Péteri László
Dunai nemzetközi hajózás feltételeinek biztosítása. Háttéranyagok 2. rész
Kedves Kollégák!
A fenti tárgyú írásom kiegészítéseként, mellékelek még néhány dokumentumot, amelyek több szempontból - nemzetközi., európai-, együttműködési-, vízügyi-, vízgazdálkodási-, közlekedési-, hajózási-, logisztikai-, energetikai-, gazdasági-, gazdaságossági-, környezeti-, Duna-menti-, és ezen belül szlovák és magyar szempontból, de tudományos-, szakmai alapokon - vizsgálták a Duna többcélú hasznosíthatóságának téma-, ill. problémakörét.
Nevezetesen:
- a Duna hajózhatóságának
- a Duna vízenergiájának
többcélú hasznosítását, hasznosíthatóságát, és kiemelve főleg annak kihasználatlan lehetőségeit.
Érdekes módon, éppen annak a WWF-nek képviselői, akik a hazai Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek / VGT készítésében, majd felülvizsgálatában / VGT-2, az Országos Környezetvédelmi Tanácsban / OKT, az Országos Vízgazdálkodási Tanácsban / OVT és a Területi Vízgazdálkodási Tanácsokban / TVT közvetlen képviseletet kaptak, éppen az a WWF 2009-ben, „arra kérte az Európai Bizottságot, hogy Magyarországnak ne adjon támogatást a Duna hajózhatóságának fejlesztésére”, ill. „Megengedhetetlen, hogy az előkészítést és a kivitelezést ugyanaz a VITUKI végezze el. (hol van már a VITUKI?) A Szob feletti Duna-szakaszon a Környezetvédelmi és a Vízügyi Minisztérium megbízásából készült elemzés megmutatta, hogy a VITUKI által tervezett beavatkozások töredéke is elég volna a hajóút biztosítására.” (Lásd: a korábbi, WWF-International, 1994.06.14-i, Igor Mucha professzornak, a WWF-A miatt, Sylvén Magnus és Claude Martin igazgató urak által írt, elnézést kérő levele után és ellenére(!), „A WWF panasza a dunai tervek miatt” . 2009.11.19-én kelt cikk!)
Ha ehhez még hozzá-veszem azt a tényt, hogy a VGT-1 2009. évi konzultációin, majd a VGT-2 2015. évi konzultációin rendszeresen részt-vettek - a Tisza-tavi fórum kivételével (!?) -, minden társadalmi-, gazdasági-, környezet-, és természetvédelmi célokat szolgáló fejlesztési elképzelést - mondva-csinált érvekkel - kifogásoltak, elvből elleneztek, és látatlanul, a kiváló és jó minősítést kapott, Tisza-tavat "mocsár"-nak minősítették (lásd: vonatkozó jegyzőkönyvek! Lányi András, Bárdos Deák Péter, Jánossy András, Gruber Tamás, Hajósy Adrienne, és a többiek - minden alapot nélkülöző - nyilatkozatai, stb.), és eközben egyetlen konkrét, reális megoldási javaslatot nem tettek, akkor jogosan merül fel a kérdés, hogy a WWF, és a többi radikális "ál-környezetvédő" (Greenpeace, Duna Kör, Duna Charta, Védegylet, Élőlánc, stb. valójában ki(k)nek az érdekeit képviseli? És, ha bebizonyítható, hogy - állami támogatásuk ellenére - nem a tényleges nemzeti érdekeket képviselik, akkor mit keresnek még most is a hazai "döntéselőkészítő szervezetek" hivatalos delegáltjai között, az igazi - de támogatásban nem részesülő - környezetvédő civil szervezetek helyett?
Az MTA-KÖTEB 2016.01.26-i, nemzetközi konferenciájának közleményéből annyi már kiderült, hogy a Magyar Tudományos Akadémia már megtette az első, komoly lépéseket a nemzet-stratégiai szempontból fontos - évtizedek óta megoldatlan - problémák tisztázása, a laikus, tudomyánytalan vélemények, féligazságok, hazugságok és azok terjesztőinek leleplezése érdekében.
Ennek keretében:
- megindított egy tudományos-szakmai alapokon működő társadalmi párbeszédet, valamint
- megszüntette az MTA Szigetközi Munkacsoportját (amelynek titkára az a Hajósy Adrienne volt, aki 1992-ben, a "C" variánst, ill. a Duna szlovák részről történt elterelését az ugyancsak Duna Körös Vargha Jánossal együtt - "Papírtigris"-nek tartotta, a vízügyi-, és energetikai szakemberekkel, és a Szigetköziekkel ellentétben!) és
- a téma, annak összetett, bonyolult, multi-, és interdiszciplináris jellege miatt az MTA-KÖTEB hatáskörébe és illetékességébe került! (Lásd kivonat: "A Magyar Tudományos Akadémián korábban egy „Szigetközi munkacsoport” is működött. A testület utolsó tisztújítása 2008-ban volt, 2011-ben viszont már nem választottak új tagokat. Az Akadémiának tehát „Szigetközi munkacsoportja nincsen. A multidiszciplináris környezeti ügyek az Akadémián az MTA KÖTEB-hez tartoznak.")
A fentiek alapján csak azt kivánhatjuk, hogy az MTA új vezetése, következetesen menjen végig ez az úton, és járjon elől, az értelmes, szakmai-tudományos alapokon nyugvó, társadalmi párbeszéd - korábban jól működő - hazai gyakorlatának újbóli felélesztése területén, jó példát mutatva a többi intézmény, és a politikai döntéshozók, ill. döntéselőkészítők számára is!
Remélhetőleg a "jó példa ragadós lesz", amíg nem késő! Ehhez kívánunk erőt, egészséget és főleg kitartást,
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. min. vezető főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Utóirat:
A radikális, civilnek álcázott álkörnyezetvédők vízlépcső-, vízerőmű-ellenes álláspontjuk igazolásaként évtizedek óta a "csúcsrajáratás"-ra hivatkoznak, amelynek cáfolataként, közvetlenül megkerestem Ilka Alfrédot, a Bősi Vízerőmű-rendszer igazgatóját, ill. Ötvös Pált, a Tiszalöki és a Kiskörei Vízerőmű igazgatóját, és írásbeli tájékoztatást kértem tőlük, és ennek végeredményét kértem szóbeli tájékoztatásom alapján a VGT-2 konzultációk jegyzőkönyvében is szerepeltetni! A tények nem hatották meg sem a WWF, sem a Duna Charta, sem a Védegylet, sem a Szigetközben működő Reflex Egyesület, stb. képviselőit sem, továbbra is rendületlenül szajkózzák a 20-25 év alatt betanult szöveget, miközben hasznosítatlanul, ill. jelentős károkat okozva, rengeteg víz lefolyt nemcsak a Dunán, hanem a Tiszán és a Dráván is! Túl drága mulatság ez egy ilyen, szegény, kis országnak, miközben ezt a luxust a gazdag országok nem engedhetik meg maguknak! (lásd: a Rajnán a Rheinfeldeni-, és az Iffezheimi Vízlépcső-komplexumokkal kapcsolatos, alábbi dokumentumokat is!)
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1584 Péteri László és Ilka Alfréd párbeszéde. Bősi Vízerőmű gazdaságossági-, megtérülési számításai, az elmúlt évtizedek értékelése, „csúcsra-járatás” a múlté!
Péteri László
https://www.scribd.com/doc/279421161/2003-2-IlkaAlfred-Tiz-Ev e-Helyeztek-Uzembe-a-B%C5%91siVizer%C5%91m%C5%B1vet-1-MagyarEnergetika-2003-2bol16 Ilka Alfréd: 10 éve helyezték üzembe a Bősi Vízerőművet. Magyar Energetika 2003. évi 2. szám kivonata.
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1212 Közreadva: 2012.11.14. Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszer. Tények és adatok a 20 éve üzemelő Bősi és Dunacsúnyi Vízlépcsőben üzemelő Vízerőművekről. 1. rész. Bős és környezete...
Péteri László
fwbsnagymarosivzlpcsrendszer_tnyeksadatoka20 - tömörített fájlok letöltése Mellékletek.
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1213 Közreadva: 2012.11.15. Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszer. Tények és adatok a 20 éve üzemelő Bősi és Dunacsúnyi Vízlépcsőben üzemelő Vízerőművekről. 2. rész. Dunacsúny és környezete
Péteri László
fwdbsnagymarosivzlpcsrendszer_tnyeksadatoka2 - tömörített fájlok letöltése Mellékletek.
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1214 Közreadva: 2012.11.15. Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszer. Tények és adatok a 20 éve üzemelő Bősi és Dunacsúnyi Vízlépcsőben üzemelő Vízerőművekről. 3. rész. Dunakiliti és környezete
Péteri László
https://www.youtube.com/watch?v=8hwGUxsB800 3:54 Feltöltés: 2008. jan. 20. Részletek Paulus Alajos: „Megérett az idő a döntésre” c. filmjéből. Vargha János – Hajósy Adrienne: A „C” változat nem fog megépülni! (?) 1992. évi felvételek, és a valóság!
http://www.youtube.com/watch?v=eGbrneNITtk 3:00 Megjelenés ideje: 2013. okt. 21. Iffezheimi Vízlépcső-komplexum, a Felső-Rajna közös, német-francia határán (duzzasztó, vízerőmű, iker hajózsilip, közúti híd, német-francia határátkelő, hallépcső-, halút-rendszer) Németország legnagyobb vízerőműve. 4 év építési idő 3 percben!
Mellékletek:
https://drive.google.com/file/d/0B2ifl7cAGjhpaEhKdTJ6azFXWTg/view?usp=sharing
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
