéki, elmaradott térségek felzárkóztatása, a turizmus vérkeringésébe történő bekapcsolása, stb.?)
ad. 13. old.: A Tartalomjegyzék értelemszerű módosítása és kiegészítése szükséges, a fenti észrevételek figyelembe vételével.
ad. 16-17. old.: Az öko-turizmus és az aktív-turizmus, ill. a szabadidő-gazdaság és a szabadidő-sport, ill. szabadidő-turizmus sem azonos fogalom! A vallási-, és zarándok-turizmus sem teljesen azonos (hívő-nem hívő résztvevők, stb.) Ezért szükséges az alapfogalmak és a definíciók tisztázásával kezdeni! A hazai turisztikai kínálat nemzetközi palettán történő elhelyezése, külföldi pozicionálása – reálisan – csak a fentiek figyelembe vételével képzelhető el!
ad. 19. old.: A vidék tényleges bekapcsolása a „turizmus vérkeringésébe” ugyancsak az általános-, és a speciális turisztikai infrastruktúra-hálózatok integrált, komplex fejlesztésével képzelhető el.
ad. 25. old.: A turizmus fejlesztése a devizabevételek alakulására – indirekt és direkt módon is – hatással van. Ugyanez nem mondható el a deviza-egyenleg alakulására, mert arra – zömmel – egyéb, turizmuson kívül álló tényezők hatnak. (Az MNB statisztikáiban a turizmus közvetlen hatásai nem mutathatók ki! A KSH jelenlegi statisztikai-megfigyelési rendszere a turizmus tényleges teljesítményének mérésére alkalmatlan. Szakértői vélemények alapján csak kb. 10%-át méri.)
ad. 28-29. old.: A magyar vendéglátás/gasztronómia nemzetközi és hazai versenyképességének nehézségei között – nemzetközi összehasonlításban is - a magas Áfa-kulcs az egyik meghatározó tényező, amelynek csökkentésére – a szakmai érdekképviseletek jelzései ellenére – nem került sor! (+ Artisjus!?)
ad. 30. old.: Az egységes, áttekinthető objektív turizmus statisztika hiányát dokumentálják az itt leírtak! A Turizmus Szatellit Számlák / TSA – korábbi észrevételeink, ill. az EU előírásai ellenére, változatlanul nem képesek a turizmus/vendéglátás tényleges teljesítményének mérésére, az alapfogalmak, definíciók tisztázatlansága miatt. Ennek hiányában vitatható, és többen vitatják is a turizmusban, vendéglátásban – közvetlenül és közvetve - foglalkoztatottak számát, és annak időbeli-, térbeli alakulását. A turizmus „multiplikátor” hatása is ezért képezheti vita tárgyát. A fentiek a turizmus fejlesztése melletti érv-rendszerünket, és annak hitelességét jelentősen gyengítik!
ad. 36-37. old.: A Balaton kiváló természeti adottságainak ésszerű hasznosítását, turizmusának fejlődését, a szezonalítás csökkentését, a minőségi vendégkör visszahódítását biztosító intézkedések megtételét – változatlanul – több közismert probléma megoldatlansága – változatlanul – akadályozza. (Balaton vízellátása, vízszint-alakulása, hajózás, közigazgatási-, állami-, önkormányzati rendszer széttagoltsága, 3 megye, 3 régió határa, északi-, déli part, kelet-nyugati öböl, háttér-települések, Balaton-felvidék, érdek-ellentétek, augusztus 20. utáni helyzet, Balatoni Bringa-körút, második komp, balatoni – korszerű motorokkal felszerelt – jacht-turizmus megtiltása, stb.)
ad. 37-39. old.: Budapest az ország egyetlen, un. „abszolút idegenforgalmi vonzerővel” rendelkező térsége, a Dunakanyarral együtt. A kb. 2 milliós Főváros és környéke messze nem használja ki, ill. nem is tudja kihasználni páratlan Duna-menti fekvését, adottságait. Ebben szerepet játszik az 1989-90. évi politikai rendszerváltás után kialakuló önkormányzati rendszer, amely a Fővárost 23+1=24 önkormányzatra szakította szét, megakadályozva annak egységes, integrált tervezését, fejlesztését, bele értve az agglomerációt, ill. a központi régiót, további érdekellentéteket, hatásköri-, és költségvetési-, pénzelosztási vitákat is generálva a Fővárosi és Kerületi, valamint az érintett Megyei Önkormányzatok között! Ennek „eredménye” a Belváros és a külső kerületek, ill. az egyes kerületek között – elsősorban az állandó lakosságot érintő problémák, feszültségek fokozódása, stb. Ezen túlmenően, számos közismert és megoldatlan turizmust érintő problémát „görgetünk” tovább, magunk előtt. Ezek közül a külföldi turisták érkezését, „első negatív benyomásait” érintően, a Budapesti Nemzetközi „Liszt Ferenc” repülőtér, a Keleti-, Nyugati-, és Déli pályaudvar, a Nemzetközi Hajóállomás és előterei, a városnéző turistabuszok fogadási-, várakozási-, parkolási feltételeinek, a Repülőtér és a Belváros közötti közvetlen összeköttetés, a többnyelvű tájékoztatás, információ, a külföldi szállodahajók, ill. jachtok kikötésének, vízi-, és parti szolgáltatásainak megoldatlansága, a Budapesti Nagy Kongresszusi Központ évtizedek óta napirenden levő megvalósításának, a Római-part árvízvédelmének, a Ráckevei-Soroksári Duna-ág / RSD rehabilitációjának elmaradása, stb. emelhető ki. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája / EUDRS magyar rész-anyagával kapcsolatos problémák külön elemzést, értékelést igényelnének. Ezért e helyen elég csak annyit megállapítani, hogy egyes szakértők szerint, az EUDRS-ből csak 2 dolog hiányzik: 1. a Duna 2. a Stratégia! A Főváros jelenleg nem rendelkezik önálló Városrendezési és Tervezési intézménnyel (a BUVÁTI / BVTV megszüntetése óta), önálló Turisztikai Hivatallal (a BTH megszüntetése óta), a TDM-rendszer önmagában, jelenleg – „Turizmus Keret-törvény” megalkotásának, a turizmus állami-, önkormányzati irányításának, koordinációjának egységes intézmény-rendszere létrehozásának hiányában, hosszú-távra, nem megoldás
ad. 40. old.: Az UNESCO Világörökség-, Világörökség-várományos helyszínek térségének folyamatos karbantartása, fejlesztése, ill. az utóbbiak előkészítésének, integrált tervezésének, komplex fejlesztésének, többcélú hasznosításának állami támogatása, stb. sok kívánni valót hagy maga után! Ezek közül – nemzetközi jelentősége miatt - a Duna-menti Limes („Ripa Pannonica”) és a Duna-menti Kerékpárút Hálózat (EuroVeloź Európai Kerékpáros Vándorút Hálózat EV-6. sz. útvonal) – árvízvédelemmel, vízi-közlekedéssel, hajózással összehangolandó – fejlesztésének hiánya emelhető ki! (Korábban megvalósult kerékpárút-szakaszok árvíz-védelem nélkül valósultak meg. Lásd: Nagymarosi kerékpárút víz alatt, stb.!)
ad. 41. old.: A Nemzeti Parkok a VM, a MT Zrt. az MFB Zrt., a turizmus/vendéglátás az NGM felügyelete alá, a közlekedéssel, megközelítéssel kapcsolatos fejlesztések az NFM-hez, az EU források, pályázatok – az NFÜ-n keresztül – a Miniszterelnökséghez tartoznak, stb. dokumentálva a turizmus állami-, területi irányításának, koordinációjának „rendszer-szintű” problémáit, nehézségeit! Jogi szabályozás hiányában a tervszerű, koordinált fejlesztés teljesen „személy-függővé” vált, amelyet az állandó intézményi-, és személyi változások még tovább nehezítenek!
ad. 42-45. old.: A SWOT analízist célszerű lenne kiegészíteni, az alábbi párosításban, amelynek révén a fejlesztési feladatok logikusan, áttekinthetően és konkrétan levezethetők lennének:

Erősségek / S – Kihasználásuk (?)
Gyengeségek / W – Elkerülésük (?)
Lehetőségek / O - Kihasználásuk (?)
Veszélyek / T - Elkerülésük (?)

ad. 52-53. old.: A termálvízkincs hasznosítása kapcsán, ismételten felhívjuk a figyelmet – az ÚSZT kapcsán is hivatkozott – ÁSZ jelentésekben szereplő megállapítások, javaslatok figyelembe vételére. (fürdőfejlesztések kritikája, termálvíz-kincs csak „korlátosan” áll rendelkezésre, stb.!)
ad. 69-71. old.: 5. „Az elérhetőség javítása” kapcsán a közlekedésfejlesztés és üzemeltetés keretében a turizmus érdekeinek érvényesíthetősége ügyében nem „nemzetgazdasági szintű párbeszéd kezdeményezése, hanem a „Turizmus Keret-törvény” keretében, intézményi-, jogi szabályozás keretében szükséges előírni a turizmussal kapcsolatos közlekedési-, infrastrukturális, tervezési-, fejlesztési-, és üzemeltetési igények figyelembe vételét, a közlekedésért, infrastruktúráért, energetikáért, klímavédelemért, stb. felelős miniszter kötelező feladataként (lásd: útvonal-hálózatok nyomvonal-tervezése / közút, vasút, vízi-, légi-út, határátkelők, személy-hajózás, vízi-, kerékpáros-turizmus, stb.). A sport-gazdaság nem azonos a sport-turizmussal, a szabadidő-gazdaság a szabadidő-sporttal, ill. turizmussal, stb.! (lásd: alapfogalmak, definíciók!). A turizmus-törvény szükségességére a hazai szakértők évtizedekkel korábban – még az EU csatlakozásunk előtt – felhívták a figyelmet! Az EU-nak pár éve még nem is volt turizmus-politikája! (Miért csak akkor veszik komolyan, ha az EU mondja, és miért nem veszik komolyan, ha hazai szakértők mondják?)
ad. 72. old.: 3. A pénzügyi háttér” leszűkítése a helyi idegenforgalmi adókra (IFA) és a Turisztikai Célelőirányzatra (TC) teljes tévedés. A turizmussal kapcsolatos kötelező állami feladatok törvényi szabályozása keretében – nemzetközi versenyképességünk biztosítása érdekében is - szükséges – az integrált tervezés és a komplex fejlesztés gyakorlati megvalósíthatósága érdekében – főleg a turisztikai infrastruktúrahálózatok fejlesztése és a nonprofit feladatok, valamint a nemzetközi jelentőségű, kiemelt létesítmények (pl. Budapesti Nagy Kongresszusi Központ, stb.) finanszírozásának költségvetési forrását központilag biztosítani!
ad. 75-76. old.: A III.1. c. fejezetben a turizmussal, vendéglátással kapcsolatos állami-, kormányzati-, önkormányzati-, kamarai-, szakmai feladatainak egységes törvényi szabályozási-, tervezési-, fejlesztési-, finanszírozási-, üzemeltetési-, értékesítési-, marketing-kommunikációs feladatait szükséges áttekinteni, nemzetközi és hazai vonatkozások, a turizmus/vendéglátás hosszú-távú, integrált, ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezésének, komplex fejlesztésének és finanszírozásának, többcélú hasznosításának figyelembe vételével. A jelenlegi közigazgatási-, és szabályozási rendszer széttagolt, nem biztosítja a turizmussal és speciális infrastruktúrahálózatával közvetlenül, ill. közvetve összefüggő tervezési-, fejlesztési-, finanszírozási-, üzemeltetési-, értékesítési feladatok egységes, koordinált megvalósítását! (NGM, MT Zrt/MFB, VM/NeKI, NFM, BM/OVF-VÍZIG-ek, EMMI, és Fővárosi-, Megyei Önkormányzat, ill. MKIK, MAK, valamint szakmai-, érdekképviseleti szervezetek, stb.?)
ad. 78. old.: A nemzetközi két-, és többoldalú turisztikai kapcsolatok erősítését szükséges kiterjeszteni – a jelenleg csak a MFB-hez tartozó, MT Zrt. által képviselt „marketing-orientált” tevékenységen túlmutató – a turizmus nemzetközi infrastruktúra-hálózatának integrált tervezését, komplex fejlesztését, többcélú hasznosítását biztosító, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatallal és az idegenforgalmi külképviseletekkel, valamint az érdekelt/érintett ágazatokkal, önkormányzatokkal, kamarákkal közvetlen, és folyamatos munka-kapcsolatban álló, műszaki-, gazdasági-, idegen-nyelvű, stb. szakismeretekkel – tárgyalási szinten – rendelkező, köztisztviselői részleg/csoport létrehozására. (Korábban működtek a Kiemelt Üdülőkörzeti Intéző Bizottságok, Főtitkárral – minisztériumi főosztályvezetői rangban – Titkársággal (műszaki–gazdasági–pénzügyi szakemberekkel), ill. az idegenforgalmi külképviseletek vezetői diplomata státuszban voltak, közvetlenül az Országos Idegenforgalmi Hivatal / OIH szakmai irányítása alatt, feladatuk nem szűkült le csak a marketing-feladatokra! Volt Országos Idegenforgalmi Tanács / OIT, tárcaközi bizottságként, döntési jogkörökkel! Ezek mind megszűntek az 1989/90. évi politikai rendszerváltás, és ezzel az ország 2.300 önkormányzatra történt „szétesése” folytán! Meg is lett az eredménye!). A két-, és többoldalú turisztikai nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi turisztikai szervezetekben történő magyar részvétellel az előterjesztés érdemben nem foglalkozik! (Ez nem lehet csak az MT Zrt. kizárólagos feladata! Lásd a fentieket!)
ad. 81. old.: El kellene érni, hogy az Országgyűlésben – újból - Önálló Turisztikai Bizottság jöjjön létre, de turisztikai szakemberek részvételével! A „sport” általában a kulturális bizottság hatáskörébe tartozó kérdés, a turizmust – közvetlenül – az aktív-, szabadidő-, sport-turizmus különböző (al)ágazatai érintik! A közigazgatási rendszer korszerűsítését, a feladatok, hatáskörök, illetékesség ésszerű megosztása alapján – a jövő évi választások után is szükséges továbbfolytatni! Ennek keretében javasoljuk a turizmus, vendéglátás állami-, területi-, hálózati irányításával, koordinációjával, a Turizmus Keret-törvénnyel, az egységes statisztikai törvény megalkotásával kapcsolatos korábbi észrevételeink, konkrét javaslataink figyelembe vételét.

Budapest,2013. november 15.
Melléklet.




Péteri László


Mellékletek


Turizmus
Ágazati-/ tevékenységi-, területi-, hálózati-, létesítmény-, szolgáltatási-, és intézmény-rendszerére vonatkozó javaslat. (tervezet)


I. Javaslat a turizmus új ágazati / tevékenységi rendszerére. (KSH – TEÁOR, SZJ / I. 55., 56, N. 77, 79, 82, P. 85, R. 90, 93. stb. helyett, új!)
Turizmus (WTO-IPU 1989. évi „Hágai Nyilatkozat” alapján korszerűsítve!)
Aktív-, passzív-turizmus / fenntartható, környezetbarát, marketing-szemléletű
beutazó- / nemzetközi-turizmus
kiutazó-turizmus
belföldi-turizmus
korosztályos-turizmus / ifjúsági-, senior-, családi-turizmus / üdülés
üdülő-, kiránduló-, körutazó-, városi-, városnéző-, vidéki-turizmus
átutazó- / tranzit-, bevásárló-turizmus, stb.
Hivatás-turizmus / „MICE”
Üzleti-turizmus
Kongresszusi-, konferencia-turizmus
Incentíve-turizmus
Study tour / szakmai-turizmus, tanulmányutak
Kiállítási-turizmus
Szabadidő-turizmus
Aktív-, passzív-turizmus
Természeti-, természetjáró-turizmus
Öko-turizmus
Kerékpáros- turizmus (30. Egyéb járműgyártás 3092 kód)
Vízi-, vízparti-, kemping-turizmus (30. Egyéb járműgyártás 3315 kód)
Vidéki-, falusi-, tanyasi-, agro-, rurális-turizmus
Lovas-, vadász-, horgász- turizmus (01. Mezőgazdaság 0142, 0170, 02. Erdőgazdaság 0240, 03. Halászat 0312, 0322, 11. Italgyártás 1102 kód, stb.)
Sport-, golf-, extrém-sport-, kaland-, katasztrófa-turizmus (30. Egyéb járműgyártás 3012, 3230, stb. kód)
Egészség-, gyógy-, termál-, wellness-, fitness-, medical-wellness- turizmus
Kulturális-, örökség-, vár-, kastély-, rendezvény-, vallási-, zarándok-, Városi-, városnéző-, körutazó-, átutazó-/ tranzit-, bevásárló-turizmus, ...
Szálláshely-szolgáltatás (Szálloda, Panzió / Fogadó, Üdülő-, Nyaralóház, Kemping,..)
Vendéglátás
Gasztronómiai-turizmus (Éttermi-, mozgó-vendéglátás, rendezvényi étkez- tetés, egyéb vendéglátás. stb.)
Bor-turizmus (Borút-hálózatok, Borút Egyesületek, Boros Pincék, stb.)
Rendezvény-, kiállítás-szervezés
Közlekedés, szállítás (Közúti szállítás, vasúti szállítás, vízi szállítás, légi szállítás, kombinált közlekedés-szállítás (kerékpár-szállítás, kerékpárral együtt utazás, stb., ill. P+R = Park and Ride, P+B = Park and Bike,)
Idegenvezetés
Marketing-kommunikáció, promóció, R+P, PR, média, sajtó, plakát, stb.
Kiadói tevékenység (58. kód, könyvkiadás, folyóirat, egyéb kiadói tevékenység, stb.)
Film-, videó-gyártás, TV műsor-készítés, hangfelvétel
Információs szolgáltatás
Kutatás, tervezés, fejlesztés
Reklám, piackutatás, közvélemény-kutatás
Fordítás, tolmácsolás
Kölcsönzés, lízing
Utazásszervezés-, közvetítés, egyéb foglalás
Konferencia-, kereskedelmi bemutató szervezés
Közigazgatás (egészségügy, oktatás, kultúra, stb.)
Oktatás (alsó-, közép-, felső-fokú, sport-, szabadidős képzés, stb. Oktatás-, képzés, szakmai továbbképzés, nyelvi képzés)
Humán-egészségügy
Művészet, szórakoztatás, szabadidő (előadó-művészet, múzeum, könyvtár történelmi hely, stb.)
Sport, szórakoztatás, szabadidő, stb.



A turizmushoz is kapcsolódó egyéb tevékenységek, szolgáltatások
(KSH / a jelenlegi, az Európai Unió módosított osztályozásán alapuló, TEÁOR és SZJ kódok alapján / statisztikáról szóló, 1993. évi XLVI. törvény alapján, de új, könnyen áttekinthető, egyértelmű, egységes rendszer kialakítása szükséges.)

A. 01, 02, 03 Mezőgazdaság, erdő-, vadgazdálkodás, halászat (szőlő-bor, gyümölcs- zöldség, erdei termékgyűjtés, ill. állattenyésztés / ló, bérvadásztatás, trófeabírálat, horgászat, stb.)
C. 10, 11, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 23, 24, 25, 30, 31, 32, 33. Feldolgozóipar (élelmiszer-, hús-, hal-, gyümölcs-, zöldség-, tejfeldolgozás, tartósítás, pékárú-, tésztaféle-, készétel- , ital-, textília-, ruházati-, bőrtermék- lábbeli-gyártás, fa-, papír-feldolgozás, nyomdai-, sokszorosítási tevékenység, nem fém ásványi-termék-, fémtermék gyártás, feldolgozás (kerámia, kovácsoltvas), evőeszközgyártás, egyéb járműgyártás (szabadidő-, sporthajó-, csónak-, kerékpár-, mozgássérült kerékpár gyártása, bútorgyártás (ágy), egyéb feldolgozóipar (ékszer-, hangszer-, sportszer-, játék-gyártás), hajó-, csónak- javítás, karbantartás,
F. 41, 42. Építőipar (lakó-, nem lakóépület, közlekedés-, közmű-, stb.)
G. 45, 47, Kereskedelem, gépjármű-, motorkerékpár-javítás, karbantartás, kiskereskedelem (bolti-, élelmiszer-, iparcikk-, ital-, zöldség-, gyümölcs-, hús-, hal-, kenyér- pékárú-, édesség-, gépjármű-üzemanyag-, textil-, vasárú-, kulturális-, szabadidős-cikk-, könyv-, újság-, sportszer-, piaci-, kiskereskedelem, stb.
H. 49, 50, 51, 52. Raktározás, személy-, árú-szállítás, kiegészítő szolgáltatás (vasúti-, közúti-, taxi-, vízi-, légi-, stb.).
I. 55, 56. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (szálloda-, üdülési-, kemping-, egyéb szálláshely, éttermi-, mozgó vendéglátás, rendezvényi étkeztetés, ital-szolgáltatás).
J. 58, 59, 60, 63. Információ, kommunikáció (kiadói tevékenység, film-, videó-gyártás, televíziós műsor-, hangfelvétel-készítés, rádió műsorszolgáltatás, televíziós műsor összeállítás, információs szolgáltatás, stb.).
M. 69, 70, 72, 73, 74, Szakmai-, tudományos-, műszaki tevékenység (jogi-, számviteli-, adószakértői-, könyvvizsgálói-, üzletvezetői-, építészmérnöki-, mérnöki-, szakértői-, tudományos kutatási-, fejlesztési-, reklám-, piackutatási-, (PR), fordítás-, tolmácsolás, stb.).
N. 77, 79, 82, Adminisztratív-, és szolgáltatást segítő tevékenység (kölcsönzés, lízing, utazásszervezés, ill. közvetítés, egyéb foglalás, konferencia-, kereskedelmi bemutató-, rendezvény-szervezés, stb.).
O. 84, Közigazgatás (egészségügy, kultúra, egyéb, stb.).
P. 85. Oktatás (alap-, közép-, felső-fokú, egyéb – sport-, szabadidő-, oktatást kiegészítő tevékenység, stb.).
Q. 86, 87. Humán-egészségügyi szolgáltatás (fekvő-, járó-betegellátás, fogorvosi ellátás, bentlakásos ellátás, stb.).
R. 90, 91, 93. Művészet, szórakoztatás, szabadidő. (előadó-, alkotó-művészet, könyvtári-, levéltári-, múzeumi-, történelmi hely, létesítmény üzemeltetése, növény-, állatkert-, természetvédelmi terület működtetése, sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység, vidámparki-, szórakoztatóparki tevékenység, stb.).
S. 94, 95, 96. Egyéb szolgáltatás (szakmai-, szakszervezeti érdekképviselet, egyéb közösségi-, egyházi-, politikai tevékenység, egyéb személyi szolgáltatás, mosás, tisztítás, fodrászat, szépségápolás, stb.).
U. Területen kívüli szervezet (idegenforgalmi külképviseletek?).


------------------------------------









© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2013-11-15 (533 olvasás)

[ Vissza ]


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.26 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::