Péteri László
Kedves Kollégák!
Mellékelten küldöm a fenti tárgyra vonatkozó szakmai egyeztetéssel kapcsolatos előzetes észrevételeimet, valamint néhány fotót a konzultációról, szíves tájékoztatásul.
Amennyiben a leírtakkal kapcsolatban van észrevételetek, kiegészítő, jobbító szándékú javaslatotok, ne kíméljetek, írjatok! Még mindig nem késő!
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: 06 30 319 2033
---------------------------------------------------------------------------------
Tárgy: 2009.09.18. „A Duna részvízgyűjtő-terv kiemelt kérdései” c. szakmai egyeztetés.
Kedves Kollégák!
Az EU Víz Keretirányelve alapján készülő Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv / VGT egyik legfontosabb részvízgyűjtőjére készített tervezet szakmai egyeztetésére 2009. szeptember 18-án – az írásbeli észrevételek megtételének utolsó napján – olyan körülmények között került sor, hogy:
Az eredeti ütemterv szerint 2009.08.17-re meghirdetett, Szigetközt érintő egyeztetés – a szlovák féllel, a Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszerrel, ill. a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtásával kapcsolatban folytatott, külön egyeztetés, ill. megállapodás elhúzódása miatt – elmaradt! (új időpont sincs még megjelölve!)
A korábban, különböző helyszíneken lefolytatott, tematikus egyeztetések jegyzőkönyvei közül, több kiemelten fontos egyeztetés jegyzőkönyve a mai napig nem került fel a honlapra! (pl. 2009.09.02. Kisköre / Tisza-tó, 09.08. Bp. / Természetvédelem – vízgyűjtő-gazdálkodás, 09.14. Csurgó / Dráva, stb.)
A vonatkozó jogszabályokban nevesítve szereplő, felelős tárcákkal (pl. FVM) történő előzetes egyeztetésnek és közreműködésnek nyoma sincs!
A korábbi egyeztetéseken már előzetesen jelzett elvi és konkrét észrevételeknek nyoma sincs a későbbi prezentációkban, az egyeztetések teljesen formálisnak tűnnek. Ugyanakkor az egyes előadók és közreműködők egymásnak is ellentmondó tájékoztatást adnak, ill. véleményt képviselnek, stb. Az alapfogalmak értelmezése sem egységes!
A prioritások között a világméretű éghajlatváltozással, klímaváltozással, a várható víz-, energia-, élelmiszer-hiánnyal, az árvíz-, belvíz-, talajvíz-, aszály-károkkal szinte egyidejűleg felmerülő problémák, és azok kezelése, ill. a már rendelkezésre álló nemzetközi kutatások eredményeinek teljes körű hasznosítása nem szerepel jelentőségének megfelelően! (Több helyen csak a felsorolások között egy tétel!?)
A fentiek előre bocsájtása után, az alábbi, előzetes észrevételek és javaslatok megtétele szükséges:
Az EU-VKI hivatalos angol-magyar nyelvű szövege alapján a Magyar Kormánynak, ill. a főfelelősként kijelölt KvVM-nek a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv / VGT elkészítésére vonatkozó tervezői megbízását úgy kellett volna kiadnia, hogy az tartalmilag is megfeleljen az EU-VKI célkitűzéseinek (pl. „erősen módosított víztestek” esetén (pl. Duna, Tisza, Dráva) a cél a „jó ökológiai potenciál” (és nem a „jó állapot”) elérése, amelynek keretében külön vizsgálandó – többek között, az árvízvédelem, a hajózás és a vízenergia-termelés kérdésköre! Ebben az esetben a tervezők között a jelzett témák szakértőinek is szerepelnie kellett volna, de ez nem történt meg, sőt mint később kiderült ezekkel a témákkal, a magyar VGT nem is kíván foglalkozni, a megbízás, ill. a szerződés erre nem is terjed ki! (?) A Duna vízgyűjtőjének Magyarországi részére vonatkozó, 2009. augusztusi kézirat „9. Kapcsolódó programok és tervek” c. fejezetében tételes – bár hiányos – felsorolás szerepel azokról a dokumentumokról, amelyekre a megbízás nem terjed ki!
A tervezés módszertana, az adatok és minősítések, értékelések – az időközi változások, adathiányok, stb. miatt, még a tervezők egy részének véleménye szerint is – felülvizsgálandók. Ennek, és fentiekben jelzettek függvényében az országos és a kiemelt részvízgyűjtőkre vonatkozó intézkedési tervek, ill. jogszabály-módosítási javaslatok – jelen formájukban és tartalmukban – értelmetlenek, döntés-előkészítésre teljesen alkalmatlanok!
A vízgyűjtőterületek (részvízgyűjtők, alegységek, stb.) területi lehatárolásával kapcsolatban is számos észrevétel hangzott el a konzultációkon (pl. a Tisza-tó esetében a tervezés 4+1 részre, 3 KÖVÍZIG-re bomlik!?, a Duna, Tisza és a Dráva és mellékfolyói, csak nemzetközi, ill. hazai hálózati összefüggésekben, a tervezett fejlesztésekkel együtt – az érintett országokkal, régiókkal, stb. történő előzetes egyeztetések alapján – tárgyalhatók, ill. tervezhetők! (jobb-part és bal-part együtt! Lásd: árvízvédelem, hajózás, vízenergia-termelés!). A Magyarországot (és nem a KvVM-et érintő) terhelő nemzetközi kötelezettség-vállalások között a nemzetközi Duna Bizottság / DB és az 1948. évi Belgrádi Egyezményben a Duna hajózhatóságára, nemzetközi víziút-paraméterek biztosítására vonatkozó kötelezettségeink teljesítésére még utalás sincs!
Az Európai Unió szintjén – a tagállamok bevonásával – 2010-ig kidolgozandó „Duna Stratégia” és ennek a dokumentumnak éppen a 2011. évi Magyar EU Elnökség idején és napirendjén történő megtárgyalására és elfogadására ugyancsak nincs utalás!
A hazai dokumentumok közül kimaradt – többek között – a Kormány, ill. az Országgyűlés által is elfogadott, „Duna Komplex Program”, a „Tisza Komplex Program”, a „Balaton Komplex Program”, a „Termál Komplex Program”, a „Európai Területi Együttműködési Operatív Program / ETEOP”, valamint több témával összefüggő elkészült és megtárgyalt dokumentum (Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése / VTT, Csongrádi Vízlépcső, a Duna-Tisza-csatorna / DTCS, a Duna-Tisza-közi Hátság vízpótlása, az Alföldi Tanyavillamosítási Program, a Tiszai Vízi Turizmus Fejlesztési Program / TVTFP, stb.) és azok értékelése, és minősítése (pl. árvízi árapasztó tározók telepítése, helykijelölése, stb.).
A tervezés során figyelembe kellene venni – többek között – az egységes európai belvízi hajózóút kialakítása kapcsán az 1992. 09.25. óta működő, Duna–Majna–Rajna transzkontinentális nemzetközi víziút-hálózat, a Tisza hajózhatóságának, nemzetközi vízi-úttá nyilvánításának, az EuroVelo® Európai Kerékpáros Vándorút Hálózat EV-6. sz. Duna-menti, ill. az EV-11. sz. Zemplén–Bodrog–Tisza-menti útvonalát, a Duna-menti Limes-út magyarországi szakaszát, mint az UNESCO Világörökség-várományost, a Nemzetközi Duna Túrák / TID – Tour International Danube, és a Nemzetközi Tisza Túrák / NTT kulturált, nemzetközi színvonalú megrendezhetőségének infrastrukturális igényeit, feltételeit, stb.
Lehetne még sorolni a további elvi és konkrét észrevételeket, de a fentiekből is látszik, hogy felesleges! A végleges észrevételeket majd csak a végleges dokumentáció ismeretében tudjuk megtenni!
Ezért inkább az előzetes javaslatainkat foglaljuk össze röviden, és azokat is elsősorban a mindenkori Magyar Kormány számára:
1. Integrált, iteratív hosszú-távú, ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés (lásd: Mosonyi Emil professzor és munkatársai által készített, első Országos Vízgazdálkodási Keretterv / OVK. – megtekinthető a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban!)
2. Komplex fejlesztés, finanszírozás és fokozott állami támogatás és szerepvállalás
Többcélú hasznosítás (lásd: Mosonyi Emil professzor és munkatársai által tervezett Tiszalöki Vízlépcső, Békésszentandrási Vízlépcső, ill. száműzetése idején tervezett Duna-Majna „Európa-csatornarendszer” víz-, és energia-takarékos, tájba-illő, a Frank-Jura hegységen, és az Altmühl-völgy védett természeti területén átvezető– vizes élőhelyek kialakításával együtt kialakított – megoldása!
A fentieken felül pozitív hazai példaként álljon a tervezők és megbízóik szeme előtt:
az 1973-ban kialakított „Tisza-tó”, az „öko-turizmus szigete”, a Hortobágyi Nemzeti Park részeként az UNESCO Világörökség helyszíne, a „Ramsari területeivel együtt (!) egy „erősen módosított víztesten”, valamint
2009.08.27-én, a Rábán, a Nicki Duzzasztóműhöz kapcsolódóan megvalósult, Kenyeri Kisvízerőmű, és „csalivíz-utas”, kaszkádos hallépcső.
A fentiek a vízügyi-, természetvédelmi-, ökológus, biológus, hajózási-, energetikai-, turisztikai szakemberek példamutató együttműködését, ill. Mosonyi Emil professzor életművének, munkásságnak méltó folytatását jelentik!
Javasolom, hogy a jövőben – a parttalan viták, torzsalkodások, személyeskedések helyett – a „tabu-témák” ledöntésével (a „vízlépcső-ellenesség” felszámolásával), az összes érintett szakma képviselőinek bevonásával, a kollektív bölcsesség alapján, a nemzet tényleges érdekeinek figyelembe vételével készüljenek a jövőben a tervek és mielőbb jussanak is el a megvalósulásig!
Budapest, 2009.09.19.
Mellékletek.
Baráti üdvözlettel:
Péteri László
Utóirat: A kétkedőknek javasolom, hogy kattintsanak rá az alábbi linkre, és kapcsolják be hangszóróikat! Így is lehet! Köszönet Janák Emil és Kárpáti László igazgató uraknak és munkatársaiknak a vízügy, a természetvédelem és a turizmus példás együttműködéséért!
Hírcity tudósításai és dokumentumfilmje a 2009.08.27-én ünnepélyesen átadott – a Nicki duzzasztóműhöz kapcsolódóan megvalósult Kenyeri Kisvízerőműről és hallépcsőről:
http://www.hircity.hu/cgi-bin/hircity/index.cgi?view=ck&tID=1159&nID=89047
Rába. Nicki Duzzasztómű - Kenyeri Kisvízerőmű átadása. Zöld-energia 1.
http://www.hircity.hu/cgi-bin/hircity/index.cgi?view=ck&tID=610&nID=88892
Hallépcső a jó megoldás. Rába. Nicki Duzzasztómű - Kenyeri Kisvízerőmű melletti csalivíz-utas, kaszkádos hallépcső átadása 2.
Képek:
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
