Európai Duna Stratégia - mellékletekkel
Kerényi A. Ödön
Mellékletek:
Indítvány az Alk. Bírósághoz 4
Panasz az AB végzés ellen
Képviselői indítvány az Alk. Bírósághoz
Tisztelt Telegdy! Úr!
Eleget teszek a kérésének.
ad 1. Az eredeti AB indítványom mellékelve.
ad 2. Az AB válasz helyett a az elutasítása írt Panaszt küldöm és a Képviselőre átírt indítványt. Ezt először Kapolyi László, majd Herényi Károly vállalta beadni. De mindegyik indokolás nélkül meggondolta magát. Keressenek egy igazi képviselőt! Félő, hogy a helyzet hasonló a szodomaihoz.
Véleményem a kérdésekre:
Nem a strassburgi EU Bíróság illetékes az ügyben, hanem a hágai ENSZ Bíróság, akinek ítéletét nem hajtják végre, de egyik fél sem tesz panaszt emiatt, bár az ítéletet ezt lehetővé teszi. A magyar fél politikai okból nem lép, a szlovák félnek pedig nem érdeke, mivel évi 40 millió Euro értékű, 1 milliárd kWh megújul vízenergia marad nála a Bősi Vízerőmű termeléséből.
A Duna stratégiát az MSZP kormány a hágai ítélet félremagyarázása miatt nem képes kidolgozni. Ugyanis a dunai államok nem értenek vele egyet. A vízlépcsők megépítése lenne a Duna komplex hasznosításának az egyetlen reális megoldása, ami a hajózást tudja biztosítani. Az energia termelés ennek csak ésszerű mellékterméke lenne.
A vízlépcsők „környezeti katasztrófát” okozó rémlátását a hágai Bíróság maga cáfolta meg.
A Duna Bizottsággal kötött Egyezmény keretében megépítendő vízlépcsőkről az Elektrotechnikában megjelent cikkem ad tájékoztatást,. Azóta a bolgár-román fél meggyezett két kijelölt vízerőmű megépítéséről, amiket EU segítséggel építenek meg.
Tájékoztatásul csatolok egy levélváltást is, ami a magyar sajtó hozzáállását jellemzi
Magyarországot a vízerőmű ellenessége a világ szakértői előtt nevetségesé teszi
Úgy tűnik, hogy Jelenleg a választások miatt az érintett felek a kivárás stratégát alkalmazzák.
A Reális Zöldek Klub elnöke Juhos László. Honlapjuk: www.realzoldek.hu
Üdvözlettel
Kerényi A. Ödön
From: Telegdy István [mailto:secretariat@logcluster.com]
Sent: Saturday, November 07, 2009 1:31 PM
To: Kerényi Ödön
Subject: Fw: Európai Duna Stratégia
Tisztelt Kerényi Úr !
Elnézését kérem, hogy bevontam hivatkozás formájában a minisztériumokkal folytatott, lassan bizonyos eredményeket felmutató tárgyalásainkba. Eddigi útmutatása nagyon hasznos volt, mégis lennének további kérdéseim és kéréseim.
1. Alkotmánybírósági beadványának elektronikus átküldése
2. Az alkotmánybíróság válaszának elektronikus átküldése
Véleményére nagyon kiváncsi lennék, hogy
1 - a strassburgi Európai Bíróság hogy itélné meg az Ön beadványát, illetve az arra adott választ ?
2- a Magyarországra kirótt feladat ( egy Európai Duna Stratégia kidolgozása a dunamenti országok bevonásával ) Ön szerint adhat impetust a vizlépcsők kérdésében ?
3. Ha a kormányzat nem vonja vissza a 2004-es kormányhatározatot, EU vonatkozásban ezzel nem diszkvalifikálja magát mint a projekt összeállítására és levezérlésére képtelen ( mert elfogult) személy ?.
Az MLK jelenleg arra koncentrál, hogy az elfogadhatatlan szemléletmódú mellékelt Duna Stratégia tervezet lényeges változáson menjen keresztül, és a nem reális zöldek domináló befolyása alól felszabaduljon. A célrendszer vertikumainak tartalmával is behatóan foglalkozunk. Nagyon segítene, ha egy konkrét kontakt személyt megnevezne a reális zöldek közül, akivel együttműködhetnénk.
Ezen túlmenően, a fent jelzett logika alapján javasolni fogjuk a 1139/2004 -es kormányhatározat visszavonását, és a mesterségesen limitált VITUKI tanulmány kiegészítését vagy megismétlését.
Válaszának reményében kivánunk Önnek jó egészséget,
Szívélyes üdvözlettel,
Telegdy István
Az MLK főtitkára
----- Original Message -----
From: Telegdy István
To: kerenyia1@t-online.hu
Cc: Fülöp Zsolt ; Horváth Miklós ; Fónagy Dr János ; Chikán Attila ; Dr Szaló Péter ; Dr Czukor György
Sent: Thursday, November 05, 2009 10:58 AM
Subject: Re: Európai Duna Stratégia
Tisztelt Kerényi Úr !
Köszönöm, hogy felhívta figyelmünket a mai napig érvényben lévő kormányhatározatra, amelynek létezése aligha ismert az Európai Bizottságban. Kétségbe vonható, hogy Magyarországot kérték volna fel egy Európai Duna Stratégia kidolgozására, ha tudomásuk lett volna a határozat limitáló hatásáról a magyar közigazgatás képességére egy eúrópai stratégia kidolgozására.
Az Európai Duna Stratégia kidolgozásával foglalkozó minisztériumok első stratégiai tervezete sajnálatos módon veszélyezteti Magyarország hitelességét a nemzetgazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt legfontosabb kitörési lehetőségek figyelmen kívül hagyásával.
Ennek a szemléletmódnak bizonyítéka a - jelenlegi - stratégia tervezet zárómondatának javaslata, ami szerint környezetvédelmi vagy társadalmi konfliktusokhoz vezető projektek ne kerüljenek be a stratégiába.
A Magyar Logisztikai Klaszter a Logisztikai Egyeztető Fórumon belül szűkkörű magasszintű egyeztetést propagál a felelős minisztériumokkal annak érdekében, hogy a Magyarországra rótt európai feladat megoldása sikerrel járjon.
A legfontosabb alapgondolat amely a Magyar Logisztikai Klasztert irányítja, a Duna nemzetgazdasági jelentőségének hangsúlyozása különös tekintettel a mezőgazdasági termékek közép- és hosszútávú felértékelődése a klimaváltozás következtében. Megfelelő kommunikáció eredményeként az ehhez kapcsolódó öntözési szükséglet, csatornázás és vízlépcsőépítés szükségessége általánosan felismerhető, józan és népszerű gondolatként fog a választópolgárok körében tudatosulni. Az osztrák példa mutatja, hogy a környezetvédelmi szervezetek nem egységes célokat követnek, és a megfelelő "confict management" technikák felhasználásával konstruktiv együttműködésre vehetők.
Tisztelettel,
Telegdy István
Az MLK főtitkára
----- Original Message -----
From: kerenyia1@t-online.hu
To: 'Telegdy István'
Cc: Szeredi István ; 'Bányai István' ; Juhos László ben tudatosulni
Sent: Wednesday, November 04, 2009 2:12 PM
Subject: RE: Európai Duna Stratégia- az MLK meghívója
Tisztelt Telegdy Úr!
Köszönöm a tájékoztatást cluster tevékenységéről.
A kulcskérdés az alkotmánysértő 1139/2004(XII.31) Kormányhatározat visszavonása. A BNV időszerű helyzetképet mellélelt összefoglalóm tartalmazza, Felajánlom, hogy használja fel a Duna komplex hasznosítása témakörben, amire a vízlépcsők cikk is utal.
További sikereket kívánva, üdvözli
Kerény A. Ödön
From: Telegdy István [mailto:secretariat@logcluster.com]
Sent: Monday, November 02, 2009 11:44 AM
To: Fónagy Dr János; Chikan Attila; Chikán Attila
Cc: Gabrijelcic Marco; Cseh Otto; Kautz István; Litvai János; Kemenesi Zoltán; Kovács Imre; Manfred Seitz; Lendvai Sándor Miklós; Rózsa Pál; Szalma Botond; Waberer György; Doór Zoltán; Fülöp Zsolt
Subject: Fw: Europai Duna Stratégia- az MLK meghívója
Kedves Attila, Kedves János !
Elégtétellell vettük tudomásul, hogy az általatok és az MLK által egyaránt fontosnak tartott Duna stratégia kérdése az EU Minisztertanácsának és Baroso elnök felhívása nyomán Mgyarország EU elnökségének első feladataként jelenik meg.
Az MLK az első stratégia tervezetben kiegyensúlyozatlanságot észlel a környezetvédelem, a szociális és gazdasági tényezők öszzehangolásában.
Nagyon reméljük, hogy egy informális, szűkkörű -off the record -kerekasztal keretén belül erről őszinte nyiltsággal beszélhetünk és részvételetekkel és hozzászólásaitokkal a már ez évben nemzetközi egyesztetésre kerülő stratégiai terv formálását a várható kormányváltás szemszögéből elősegítitek.
Szívélyes üdvözlettel,
Horváth Miklós
Az MLK elnöke
From: Telegdy István
To: Prof Dr Cser László
Sent: Monday, November 02, 2009 10:59 AM
Subject: Europai Duna Stratégia
Tisztelt Professzor Úr, Kedves László !
Mint a mellékelt meghívóból látod, sajnos egy hétfői napra kellett tennünk közgyűlésünket, ezért aggályaim vannak, hogy részt tudsz e venni rajta. A módosított programunkat mégis mellékelem, ha ne talán mégis felszabadulsz és részvételed lehetővé válik.
Az Európai Bizottság által Magyarországnak kiadott feladat -egy, a dunamenti országokat összefogó regiónális Duna stratégia kidolgozása és 2011-es elnökségünk alatti eelfogadtatása - az NFGM által megkezdődött, és az első tervezetben felismerhető az általad vezetett munkacsoport néhány ajánlása.
Szivélyes üdvözlettel,
Telegdy István
Az MLK főtitkára
------------------------------------------------
Mellékletek:
Indítvány az Alk. Bírósághoz 4
Panasz az AB végzés ellen
Képviselői indítvány az Alk. Bírósághoz
-----------------------------------------------
2005. május 27-én szervezetünk, az MTI –OS útján az alábbi közleményt tette közzé:
A királycsinálók figyelmébe
A Duna-kör eddigi tevékenységével sok száz százmilliárd forint kimutatható kárt okozott a hazának. Nemzeti öngyilkossággal lenne egyenértékű, ha a Magyar Országgyűlés, egy a Duna-kör által feldobott figurát választana meg a Magyar Köztársaság elnökének. Juhos László, a Reális Zöldek Klub elnöke
Az események szervezetünket messzemenően nem csak a Duna ügyében, hanem mindenben igazolja.
Magam is az MDF-t érzem legérzéknyebbnek az ügyünk támogatására.
Az Antal kormány felismerte a Duna hajózhatóságának fontosságát. Az Antall kormány programjában a Duna hajózhatóságáról a következő áll: „A Duna-menti népek közötti szoros együttműködés szükségét a magyar politika nagyjai a történelem során ismételten felvetették. Magyarország földrajzi fekvése miatt is központi szerepet játszhat a Duna-térség országai, népei közötti együttműködés – eddigiekben részben szándékosan figyelmen kívül hagyott, részben az európai kettéosztottság miatt korábban meg nem valósított – előmozdításban. Budapest, jelenleg is székhelye a Duna Bizottságnak, mely 1992. áprilisában tartotta legutóbbi 50. ülésszakát. Ennek napirendjén a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának a Duna –menti együttműködésre való kihatásai, az utódköztársaságok tagsági helyzete, valamint a tagságot eddig nem kapott Németország bekapcsolódása szerepelt. A Duna – mint fontos európai összekötő kapocs jelentősége – tovább növekszik a Duna –Majna –Rajna csatorna 1992. szeptemberre várható megnyitása révén. Magyarország alapvető érdeke, hogy aktív és kezdeményező szerepet játsszék a dunai együttműködés további szervezésében és fejlesztésében.”
Az Antall kormány a programjához nem kapott politikai támogatást, a kormánypártok és az ellenzék egyaránt a Duna – Kör javaslatát támogatta. A Duna -Kör 1992-ben a Duna – Majna Rajna csatornának nem tulajdonított fontosságot. A Duna –Kör álláspontja 1992-ben a következő: „Leplezze le a hajózási szempontokra hivatkozó félrevezető propagandát. A Duna-Majna-csatorna üzembehelyezése nem ró Magyarországra új kötelezettségeket, az egészében csak a jövő évszázad elejére kiépülő víziút teljes hosszában ugyanis korántsem érvényesülnek azok a hajózási paraméterek, amelyeket most a Duna elterelésének hívei számon kérnek rajtuk. Egyébként a vízi úton történő áruszállítás adatai sem a forgalom nagyságát, sem nyereségét tekintve nem támasztják alá, hogy hajózási szempontból bárkinek számottevő érdeke fűződne a bősi létesítményhez. „
A politikusok, annak ellenére a Duna – Kör álláspontját támogatják, hogy az ENSZ – EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992. november 12-én ülésén az úszóegység-méreteket és hajóút kategóriákat a Duna magyarországi szakaszára is meghatározta. Sőt az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992 nov. 12-i ülésén meghatározott paramétereket az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája 1996-ban (Conférence Européen des Ministers du Transport – CEMT) jóváhagyta. (A Duna magyarországi szakaszára az elvárás, a VI.b kategóriájú, MVSZ90 (a 90 %-os valószínűségű, az Ipoly torkolatáig 930, onnan Budapestig 960, majd a déli országhatárig 1040 m3/mp vízhozamhoz tartozó munkavízszint) esetén legalább 25 dm merülés (szemcsés mederben 27 dm, sziklás mederben 28 dm vízmélység mellett) kétirányú, 24 órás forgalmat lehetővé tevő 120 m széles hajóúttá kiépítése.)
A Horn személyes képviseletében Lotz Károly miniszter a páneurópai közlekedési miniszterek által Helsinkiben megtartott találkozóján megerősítette, hogy a fenti ajánlásokat Magyarország teljesíti. A kormány kiadta a 2059/1996. (III.13.) Korm. határozatot. A határozat elrendelte a Szap- Budapest közötti Duna szakasz folyamszabályozási és a hajózási viszonyok javítását és egy sor más intézkedést is, elrendelt a Dunán meglévő hajózási akadályok megszüntetése érdekében. A Horn kormány ígéretéből, nem valósult meg semmi, a kisebbik koalíciós párt az SZDSZ megakadályozta a kormányzati akarat végrehajtását. Horn miniszterelnök utcai támadások kereszttüzébe került. 1998. február 28-án a Kossuth téren SZDSZ képviselők Duna –Körösök együtt üvöltötték, hogy „Vesszen Horn!”
Magyarországon a dunai hajózás rendjének tárgyában 1949. április 29-én került kihirdetésre az 1949. évi XIII. törvény. A törvény lényegében a Duna Bizottság újjáalakulását a Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18- a napján elfogadott nemzetközi Egyezmény becikkelyezését hirdette ki. Magyarország államformája ekkor köztársaság. A Duna Bizottság alapítói: Szovjetunió, Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák Köztársaság, Magyar Köztársaság,, Román Népköztársaság, Ukrán Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Népköztársaság. Sem nyugat, sem kelet Németország nincs az alapítók között. Németország 1998-ben kérte a felvételét a Duna Bizottságba. 2000-ben, tehát az Orbán kormány idején fogadta el az Országgyűlés kormány 2000. évi CXIV. törvényt. A törvényhozó elismeri, a német kérésre, hogy Németország 1948-tól tagja a Duna Bizottságnak és elismeri a Duna magyar- szlovák közös szakasza hajózhatóságának kérdésköre nem a két szomszédos állam magánügye, hanem Európai ügy. A törvény elfogadása ellenére az Orbán kormány a Duna –Kör álláspontja szerint jár el. Vargha Jánost a Duna- Kör első emberét kormányzati pozícióba emeli, majd néhány százmillió forintot elköltött a Duna hajózhatóságát megoldó tervek elkészítésre. A szlovákoknak átadott tervek semmit sem oldanak meg, azokkal a Duna Bizottság ajánlásai a Duna hajózhatóságára vonatkozólag nem teljesíthetők.
Reális Zöldek Klub 1992-ben, és azóta folyamatosan tudomására hozza a kormányoknak, a politikusoknak, hogy a Bizottság elvárásait hagyományos folyamszabályozási módszerekkel (sarkantyúk, párhuzamművek) nem lehet megvalósítani, a hajózással szemben támasztott követelményeket csak duzzasztással lehet kielégíteni.
Medgyessy, 2002-ben már miniszterelnök jelöltként kinyilatkoztatta, hogy duzzasztást a Dunán nem támogat, és hatalomra kerülését követően ígéretét be is tartotta. Medgyessy ígérete mögé SZDSZ politikusok sorakoznak fel.
2004-ben Fodor Gábor, Gusztos Péter, és Béki Gabriella képviselők az javasolják, hogy a Duna Budapest feletti szakaszán a hajózást mederduzzasztás nélkül szabad csak biztosítani. A WWF Alapítvány sem tétlen. 2005-ben, tehát már a Gyurcsány kormány idején WWF Alapítvány véleménye szerint a hajók méretéből kell lefaragni, hogy elférjenek a Dunában.
Európa folyóin a hajózáshoz szükséges vízszintet évszázadok óta keresztgátakkal és a melléjük épített hajózsilipekkel biztosítják. A kotrás, a sarkantyúzás, mederstabilizáció, mint kiegészítő megoldás kerül alkalmazásra. A keresztgátak további előnye, hogy azokba amióta Jedlik Ányos megalkotta a dinamót, olyan villanytelepeket tehetünk, amelyek ingyen üzemanyaggal szolgáltatnak villamos energiát. Ha a vízi szállítás európai léptékkel rendelkezésre állna úgy a magyar gabona intervencióra kiszállítható lenne az országból.
A Duna-kör és a WWF által befolyásolt magyar politikum 15 éve nem tudott a Duna hajózhatóságát biztosító, a vízlépcsőkkel azonos paraméterekkel rendelkező alternatív megoldást kidolgozni. Az ismert holland javaslat, ahol a vízlépcsők vizsgálata nem szerepelhetett, a nagymarosi keresztgát helyett hosszában betonozná le a Duna medrét.
2006-ban Persányi a magyar gazda első számú közellenségének a vállát veregeti. Persányi, Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatójának ténykedését Lovagkereszt kitüntetéssel honorálja. Annak az alapítványnak, az igazgatójának, amely jelentősen hozzájárul a hazai gabona intervenciós értékesítésének elnehezítéséhez, annak a személynek, amely segítő kezet nyújt a pécsi Pannon Powernek, hogy a magyar erdőket tüzelje el az erőmű a szenes kazánjaiban. Annak az alapítványnak a vezetőjének, amely megakadályozta a Várhelyi terv előkészítési szakaszában a Tisza vízének a visszatartását.
Szégyen és gyalázat, hogy hajók futnak zátonyra a Dunán, Persányi Magyarország boldogulásával szemben ténykedő alapítvány képviselőjének a vállát veregeti.
Széchenyi István gróf a maga idejében így vall a Dunáról„És hát a Dunáról mit mondjak, azon természeti nagy csatornáról, mely Magyarország számára látszik alkotva lenni, ha regulázva volna. Bátran mondhatni, egy keresztény nemzetnek a vize sincs oly szomorú állapotban, mint a jó szőke Duna. Magyarország felemelésére tegyetek meg mindent. Hogy Budapest, egy vak zsák ne legyen. Ennek elérése végett a Duna vizét hajózásnak és kereskedelemnek kinyitni kell. A Dunából kell megcsinálni Európa fő vízi útvonalát. Merjetek nagyok lenni.” javaslatot teszi.
Nemzeti imádságunkban a Himnuszban, annak második szakaszában a költő Kölcsey a Dunától az ország felvirágozását várja, csupán a politikusain nem:
Őseinket felhozád
kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.
A szlovákokat az egész ügy nem érdekli, nekik jól jönn a bősi termelés. Üdv. Juhos László
--- Original Message -----
From: Kerenyi A. Ödön
To: Juhos László
Cc: Pálos László ; Egyed Ferenc
Sent: Monday, February 05, 2007 11:18 AM
Subject: Fw: Levél a köztársasági elnök úrhoz
Kedves Laci!
A BNV ügyben az a megdöbbentő, hogy az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz egyaránt ellenséges. Az MDF ingadozik, de Katona Kálmán hatására szimpátiát mutat.megkeresésemre.
A legfelháborítóbb a Népszabadság rovarvezetőjének a magatartása, amit az alábbi, továbbított levélváltásom bizonyít.. A főszerkesztőnek írt panaszom is válasz nélkül maradt.
Közben folyik a meddő jogászkodás a Kormánybizottságok között. A KVvM honlapján olvasható a 06.12.19.-i jegyzőkönyv. A magyar javaslat is mellékelve van, de a szlovák előterjesztés nem. Csak annyi, hogy a magyar fél február végéig ad választ. Jó lenne megtudni a szlovák féltől, hogy engedtek -e az eddigi álláspontúkból. A hajózást szőrmentén érinti csak a jegyzőkönyv, de a Duna Bizottság általam használt érvelését nem értem, hogy a szlovákok miért nem használják fel ezt erőteljesebben. Talán én tévedek? Ezért várom egyre türelmetlenebbül az AB válaszát.
Olvastam az üzenetrögzítőn kérdésedet. Ha a "C" tarifára gondolsz a VDSZSZ álláspontja jogos, miszerint az áremelési % ne legyen nagyobb, mint a háztartás díjszabásé. A szerzett jog teljes megszüntetése pedig megkülönbeztetetten jogsértő, mivel a kedvezménye tarifa az iparág dolgozói jövedelmek évszázadosan elismert része volt életveszélyes munkájukért, hasonlóan egyéb iparágak, a közlekedés és a kereskedelem , vagy a fegyveres erők szerveiben is adott, különböző kedvezményekhez.
Más dolog, hogy sok iparági dolgozó is visszaélt a kedvezményes tarifával és főleg fűtésre használta az önköltségnél is olcsóbb villamosenergiát. Ezért került korlátozásra a C tarifával vételezhető éves mennyiség (20 MWh). De végső esetben tárgyalási engedmény lehetne a m már csak 20 000 aktív dolgozónál a C tarifa jövedelem szinthez kötése. A közel 40 000 iparági nyugdíjasnál viszont ragaszkodni kellene kedvezmény megtartásához. Részleteket a Liga képviselője Egyed Feri tud mondani.
Felhívtam Gál Rezső főtitkár figyelmét arra is, hogy nem a Háztartási Díjszabás nappali 36 Ft/kWh értékéhez kell hasonlítani a C tarifát, hanem annak a vezérelt ( volt éjjeli) olcsóbb tételének beszámításával adódó átlag értékéhez, ami tavaly 23,8 Ft/kWh volt.
A tarifa vitába nem célszerű a BNV ügyet is bevonni.
Ilka Fréditől a Gabcsikovó Vízerőmű múlt évig i terjedő, időszakra m műszaki-gazdasági eredményeit kívánom bekérni. ami a 12 év tapasztalatáról megjelent cikket egészítené ki.
Hedvig asszony hívott és tájékoztatott: Emil Bátyánk kórházban van, nagyon leromlott fizikai állapotban, de elkérte a telefont és közölte, hogy érdekes vízgazdálkodási cikket küldött a Mérnök Újságnak és nézzek utána, hogy mikor jelenik meg!. Kérdésemre Dubniczky felelős szerkesztő közölte, hogy még nem kapta meg de támogatja..
Mi van Paulusz druszám IV. DVD-jével!?
Hirtelen ennyi "reális zöldség" jutott eszembe.
Üdvözöl
Ödön Bá!
From: Révész Sándor
To: kerenyia1@axelero.hu
Sent: Tuesday, July 04, 2006 5:09 PM
Subject: Vá: Levél a köztársasági elnök úrhoz
Tisztelt Mérnök Úr!
A vízlépcsővel kapcsolatban minden lehetséges vélemény sokszor megjelent már a lapban. Azt tapasztalom, hogy a vita minden forulójában ugyanazokat a köröket futjuk be, és ennek nincs sok értelme. Rengeteg vita folyik párhuzamosan a lapban, nem látom értelmét annak, hogy ezt is újrakezdjük.
Tisztelettel!
Révész Sándor
-----Eredeti üzenet-----
Feladó: Kerenyi A. Ödön [SMTP:kerenyia1@axelero.hu]
Küldve: 2006. június 30. 11:09
Címzett: Révész Sándor
Tárgy: Levél a köztársasági elnök úrhoz
Tisztelt Rovatvezető Úr!
Emlékeztetem mellékelt 2001.03.01. keltű levelemre, amelyben a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének helyes értelmezéséről szóló cikk közlését kértem. Ön elutasította kérésemet, amit politikai meggyőződésével magyaráztam.
Azóta sok víz folyt le a Dunán, talán Ön is rádöbbent arra, hogy a témát nem választási érdekből, hanem szakmai, gazdasági alapon indokolt mérlegelni.
Azóta is harcolok az MSZP és a Kormány téves szemléletének megváltoztatásáért és ismételem meg javaslatomat a lehetséges diplomatikus megoldásra.
Sajnos eddig eredménytelenül. Közben 12 éve a szlovák fél élvezi a Bősi Vízlépcső minden hasznát , köztük az évi 1 milliárd kWh magyar villamosenergia hányadot, amelynek értéke kb. 40 millió Euro!
Abban bíztam, hogy a sikeres választások után kiküszöbölődik a politikai aggály és megváltozik a Bős-Nagymarosi Vízlépcsők ügyében tárgyaló magyar Kormánybizottságnak adott tárgyalási utasítás. E zel szemben újabb elutasítást kaptam Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr titkárságától.
Időközben fontos esemény történt, amik szorosan összefügg a témával.
Mosonyi Emil akadémikus, régi barátom engem kért meg Széchenyi Díjának átvételére, mivel betegsége miatt nem tudott Németországból eljönni az ünnepélyes díj-átadásra. Ebből az alkalomból levelet írtam. Sólyom László köztársasági elnök úrnak, amiben összefoglaltam a Bős Nagymarosi vízlépcső beruházás mai helyzetét.. Tisztáztam Mosonyi akadémikus szerepét a projekt készítésében és kértem arra, hogy vizsgálja felül eddigi politikai álláspontját a BNV ügyben. Az ünnepség utáni fogadáson ígéretet arra, hogy tárgyilagos választ ad levelemre.Mind a levelet, mind Mosonyi akadémikus védő iratát mellékelem. A "Hága után" című tanulmány lényegét a 2001-ben Önnek írt levelem tartalmazza., ezért ezt most nem mellékelem.
A Köztársasági elnök úrnak írt levelem igen tömör összefoglalást ad a Bős-Nagymarosi Vízlépcsők helyzetéről, javaslatot ad a megoldásra. Emellett bemutatja a vízerő-hasznosítás jelenlegi, téves, magyar, társadalmi megítélését, amelynek megváltoztatása közös nemzetgazdasági érdekünk lenne.
Tájékoztatom, hogy a napokban Indítványt tettem az Alkotmány Bíróságnak, hogy vizsgálja felül a Kormány téves értelmezésen alapuló utasítását , amit a szlovák féllel tárgyaló bizottságnak adott.
A fentiek alapján arra kérem t. rovatvezető urat, hogy a köztársasági elnök úrnak írt levelemet , mint közérdekű közleményt , szíveskedjék a Népszabadságban olvasói levélként közölni. Bízom abban, hogy talán Önt is sikerül megingatnom eddigi álláspontjában.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állami-díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök
a Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettese
U.i.
Csak megjegyzem, hogy tavaly, 20 éves nyugdíjas szakértői tevékenységem elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitűntetésben részesültem.
A legnagyobb kitűntetés azonban, életem lezárásaként, a BNV ügyben történő magyar-szlovák megállapodás lenne. > > >
Mellékletek:
Indítvány az Alk. Bírósághoz 4
Panasz az AB végzés ellen
Képviselői indítvány az Alk. Bírósághoz
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva. Közreadva: 2009-11-07 (474 olvasás) [ Vissza ] |
