Péteri László
Előzetes észrevételek a Nemzeti Együttműködés Programjával / NEP kapcsolatban
Kedves Kollégák!
Tájékoztatásul, mellékelten megküldöm a fenti tárgyú Kormányprogrammal kapcsolatos, jobbító szándékú, előzetes észrevételeimet, javaslataimat, abban a reményben, hogy a döntéshozók - a "nemzeti konzultáció" kertében - talán még figyelembe veszik, az ország, ill. a nemzet érdekében.
Itt az idő, talán még mindig nem késő!
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
--------------------------------------------------------
Észrevételek, javaslatok
A „Nemzeti Együttműködés Programja / NEP” c. dokumentummal kapcsolatban.
H-47. sz. MKOGY
előterjesztés
I.
Általános,
elvi jellegű észrevételek:
A dokumentumban foglalt általános alapelvekkel, az elmúlt 20, ill.
különösen az utolsó 8 év kritikai értékelésével, a nemzeti együttműködés
nyilatkozatában, rendszerében és a nemzeti ügyek meghatározásában foglaltakkal
egyetértünk. A NEP
végrehajthatósága érdekében azonban a megvalósítás módjának, eszközeinek, és
néhány stratégiai jelentőségű téma részletesebb kifejtését szükségesnek tartjuk.
Ezek közül jelentőségüknél fogva az alábbiakat emeljük ki, amelyekben
alapvető szemlélet-, és
paradigma-váltásra, és a feladatok konkrétabb megfogalmazására lenne szükség:
-
A gyakorlatban az
integrált ágazati-, területi-, hálózati-, területi-, intézményi tervezés
és a komplex fejlesztés, ill.
program-finanszírozás, valamint a
többcélú hasznosítás feltételeit és lehetőségeit kell a gyakorlatban
biztosítani, az Európai Unió támogatási lehetőségeinek maximális kihasználhatóságának
biztosítása érdekében, figyelembe véve a
hazai társfinanszírozási kötelezettségeket is.
Ezen belül kiemelten:
-
A vizek visszatartását, tározását, többcélú
hasznosítását – beleértve az árvíz-, belvíz-, aszály elleni védelmet, a
környezetbarát vízi-közlekedés / szállítást, hajózást, a tiszta-, megújuló
vízenergia-hasznosítást, mezőgazdasági öntözést, a vízi-, vízparti-, öko-,
természetjáró-, kerékpáros-, falusi-, tanyasi-, kulturális-, örökség-turizmus,
stb, és a vidék fejlesztését – szükséges lenne, összehangoltan biztosítani,
amely egyúttal az energia-függőség csökkentését, a munkahelyteremtést,
foglalkoztatás jelentős, és teljes-körű bővítését, az elmaradott térségek
felzárkóztatását egyidejűleg szolgálhatná.
-
Ezekkel összefüggésben viszont felül kell
vizsgálni – a tudomány legújabb eredményei és megállapításai ismeretében – a
tervszerű vízkészlet-gazdálkodást, többcélú vízhasznosítást, a vízi-közlekedés
fejlesztését eleve megakadályozó, a „Duna
Kör” és atomjaira hullott jogutódai (Duna
Charta, WWF-H, Védegylet, stb.) által képviselt, és az elmúlt 20 évben a
politika rangjára emelt, és „tabu-téma”-ként kezelt,
vízlépcső-ellenes álláspontot is. A FIDESZ MPSZ – KDNP
pártszövetségnek – az elsősorban a 20 évvel ezelőtti politikai-rendszerváltás
céljait szolgáló – a „Duna-mozgalmak”
szakmailag teljesen megalapozatlan állásfoglalását, hazug állításait (lásd: „C”
variáns - „papír-tigris”) támogató álláspontját, az eltelt 20 év tapasztalatai,
a tudományos eredmények ismeretében, felül kellene vizsgálnia, a nemzetközi,
európai gyakorlat figyelembe vételével.
-
A
Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszer megvalósítására vonatkozó
1977. évi államközi szerződés egyoldalú felmondása miatti
Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének
végrehajtása – magyar-szlovák közös
megállapodás alapján – a készülő Európai
Duna Régió Stratégia / EDRS magyar részanyagának elkészítéséhez, és a
2011. évi magyar EU elnökség idején
történő sikeres elfogadásához nélkülözhetetlen! Ennek hiányában Magyarország
egyedül maradhat a Duna Régióban, és jelentős EU támogatástól is eleshet, nem is
beszélve a Duna Bizottságban, a
Belgrádi Egyezményben, az
EU-DB-ICPDR „Közös Nyilatkozat”-ban is vállalt nemzetközi kötelezettségeink
teljesítésének elmaradása miatti presztizs-veszteségről!
A fenti tárgyú dokumentumban
alapvető, stratégiai kérdésként és prioritásként kellene kezelni a
fenntartható fejlődés biztosítása
érdekében az alábbi világméretű problémák kezelését, amelyek egyúttal Európát, a
Kárpát-medencét és benne Magyarországot is alapvetően érintik:
-
klímaváltozás, globális felmelegedés és ennek térségünket érintő, várható
káros hatásainak kivédése / árvíz, belvíz, aszály egy időszakon belüli, egyre
gyakoribb várható megjelenése
-
új
energia-politika kidolgozása: energiagazdálkodás / energia-takarékosság,
megújuló energiák – és ezen belül kiemelten a vízenergia – fokozott, és komplex,
többcélú hasznosítása, atom-energia
-
új
vízgazdálkodás-politika kidolgozása: vízgazdálkodás / víztakarékosság,
víztározás, duzzasztás, többcélú-, komplex hasznosítás: vízenergia-termelés,
hajózás, vízi-közlekedés, -szállítás, ivóvízkészlet-gazdálkodás, mezőgazdasági
öntözés, vízi-, vízparti-, kerékpáros-, kemping-turizmus, stb.
-
új
közlekedés-politika kidolgozása: környezetbarát közlekedési-, szállítási
módok, kombinált közlekedés preferálása, figyelem bevéve a
turizmus különböző ágazatainak fejlesztési igényeit és lehetőségeit
is!
-
szemléletváltás szükségessége a
környezet-, és természetvédelemben /
a korábbi merev, egyoldalú hazai – „Duna Kör” által diktált – szemlélet helyett
kompromisszum-, és konszenzus-keresés a különböző tudomány-ágak, a különböző
gazdasági ágazatok, a szakmai-, és civil szervezetek képviselőivel, a társadalom
különböző rétegeinek szereplőivel történő párbeszéd, és érdemi egyeztetés
alapján.
-
szükséges a
magyar turizmus és a vendéglátás
eddigi nemzetközi-, nemzeti-, nemzetgazdasági-, társadalmi-, kulturális-,
környezeti-, politikai, stb. hatásainak, szerepének, jelentőségének
újraértelmezése, ill. ennek alapján az eddigi fejlesztési
prioritások felülvizsgálata (a
készülő turizmus keret-törvényben
ezért az alapfogalmak, definíciók előzetes tisztázása és a nemzetközi
szervezetek ajánlásainak figyelembe vétele, új turizmusstatisztikai törvény
elkészítése, stb.) és alapvető szemléletváltás szükséges. (a turizmusfejlesztés
szükségessége ne csak a pártok választási programjaiban szerepeljen elvi
deklaráció szintjén és az első három prioritás között, hanem ennek megfelelő,
konkrét jogi, közgazdasági, stb. intézkedések szülessenek a gyakorlatban is!).
-
Ennek keretében szükséges lenne
a turizmus és a vendéglátás ágazatközi-,
tárcaközi-, nemzetközi-, horizontális- / keresztbefekvő jellegének elismerése,
ill. elismertetése a nemzetgazdaságon belül is.
-
a turizmus
és a vendéglátás közvetlen és közvetett kapcsolódásait, hatásait ideje lenne
egyszer tudományos igényességgel, rendszer-szemléletben áttekinteni, majd ennek
ismeretében – kiindulásként – a szükséges jogi- és közgazdasági
szabály-módosításokat elvégezni. (pl. egészségügy – gyógy-turizmus,
földművelésügy / vidékfejlesztés – vidéki-, falusi-, tanyai-, agro-, lovas-,
vadász-, horgász-turizmus, természetvédelem – öko-turizmus, oktatás-,
művelődésügy – kulturális-, örökség-turizmus, közlekedés – kerékpáros-turizmus,
stb.)
II.
Konkrét
észrevételek, javaslatok:
Ad. 1. Gazdaságfejlesztés (1.12. Saját, meglévő erőforrásaink. föld,
víz, élelem, energia kiaknázása) és 3. Egészségügy.
-
a jelenlegi, és folyamatban lévő
Kormányprogramokat, és Fejlesztési Programokat felül kell vizsgálni, és az
elfogadásra kerülő Kormányprogram alapján módosítani szükséges (lásd: Új
Magyarország Fejlesztési Terv / ÚMFT –
2007-2013. és kiemelt, országos, komplex, ill. operatív programjai [Duna
Komplex program, Tisza Komplex Program, Termál Komplex Program, ill. ETEOP],
az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program /
ÚMVP – 2007-2013. keretében
megvalósításra tervezett turisztikai beruházások összehangolása, a turizmus
„kettős integrációjá”-nak – a turizmus különböző ágazatainak egymással, ill. a
nemzetgazdaság egyéb ágazataival történő összehangolása – biztosításával, stb.
-
a különböző európai infrastrukturális-,
közlekedési-, közmű-, energia-hálózatokhoz, tematikus-, kulturális utakhoz
történő csatlakozás biztosítása szükséges a tervezés, és a fokozatos, ütemezett
megvalósíthatóság elősegítése érdekében (TEN-T, EuroVelo® Európai Kerékpáros
Vándorút Hálózat / EV – 1-12, Európai Hosszú-távú Gyalogos Turista útvonal
Hálózat / E-1-11, Szent Jakab út / El Camino, Szent Márton út, Sissi út, stb.).
-
a miniszterek feladat-, és hatáskörét
meghatározó, vonatkozó Kormányrendeletek kiegészítése a kötelező, turizmussal
kapcsolatos tervezési-, finanszírozási-, és egyéb feladatokkal
-
ad. 37. oldal: az alternatív, megújuló energia-források
közül – lehet, hogy nem véletlenül! – kimaradt a legfontosabb: a tiszta,
megújuló, környezetbarát Vízenergia! A biomassza, bio-dízel, a nap-, és
szél-energia hasznosítását, állami támogatásának következményeit, „teljes
életciklus-analízis” alapján, felül kell vizsgálni, az atomenergia-hasznosítás
fajlagos költség-ráfordításával, a villamos-energiarendszer irányítási
lehetőségeivel összehasonlítva! (Paksi Atomerőmű korszerűsítése, bővítése,
szivattyús energia-tározás, stb.)
-
ad. 38. oldal: A termál-, gyógyvízkincs hasznosításával
kapcsolatban az Állami Számvevőszék / ÁSZ korábbi vizsgálatainak,
észrevételeinek, javaslatainak fokozott figyelembe vétele szükséges!
-
Ad. 53. oldal: egészségügy – egészség-, és
gyógy-turizmus kapcsán, az érintett miniszterek feladat-, és hatáskörét,
illetékességét a vonatkozó Kormány-rendeletekben egyértelműen szükséges
meghatározni!
-
Ad. 59. oldal: a köztestületi kamarák jogi
szabályozását, kötelező tagságának visszaállítását teljes-körűen (egészségügyi,
ipari-, kereskedelemi-, mezőgazdasági-, építészeti-, mérnöki, stb.) szükséges
rendezni.
Budapest, 2010.05.22.
Péteri László
------------------------------------------------------------
Egy helyben toporgó Vásárhelyi-terv
2010. május 26. 00:01
Magyar Nemzet
Tizenöt víztározó kellene a tiszai
árvízvédelemhez, de mindössze kettő épült meg az elmúlt években
Bár a szocialista
kormányzat azt ígérte, hogy 2004-re befejezi a Tisza és mellékfolyói
árvízrendszerének teljes körű kiépítését, azóta a hat helyett csupán két tározó
készült el, ráadásul a megvalósításra a 2010-es költségvetésben egyetlen fillért
sem szánnak. Miközben az országot szinte évente elárasztják a medrükből kitört
folyók, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium arra hivatkozik, hogy a
Tisza-völgy árvízi biztonságának megteremtése 25 év alatt lehetséges.
----------------------------------------------------------------------------
Fazekas Sándor: a legfontosabb cél a vidék versenyképességének erősítése
2010. május 03., 13:29
Fazekas Sándor leendő
vidékfejlesztési miniszter szerint a legfontosabb cél az, hogy a magyar vidék
legyen versenyképes a nagyvárosokkal életnívóban, környezetvédelemben,
munkalehetőségek tekintetében és a lakosság megélhetésének biztosításában.
Az új kormány minisztereit bemutató hétfői
budapesti sajtótájékoztatót követően
Fazekas Sándor az MTI-nek lemondta: mindezek érdekében kell majd megtenni a
szükséges lépéseket, ha a tényleges átadás-átvétel megtörtént a tárcánál.
Megerősítette, hogy a
vidékfejlesztési tárcához tartozik majd
-
az agrárium és
-
a vidékfejlesztés mellett
-
a vízgazdálkodás,
-
a természet- és környezetvédelem is.
Jelezte azonban, hogy ezt egy későbbi döntéssel szükséges erősíteni
MTI
Címkék:
új kormány,
vidékfejlesztés,
Fazekas
Sándor
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
