Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók
1856
1856. március 30. A krimi háborút lezáró párizsi békekongresszuson több pontban foglalkoztak a Duna torkolati szakasza hajózhatóságának kérdésével. A folyó torkolatánál szükséges szabályozási munkák kijelölésére és végrehajtására a szerződést aláíró hét nagyhatalom döntött az Európai Duna-bizottság létrehozásáról.

Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Az élővilágot és a vízhasználatokat egyaránt károsító folyamatok csak duzzasztással, a folyó belépcsőzésével szüntethetők meg és fordíthatók vissza
Szilvássy Zoltán




Az élővilágot és a vízhasználatokat egyaránt károsító folyamatok csak duzzasztással, a folyó belépcsőzésével szüntethetők meg és fordíthatók vissza.

Hozzászólás Kóthay László előadásához

1. Az államtitkár úr szerint nem káros, hogy öt minisztérium foglalkozik vízgazdálkodással, sőt kívánatosnak tartaná, ha a vízgazdálkodás minden minisztérium, jogszabályt alkotó és alkalmazó szervezet munkájának szerves részét alkotná. Nem szól azonban arról, hogy ezek közül melyik grémium lenne szakmailag és politikailag alkalmas a szerteágazó tevékenységek összehangolására, az óhatatlanul felmerülő érdekellentétek feloldására, a vitás kérdések eldöntésére és a fontossági sorrendek meghatározására.

2. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EC (2000. október 23.) Irányelve „A vízügyi politika területén Közösségi beavatkozás keretének megteremtése” az egész Közösségre érvényes követelményeket fogalmaz meg, melyekkel összhangban kell vizeinket 2015-ig jó ökológiai állapotba hozni. A keretet meghatározó követelményeket az Irányelv bevezető részének bekezdései fogalmazzák meg:

(11) A (Maastrichti) Szerződés 174. cikkelyének rendelkezése a Közösség környezetvédelmi politikájának elsőrendű céljaként a környezet minőségének megőrzését, védelmét és javítását határozza meg, az erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítását, valamint környezeti károk megelőzésének elvét szem előtt tartva.

(12) A Szerződés 174. cikkelyének megfelelően, a környezetvédelmi politika kialakítása során, a Közösség vegye figyelembe a mindenkori tudományos és műszaki ismereteket, a Közösség régióiban fennálló sajátos környezeti állapotokat, a teljes Közösség gazdasági és társadalmi fejlődését, egyes régióinak kiegyensúlyozott fejlődését, valamint a beavatkozás, vagy nem-beavatkozás várható előnyeit és költségeit.

(13) A Közösségen belüli eltérő állapotok és igények sokrétűsége a tervezés és megvalósítás során sajátos megoldásokat követelhet meg a vizek vízgyűjtőn belüli védelmére és fenntartható hasznosítására. A döntéseket a vízhasználat, vagy a vizet érő hatás helyéhez legközelebb kell meghozni (a szubszidiaritás elve!). Elsősorban a tagállamok felelősek a regionális és helyi viszonyoknak megfelelő beavatkozás-programok összeállításáért.

(14) Az Irányelv eredményessége a Közösségen belüli, a tagállamok közötti és helyi szintű szoros együttműködésen és összehangolt beavatkozásokon, továbbá a nyilvánosság – beleértve az érdekeltek – tájékoztatásán, meghallgatásán és közreműködésén múlik.

(16) A vizek védelmét és az azokkal való fenntartható gazdálkodást fokozottan a Közösségi politika egyéb – energia, közlekedés, mezőgazdaság, halászat, vidékfejlesztés és idegenforgalom – szakterületein belül kell megvalósítani. Az Irányelv keretet kíván biztosítani a folyamatos párbeszédnek és a politika különféle területeinek további integrálását célzó stratégiák kialakításának. Hozzájárulhat továbbá a tagállamok együttműködésének elmélyítéséhez is, többek között az Európai Térségfejlesztési Perspektíva területén.

(23) Egységes elvek vezéreljék a tagállamok erőfeszítéseit a Közösségi vizek mennyiségi és minőségi védelmének fokozására, a fenntartható vízhasználatok biztosítására, a vizek határokon túlnyúló problémáinak megoldására, a vízi, és az azoktól közvetlenül függő földi ökoszisztémák és vizes élőhelyek védelmére, valamint a Közösségi vizek potenciális használatainak megőrzésére és fejlesztésére.

(25) A vizek minőségi, és – ahol a környezetvédelmet érinti – mennyiségi állapotát egységes meghatározások alapján kell minősíteni. ..

(35) Vízgyűjtőkön, ahol a vízhasznosítás hatása országhatáron túlterjed, a jelen Irányelv szerint meghatározott környezetvédelmi célok elérésének követelményeit, és különösen minden beavatkozási programot, az egész vízgyűjtő-körzetre kiterjedő hatállyal kell egyeztetni. …

(36) A vízgyűjtő jellemzőinek és az emberi tevékenység hatásainak vizsgálatát a vízhasználat gazdasági vizsgálatával együtt kell elvégezni. …

(49) A Közösség jelen Irányelv szerinti egységes magatartásának biztosítására műszaki előírásokat kell megfogalmazni. A ”víz-állapot” értékelésének mérőszámai ennek lényeges előfeltételei.

A felállítandó „célfüggvényekben ” a vizek jó ökológiai állapotát valóban szigorú Közösségi követelmények kielégítésével párhuzamosan kell megteremteni, amelyekben érzelmi töltetű, szakmailag megalapozatlan, politikai megfontolások nem érvényesülhetnek.

3. Az 1880-as éveket követően a pusztító jeges árvizek levonulásának elősegítésére az Alföldön alsószakasz jellegűvé (kanyargóssá) váló Dunát drasztikusan szabályozták. Az átvágott kanyarok nyomán maradó morotvák többsége a főmedertől egyre inkább elszakadt, kisvizek idején kiszáradt, élővilága megváltozott, elpusztult. Az árvédelmi töltésekkel védett nagyobb szigetek (pl. a Margitta sziget) betelepültek, azokon mezőgazdasági művelés folyt (az 1956. évi jeges árvíz idején tragikus következményekkel).

A német és osztrák szakaszokon épített vízerőművek hordalék-visszatartó hatására a magyarországi szakaszon a káros folyamatok felgyorsultak, a kisvízi meder az 1960-as évek óta emberi időléptékkel is észlelhetően, folyamatosan mélyül (mára 10 – 16 dm-t). Kisvizek idején új gázlók alakultak és alakulnak ki, a Paksi erőmű hűtővízellátása csak nehezen biztosítható, a partmenti sávban a talajvíz süllyed, a nedves élőhelyek (pl. Gemenc) elöntési gyakorisága nagymértékben csökkent. Ezzel párhuzamosan az árvizek 1964 óta kisebb vízhozammal, de magasabb tetőző vízállásokkal vonultak le, ami a hullámtér feliszapolódásának egyértelmű bizonyítéka.

A ritkuló jeges árvizek biztonságos levezetését a Dráva által lerakott kavicszátonyok folyamatos fenntartási kotrásával kell biztosítani.

A káros folyamatok intenzitását az Alpok gleccsereinek bizonyított zsugorodása és tározóképességének csökkenése nyomán a Duna és a többi alpesi folyó (Rhône, Pó, Isar, stb.) vízhozamának csökkenése és vízjárásának várható hevesebbé válása tovább fokozza.
A felvizen végzett bármely beavatkozás hatása a teljes alvízi szakaszon végigterjed, vagyis nem különíthetők el „szabályozatlan, vagy nem intenzíven szabályozott, jelentős természeti értéket képviselő szakaszok”. Ezért az Országos Környezetvédelmi Tanács ezirányú minősítése ugyanúgy megalapozatlan, mint a Bős-Nagymarosi „ökológiai katasztrófa” előrejelzése. Ezt a minősítést egyébként a Nemzetközi Dunavédelmi Bizottság (ICPDR) sem veszi figyelembe a „Belvízi Hajózás és Fenntartható Környezetvédelem a Duna Folyón” (Development of Inland Navigation and Environmental Sustainability on the Danube River) c. Közös Nyilatkozatában. A magyar Dunára a Víz Keretirányelv 2. cikkely 9. pontja szerinti „Súlyosan befolyásolt víztest” (Heavily modified water body) minősítést kell alkalmazni.
Az élővilágot és a vízhasználatokat egyaránt károsító folyamatok csak duzzasztással, a folyó belépcsőzésével szüntethetők meg és fordíthatók vissza.

4. Ami a NATURA 2000 védett területeket illeti: Ezek hálózatát a természetes élőhelyek, állat- és növényvilág megőrzéséről szóló 92/43/EEC (1992, V. 21.) sz. Irányelv, az ú.n. „Élőhely Irányelv” hozta létre a kihalás által fenyegetett, veszélyeztetett fajok védelme és a biodiverzitás fenntartása érdekében. A magyar Duna teljes hossza - nem csak a „szakaszok döntő része” - súlyosan befolyásolt víztesthez tartozik, amelyen a folyamatos hidromorfológiai és hidrológiai változások (a medergeometria és a vízjárás változásai) fenyegetik a védendő értékeket. Tudomásul kell venni, hogy ezek megmentése csak a káros folyamatokat megszüntető beavatkozásokkal (duzzasztással) menthetők meg, sőt ezek elmulasztása ellentétes az Élőhely Irányelv céljaival, vagyis nem jelentenek „konszenzus nélküli gátló tényező”-t. (Az Irányelv egyébként a Natura 2000 területek folyamatos megfigyelését, értékelését és indokolt esetben átminősítését írja elő.)

5. A GKM 2007.á évi pályázata (is) kizárta a hajózós javíthatóságának vizsgálatából a duzzasztással járó megoldásokat. Ezzel gyakorlatilag feleslegessé tette a megvalósíthatósági tanulmányt, mert feltételezte a Szlovák Fél beleegyezését a legkritikusabb Szap-Nagymaros szakaszon a szakmailag nyilvánvalóan elképzelhetetlen „féloldalas folyamszabályozáshoz”.

Megnyugtató az előadás záró következtetése, miszerint a vizek állapotának javítását a Közösség környezetvédelmi politikája követelményeinek megfelelően kell megoldani. Kérdés, hogy a zöld mozgalmak ellenállását hogyan sikerül megszüntetni, mert ezek áltudományos, érzelmekre ható fejtegetései nem „cáfolhatók”, mert nemzetközi szerződések előírásai, tudományosan megalapozott és gazdasági elemzésekkel alátámasztott érvek számukra nem mondanak semmit. Véleményem szerint a legfontosabb feladat a nyomtatott és elektronikus sajtó megnyerése. Ha ez sikerül, a vízgyűjtő gazdálkodási és fejlesztési elképzelések megvalósításának útjából a legnagyobb akadály hárul el.

2009. május 6.

Szilvássy Zoltán
okl. mérnök.









© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2009-05-05 (809 olvasás)

[ Vissza ]


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.27 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::