Rózsa Sándor - Vélemény dokumentum letöltése
A BEFEKTETŐK IGAZI TÖREKVÉSEINEK MEGJELENÉSE,
A PROFITÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉSE
Kiemelt gondolatok a tényhelyzetről.
1. Az ARANY - részvény története.
Az áramszolgáltatók körében a privatizáció által elvesztett állami tulajdon érvényesítését törvényi szabályozással az u.n. ARANY -részvény bevezetésével kívánták biztosítani.
Ez rögzítette, hogy az osztalékpolitika, valamint a fejlesztéspolitika az ARANY - részvényes egyetértésével valósulhat meg.
Az első itthon megtartott KÖZGYŰLÉSEN a többségi tulajdonosok ezt a részvényt "kinullázták", megszüntették jogosultságait.
2. A befektetők tudatosan törekedtek az " elismerhető költségek" körének bővítésére.
Ez abban nyilvánult meg, hogy összehangolt nyomást gyakoroltak a Magyar Energia Hivatal ármegállapító tevékenységére.
Az elismerhető költségek az elérhető profitot, illetve az eredménytartalék növekedését eredményezték.
Első időszakban a profitérdek visszafogottan érvényesült.
3. A befektetők összehangolt támadása a kisrészvényesek ellen.
A kiépített kapcsolatrendszer megszilárdításával az áramszolgáltatók körében az E-ON és az EDF teljes mértékben felszámolta a kisrészvényesek részvényes tulajdonjogát.
A többségi tulajdonos törvényi erejének megfelelően a kisrészvényeseket kiírtotta, beleértve az önkormányzati és saját dolgozóinak tulajdonosi részesedését is.
4. A befektetők maximális lehetőségei a profit kiáramoltatására.
Elérkezett az az idő is amikor már jelentős profit jövedelmek képződtek és zavartalan kiáramlása az országból is biztosított volt. (Erről számszerű összeállítás készült: Mérlegbeszámolók alapján összeállított tényszámokat rögzítve.)
5. A befektetők "együttérzése" a saját dolgozóinak osztalék- érdekeltségében.
A befektetők az áramszolgáltatók körében az E.ON által birtokolt ÉDÁSZ, DÉDÁSZ, TITÁSZ dolgozóit megfosztotta a részvényeiktől, "törvényi előírás" szerint
visszavásárolta.
Így járt el az EDF is.
Pusztán az ELMÜ és az ÉMÁSZ nem zárta ki a kisrészvényeseket, de azok nagy része "önként" megszüntette részvényeit tőzsdei értékesítés keretei között.
Összefoglalva megállapítható:
Az iparágban nem érvényesülhetett a részvényesek zavartalan, folyamatos részvétele a privatizációt követően. A tőzsdéről történő "kivonulás" négy áramszolgáltató esetében megtörtént.
A jelzett áramszolgáltatók körében "a magas osztalékfizetés időszakában" már egyetlen dolgozó sem birtokolt vállalti részvényeket.
A tőke zavartalanul biztosította saját érdekeit, torzítva a piaci működést.
Tényként rögzíthető, hogy az energiaellátó rendszerek természetes monopóliumként működő, piacidegen területek. Ezért megfelelő átmeneti idő biztosítása mellett helyre kell állítani az állami és önkormányzati tulajdonosi struktúrát, NONPROFIT MŰKÖDÉSI MODELL KERETEI KÖZÖTT.
2015. július 25.
Rózsa Sándor
Energia Szakértői Iroda
-----------------------------------------------------------------
A PRIVATIZÁCIÓ ÉS "A SZAKMAI KULTÚRA" KAPCSOLATRENDSZERE
Kiemelt gondolatok a tényhelyzetről.
1. Az áramszolgáltatók szervezettsége a fogyasztó kapcsolatrendszere a privatizációt megelőzően példaértékűen magas szintű fogyasztói ellátást biztosított:
▪ A kialakított három szintű szervezeti struktúra: vállalti központ, üzemigazgatóságok, kirendeltségek és fogyasztó irodák jól szervezett áramszolgáltatást biztosított.
▪ A privatizációt követően ez a szervezeti forma felszámolásra került:
Megszüntetésre és kiszervezésre kerültek a kirendeltségek és fogyasztói irodák rendszere, ez egyúttal a közvetlen fogyasztói kapcsolatot is felszámolta.
2. A szolgáltatási színvonal nem nőtt, ellenkezőleg stagnált, folyamatosan csökkent.
▪ A "profit éhség" az új befektetőket arra serkentette, hogy nagyarányú létszámleépítést hajtott végre. Az áramszolgáltatók teljes foglalkoztatottak létszámának mintegy felét elvesztette.
3. A jövedelmek alakulása.
▪ A létszámleépítéssel párhuzamosan felszámolásra került a jólét és szociális alap:
Ez a vállalati továbbképzést, üdülők működtetését, bölcsődei - óvodai ellátást, biztosított, továbbá kedvezményes vállalati bérlakáshoz való juttatást és egyéb szociális ellátást tett lehetővé.
Mindezek felszámolásra kerültek.
4. Érdekképviseleti helyzetkép.
4.1. Fogyasztói érdekképviselet.
Erősen korlátozottan érvényesült. Az energia árak megállapításánál formális jelleget öltött.
4.2. Szakszervezeti érdekképviselet.
A szakmai szakszervezetek megadással, csekély passzív ellenállással követték a privatizáció okozta kedvezőtlen változásokat.
Kiemelkedő törekvésük a nyugati szakmai befektetőkkel kiépített kapcsolatrendszer érdek-vezérelt fejlesztésére irányult.
EZ AZONBAN NEM VEZETETT A HAZAI MUNKABÉR- ÉS JÖVEDELMEK ELFOGADHATÓ SZINTŰ NÖVEKEDÉSÉHEZ.
2015 július 24.
Rózsa Sándor
Energia Szakértői Iroda
Juhos László
Reális Zöldek elnöke.
Elnök Úr!
Számomra napnál világosabb, hogy a műsorvezető keményen képviselt egy koncepciót, mely a kormány döntéseit "tények alapján" negatív mezőbe tolta.
A műsorvezető első körmondata is erről tanúskodik: ... "minden áron venni, venni, venni akar a magyar állam" ... "mitől jó ez nekünk, hogy minden állami kézbe kerül?"
A riportalany (Felsmann Balázs) tökéletes partnernek bizonyult, csak a TÉNYEK maradtak rejtve.
Ebben a hangnemben folytatódik a riport.
Mindez teljes terjedelmében bizonyítja a súlyos törvénysértést.
Ezt dolgozza föl a Nemzeti média és hírközlési hatóság mely a Reális Zöldek beadványát elutasítja.
Ennek kapcsán rögzíthető, hogy Magyarországon ma nem igazságszolgáltatás, hanem jogszolgáltatás történik.
Javaslom az IGAZSÁG feltárását segítsük elő az alábbi, két kiemelt területre vonatkozó tényállás bemutatásával:
• A PRIVATIZÁCIÓ ÉS "A SZAKMAI KULTÚRA" KAPCSOLATRENDSZERE
• BEFEKTETŐK IGAZI TÖREKVÉSEINEK MEGJELENÍTÉSE, PROFITÉRDEKEK ÉRVÉNYESÍTÉSE.
Ez a két összeállítás egy az egyben továbbítható a műsorvezető, illetve a Hivatal részére, általam szerkesztett formában.
A kísérő levél megszerkesztése rövid, tényszerű legyen.!
El kell dönteni, hogy fellebezést, vagy ténykiegészítést eszközlünk.
2015.július 24.
Üdvözlettel:
Rózsa Sándor
.
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.