Kerényi A. Ödön
A Paksi Atomerőmű bővítés friss vízhűtéséhez kell a Fajsz Vízlépcső
Kiegészítési javaslat
A paksi atomerőmű bővítése közös ügyünk
Kiegészítési javaslat az MVM Zrt.-PA Zrt kiadványhoz
A 60 000 példányban 2009. április havában megjelent kiadvány tömören, a laikus közönség számára is érthetően foglalja össze a bővítés indokait és a tervezés legfőbb műszaki –gazdasági irányelveit.
A mintaszerű PR munka a már eddig elvégzett, széleskörű vizsgálatokon alapszik, amelyek tükrözik a világ tendenciák és hazai tapasztalatok eredményeit.
Az értékes összefoglalást szeretném néhány javaslattal kiegészíteni, amelyek egyrészt a projekt megvalósításának indokait bővítik, másrészt a tervezés szempontjait szélesítik.
Örömmel nyugtázhatjuk, hogy még a kiadvány nyomtatása idején, 2009. márciusában az országgyűlés elfogadta --a villamosenergia-rendszer távlati fejlesztéséhez szükséges forrás bővítés részeként-- új atomerőmű blokkok létesítését a Paksi Atomerőmű telephelyén és határozatában engedélyezte a bővítés tervezését.
Ezen fontos tény közlése mellett, az atomerőmű bővítés előnyei között javasolom az alábbi kiegészítéseket figyelembe venni:
1.- A VER 2025-ig szükséges, a selejtezést is pótló új erőmű teljesítőképesség bővítése nem szab határt a megújuló energiákat hasznosító gazdaságosan megvalósítható mennyiségnek. Az atomerőmű bővítés tehát ezt nem korlátozza. Sőt a Duna vízerejét hasznosító fajszi vízlépcső az eddigi hatósági elképzeléseken felüli kb. 1 TWh többlet, megújuló energiát ad. Ugyanakkor biztonságosabbá teszi az erőmű hűtővízellátását és csökkenti a mesterséges hűtés beruházási költségeit.
A további tervezési munkáknál javaslom felhasználni a „Duna vízlépcsői és Magyarország” című rövid tanulmányomat (pl. Elektrotechnika , Atomerőmű, valamint a napokban elhunyt dr. Mosonyi Emil professzor végrendeletének is tekinthető „ A vízgazdálkodás jövője” című cikkét ( Pl. Mérnökújság).
-2, Európában a villamosenergia-ipar jelenlegi tervezési gyakorlata a villamos művek beruházásánál nem vesz figyelembe az externális költségeket, amelyek pl. a projekt ,környezetvédelmi hatásai miatt válnak szükségessé és vagy a többi fogyasztó, vagy az állami költségvetés fizeti meg az adóbevételekből. Egyedül az atomerőműveket kötelezi törvény a radioaktív hulladékok elhelyezését és a selejtezett reaktorok semlegesítését fedező járulék fizetésére., amely Pakson kb. 1,5 Ft/kWh többlet önköltséget jelent.
Ezen a méltánytalan gyakorlaton kívánt változtatni dr. Voss stutgarti professzor tanulmánya, amely az EU számára kidolgozott módszere a külső költségeket is figyelembe veszi az UCTE
-tagországok távlati erőmű építési terveinél. A tanulmányt ismertettem több magyar energetikai folyóiratban. (Pl. MVM KÖZLEMÉNYEI , ENERGIAGAZDÁLKODÁS).
Eszerint 2025 táján az atomerőművek termelési költsége mutatja a legkisebb önköltséget, a foto-villamos energia marad a legdrágább.
Időszerű téma a szélerőművek erőltetett telepítése, amely elsősorban a bankoknak jó üzlet, mivel a kötelező átvételi árak mellett beruházásuk 7,5 év alatt megtérül, ha csak magát a szélerőművet számítják. Figyelmen kívül hagyják, hogy szélcsend idején fosszilis erőművet kell a rendszer irányítnak beindítani, hogy ne kelljen a fogyasztókat korlátozni. Közép-Európában . mindem MW szélerőmű kapacitáshoz emiatt kb. 0,8 MW tartalék erőmű teljesítményt kell biztosítani. A Voss tanulmányban emiatt a szélerőmű önköltsége 1,7-szer nagyobb, mint az atomerőműé.
.3. Téves az a nézet, hogy 4-5000 MW erőmű egy helyen telepítve túl nagy a magyar VER- számára.. Hadászati szempontból nem jelent lényegi különbséget, ha két 2500 MW-os erőművet telepítenénk, mivel -az elvégzett vizsgálatok szerint- megfelelő telephelyek egymástól alig. 100 km távolságban találhatók. Az átviteli hálózat pedig a paksi csomóponttal már ma is alkalmas 4000 MW továbbvitelére és az elhatározott hazai és nemzetközi bővítésekkel ( Pécs; Eszék, stb.) már 2020-ban is alkalmas lenne 1600 MW-os blokk üzemzavari kiesésének, stabilitás bomlás nélküli elviselésére. Ezen feltételezésre a MAVIR által már eddig végzett hálózati vizsgálatok is megbízható alapot adnak
Európában ma is zavartalanul működnek ilyen nagyságú erőművek 400 kV feszültségű átviteli hálózaton is. Megerősíti terveinket a finnek hasonló elképzelése is.
A magyar VER nem egyedül működik, hanem tagja az UCTE VER Egyesülésnek, amely szinkron üzemben működtet 530 000 MW beépített erőműi kapacitást és az egyidejű csúcsterhelés már 2007.ben meghaladta 430 000 MW teljesítményt.
Úgy vélem, hogy a javasolt kiegészítések további érveket adnak mind a hatóságok, mind a közvélemény számára. ezért javasolom azok figyelembe vételét mind a tervezésnél, mind a PR munkában..
Budapest, 2009. 05. 15.
Kerényi A. Ödön
-
.
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.