Szilvássy Zoltán
A Duna-Száva viziút
Az EU Duna-Régió Stratégiája Konferencián ®alac, G.,
Vukovár Megye beruházási főelőadó angol nyelvű előadása
Dunát az Adriával összekötő viziút első tervei még az osztrák-magyar monarchia idején láttak napvilágot. Azok korszerűsítését és valóra váltását a többcélúság igénye (tömeg- és darabáruk hosszutávú olcsó, környezetbarát szállítása, öntözés, lecsapolás, vízkormányozás, ipar- és infrastruktúra fejlesztése) tette indokolttá, és a műszaki fejlődés lehetővé. A Duna-Száva csatorna összeköttetést teremt a horvát belső- és az európai- viziúthálózatok között. Ugyanakkor megnyitja a fiumei kikötő – egyelőre Zágrábnál vasúti átrakással, távlatilag viziúton történő – elérhetősége révén, a kontinens belsejébe zárt (angolul találóan „landlocked” névvel minősített) területeket a világkereskedelem előtt.
A többcélú Duna-Száva csatorna Kelet-Horvátországban, a közel azonos, 85 m tengerszint feletti magasságban fekvő Duna menti Vukovár és a Száva menti ©amac városok között, 61,5 km hosszban épül. Az első 10 km-es szakasz a Dunába torkolló Vuka folyó völgyében halad és azon a vízszint a Duna vízjárását követi. A következő 50 km hosszon, váltakozó mélységű bevágásokban, a csatorna állandó vízszintje 80 mAf. Az utolsó 1.5 km-es szakasz vízszintjét a Száva határozza meg. A Száva vízszintje általában magasabb a Dunáénál, ezért az év nagyobb részében a víz a Duna felé fog áramlani. A három szakaszt egymástól két vízlépcső választja el, melyek mindegyike duzzasztóműből, hajózsilipből és szivattyútelepből áll.
A nyomvonal szántóföldeket, erdős ligeteket és két községet keresztez, három község mellett és további nyolc közelében halad. A meglévő utakat hidak vezetik át a csatorna fölött, az alkalmas helyeken kikötő partfalak létesülnek.
A két irányban – a Duna és a Száva felé - szabályozható vízkormányzás az időjárástól gyakorlatilag független, megbízható mezőgazdasági termelést tesz lehetővé, előnyben részesítve az értékes terményeket, mint pl. a zöldségféléket, gyümölcsöket, ipari- és gyógynövényeket, vetőmagvakat, stb. Az ilyen gazdasági stratégia várhatóan megfordítja a negatív népesedési irányzatot.
Vukováron, a csatorna dunai végpontján, Horvátország legnagyobb folyami kikötőjét, az idegenforgalmi-, kereskedelmi- és ipari területek helyigényének kielégítése érdekében, át kell építeni.
A csatornamenti területek rendezése során kiemelt gondot fordítanak az idegenforgalmi, sportolási és üdülési lehetőségekre. Ezek közé tartoznak kerékpárutak, kocogó-ösvények a csatorna mentén, vendéglátó létesítmények, lovaglási- és horgászati lehetőségek, természetvédelmi területek és tanösvények.
A többcélú Duna-Száva Csatorna terv kivitelezését négy ütemben irányozták elő. Az első tartalmazza a középső szakasz öntözőrendszereinek kiépítését, valamint a Száva közeli erdőterületek felszíni és felszínalatti vízrendezését.
A második ütemben tervezik a középső csatornaszakasz földmunkáit, valamint a Száva irányába történő vízelvezetés javítását és a meglévő dunai kikötő átalakítását.
A harmadik ütemben kerül sor a csatorna hajózhatóvá tételéhez szükséges létesítmények megépítésére.
A negyedik ütemben tervezik a Duna-Száva Csatorna megnyitását a hajózás számára, ezzel a csatorna a 35.000 km-es európai viziút-hálózat részévé válik.
A szöveget magyar nyelvre fordította és tömörítette
Szilvássy Zoltán, aranydiplomás mérnök, a VITUKI ny. műszaki-gazdasági tanácsadója
2010. 06.01.
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
