Krím, az ukrán Koszovó
Mészáros Milán
A Nyugat most kénytelen azt elszenvedni az ukrajnai Krímet illetően, amit korábban ő idézett elő Koszovónak a Szerbiából történő erőszakos és nemzetközi jogot sértő kiszakításával. Aki szelet vet, vihart arat.
A szellem már rég kiszabadult a Pentagonból. Jól emlékszünk még a Zbigniew Brzezinski-féle Ukrajna-doktrínára, amely szerint Oroszország stratégiai meggyengítéséhez Ukrajnát, illetve a stratégiai fontosságú Krímet kell leszakítani Oroszországról. Elsősorban az oda telepített radar, légvédelmi, valamint haditengerészeti fegyverrendszerek elhelyezése miatt. A Krím ugyanis azért fontos az oroszoknak, mert onnan szinte az egész földközi tengeri, valamint a közel-keleti régiót ellenőrizni és felügyelni tudják, s ez a globális stratégiai egyensúly keretében fontos Oroszország -és perszea a világ- számára. (Itt természetesen nem tekinthetünk el attól a nem kevésbé fontos mozzanattól, hogy mi a szerepe Iránnak és Szíriának az amerikai-orosz stratégiai háborúban.) Ezt a nehezen kialakult és létrehozott egyensúlyt igyekezett megbontani Brzezinski-doktrína, amely arra épített, hogy ősztől tavaszig az orosz medve téli álmot alszik.
Nos, -bár a média erről a mély összefüggésről sajnos egyáltalán nem tudósít- ennek jegyében zajlott az úgynevezett 2013-as Ukrán forradalom. Nem az arab tavasz, hanem "ukrán ősz" jegyében. Azonban, a Nyigat nem sokáig tudott örülni az orosz-barát rendszer megbuktatásának, mert mire az alaszkai grizzli felébredt, addigra az oroszok már egy 140 ezres kontingenssel bent voltak Ukrajnában és a Krímben. A Nyugatnak az érthető felháborodásán kívül nem nagyon van érve az oroszok ellen, mert azok hátradőlve széttárhatják a kezüket, és azt kérdezhetik: Nektek szabad volt Szerbiából kiszakítani Koszovót, nekünk pedig nem lehet Ukrajnából a Krímet? Azért van egy fontos, vagy inkább döntő különbség a két annektálás között. Az, hogy Koszovóban az elszakítás után szentesítették népszavazással az elszakadást, a Krím esetében pedig a népszavazás az elszakadás előtt történik. Ez mindenképpen az oroszok javára billenti a mérleg nyelvét.
Meg kell jegyezni, hogy a krímiek és az oroszok eddig bármikor megtejhették volna azt, amit ma megtesznek. De nem tették, mert a kialakult globális stratégiai egyensúlyhoz tartották magukat. A Nyugat mérhetetlen étvágya azonban előidézte Ukrajna darabokra hullását, illetve a Krímnek az oroszokhoz való visszakerülését. (A Szovjetúnió a szétesésekor nyugodtan megtehette volna, hogy Ukrajnát a Krím nélkül engedi el, mégsem tette, mert szerződésekkel kívánta biztosítani magának a Krím katonai célú használatát.) Az eredmény tehát Ukrajna szétesése, a másik oldalon pedig az oroszok megerősödése. Van ilyen, nem minden kerékpárként működik; van olyan is, hogy hajtják és ugrik.
Tehát a Krím jelentősége messze túlnyúlik a Fekete tengeren. A Krím valódi jelentősége az, amit az oroszok "Peaceful Skies"-nak (Békés égboltoknak) neveznek, természetesen beleértve a szíriai és iráni égboltokat. A békés égboltokat ugyanis az Almaz-Antey orosz csúcstechnológia hadiipari konszern által előállított és hadrendbe állított védelmi rendszerek biztosítják a régióban. Emiatt nem támadta meg a Nyugat Szíriát és Iránt, s emiatt van viszonylagos béke a Közel-Keleten.
Végül, tekintsük meg az Almaz-Antey légvédelmi rendszert működés közben.
http://www.youtube.com/watch?v=qJzvSS0wfGQ
http://www.youtube.com/watch?v=hsgQ83irr0o
Talán kommentár nélkül is érthető, hogy a békés égboltokat az Almaz-Antey kupolák milyen elrettentéssel és eredménnyel biztosítják.
2014. március 16.
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
