Kerényi A. Ödön
Hága után - kiegészítve 5
Hága után
Kerényi A. Ödön
Miért csatlakoztam
Dr. Mosonyi Emil akadémikus és
Dr. Mistéth Endre ny. miniszter
felhívásához
1997 november 5.-én
(a hágai döntés előtt)
1. Kiegészítés
Budapest, 2001. Március 15.
A hágai Nemzetközi Bíróság döntése után
2. Kiegészítés
A sikertelen magyar-szlovák tárgyalások miatt
Alkotmánybírósági Indítványom (2006.07.12.)
3.Kiegészítés
dr. Sólyom László köztársasági elnöknek írt 2. levelem (2007.01.18.)
dr. . Kovács Árpád ÁSZ elnök válaszlevele az AB döntést sürgető kérésemre.
4. Kiegészítés
Az ÁB elutasító Végzése (2008.03.31.)
Panasz az AB elutasítás miatt
Levél dr. Szili Katalinhoz, az országgyűlés elnökéhez (2008.06.25)
dr. Szili Katalin válasza (2008.08.21.)
Levél dr. Kapolyi László országgyűlési képviselőhöz (2008-08.30)
5. kiegészítés
Kapolyi után Herényi Károly sem vállalja új AB indítvány beadását.
A Duna Bizottság kijelölt vízlépcsői közül a magyar szakasz marad a hajózás legnagyobb akadálya, mivel az EU támogatásával megépülnek a bolgár-román duzzasztók is. Erre hívom fel a Bajnai Kormány figyelmét még a válságkezelő program kiegészítéseként.
Várjuk a döntést.
Kerényi A. Ödön
Állami-díjas, aranydiplomás gépészmérnök
MVM Rt. nyugdíjas vezérigazgató-helyettese
műszaki tanácsadó
1121 Budapest, Törökbálinti út 13/a.
Miért csatlakoztam Dr. Mosonyi Emil akadémikus és
Dr. Mistéth Endre ny. miniszter felhívásához
1997.november 5.-én?
Nevezettek ebben a Hágai Bíróság ítélete után „szakmai mederben javasolták a magyar-szlovák tárgyalások folytatását, kizárva a küldöttségből, a már akkor „százmilliárdokban mérhető kárt okozó, nem hozzáértő tanácsadókat.
A felhíváshoz elsőként csatlakoztam, az alábbi nyilatkozatban igen röviden, tézisszerűen foglaltam össze ennek legfőbb indokait:
.
„Tényszerű indoklásom:
1. A közcélú villamosenergia-ipar és a Magyar Villamos Energia Rendszer felelős műszaki vezetője voltam 31 éven át 1953-1984 között. 10 évig h.iparigazgató, 21 évig az MVMT műszaki vezérigazgatói beosztásában és 1973-ban kaptam állami díjat a VER fejlesztéséért, így bő tapasztalatom van a villamos energetika terén.
2. A villamosenergia-igény Magyarországon 1925-1978 között évi 8,2 %-kal növekedett, ami 9 évenkénti duplázódást jelentett: Kulcskérdés volt, hogy a villamos energia forrásokat a VER legkisebb költsége elvén létesítsük és üzemeltessük a legkisebb tarifális átlagár érdekében. A fogyasztók érdeke volt tehát az elsődleges szempont az erőművi beruházások sorolásánál.
3. A vízerőmű, mint megújuló energiaforrás ideális erőmű típus, de folyami típusnál - pro kW - drágább volt minden más hőerőműnél. A számítások szerint még a lignit és atomerőművekben is 60 % Ft/kW fajlagos költséggel lehetett megtermelni egy kWh azonos önköltségű villamos energiát. Ezért a villamosenergia-ipar mindaddig nem támogatta a dunai vízerőművek építését, amíg a vízügyi szervek a teljes beruházást a villamosenergia-ipar beruházási keretei rovására javasolták létesíteni.
Amikor az Országos Tervhivatal komplex beruházásként központi keret terhére vállalta a BNV létesítését és a vízgazdálkodást, az árvízvédelmet és a hajózást terhelte a 40 % többlet, a villamosenergia-iparág is mellé állt a projektnek. Ennek oka a tiszai vízlépcsőknél szerzett jó tapasztalatok voltak.
4. A tiszai vízlépcsők elsődleges célja a vízügy által finanszírozott mezőgazdasági öntözési program volt. A tiszai vízerőműveket a megvalósítás után ésszerű költségmegosztással a vízgazdálkodástól a villamosenergia-ipar vette át üzemeltetésre és a vízüggyel kitűnő együttműködés alakult ki az olcsó üzemű villamos energia termelés érdekében. Tiszalök, Kisköre ma is kifogástalanul működik, a többi kisebb vízerőmű mellett (Kesznyéten, keleti-, nyugati törpék, stb.) és itt elhallgattak a folyami vízerőművekkel szembeni kezdeti ellenséges hangok (l. pl. Tiszató).
5. Míg ma Magyarországon mindössze évi 150 GWh-t termelnek a vízerőművek a Bős-Nagymaros Vízlépcsőkben évi 3,6 - 4 milliárd kWh termelés volt előirányozható. Ennek fele lehetett volna Magyarországé (1,8 - 2 milliárd kWh), azaz a jelenlegi 34 TWh termelés kb. 5-6 %-a. Melyik energetikus nem örülne ilyen legtisztább, környezetkímélő energiaátalakításnak.
6. Az 1989 óta történteket - mivel közismert - nem ismétlem. A BNV-ből Nagymaros, Dunakiliti objektumok az ellenzési politika áldozatai lettek. A félrevezetett értelmiség és a sajtó most a Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete után kezdett rádöbbenni az igazságra. A mai tényhelyzetből kell kiindulni az ítélet irányelvei szerint.
7. Mi a tény?
Bős, folyami erőműként is képes megtermelni átlag évi 3 TWh villamos energiát.
Míg a BNV 4 TWh évi termeléséből 50 % járt volna, Nagymaros nélkül vízjogilag csak 33 % jár a közös Dunna-szakaszon Bősnél keletkező 21 m szintkülönbség után. (Ugyanis Csúnynál már 7 m keletkezik a szlovák részen, a határtól Bősig pedig még 14 m, ebből a fele a magyar rész, így adódik az 1/3 termelési jogosultság számunkra a vízerő-hasznosítás fizikája szerint.)
Az energetika tehát jogosan léphet fel a Bősi termelés 1/3-ának követelésével, ha a teljes vízhozam, az 50-200 m3/sec Öreg-Dunába eredetileg leengedni javasolt mennyiség kivételével átáramlik a műcsatornán, a Bősi Vízerőmű turbináin.
8. Mivel a tényleges vízhozam legfeljebb a fele lehet a magyar követelés, és ezt a szlovák fél át is engedné a Csúnyi gátnál, a magyar fél ez esetben egy kWh villamos energiát sem kapna. Az 1/3 rész kb. 1 TWh értéke évi 50 millió USD, 5 centtel számítva 200 Ft/$ kulccsal, azaz jelenleg 10 milliárd Ft, amit kártérítési alapként lehetne a tárgyaláson elérni, alku tárgyát képező időtartamra az 50 évre tervezett üzemidőből. Ma 2001-ben 3 centtel számolva 300 Ft/$ mai ára 15 Mrd Ft/év.
9. Nem az energetikusok dolga megállapítani, hány m3/sec vízmennyiség kell feltétlenül a Szigetköz kiszáradásának megakadályozásához.
A megismert kultúrmérnöki vizsgálatok alapján azonban a teljes vízhozam átengedése sem tudná a Szigetközt megmenteni, ha a vízszint emelését nem lehet más eszközökkel elérni. Ilyenek pl. a Dunakiliti Duzzasztómű üzem behelyezése (teljes vagy részleges), további fenékküszöbök beépítése, stb.
10. Az eredeti tervek, az azóta előirányzott kiegészítésekkel (fenékküszöbök) megoldották volna a környezeti aggályok elhárítását, a hajózás kérdését, ha a Nagymarosi Vízlépcső is megépül.
11. A hágai bírósági ítéletből kiolvasható, hogy mind a Szigetköz kiszáradása, mind az ivóvíz készlet feltételezett tönkretétele az a papírtigris, amit a társadalom ijesztgetésére néhány álszakértő politikai céllal kitalált és a parlamentet is téves döntésekre ösztönözte.
12. Téves az a nézet, hogy a Nagymarosi Vízlépcső létesítéséről a hágai ítélet alapján lemondhatunk, mivel a Bíróság csak a Bősi Vízerőmű csúcsrajáratása céljából nem tartotta szükségesnek a megépítést. A komplex célok megvalósításához azonban a Nagymarosi Vízlépcső nélkülözhetetlen, mint pl. az évi 1 milliárd kWh többlet, megújuló energiatermelés, az egész évben gázló nélküli, akadálytalan teherhajózás, a jelenlegi 5 hónap helyett, híd Nagymaros és Visegrád között, stb.
A Nagymarosi Vízlépcső Bős nélkül is egy nélkülözhetetlen eleme marad a teljes Dunaszakasz hasznosításának, így várhatóan megvalósítása is újjáéled a harmadik évezred elején.
A Bősi Vízerőmű csúcsra járatásáról a szlovák fél is lemondott és a beruházást be lehetett volna fejezi.
( E lemondás éppen az én javaslatomra történt, amit annak idején „Van kiút a nagymarosi gödörből” című tanulmányomban javasoltam és az országgyűlési képviselők is megkaptak, de az építkezés felfüggesztését a kormányfő mégis elrendelte.)
A fentiek alapján szükségesnek tartom, hogy a magyar Kormány a tárgyaló delegációba az érintett nemzetgazdasági ágazatok valódi szakértőit jelölje ki, a szlovák fél bizottságának megfelelő összetételben és jóhiszemű tárgyalásokon érvényesítse a magyar fél valódi érdekeit.
Ezen megfontolások alapján csatlakozom a felhíváshoz.”
1. Kiegészítés. A hágai Nemzetközi Bírság döntése után
Eddig az idézet. Mondanom sem kell, hogy a Nemcsók bizottság kompromisszum keresése után az új kormány a felhívással ellentétben a korábbi tanácsadókra hallgatva folytatta tárgyalásait.
A médiumokban azóta különböző közlések jelentek meg a Hágai Nemzetközi Bíróság (HNB) ítéletének végrehajtásáról tárgyaló magyar-szlovák kormánybizottságok javaslatainak értelmezéséről. A magyar nyilatkozatok sajnos sokszor egyoldalú kívánságot tükröznek, amit a szlovák fél rendszeren megcáfol. Sajnos a közvélemény nem kapott ez ideig elég tárgyilagos tájékoztatást a valódi magyar érdekeket is kielégítő megoldásról, mivel az egymást követő kormányok politikai okokból nem vállalják fel programjukban szereplő álláspontjuk megváltoztatását, illetve korábban törvényben is rögzített intézkedésük feloldásának parlamenti kezdeményezését. Talán nem közismert, hogy ma a beruházás leállítását, a dunakiliti duzzasztó üzembe helyezésének letiltását törvény írta elő, ami nyilván megkötötte a kormánybizottság mozgásterét.( Ez azonban az EU belépéskor hatálytalanítása került.)
Fent idézett indokolásom tézisszerű. Minden érdemi pontja kötetekre menő alapanyagokra támaszkodik és külön előadások témája lehetne. Ma ezek közül legidőszerűbb a 12. pont, mivel ez a magyar kormányküldöttség mai legfontosabb tárgyalási alapelvét teszi kérdésessé, ugyanis az ítélet téves értelmezéséből fakad. A Bíróság nem azt mondta ki, hogy a Nagymarosi Vízlépcsőt egyáltalán nem kell megépíteni, hanem csak azt, hogy a Nagymarosi Vízerőműre a Bősi Vízerőmű rendszeres csúcsrajáratás céljából nincs szükség, mivel erről mindkét fél lemondott A komplex célok eléréséhez azonban, amit az érvényesnek ítélt 1977. évi államközi szerződés rögzít a Nagymarosi Vízlépcső nélkülözhetetlen.
Nyilatkozatom minden pontja ma is változatlanul érvényes, de szükségesnek tartom az indokok alábbi néhány kiegészítését, folytatva a számozást:
13. A BNV beruházás befejezésének elmaradása miatt keletkező kár szakértői felmérések szerint, 1998-as árakon kerekítve közel 1.45 milliárd USD-ra becsülhető. Ennek összetevői a feleslegessé vált beruházások, a törlesztendő hitelek, az évi 1.2 milliárd kWh osztrák villamosenergia-export többlet önköltsége, a meg nem valósult erőművi kapacitások pótlásához szükséges beruházások, a meghiúsult berendezés szállítások kötbérei, az elmaradt termelés pótlásához szükséges többlet tüzelőanyag, stb. Vessük ezt össze azzal a tényszámmal, hogy a villamosenergia-ipar privatizációjából a magyar állam mindössze 1.25 milliárd USD-t kapott. és ezen stratégiai iparág zöme külföldi tulajdonba került.
14. Az MTA kijelölt albizottsága a Nagymarosi Vízlépcső beruházás befejezését, a vízerőmű megépítését és a Dunakiliti tározó üzembehelyezését a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésének végrehajtásához a legolcsóbb megoldásnak tartja. Sajnos javaslatát a Kormány egyelőre figyelmen kívül hagyja.
15. Lévai András Kossuth és Széchenyi díjas akadémikus, aki ellenzője lett a BNV projektnek az idézett 3. pontban említettek szellemében, legutóbbi könyvében a megvalósult beruházásokból kiindulva, ma már az eredeti terv befejezését tartaná reális megoldásnak.
16. A Duna medermélyülése vízlépcsők beépítése nélkül hosszú távon a nemzetközi gyakorlat szerint elkerülhetetlen. Szászhalombatta mellett a medret keresztező kőolaj távvezetéket egy hajó kényszerű horgonyvetése ma bármikor felszakíthatja, mivel a vízsodor lemosta felőle a sódert. A megoldás a világhírű magyar vízügyi szakértők szerint már a háború előtt kialakult, de csak a Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezmény alapján a 70-es években készítették el a nagymarosi mellett, az adonyi, a fajszi duzzasztógátak terveit. is. Ezek a duzzasztók –a medermélyülés kiküszöbölése céljából– elsősorban a hajózás érdekében szükségesek, de megvalósításuk gazdasági okokból, a jövő feladata marad. A gátakba erőművet is szándékoztak beépíteni, ami a gátépítés költségét csupán csak egy negyed résszel emelné, de a villamos energia ipar nem támogatta, ha azokat csupán erőművi beruházásként kezelték. A megújuló energiák hasznosítási igénye ezt a lehetőséget remélhetőleg nem fogja kihasználatlanul hagyni.
Mindezzel csak arra akartam a figyelmet felhívni, hogy a hágai döntésnek csupán pártpolitikai jellegű, rövidtávú kezelése -Mosonyi professzor híres mondása szerint- nem államférfiúi magatartás, mivel az államférfi az, aki hosszútávra tervez. A választási taktikából ma egyetlen párt sem meri e témát felvállalni. A szlovák fél pedig –birtokon belül lévén–- hasznosítja Bős teljes termelését, a dobrohorszti vízkivétellel megoldotta a Csallóközben a Duna bal-parti talajvíz szintjének emelését- E területet üdülő telepként hasznosítja, élvezi a pozsonyi hajókikötő növekedő forgalmát és türelmesen várja a magyar fél javaslatait, de már sejtetí megnövekedő kártérítési szándékait az eredeti terv meghiúsulása esetén.
Saját magam, életem vége felé, önzetlen, szakmai, magyar állampolgári véleményemet fejtem ki, mivel semmi más szempont nem vezet, mint hazánk és unokáim érdeke.
A Kormány államférfiúi bölcsességét Deák Ferenc tanácsának megfogadása bizonyítaná:
Uraim! Gomboljuk újra a mellényt!
Budapest, 2001. március 15. Kerényi A. Ödön
2. Kiegészítés.
17. A Hágai Nemzetköz Bíróság döntésének végrehajtásáról tárgyaló magyar-szlovák Kormánybizottságok eredménytelen vitái láttán az Alkotmánybírósághoz adtam be Indítványt 2006.július 12.-én az ügy rendezése érdekében.
Az ítéletre vár az ország. Előzetes egyetértést tanúsított az MTA elnöke, az ÁSZ elnöke és számos egyesületi és civil szervezet.
Az Alkotmánybíróság sajnos ezideig nem döntött!
Budapest, 2007.12,07.
3. Kiegészítés
18. Sólyom László köztársasági elnök úrnak írt 2. levelem az AB döntés megsürgetésére. Válaszában, közölte, hogy nem esik hatáskörébe az AB tevékenységébe beleavatkozni.
19. Az Állami Számvevőszék elnökét kértem levélben segítséget. Dr. Kovács Árpád is elhárította az AB döntés sürgetését..
4. Kiegészítés
20. Az AB elutasítja az Indítványt azzal az indokolással, hogy magán személy nem illetékes olyan Indítvány beadására, amely nemzetközi Egyezményt érint.. Felsorolja az erre jogosult szerveket, köztük az Állami Számvevőszék elnökét.
21 Panasszal élek az AB elnökénél az elutasítás miatt, mivel az Indítványt két évvel ezelőtt az AB főtitkárral egyeztetett formában és tartalommal adtam be és nem figyelmeztetett a Végzésben közölt indokolására, holott ismerte az Indítvány tartalmát. Pálffy Ilona főtitkár válaszában közölte, hogy az AB Végzés ellen nincs fellebbezés.
22. Levélben kérem dr. Kovács Árpád ÁSZ elnököt, hogy terjessze be újra az Indítványt, miután az ügyet támogatja. Válaszában ezt elhárítja, mivel csak olyan ügyben adhat be AB Indítványt, amit az ÁSZ maga vizsgált. Javasolja azonban, hogy keressek országgyűlési szervet, bizottságot, képviselőt, aki vállalja az ügyet.
23. Az AB Végzés alapján levelet írok dr. Szili Katalin országgyűlés elnökhöz, hogy kezdeményezze az országgyűlés valamelyik illetékes szervénél az indítvány újbóli beterjesztését.
24. Dr. Szili Katalin 2008.08.21 keltű válaszában közli, hogy személyében nem kezdeményezi az Indítvány beadását, de levelemet továbbítja a Környezetvédelmi Bizottságnak.
25. Az Indítvány beterjesztésére levélben kérem fel dr Kapolyi László o.gy. képviselőt, miután erre hajlandóságot mutat. Elkészítem az Indítvány átszerkesztett tervezetét. és mellékleteit..
26. Programvázlatot készítetek a Nagymarosi Vízlépcső újraépítésének időszerű teendőire, hogy az AB várhatóan kedvező döntéséig is hasznosan teljen az idő..
A vízlépcső tervezési feladatok kiírására Szántó Miklóst, a DUNABER ny. vezérigazgatóját kérem fel
Budapest, 2008. 08.31.
5.. Kiegészítés
26. Kapolyi képviselő úr ígérete ellenére nem adja be az AB. Indítványt. Herényi Károly MDF frakció vezető hasonlóan jár el.
Az MTA Környezetvédelmi Bizottság is foglalkozik a BNV üggyel, de nem tesz javaslatot a Kormány felé.
Tanulmányt készítek a Duna vízlépcsői és Magyarország címen, amely több szaklapban is megjelenik. A Nagymarosi Vízlépcső hiánya a főakadály a magyar Duna szakasz egész évi hajózhatóvá tételének és az EU VII: közlekedési út megvalósításának. A fajszi vízlépcső megépítése a Paksi Atomerőmű frissvízhűtését tenné lehetővé- Az EU támogatásával megépül két bolgár-román vízlépcső a Duna Bizottság program ja szerint. Erre hívom fel Bajnai Gordon miniszterelnök úr figyelmét. Egyidejűleg kértem a KHEM,, a KvVM, a KÜM támogatását. Az MVM Zrt.
vezérigazgatója Mártha Imre is szükségesnek tarja hágai Bíróság ítéletének végrehajtását és a szlovák féllel való megegyezést . Ennek legfőbb akadálya a 1139 (2004.XII:). kormányhatározat visszavonása, amely megtiltja újabb vízlépcsők építését a Dunán,, köztük elsősorban a nagymarosit. Ezzel egyidejűleg alkotmány sértést köve el, mivel határozata ellentétben áll a 2000-ben törvénybe iktatott Duna Bizottsággal kötött nemzetközi Egyezménnyel.
Várjuk a Kormány döntését, amely sikeres válságoldó programjának rendkívül fontos kiegészítése lehetne .és nem kellene a választások utáni új Kormányra hagyni ezen EU elvárást teljesítő lépést.
A BNV ügy rendezése nagyban növelné hazánk nemzetközi tekintélyét és megbékélést eredményezne Szlovákiával is.
Budapest 2010.01.06. Kerényi A. Ödön
Hága után - kiegészítve 5
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
