From: László Kerekes [mailto:guriga41@gmail.com]
Sent: Thursday, August 20, 2015 10:24 AM
To: Major Veronika
Subject: 2015.aug.19. "A Tisza-tó vízgazdálkodásának jelene és jövője" Vízügyi Fórum, Kiskörén
„Kedves Veronika!
Volt szerencsém Önnel találkozni, bemutatkozni és szót váltani a Fórum megkezdése előtt. Ekkor megígértem, hogy elektronikusan elküldök Önnek egy 2008. május 14-16 - rendezett szakmai Konferencián a résztvevő szervezetek által elfogadott szakmai anyagot! (Ajánlások)
A háromnapos rendezvény, - az akkori Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság kezdeményezése alapján- a Kiskörei Tározó I. ütemű duzzasztásának 35., illetve a jelenleg már Tisza-tó, nagyjából a most is tartott és II. ütemben tervezett vízszintjének 30. évfordulója alkalmából került megrendezésre, a Tisza-tónál érintett szakmai, kormányzati és önkormányzati szervek részvételével! A téma szorosan kapcsolódott a mostani Fórum céljaihoz is, amelyek alapvetően egy mesterségesen létesített vízgazdálkodási létesítmény hosszú-távú fenntartása, de az egész Közép-, és Alsó–Tisza-vidéki térségek lakossága, gazdasága jelenének és főleg jövőjének sorsa szempontjából fontosak!
Kedves Veronika!
Tisztelettel kérem, hogy az immár 8. esztendős, de megítélésem szerint többségében még ma is aktuális és abszolút szakmai jellegű irományt szíveskedjen áttekinteni, illetve szakmai munkatársakkal átnézetni, és ha esetleg vannak olyan jellegű szakmai ajánlások, amelyek illeszthetőek a KEOP-7.9.0/12-2013-0007 projekthez, akkor szíveskedjenek ezeket is figyelembe venni!
Kézcsókkal és üdvözlettel:
Kerekes László
nyug. min. vez. főtanácsos
Aranydiplomás vízépítő mérnök,
volt Tiszai szakaszmérnök”
------------------------------------------------------------
E-mail válasz Veronikától
-------------------------------------------------------------
Feladó: Major Veronika
Dátum: 2015. augusztus 20. 14:34
Tárgy: RE: 2015.aug.19. "A Tisza-tó vízgazdálkodásának jelene és jövője" Vízügyi Fórum, Kiskörén
Címzett: László Kerekes
Kedves László!
Nagy megtiszteltetés olyan igazi szakemberrel találkozni, akinél érződik a mély szakmai elhivatottság, és a régen oly nagy becsben tartott vízügyi ágazat tisztelete. Én a vízügyben nőttem fel és még mindig reménykedem, hogy az ágazat ki tud lábalni a mostani hullámvölgyből. Bizony változni kellene nekünk is és változni kellene azoknak is, akik még mindig rossz szemmel néznek erre az ágazatra. A párbeszéd, az nem lenne rossz!!!
Nagyon köszönöm az ajánlásokat! Természetesen, beillesztem a kérdések észrevételek közé. Így 8 év után is megállják a helyüket. A levelét hivatalosan is visszaigazolom, ne lepődjön meg.
Köszönöm és üdvözlettel
dr. Major Veronika
ügyvezető igazgató
VTK Innosystem Kft.
Telefon: (36-1) 215-8857
Fax: (36-1) 216-1695
Mobil: (36-30) 242-4140
E-mail: major.vera@innosystem.hu
Honlap: www.innosystem.hu
Cím: H-1134 Budapest, Pattantyús u.7.
-----------------------------------------------------------------
Melléklet:
2008.05.16. Tisza-tó Konferencia Ajánlásai (+ melléklet)
A Tisza-tó Konferencia ajánlása
a Tisza-tó és térsége fenntartható fejlődése, társadalmi és gazdasági felzárkózása, meglévő értékeinek megőrzése érdekében
1. Fokozott figyelmet és megfelelő forrást kell biztosítani a Tisza-tó, mint műszaki létesítmény rehabilitációjára, fenntartására, mert ez egyben mind a természeti értékek, mind a turisztikai vonzerő megőrzésének záloga. A Tisza-tó hosszú távú fennmaradása érdekében a résztvevők támogatásukról biztosítják a „komplex Tisza-tó projekt ” tervezetét. A 2048/1993. (11.18.) kormányhatározat a Tisza-tó 2013 utáni hasznosítási és fejlesztési fő irányvonalainak meghatározója a továbbiakban is. A konferencia résztvevői alapvetően nem támogatják a nyári vízszint lehetséges emelését, mert ez a fő vonzerőt jelentő természeti értékek megőrzésében kiszámíthatatlan kockázatot jelent.
2. A szubszidiaritás valós érvényre juttatásával szükséges a költségvetési forrás biztosítása, a térség felzárkóztatása és fejlődése érdekében. A konferencia résztvevői kezdeményezik a költségvetési források kiegészítésére egy Tisza-tó Fejlesztési Alap létrehozását. A kormányzat részéről további pozitív diszkriminációt kér a térség, többek között a kiemelt térségi Turisztikai Desztinációs Menedzsment modell értékű létrehozásával.
3. A turizmus és a rekreáció motorja és egyben haszonélvezője a térségben zajló társadalmi és gazdasági átalakulásnak, a fenntarthatóság biztosításának, továbbá a magas színvonalú versenyképes kínálat kiépülésének. A tó fő attrakciójaként mielőbb szükséges a Tisza-tavi Ökocentrum Látogatóközpont megvalósítása. A Tisza-tavi régióban az Ökoturizmust továbbra is kiemelt termékként kell kezelni, s felhasználni a természeti értékek megőrzésében úgy, hogy a látogatás feltételeinek fejlesztésével, a helyben élők bevonásával, az igénybe vett területek koncentrációjával és a gazdasági javak visszaforgatásával a terhelés növekvő vendégforgalom mellett se növekedjen.
4. Meg kell őrizni és erősíteni a tó természetes halállományát, melyhez ívó-helyek kialakítására, ívási időszakban vízvisszatartásra és ellenőrzött genetikai hátterű vadponttyal való telepítésre van szükség. A vermelő-helyek kialakítását a tó rehabilitációja keretében kell biztosítani, s később fenntartani.
5. A konferencia résztvevői a partnerség jegyében szorgalmazzák és kezdeményezik, hogy május 14-e legyen a jövőben a Tisza-tó Napja, mely egy olyan fórum megteremtését jelenti, ahol az érdekelt szakterületek: vízügy, természetvédelem, területfejlesztés, turizmus, horgászat véleményt, információt cserélnek és össze-hangolják terveiket, feladataikat a Tisza-tógyümölcsöző jövőjének megalapozása érdekében!
Tiszafüred, 2008. május 14.-16.
A konferencia szervezői:
Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság / TRIB
Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda / MTZrt-TRTPI
Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság / KÖTIKÖVÍZIG
Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács / TTFT
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság / HNPI
Magyar Országos Horgász Szövetség / MOHOSZ
A szervezők nevében:
Dr. Aradi Csaba Godó Lajos
KvVM miniszteri megbízott országgyűlési képviselő, a Tisza-tavi RIB elnöke
Tiszafüred, 2008. május 16.
Melléklet:
A szekciók a fentieken túl számtalan részletes ajánlást is megfogalmaztak, melyek között ellentét nem volt, átfedések azonban jelentős mértékben előfordultak. Ez is megerősíti azt, hogy a konferencia elérte célját, s kialakult az a közös hang, mely a térség további fejlődésének záloga lehet. Az átfedések ismétlése nélkül, összeszerkesztve adjuk közre a szakterületek részletes ajánlásait:
1. A TDM kialakítása során el kell kerülni a régió egységének megbomlását, törekedni kell arra, hogy kiemelt térség DM státuszt nyerjen a Tisza-tó, ami előrevetíti, hogy önálló turisztikai régióként funkcionálhasson tovább. A DM alapvetően a turisztikai vállalkozások versenyképességének növelését szolgálja, így a meglévő szolgáltatói szövetséget (Tisza-tavi Túraközpont Hálózat) érdemes erősíteni annak érdekében, hogy az magját képezhesse a térségi DM bázisának. Ehhez természetesen elengedhetetlen az önkormányzatok együttműködő támogatása.
2. Élmény-centrikus, európai kerékpáros turisztikai keresleti trendekhez igazodó kínálat biztosítása, amelyet a hosszú távú fenntarthatóság érdekében pénzügyi biztosítékokkal is alá kell támasztani. Törekedjünk, a „Bett and Bike” típusú (speciálisan turisztikai) kerékpáros franchise rendszer átvételére, amit az Európai Kerékpáros Szövetség és a Kerékpáros Magyarország Központ is támogat. célszerű az alapvetően átmenő forgalmat generáló EuroVelo® EV-11.sz. útvonal használói számára aktív turisztikai programcsomagok kidolgozása.
3. Érdemes figyelmet szentelni arra, hogy a mezőgazdasági, a vízügyi, a természetvédelmi pályázati forrásokból készülő közlekedési infrastruktúra a kerékpáros turisztikát is támogassa. Az öko-, és a horgászturizmushoz hasonlóan szorgalmazni kell egy önálló kerékpáros turisztikai alprogram kidolgozását, amely a hazai síkvidéki kerékpározás központjaként pozícionálhatja a régiót.
4. Tekintettel a kiélezett versenyhelyzetre a márkázás jelentősége növekszik, így a Tisza-tónak is érdemes kidolgoznia a márkázási stratégiáját, amelynek során az élmény megfogalmazásának centrumában az „aktív nyugalom” üzenetet célszerű állítani. azonban ez csak azokra a termékekre vonatkoztatható, amelyek most is versenyelőnyt élveznek.
5. Az 1998-ban kidolgozott vízfelületi és parthasználati terv átdolgozása, felülvizsgálata szükséges, mellyel kapcsolatosan be kell szerezni az érintettek jóváhagyását is. Az átdolgozott tervet Önkormányzatoknak, hatóságoknak, társszervezeteknek, valamint a Tisza-tó hasznosításában érintett szervezeteknek véleményezni szükséges, illetve a hasznosítással kapcsolatos javaslataikat meg kell tenniük. A 2048/1993. (XI.18.) Kormányhatározat a Tisza-tó 2013. utáni hasznosítási és fejlesztési fő irányvonalainak meghatározója a továbbiakban is.
6. A Tisza-tó komplex hasznosítása több érdeket szolgál ki, ez szükségessé teszi, hogy a hasznosítók érdekeltségük arányában hozzájáruljanak a Tisza-tó fenntartásához és üzemeltetéséhez is. Miután kizárólagos állami tulajdonról van szó, így az állam az egyik fő érdekelt. Ezért az állami költségvetésben folyamatosan és nevesítve kell szerepeltetni a Tisza-tó és kapcsolódó létesítményei folyamatos fenntartását és rekonstrukcióját.
7. A szennyvíztisztítás-elvezetése területén a jövőbeni fejlesztések esetében, indokolt megvizsgálni az idényjellegűen jelentkező (nyári) tisztítási többletigény természetközeli, ill. betározásos - előtisztításos módszerekkel történő megoldását.
8. A Tisza folyón a magyar és külföldi vízgyűjtő területről érkező uszadék, illetve kommunális hulladék utóbbi időben egyre növekvő tendenciát mutat. Ezzel kapcsolatosan meg kell találni a közeljövőben a megfelelő megoldást.
9. A szennyvízcsatornával el nem látott és jövőben gazdaságosan el nem látható településrészek, külterületi ingatlanok, kikötők, strandok szennyvizeinek „szippantásos” elhelyezését - amennyiben a helyben történő tisztítás és elhelyezés korszerű és engedélyezhető egyedi módszerrel nem valósíthatók meg, ill. valósulnak meg – sokkal határozottabb módon szükséges képviselő testületi rendeletekkel szabályozni. Még mindig nagyon sok az illegális leürítés, elszikkasztás. Jó megoldás lehet a zárt rendszerű finanszírozás bevezetése.
10. A fenntarthatóság mellett a Tisza-tó ökológiai egyensúly biztosítása, folyamatos karbantartása, a vízfelület és a vízi-növényzet arányának optimális megteremtése. A környezetterhelés csökkentése érdekében mielőbb meg kell valósítani a térség teljes-körű szennyvízhálózatának kiépítését és a fogyasztók rákötését.
11. Tisztább környezetünk érdekében tovább kell bővíteni a szelektív hulladékgyűjtést, akár a horgászhelyek környezetében is.
12. Közösségi közlekedési rendszer fejlesztése a Tisza-tó vonzáskörzetének jobb elérhetősége érdekében. A térség jobb és biztonságosabb megközelítése érdekében kiemelten kell foglalkozni a közutak felújításával. A turisztikai termékek fogyasztását, piacra vitelét támogató közösségi közlekedés (pl. regionális vasút) tudatos fejlesztését előirányzó koncepció megfogalmazásával nem csak a fenntarthatóság céljait, hanem a turizmus élénkítését is elérhetjük.
13. Minőségi szálláshelyek infrastrukturális feltételeinek megteremtése a szolgáltatások bővítésével, 3 és 4 csillagos szállodák és kempinghálózatok bővítésével. További tematikus utak kialakításával a Tisza-tó kínálatának bővítése.
14. A szezon meghosszabbítása érdekében fel kell tárni azokat a potenciálokat, amelyek kellő vonzerőt jelentenek az idelátogatók számára (termál-, wellness turizmus, hagyományőrzés, népszokások felelevenítése, stb.) helyi feldolgozó ipar fejlesztése.
15. Agrártermékek feldolgozásával a hozzáadott érték növelése, foglalkoztatás és a helyben maradás feltételeinek javítása. A termelés, előállítás bővülésével az értékesítés feltételeit is meg kell teremteni.
16. A Tisza-tó a Balaton után a második legnagyobb vízterület hazánkban. A Tisza-tó négy évszakos horgászlehetőségei vonzóak a hazai és a külföldi horgászok körében egyaránt. A jelentős állandó horgászati látogatottság mellett nagyarányú a rövidebb-hosszabb ideig a vizet felkereső horgász turisták száma. A nyári főszezonon kívüli horgász lehetőséget tovább kívánatos bővíteni. A vízügyi kezelő, halászati hasznosító és érintett települések erőfeszítése ellenére a vízparti környezet védelmet, a partok tisztán tartásának tevékenységét fokozni kell. Ennek érdekében az idelátogatók, az üdülő vendégek közül a horgászok körében fokozni kell a környezettudatos vízhasználat iránti propagandát.
17. A tározó gazdag halállománya nagyobb részt a természetes szaporulat és a hasznosító által végzett nemes hal telepítések következtében alakult ki. Ez a fogásokban is tükröződik, ennek a törekvésnek a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell kapnia.
18. A Tisza-tó azzal, hogy kizárólagos horgászvíz - halászati tevékenység csak igen szűk időszakra, csak a vízeresztés utáni halállomány-mentésre, esetleg állomány-szabályozásra (pl. törpeharcsa) korlátozódik - különösen vonzó a horgászok körében. A horgászat elsődlegességét a jövőben is meg kell tartani, a halászati jellegű tevékenységeket pedig a nyilvánosság bevonásával kell végezni. Ugyanakkor célszerű lenne a tájra jellemző ősi halászati módszerek gyakorlatának bemutatása.
19. A tározó változatos, jó parti és csónakos horgászati lehetőséget kínál, bár a jobb parti gátközlekedés gépjármű forgalmának korlátozása csökkenti ennek a szakasznak a horgászati népszerűségét. A tározón érdekelteknek közösen kell keresni ennek a kérdésnek a megoldását.
20. A Tisza-tó horgászatát kiszolgáló infrastruktúra, és szolgáltatások évről-évre örvendetesen fejlődnek, és ma már országosan példamutatónak számítanak. A horgászattal kapcsolatosan kifejtett propaganda tevékeny és élen jár, de ennek mértékét és hatékonyságát növelni kell, mert ez valamennyi érintettnek érdekében áll.
21. Rövid időn belül gondoskodni kell a vagyonbiztonság megerősítéséről, térfigyelő rendszer kiépítéséről, mert ez a természeti értékek védelmében és a vendégek biztonságérzetének fokozásában egyaránt hatékony segítséget jelentene.
22. Az érintett hatóságok és szervezetek koordinációjával el kell érni, hogy 2010-től a tó területén és közvetlen környezetében csak biológiai védekezéssel legyen végezhető a csípőszúnyogok gyérítése. Ehhez a szükséges felmérések és dokumentációk rendelkezésre állnak.
Tiszafüred, 2008. május 16.
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
