Reális Zöldek Klub | Content| 2010.02.16. BMGE-MHT - Duna hajózhatósága

Péteri László

Kedves Kollégák!

2010.02.16-án került sor a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Magyar Hidrológiai Társaság / MHT Budapesti Ifjúsági Csoportja szervezésében, első alkalommal, a fenti tárgyú előadásokra.

A témák fontossága, és időszerűsége miatt (pl. Európai Duna Stratégia / EDS, Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv / OVGT) - a szervezők által a vártnál - lényegesen nagyobb érdeklődés mutatkozott a rendezvény iránt.

A "Klimm Mihály" terem - pótszékekkel - zsúfolásig megtelt, az egyetemisták mellett, a vízügy több jeles, rangidős képviselője is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. (dr. Vágás István, c. egyetemi tanár, az MTA Hidrológiai, ill. Vízgazdálkodás-tudományi Bizottságának elnöke, Szilvássy Zoltán, okl. mérnök, ny. tud. főmunkatárs, műszaki-gazdasági tanácsadó, VITUKI, stb.)

- Az első előadást Ijjas István professzor, az MHT elnöke tartotta a "Dunai hajóút paramétereinek javítása" címmel, amelyet

- Láng István, a KvVM Víz- és Környezeti Kárelhárítási Főosztály vezetőjének előadása követett, "Folyami Információs rendszer / RIS" címmel.

Az előadásokat élénk szakmai vita követte, amelyben a téma idősebb szakértői - a fiatal hallgatóság élénk érdeklődése, és lankadatlan figyelme mellett - fejtették ki véleményüket és javaslataikat.

Az elhangzottak jelentős része az interneten, különböző honlapokon is megtalálhatók, ezért csak a fontosabb, stratégiai, koncepcionális, vitákat is kiváltó kérdéseket, valamint az új elemeket emelem ki.

Nevezetesen:

- A Duna hajózhatóságának javítása konfliktusokkal jár - pl. a hajózás, vízgazdálkodás, a gazdaság, stb. és a környezetvédelem között - amelyet kezelni kell, figyelembe véve a vonatkozó, nemzetközi és hazai előírásokat is!

- A VITUKI készített erre vonatkozóan több javaslatot is, amelyeknek azonban közös jellemzője az volt, hogy a duzzasztás, ill. vízlépcső-építés lehetőségét a megbízásuk eleve kizárta! (?)

- Az Országos Környezetvédelmi Tanács / OKT, mint a Kormány tanácsadó testülete is fogalkozott a témával, és megfogalmazta javaslatait is, a Kormány számára, felhívva a figyelmet a hagyományos, klasszikus és a duzzasztásos / vízlépcsős megoldások előnyeire és hátrányaira. Ehhez érvanyagként, és háttéranyagként nemzetközi, Duna-menti példákat is felsorakoztattak. (Bajor Kormány 2002-ig ellenezte a vízlépcső-építést, ma már vizsgálandónak tartja!, a Duna Bizottság, az ENSZ-EGB, az EU közös állásfoglalása alapján a Duna-mentén a 2,50 m merülési mélység + 20-30 cm biztonság biztosítása szükséges, stb.!)

- A Duna hajózhatóságának biztosítása az összes Duna-menti EU-tag és nem EU-tag ország alapvető, elemi érdeke, Magyarország nem mondhatja, hogy ennek érdekében nem csinál semmit! Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos, Hágai Nemzetközi Bíróság ítélet magyar-szlovák megegyezés alapján történő végrehajtása sokáig már nem halogatható! Ugyanakkor látható, hogy Románia, Ukrajna és Ausztria sokkal intenzívebben fogalkozik a Duna témájával!

- Az OKT is elfogadta, hogy újból elő kell venni, és részletes vizsgálat tárgyává kell tenni a vízlépcsős megoldás előnyeit és hátrányait, a klímaváltozás kapcsán kialakult és várható új helyzetnek a figyelembe vételével!

- Az éghajlatváltozással összefüggésben ma már megállapítható, hogy 2020-2030 között már duzzasztásra lesz szükség, nemcsak a hajózás, hanem a vízminőség-, és környezetvédelem érdekében is! Erre fel kellene készülni!

- A nemzetközi, belvízi hajózás korszerűsítését szolgálhatja a Folyami Információs Rendszer / RIS hazai bevezetése, a hajóút kitűzés, a hajópark , a hajózási feladatok, az árvízvédelem, a jégvédelem, stb. korszerűsítése is, stb.

- A KvVM képviselője felhívta a figyelmet arra a nem elhanyagolható tényre, hogy az EU csak a beruházásokhoz, fejlesztésekhez nyúj támogatást, a fenntartáshoz, üzemeltetéshez nem!!!

- A klaszikus, hagyományos folyamszabályozási megoldások (sarkantyúk, párhuzam-művek, stb.) fenntartása jelentős, és folyamatos fenntartási költségeket jelent, amelyeknek finanszírozása az adott ország adófizető állampolgárait terheli! A vízlépcső-építés esetén nagyságrendekkel kisebb, és ritkábban szükséges költségek merülnek fel. Ezt a döntéseknél szükséges figyelembe venni! Ettől függetlenül a vízügyi ágazatra háruló feladatok, és az állami szerepvállalás újragondolása, és a fejlesztéshez, fenntartáshoz, üzemeltetéshez szükséges források biztosítása nélkülözhetetlen!

Dr. Vágás István - az MTA illetékes Bizottsága elnökeként - az MHT Budapesti Ifjúsági Csoportját meghívta egy későbbi, a Műegyetemen tartandó rendezvényükre.

A rendezvény befejezése már az esti órákba nyúlt! Gratulálunk az Ifjúsági Csoportnak, a vízügynek a régi hagyományokhoz, és Mosonyi Emil akadémikus, a "vízépítés professzora" emlékéhez méltó, szebb jövőt kívánunk,

Baráti üdvözlettel:

--

Péteri László

okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd

ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-

idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033