Kerényi A. Ödön
Kedves Péteri Laci!
A válaszra sajnos még várnod kell! De már megmozdult a média is. Lásd Vasárnapreggel, 03. 11.-én 8h30’ ATV szerepelek a BNV ügyben.
Baráti üdvözlettel
Ödön Bá’
Hivatkozással erre a cikkre:
OTT cikk
-----------------------------------------------
Vasárnap Reggel cikk:
Az Európai Tanács (az Unió állam- és kormányfőinek, valamint a Bizottság elnökének testülete) tavaly júniusban döntött a Duna-stratégia megvalósításáról. A testület az Európai Bizottságra, az Unió végrehajtó testületére bízta a program kidolgozását. A héten Budapesten egyeztettek az érintett államok a további tennivalókról, és ahogyan azt Balázs Péter külügyminiszter bejelentette, jövőre formát is ölt a stratégia, melyet Magyarország az EU tanácsának soros elnökeként beterjeszthet az Európai Bizottság elé.
A stratégiában megálmodott Duna Régió országai közötti együttműködés kiemelten foglalkozik a hajózás, a vízi szállítás és az ehhez kapcsolódó vasúti és közúti infrastruktúra fejlesztésére, a hidak és autópályák építésére. Balázs Péter ugyanakkor megkerülhetetlennek nevezte a környezet- és vízvédelem, a vízgazdálkodás illetve a turizmus ügyét is. Hasonlóan vélekedik Bajnai Gordon, aki szerint hazánk kiemelt területnek tekinti a környezetbarát hajózás, és a korszerűsített fuvarozás fejlesztését, de a miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy az ivóvízminőség fontosságáról nem szabad megfeledkeznünk. A Duna Stratégiáról szólva Pálinkás József is a környezet megóvására figyelmeztetett: „Ökológiai és közlekedési fejlesztések képezik a Duna-stratégia alapját – mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hozzátéve, hogy a program fontos része kell, hogy legyen a folyó vízminőségének folyamatos ellenőrzése, s nem lehet megfeledkezni a vízgyűjtő területek erdőiről és a talaj védelméről sem.
A civil szervezeteket viszont aggodalommal tölti el a Duna-stratégia. Szerintük a folyó hajózhatóvá tételének hangsúlyozása mögött a vízlépcsők támogatói állnak. „A hajózási lobbi gazdasági ereje és szerepe túl erős – mondja Bárdos Deák Péter, a Duna Charta szakértője. – Nem lenne szabad a német teherhajózási flotta igényeinek alávetni magunkat, és tönkretenni a magyarországi Duna-szakaszt. Ha az idegenforgalom tényleg fontos a Duna Régióban, akkor senki sem gondolhatja komolyan, hogy a turisták azért jönnének ide, hogy olyan falak közé szorított, zsilipekkel szabdalt csatornán hajózzanak, mint amilyen a Duna osztrák szakasza.” Ugyanígy vélekedik Jávor Benedek biológus, a Lehet Más a Politika szóvivője. Szerinte nem a folyót kell a hajókhoz alakítani, hanem a hajókat kell a Dunához igazítani.
A nagymarosi, az adonyi és a fajszi duzzasztóknak támogatói is vannak. Kerényi A. Ödön, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgató helyettese az elmúlt évtizedekben számos fórumon érvelt a vízlépcsők mellett. „A Duna vízszintje Nagymarosnál nyolc méteres ingadozást mutat a nyári kisvizek és az árvízkor mért vízhozam között – mondja Kerényi. – A vízlépcsővel elérhető, hogy a gát felett a duzzasztott vízszint állandó legyen, lehetővé téve a hajók, köztük a 2,5 méter merülésű rakott uszályok közlekedését is.”
A Duna-stratégia közlekedésfejlesztési terveihez valóban szükséges a Duna vízszintjének szabályozása. Erre az 1948-ban aláírt belgrádi, és a Duna Bizottság által alkotott, és Magyarország által aláírt nemzetközi Egyezmény is kötelez minket. Ám a vízlépcső ügyének a rendszerváltozáskor kialakult szimbolikus mivolta miatt eddig egyetlen politikai erő sem vállalta a kérdés újbóli napirendre tűzését. A Horn Gyula vezette első szocialista kormány bukását is a miniszterelnök Nagymarossal kapcsolatos állásfoglalása okozta. Horn 1998-ban a parlamentben jelentette be, hogy megállapodik Szlovákiával. Másnap negyvenezres tömeg tiltakozott a kormány Duna-politikája ellen, és a szocialisták a választást is elvesztették. A Duna szabályozásának ügyét tovább nehezíti az a 2004-es kormányhatározat, mely az MSZP-SZDSZ koalíció nevéhez fűződik, és leszögezi, hogy a „Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti”, és arról vitát sem kíván nyitni.
A környezetvédők szerint a továbbiakban is ehhez kellene tartanunk magunkat, még akkor is, ha a nagymarosi duzzasztógát felépítése esetleg megoldaná a Szigetköz vízpótlásának problémáját is. „A Szigetköz faunája alapvetően folyóvízi – mondja Jávor Benedek. – Ott nem jelentene megoldást a víz visszaduzzasztása, amely ezzel állóvízzé válna. Ráadásul a nagymarosi gátnak nem is lenne ilyen vízszint emelő hatása.”
Kerényi szerint viszont a gátaknak éppen az a feladatuk, hogy a közöttük lévő teljes szakaszon emeljék a vízszintet. „A vízlépcső helyét az szabja meg, hogy a gát épp a felette lévő lépcsőig duzzassza fel a Duna vízszintjét – mondja a szakember. – Tehát a nagymarosi Bősig, az adonyi Nagymarosig, a fajszi pedig Adonyig. A főmeder visszaduzzasztása a Szigetköz kiszáradását is megakadályozná, mert így több víz juthatna a mellékágakba.”
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
