Péteri László
A magyar rendszerváltás elmúlt 25 évének előzetes mérlege. 1. rész Mezőgazdaság, élelmiszer-termelés/értékesítés, vízgazdálkodás, öntözés.
Kedves Kollégák!
A hazai rendszerváltás óta eltelt kb. 25 év mérlegének előzetes megvonásához, a tapasztalatok kritikai értékeléséhez, és a jövőre vonatkozó javaslatok megtételéhez, kiindulásként érdemes megnézni, meghallgatni Róna Péter közgazdász, jogász, üzletember és Raskó György agrár-közgazdász, volt államtitkár - nemzetközi összefüggésekbe ágyazott - véleményét, észrevételeit, különös tekintettel a rendszerváltás utáni, mindenkori magyar kormányok gazdaságpolitikájára, a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, és ezekkel összefüggésben a vízkészlet-gazdálkodásra, ill. az öntözésre.
http://www.atv.hu/videok/video-20140108-voks-1-resz-2014-01-07 16:19 2014.01.07. ATV. Voks. 1. rész. Havas Henrik vendége: Róna Péter közgazdász, jogász, üzletember.
http://www.atv.hu/videok/video-20140108-voks-2-resz-2014-01-07 35:11 2014.01.07. ATV. Voks. 2. rész. Havas Henrik vendége: Raskó György, agrár-közgazdász, v. államtitkár. 1. Kishantos, kisüzem – nagyüzem, 2. Vízgazdálkodás, öntözés, BNV – HNB – Duna Kör?
http://www.youtube.com/watch?v=L-qBdPGq3GE 28:50 Megjelenés ideje: 2013. nov. 24. Dr. Raskó György, a Magyar Külgazdasági Szövetség alelnöke, a Csopak Holding elnök-vezérigazgatója, korábbi államtitkár. Az eurázsiai országok és Magyarország gazdasági együttműködésének lehetőségei a "Keleti nyitás kormányprogram” keretében
Ezek közül - a teljesség igénye nélkül - az alábbiak kiemelése szükséges, azzal a megjegyzéssel, hogy jó lenne megismerni - még a 2014. évi választások előtt és idején - a politikai pártok, ill. a mindenkori politikai döntéshozók véleményét, a fentiekkel kapcsolatban. (Megemlítjük, hogy első lépésként, az energia-politika ügyében a jelenlegi, második Orbán kormány a napokban, végre komoly, nemzetgazdasági-, stratégiai lépésre szánta el magát, a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása és bővítése kapcsán. De ennek részleteivel a későbbiekben fogunk foglalkozni, előzetesen megjegyezve, hogy az energia-politika és az energia-termelés / értékesítés témaköre - a tiszta, fenntartható-, megújuló vízenergia többcélú hasznosítását is bele értve!!! - szoros összefüggésben van a fentiekkel is!)
Nevezetesen:
1. Az interjúban Róna Péter által elhangzottak legfontosabb, megszívlelendő, de legalább érdemi választ igénylő megállapításai:
A rendszerváltás óta eltelt 25 év alatt „édes-keveset” értünk el! A magyar politika nemzeti konszenzusra képtelen volt, bele értve elsősorban a gazdaság-politikát. Magyarország gazdaságára a krónikus saját forrás, és tőkehiány a jellemző. A belföldi beruházási ráta rendkívül alacsony, és nem mindegy, hogy mire költ az állam! Az alacsony beruházási szint, az alacsony foglalkoztatást, alacsony keresletet, az államadósság növekedését, stb. vonja maga után. A stadion-építések csak rövid-távú foglalkoztatást eredményezhetnek, amely azonban hosszabb-távon fenntarthatatlan.Ugyanakkor lehetőség lenne, az ország kiváló természeti adottságainak hosszú-távú, fenntartható hasznosítására, elsősorban a nemzetközileg is versenyképes magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar fejlesztése révén, amelyhez azonban a vízgazdálkodási, az öntözési-rendszer infrastruktúrájának integrált fejlesztésére is szükség lenne! Ezzel a mezőgazdasági termelés-, értékesítés megkétszerezhető, megháromszorozható lenne!!!
Javaslata: az ország termelőképességének javítása érdekében, az állami beruházásoknak - a költségvetési források és az EU támogatások jelentős részének felhasználásával - az alapvető infrastruktúra-hálózatok, és az erre épülő mezőgazdaság, élelmiszeripar, vízgazdálkodás, öntözés fejlesztésére kellene irányulnia.
2. Az interjúban Raskó György által elhangzottak legfontosabb, megszívlelendő, de legalább érdemi választ igénylő megállapításai:
a. Kishantossal kapcsolatban: Ez egy politikai lépés, és az „újraelosztás”-ról szól, amelynek célja az új vagyonos-, hazai tulajdonosi réteglétrehozása.
b. A magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar fejlesztése nemzeti érdek, de ehhez a vízgazdálkodás-, öntözés fejlesztése nélkülözhetetlen.Magyarországon az 1970-80-as években kb. 400 ezer hektár volt az öntözött mezőgazdasági terület, amely napjainkban kb. 80 ezer hektár! A klímaváltozás miatt, mezőgazdasági termelés – öntözés nélkül – szinte lehetetlen! Ezért Magyarországon a hazai és az EU-s pénzek döntő hányadát a vízgazdálkodás-, a mezőgazdasági öntözés fejlesztésére kellene az államnak fordítania! De Magyarországon – a rendszerváltás óta – a vízügyben a politika mindent felülír!!!
Magyarországon a rendszerváltás 2 Dunával összefüggő botránnyal kezdődött: (amelyek jelenleg is tabu-témának számítanak!)
- az egyik a Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszer elleni, Duna Kör által szervezett tüntetés-sorozat, amelynek révén a Nagymarosi Vízlépcső nem épült meg, amely egy totálisan elhibázott lépés volt!!!
- a másik a Dunakiliti vízlépcső/duzzasztó üzembe helyezésének megtiltása, amelynek következtében a szlovákoknak engedtük át Szigetköz vízellátásának lehetőségét, és ezzel teljesen kiszolgáltatott, függő helyzetbe kerültünk!!!
Ez a politikai lobbi azóta is, és most is nagyon erős Magyarországon! (Horn Gyula kísérlete?)
Kíváncsian várjuk a fentiekre vonatkozó, konkrét, érdemi válaszokat, de nemcsak a szavak, hanem a tettek szintjén is!
