Oroszország a nukleáris technológia területén újabb és újabb fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy az elmúlt évtizedekben felhalmozott tudást globálisan is hasznosítani lehessen.
2015. augusztus 31-én a Nemzetközi Energia Ügynökség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség publikálta, sorozatban már a nyolcadik, „Projected Costs of Generating Electricity – 2015” című kiadványát.
Ez részletesen áttekinti az egyes energiatermelési módok villamosenergia-termelési költségeit. Így a tanulmány külön-külön foglalkozik az atom-, a szén- és a gázerőművek költségei mellett a megújuló energiaforrások teljes üzemidőre vonatkoztatott költségeivel is. Az első ilyen tanulmány 1981-ben jelent meg, az utolsó pedig 2010-ben.
Egy energetikai beruházás gazdasági aspektusait teljes üzemidőre vonatkoztatva kell bemutatni, így a kiadvány 22 ország 181 erőművével kapcsolatban vizsgálta meg a villamosenergia-termelési költséget, a költségek figyelembevételével. A két szakmai, nemzetközi szervezet tanulmánya egyértelműen rámutat arra, hogy alaperőművi termelést biztosító gáz-, szén- és atomerőművek esetén a teljes üzemidőre vonatkozó számításkor, az atomerőművek versenyképesebben tudnak villamos energiát termelni, mint a szén- és gázerőművek, valamint a megújuló energiaforrások.
Éppen ezért ismételten beigazolódik Paks-2 gazdasági létjogosultsága, amely szakmai, kormányzati körökben már eddig sem volt kérdéses. Világosan látnunk kell, hogy egy villamosenergia-rendszerben egyaránt szükség van alap-, menetrendtartó és csúcserőművekre is. Így az alaperőművi, atomerőművi villamosenergia-termelés hazánkban is megkerülhetetlen.
A Roszatom készített egy színvonalas animációt az atomenergia fennállásának 60. évfordulójára:
----------------------------------------------
Energetikai jövőképünk
A kormány centralizált és az atomenergiára magas részarányban támaszkodó energiarendszert képzel el, míg független szakértők inkább decentralizált és a megújuló energiára épülő modellt szeretnének Magyarországon. A különböző elképzelések támogatói szerdán a parlament fenntartható fejlődés bizottságának budapesti ülésén fejtették ki álláspontjukat.
Németországban a zöld fordulat ellenére az atom viszi a prímet
A zöld szervezetek által kiváló példaként emlegetett Németországban évről évre növekszik a nap- és szélerőművek beépített teljesítménye, ezért 2014-ben a német villamosenergia-rendszer közel 177 000 MW (100%) kapacitásából e két megújuló energiatermelési mód valóban közel 74 GW (42%) kapacitást képviselt.
Ugyanakkor 2014-ben az összes, 522,5 TWh (100%) villamosenergia-termelésből a nap- és szélerőművek csak 84,3 TWh (16%) termelést jelentettek, ami azt is jelenti, hogy a jelenleg még működő atomerőművek több energiát termelnek, mint a nap- és szélerőművek összesen.
Ehhez fontos hozzátenni azt is, hogy a nap- és szélerőművek hektikus termelése miatt Németország atom(energiát) importál Franciaországból, ráadásul folyamatosan új szén- és gázerőműveket is épít, hogy kielégítse az ország energiaigényét.
2014-ben a megújuló energiaforrások 2 411 GWh villamos energiát termeltek, amely a 42 464 GWh összes bruttó villamos energia felhasználás 5,68 százaléka.
A hazai villamosenergia-rendszerbe beépített szélerőművek éves szinten 623,64 GWh villamos energiát termeltek, ez pedig éves szinten 21,6 százalékos kihasználtságnak felel meg.
A megújuló energiaforrások valós megítélése szempontjából fontos vizsgálni a KÁT speciális mérlegkört is, melyben a kiegyenlítő (fel- és leszabályozási) energia akkor keletkezik, ha az erőművek (KÁT Értékesítők) nem tartják az előzetesen beadott havi menetrendet, és a fel és le irányú eltérések szaldója nem nulla. A kiegyenlítő energia költsége 2014-ben közel 4 milliárd forint volt. Ezzel szemben a KÁT értékesítőkre kivetett pótdíjak összege rendszerszinten csak közel 800 millió forintra adódott.
A következő ábrán a kiegyenlítő energia fajlagos költsége, vagyis az adott időszakra vonatkozó egységnyi termelési mennyiségre jutó kiegyenlítő energia költsége látható. Természetesen a szélerőmű fajlagos költsége a legnagyobb, annak időjárás-függősége miatt.
Váltóállítás a hazai energetikában – termelésből az import felé
2014-ben történelmi csúcsot ért el az import a hazai villamosenergia-fogyasztásban.
Előzetes adatok alapján, éves szinten 13,4 TWh villamos energiát importáltunk, ezzel szemben a hazai termelés csak 29,2 TWh volt, azaz a bruttó hazai villamosenergia-fogyasztásból már közel 31,5 százalék volt az import részaránya. A legnagyobb import részarány 2014. június 11-én a kora délutáni órákban realizálódott, hiszen akkor az 5902 MW rendszerterheléshez 3067 MW import társult, amely közel 52 százalékos importot eredményezett. Az import további növekedése azt is eredményezte, hogy 2014-ben a paksi atomerőmű által megtermelt 15,65 TWh villamos energia biztosította a bruttó hazai termelés 53,6 százalékát.
A jelenlegi paksi blokkok nélkül a tavalyi évben a hazai villamosenergia-import 31,5 százalék helyett közel 70 százalék lett volna. Az építendő paksi új blokkok esetében pedig a 13,4 TWh import azt jelenti, hogy azok már most közel 70 százalékos éves kihasználtsággal termelhetnék a villamos energiát.
Látható, hogy a hazai villamosenergia-ellátásban továbbra is évről évre növekszik az import részaránya. Ez a tendencia azonban még középtávon sem fenntartható, hiszen a szomszédos országok erőműparkja is folyamatosan öregszik, ezért erőművek sora fog kiesni a villamosenergia-termelésből. Pontosan ezért alapvető kérdés, hogy a jelenlegi importforrások meddig és milyen áron állhatnak rendelkezésre. Mindezek miatt a fokozódó importfüggőség súlyos ellátásbiztonsági kérdéseket is felvet. A villamosenergia-ár tekintetében pedig egy nagyon nehezen becsülhető kockázatot hordoz az egész villamosenergia-rendszerre, a nemzetgazdaságra nézve.
Németországban a fukushimai atomerőmű-balesetet követő „atomellenes” döntés következtében folytatódott a megújuló energiaforrások egyre növekvő felhasználása a villamosenergia-termelésben. Tovább olvasom ...
A megújuló energiaforrások alkalmazásában érdekelt szervezetek és az atomenergia ellenzői gyakran hangoztatják azt, hogy hazánk számára két út van a jövőbeli energiaellátás tekintetében vagy atomenergia, vagy pedig a megújuló energiaforrások alkalmazása.
Ez a megközelítés szakmailag egyáltalán nem helyes, hiszen csak egy út létezik, ez pedig az atomenergia és a megújuló energiaforrások közös útja, mivel mind a két energiaforrásnak megvannak a sajátos tulajdonságai, ezért ezek nem egymást kiváltó, különösen nem egymást kizáró technológiák. A versenyképesség és a klímavédelmi célok elérése érdekében mind a két energiatermelési módra egyszerre kell támaszkodnunk, és reálisan szükséges értékelni az egyes energiaforrások energiatermelésben betöltött szerepét. Tovább olvasom ...
-----------------------------------------------------------------
Kiszámoltuk Paks II. áramának árát
A magyar kormány előremutató, a hazai versenyképesség jövőjét alapvetően pozitívan befolyásoló lépése volt a 2014. január 14-én aláírt, Magyarország és Oroszország közötti, két új atomerőművi blokk építéséről szóló egyezmény, amelyet az Országgyűlés is jóváhagyott.
Ezt alátámasztja, hogy az új Paks II. blokkok építésével kapcsolatos hazai feltételekkel, műszaki és gazdasági paraméterekkel (10 milliárd euró, 21 év törlesztés a beüzemelést követően, átlag 4,5 százalékos hitelkamat, 20 százalékos önrész, 2400 MW teljesítmény, 92 százalékos teljesítménykihasználási-tényező, 60 éves garantált üzemidő) számolva termelési (ön)költségre 17 Ft/kWh körüli értéket kapunk, ami versenyképes ár a többi energiatermelési móddal való összehasonlításban is. Tovább olvasom ...
-------------------------------------------------------
Az atom-zöld páros a nyerő
A majdani hazai energiaellátás szempontjából csak egy út létezik, az atomenergia és a megújuló energiaforrások közös útja, állítja Hárfás Zsolt, az Atomenergia Info szakértője. A versenyképesség és a klímavédelmi célok elérése érdekében mind a két energiatermelési módra egyszerre kell támaszkodni. Tovább olvasom ...
A Paks II. blokkjai építésével kapcsolatos hazai feltételekkel, műszaki és gazdasági paraméterekkel számolva termelési (ön)költségre 17 Ft/kWh körüli értéket kapunk, ami versenyképes ár a többi energiatermelési móddal való összehasonlításban is, derül ki Hárfás Zsolt energetikai mérnök számításaiból. Tovább olvasom ...
Hazánkban jelenleg is az atomerőmű által termelt villamos energia a legolcsóbb, és az új Paks II. esetében is így fog maradni, ez pedig kivételes lehetőséget biztosít arra, hogy az új blokkok az egész nemzetgazdaság hajtómotorjai legyenek.
Érdemes visszaemlékeznünk arra, hogy Magyarország 2008 novembere és 2009 szeptembere között a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 8,8 milliárd, az Európai Bizottságtól (EB) pedig 5,5 milliárd euró hitel vett fel, így összességében 14,3 milliárd euró fizetési kötelezettségünk keletkezett. Az IMF hitel törlesztése 2012 februárjában kezdődött meg és 2013 augusztus végéig a közel 9 milliárd eurós hitel teljes mértékben előtörlesztve lett. Az EB keretből lehívott 2 milliárd eurót 2011 végén a magyar állam már törlesztett, a 2009-ben lehívott 3,5 milliárd eurót pedig az idei évben és 2015 első félévében kell törleszteni, vagyis az IMF/EB hitel visszafizetésének teljes futamideje 5 év lesz. (Forrás: Hárfás Zsolt, ATOMENERGIA INFO)
Az új paksi blokkok építéséhez felveendő orosz hitelnek a magyar gazdaságra gyakorolt hatása is kedvezőbb, és a visszafizetés feltételei jobbak az Atomenergia Info szakértője szerint, mint a 2008-ban és 2009-ben az IMF-től és az Európai Bizottságtól kapott kölcsönéi.
