Évfordulók 1783 1783. április 20.
II. József kiadta a magyarországi folyók hajózhatóvá tételéről szóló 3065. sz. rendeletét, amely a Helytartótanács feladatává tette a szükséges intézkedések megtételét.
Évforduló naptár
II. Duna-térségi Kohézió - Nemzetközi Konferencia ajánlásai Péteri László
Kedves Kollégák, Barátaim!
Tájékoztatásul, mellékelten megküldöm, a Dunaújvárosi Főiskolán, immár második alkalommal megrendezett, Duna-térséggel foglalkozó, fenti tárgyú, nemzetközi tudományos konferencia ajánlásait.
Az eddigi Dunai Konferenciáktól eltérően - a mellékelt ajánlásokban számos új elem jelent meg!
A tudományos élet konferencián megjelent képviselői határozottan állást foglaltak a magyar Duna-szakasz hajózhatóságának, duzzasztásának, logisztikai-, turisztikai hasznosíthatóságának biztosítása , az MTA elnöke által kezdeményezett, új Duna Kutató és Információs Központ létrehozása mellett. (!)
Figyelemre méltó a nemzetközi konferencia védnökeinek, előadóinak, szekcióvezetőinek névsora is - köztük Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter (!) - amely jelzés-értékű lehet, és reményeink szerint utat nyíthat az integrált tervezés és a komplex fejlesztés gyakorlatának tényleges hazai bevezetéséhez, a radikális környezetvédők (Duna Kör, Védegylet, WWF-H, stb.) "vízlépcső-ellenes" álláspontjának felülvizsgálatához, a különböző tudományágak közötti értelmes párbeszéd kialakulásához, a "tabuk" ledöntéséhez.
Mintha megmozdult volna a magyar szellemi élet, és kezdi hallatni a hangját, amelyre már elég régen vártunk!
Az ajánlások közül - jelentőségüknél fogva - az alábbiak kiemelése szükséges:
Ø Szakmai meggyőződésünk az, hogy ezt, hasonlóan a felső és alsó Duna szakaszokhoz hasonlóan az összkörnyezeti szempontok figyelembevételével műszakilag megnyugtató módon duzzasztással is elő kell segíteni a biztonságos hajózás műszaki feltételeinek kialakítását. ...
Ø A Budapesti agglomeráció közlekedése már több mint egy évtizede az állandó zsúfoltságtól szenved, aminek fő okait a közúti infrastruktúra és a közösségi közlekedés szolgáltatásainak alacsony színvonalában kell keresni. A helyzet javítása több évtizedes rendkívül nagy anyagi ráfordítást igénylő fejlesztésekkel lehet orvosolni. Ugyanakkor az agglomeráció egyik fő közlekedési tengelyében ott van egy majdhogynem üres folyosó, a Duna, ami kiválóan alkalmas az É-D-i forgalom lebonyolítására. A Szekció álláspontja az, hogy ennek kihasználása egy attraktív vízi személyközlekedési rendszer megteremtésével jó költséghaszon paraméterű megoldás, ami viszonylag rövid idő alatt létrehozható. ...
Ø A Duna-menti magyar–szerb határ térségi logisztikai együttműködést és fejlesztéseket a mainál szervezettebbé és intenzívebbé kell tenni. Ezt indokolja a határ két oldalán megindult ez irányú fejlesztések összehangolásának szükségessége (Szabadka-Szeged), valamint Szerbia EU-s integrációjának előbb-utóbbi bekövetkezése. Addig is ki kell használni azt a lehetőséget, hogy a magyar oldal már az EU integráns része, ahol már rendelkezésre áll egy jó adottságú tri-modális logisztikai központ (Baja). ...
Ø A Duna-völgy sokszínűsége és értékei ellenére turisztikai szempontból kihasználatlan.
Ø Tekintettel arra, hogy a Duna-menti városok és régiók között nagy távolságok jelennek meg a hálózati együttműködésben felértékelődnek az infokommunikációs eszközök, a logikusan és a látogatói igényeket is figyelembe vevő korszerűen felépített internetes portálok.
Ø Javaslatként fogalmazódott meg az egész Duna, mint Európai desztináció európai turisztikai márkanévvé fejlesztése.
Ø Nem kap elegendő hangsúlyt az a felismerést, hogy a sokféle utazási lehetőségek között a Dunai vízi út különleges élményt jelent.
Ø A Duna mentén számos borvidék és borút található, melynek kínálatát integrálni szükséges a Duna stratégiába.
A konferencia eredményei a következőkben foglalhatók össze:
A Magyar Logisztikai Stratégiában kevés szerepet kapott a Duna, mint vízi-út. Ugyanakkor a szomszédos országokban, Szlovákiában, Romániában, ugyanakkor az utóbbi időben, Szerbiában is megkezdődött a Duna logisztikai szempontból történő felértékelődése. Elengedhetetlen a két és több-oldalú együttműködések, az integrált együttműködési programok, és a logisztikai hálózatok tervezése és megvalósítása. A korábban lebonyolított elemző projektek, mint pl. a DONAUREGIONEN megállapította, hogy a Duna-menti országokban Ausztriától a Fekete-tengerig nemzeti és regionális szinteken a Duna, mint közlekedési folyosó alulértékelt.
Az Európai Unió által megfogalmazott követelmények a belvízi hajózás fejlesztésére, valamint a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelésére vonatkozóan csak úgy teljesíthetőek, ha a vízgazdálkodást, partvédelmet, és ökológiai szempontokat is integráló kisebb műszaki beavatkozásokon túl, a Duna célszerűen kiválasztott pontjain duzzasztóművek is létesülnek.
Bejelentésre került a Duna Kutató és Információs Központ, mint virtuálisan működő kutatóközpont létrehozása. ..."
