Péteri László
Kedves Kollégák!
Az OKT 2009.10.08-i ülésének napirendjéhez küldök egy kis adalékot.
Így néz ki Magyarországon a sokat hangoztatott, integrált tervezés a gyakorlatban.
Hát - többek között - ezért tart itt ez az ország!
Ébresztő! Szemlélet-, és paradigma-váltás kell!
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: 06 30 319 2033
2008. 06. 05.
Az Országos Környezetvédelmi Tanács állásfoglalása
a „Vitaanyag Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről” című dokumentummal kapcsolatosan
Kivonat:
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően 2007. december 22-én társadalmi vitára bocsátotta a fenti vitaanyagot, amelyet 2008. június 22-ig lehet véleményezni.
Az ország területét 42 vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részterületre osztották és ezekre is készült hasonló vitaanyag, ezek véleményezése azonban meghaladja az OKT terhelhetőségét. (?)
Ezért az OKT az április 10-i plenáris ülésén úgy döntött, hogy ezeket csak akkor véleményezi, ha az OKT tagjai erre javaslatot tesznek. Ilyen javaslat eddig nem érkezett.
Az OKT az április 10-i plenáris ülésen – a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célkitűzéseinek alapján - megtárgyalta a véleményezés alapelveit. Ezeket figyelembe véve azokat a vízgazdálkodási problémákat tekinti jelentősnek,
…
• amelyek a vizek állapotát jelentős mértékben ronthatják, de…, más tervekben kellett megtervezni és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben csak ellenőrizni kell az intézkedések megtervezését, végrehajtását és a vizek állapotát javító hatásukat.
Az OKT külön csoportba sorolta azokat a jelentős vízgazdálkodási problémákat, amelyek megoldása a társadalom és a gazdasági élet számára fontos, de a megoldásukhoz szükséges intézkedéseket nem a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben kell megtervezni és az elérendő célok, valamint a célok elérésének határidői nem kötelezőek, a tagállamok saját döntéseitől függenek. Ezekben az esetekben csak ellenőrizni kell azt, hogy a tervezett intézkedések nincsenek-e megengedhetetlen, jelentős mértékben kedvezőtlen hatással a vizek állapotára a Víz Keretirányelv előírásai szerint.
A vizek állapotát nagymértékben rontó, illetve veszélyeztető, jelentős vízgazdálkodási problémákat a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervének készítői és más EU tagállamok szakértői a problémákról készített jelentésben az emberi tevékenységek hatásainak típusai szerint csoportosították. Két fő típust vettek figyelembe:
• hidromorfológiai változások
• szennyezések
…
Hasznos lett volna - ha számos külföldi példához hasonlóan – a magyar anyag is pontosan megfogalmazza a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szempontjából „jelentős vízgazdálkodási probléma” fogalmát és annak a kritériumait, hogy mikor kell egy problémát jelentősnek tekinteni.
Az OKT az országos szinten megfogalmazott kihívásokkal foglalkozik. A vízgazdálkodási problémákat a négy régió és a 42 tervezési részterület esetén is hasonló módon célszerű elemezni.
A) Azok a jelentős vízgazdálkodási problémák, amelyek megoldására szolgáló intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben kell megtervezni:
A.1) Az árvízvédelem érdekében az elmúlt 150 évben végzett műszaki beavatkozások kedvezőtlen hatásai (?) a vízek ökológiai állapotára
Az elfogadható szintű árvízvédelem a társadalom, illetve a gazdasági élet szempontjából is nagyon fontos tevékenység, de az elérendő árvízi biztonság szintjét és elérésének határidejét nem írja elő a VKI, így általában az a helyzet, hogy az árvízi biztonság garantálása - mint jelentős gazdasági és szociális probléma (kihívás) - a problémák harmadik kategóriájába (C) tartozik. (?)
Ugyanakkor a tervezett tiszai árvízvisszatartó tározótereken lévő értékes vizes élőhelyeket visszaállító, illetve az ökológiai állapotukat megjavító, az évi árhullámok vízét azokhoz rendszeresen bevezető művek megvalósítása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedési programjai megvalósításának tekinthető. Így szakszerű tervezés és kivitelezés esetén az EU egyik legnagyobb vizes élőhely rehabilitációs programját jelentheti. (?)
A.2) A síkvidéki vízelvezetés (belvízmentesítés), a gazdasági jellegű vízkárok megelőzése, illetve csökkentése érdekében végzett műszaki beavatkozások, illetve tevékenységek kedvezőtlen hatásai a vizes élőhelyekre
A belvizek által okozott gazdasági károk jelentős vízgazdálkodási problémának tekintendők, a károk megelőzése és csökkentése fontos feladat. A szükséges intézkedéseket azonban nem a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben kell megtervezni. (?)
…
A.3) A természeti tényezők és emberi tevékenységek által okozott vízszintsüllyedés kedvezőtlen hatásai a felszín alatti vizekkel való kapcsolatra épülő vizes élőhelyek ökológiai állapotára a Homokhátságon
A vízszintsüllyedés által a Homokhátságon okozott mezőgazdasági károk jelentős vízgazdálkodási problémának tekintendők, a károk csökkentése fontos vízgazdálkodási feladat, ugyanakkor a probléma megoldásához szükséges intézkedéseket nem a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben kell megtervezni. (?) Így ez a probléma is a harmadik csoportba tartozik. (?)
…
A.5.) A vizek állapotának kedvezőtlen változásai a Duna-vízgyűjtőn osztozó országokban végzett műszaki beavatkozások, illetve tevékenységek és a nem megfelelő nemzetközi vízgazdálkodás miatt (?)
A Szigetközben a Duna vízhozamának, hordalékszállításának, illetve a kisvízszintek csökkenését, a Szap alatti Duna-szakaszon és a Dráván a hordalékszállítás, illetve a kisvízszintek csökkenését és ezek következtében az ökológiai állapot jelentős romlását okozzák elsősorban külföldön végzett tevékenységek. (?) A károk megszüntetését illetve csökkentését biztosító intézkedéseket a nemzetközi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés keretében kell megtervezni, kihasználva a VKI erre vonatkozó előírásainak lehetőségét.
…
B) Azok a jelentős vízgazdálkodási problémák, amelyek megoldására szolgáló, a vizek állapotát védő, illetve javító intézkedéseket különböző jogszabályok előírásai szerint, más tervekben kellett megtervezni, és amelyeket a jogszabályokban előírt határidőre végre kell hajtani:
…
Vannak a vizek jó állapotba hozásához hozzájáruló olyan intézkedések (pld. szennyvíztisztítás, mezőgazdaságból származó nitrát-szennyezés csökkentése stb.), amelyek megtervezését és megvalósításának sok esetben korábbi határidejét más jogszabály írja elő. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben ezeket az intézkedéseket így nem kell megtervezni, csak ellenőrizni kell…
…
B.1) A felszíni és felszín alatti vizek szennyeződése a települések vízi-közmű ellátásának hiányosságai miatt
A vizek szennyeződése a vízi-közmű ellátás hiányosságai miatt jelentős vízgazdálkodási probléma. A települések szennyvizeinek összegyűjtése és ártalommentes elhelyezése, az egészséges ivóvíz biztosítása és a „vízbázis-védelem” nagyon fontos vízgazdálkodási feladatok, azonban ezek megoldását és a megoldás határidőit különböző jogszabályok írják elő és a megoldáshoz szükséges intézkedési programokat nem a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben kell megtervezni.
B.2) A felszíni és felszín alatti vizek szennyeződése a nem megfelelő mezőgazdasági technológia miatt
Az ország egyes területein a vizek állapotát veszélyeztetik a mezőgazdasági eredetű szennyeződések. Ezek csökkentését és megszüntetését külön jogszabály írja elő és a megoldáshoz szükséges intézkedési programokat nem a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben kell megtervezni
C) Azok a jelentős vízgazdálkodási problémák, amelyek megoldásának szintje és határidői a tagállamoktól függenek és megoldásukat nem a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben kell megtervezni:
Az előbbi indokok alapján általában ebbe a csoportba tartozik:
• az árvízi biztonság garantálása,
• a síkvidéki vízkárok megelőzése, illetve csökkentése,
• a települések felszíni vízelvezető rendszereinek fejlesztése,
• a talajvízszint süllyedés által okozott mezőgazdasági károk csökkentése a Homokhátságon
Az előbbi feladatok megoldása sok esetben nem, vagy csak nehezen választható szét az első két csoportba tartozó feladatoktól. Ezért különösen nagy súlyt kell helyezni az integrált tervezésre. (?)
Az előbbiek alapján az OKT a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során javasolja a következő fontos szempontok figyelembe vételét:
1) A tagállamok kormányai felelősek azért, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben elfogadott intézkedések határidőre megvalósuljanak, beleértve a finanszírozást is. Mindezek alapján az OKT felhívja a Kormány figyelmét arra, hogy nagy felelősséget jelent a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítése és jóváhagyása.
2) Az emberi tevékenységek által a múltban, a jelenben és a VKI időhorizontján belül (2015, 2021, 2027) a jövőben okozott „jelentős vízgazdálkodási problémákat” is figyelembe kell venni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során. Ezért különös gondot kell fordítani a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésnek minden olyan fejlesztési politikával és tervvel való integrálására, amely a vizek állapotára jelentős kedvezőtlen hatással lehet. Az ilyen jellegű tervezett országos, illetve nemzetközi jelentőségű fejlesztéseket (például a dunai hajózási feltételek, az árvízi védőképesség javítása), illetve az általuk várhatóan okozott környezeti károk megelőzését, illetve csökkentését kiemelten jelentős vízgazdálkodási problémaként kellene kezelni.
…
4) Az illetékes szakállamtitkár bejelentése szerint 2008 végére elkészül az új magyar vízgazdálkodási politika, illetve stratégia tervezete. (?)
…
5) Az OKT elismerését fejezi ki azoknak, akik …Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy célszerű lenne átvenni azoknak a tagállamoknak a magyar viszonyok között hatékonyan alkalmazható tapasztalatait, amelyek sokkal nagyobb erőforrásokat tudnak felhasználni a tervezési feladatok megoldásához és így időben előttünk járnak. Vonatkozik ez a megjegyzés a jelentős vízgazdálkodási problémák azonosításának és az előttünk álló új, nagy feladatok – az intézkedési programok megtervezése és a stratégiai környezeti vizsgálatok megalapozása – módszertanára is.
Megjegyzések:
Így néz ki Magyarországon az integrált tervezés a gyakorlatban! (tételes felsorolás a mások – hazai és külföldiek - által tervezendő témákra vonatkozóan!)
Az alapfogalmak és kritériumok már az induláskor sem voltak tisztázottak! (jelentős vízgazdálkodási probléma fogalma, kritériumai?)
A műszaki beavatkozások csak „kedvezőtlen hatásúak” lehetnek Magyarországon? (lásd: Tiszalök – Kisköre / 2000. évi cián-szennyezés, Körös-völgy vízellátása?)
Az árvízvédelem miért csak a „C” kategóriába tartozik? (Tisza-mentén élők?)
A tiszai árvízi árapasztó tározók valóságos helyzetét ezek szerint az OKT nem ismeri! (30-40 évente egyszer lesz víz a tározókban! Ezt, hogy értékelik a vizes-élőhelyek szempontjából?)
Úgy tűnik, hogy csak az árvíz-, belvíz-, aszály-, vízelvezetés, víztározás-, hajózás-, vízenergia-hasznosítás, stb. témakörével nem akarnak közvetlenül foglalkozni! Akkor mire jó ez a terv? Ez az integrált tervezés a magyar gyakorlatban?
Hol van a 2008.év végére ígért új magyar vízgazdálkodási politika, illetve stratégia?
A nemzetközi tapasztalatok, és a tervezési módszertan átvételére mikor fog sor kerülni? (Amikor az OVGT, az SKV és az ezekre alapozott, de másokra vonatkozó intézkedési csomag már elkészült? Mit fognak ellenőrizni?)
Budapest, 2009. október 7.
Péteri László
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
