Reális Zöldek Klub | Content| Adalékok az Európai Duna Stratégiához. Az Isar-völgy többcélú hasznosítása.

Péteri László

Adalékok az Európai Duna Stratégiához. Az Isar-völgy többcélú hasznosítása.

Kedves Kollégák!

Korábbi írásaimban, dokumentumok alapján bemutattam már a Duna-Majna-Rajna vízgyűjtőterületén - nagyrészt EU tagállamokban (!) - megvalósult és kivitelezés-, ill. tervezés alatt lévő, többcélú víz-, és vízkészlet-gazdálkodási létesítményeket (vízlépcső-építések, korszerűsítések, hallépcsők a Rajnán, a Dunán, stb.), bele értve a mellékfolyóikat is. (pl. Mosel, Rába, Sió, Dráva, Tisza, stb.). (lásd: www.realzoldek.hu)

Az Isar, mint a Duna folyam egyik közepes-méretű mellékfolyója többcélú, komplex hasznosítását a mellékelt dokumentumok - azt hiszem - elég jól bemutatják, a forrástól a Duna-torkolatig, a múltba-nyúló, hagyományos tutajozás, vízi árúszállítás felélesztésétől, mai turisztikai célú hasznosításától, a víz-, és atomenergia-termelésen át, a vízi-, vízparti-, öko-, horgász-, kerékpáros-, kulturális-örökség turizmusig, stb.

A múlt században épített vízerőművek folyamatos korszerűsítése, felújítása mellett, München térségében meder-alatti vízerőművek megvalósítása van folymatban, amelyről a magyar média eddig nem is adott hírt, pedig befejezésük a közeljövőben várható. Az Isar-völgy hasznosítása a helyi adottságokhoz igazodó, de a vízkormányzás, vízenergia-hasznosítás (tiszta, megújuló "zöld-energia"!) lehetősége normál körülmények között biztosított. Emellett az öko-turizmus, a vízi-, horgász-, vízparti-, kerékpáros-, üdülő-, kulturális-örökség turizmus és infrastruktúra-hálózata is kiépített, és müködőképes a mellékeltek szerint!

A bemutatott példák bizonyítják, hogy, az új, korszerű technikai, technológia, ökológiai megoldások az Európai / Magyar (?) Duna Stratégia / E(M?)DS (bele értve a Tiszát és a Drávát is!) készítésénél felhasználhatók lennének, amennyiben a szakmai szempontok felülírhatj(n)ák az eleve "vízlépcső-ellenes", "ál-környezetvédő" magyar politikai szempontokat, és "nem kötnék gúzsba a magyar vízügyi szakembereket", és szabad kezet adnának az összes lehetséges és reális megoldás kidolgozásához, és összehasonlító vizsgálatok, komplex költség-haszon számítások teljes-körű elvégzéséhez, az "elmaradt haszon" figyelembe vételével.

Ezekhez - kiindulásként - csak az egyébként is törvényellenes, 1139/2004. (XII.11.)Kormányhatározat 2/a pontjának hatályon kívül helyezése szükséges.

Változatlanul az a véleményem, hogy szemléletet-, paradigmát kellene váltani Magyarországon, és - magyar nemzeti-, nemzetgazdasági érdekből is - inkább erősíteni kellene a Duna nemzetközi-, európai-, és Kárpát-medencei összekötő szerepét, a folyamatos szemben-állás helyett!

Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033