Népszabadság, Hargitai Miklós cikk
Tisztelt Szerkesztő Úr!
Örömmel olvastam a Népszabadság július 3.-i számában megjelent cikkét.
A mellékelt gratuláló levelemhez csatoltam a tanulmányomat is, amely a magyar villamosenergia-rendszer (VER) távlati tervének kiegészítéséről szól az EU Duna stratégia figyelembe vételével.
Sajnos levelemre nem válaszolt.
Azóta újabb lépést tettem az ügy előbbre viteléhez.
A mellékelt levélben kértem Orbán Viktor miniszter elnök urat , hogy döntsön a 20 éve húzódó vitában.
Javaslom a levél közzétételét a Népszabadság hasábjain, mivel cikkének logikus folytatása lehetne.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön
-------------------------------
Kerényi A. Ödön
Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök
MVM Zrt. ny. vezérigazgató helyettes
1121 Budapest, Törökbálinti út 13/a
Tel.: 249 1244; email: Kerenyia1@t-online.hu
T.
Hargitai Miklós úr
Népszabadság szerkesztő
Budapest
Tisztelt Szerkesztő úr!
Gratulálok a Népszabadság 2010. július 3.-i számának Hétvége rovatában írt cikkéhez, mely Gentlemanusok, A Fónagy-Podolák tengely. nemzeti érdek az energetikában
alcímmel jelent meg.
Egyetértek a bevezető kommentár tömör összefoglalásával, ami a lényegre mutat rá:
„A történetből egy olyan „pártfüggetlen ” energiapolitika rajzolódik ki, amelynek a logikáján az új kormány sem akar ( vagy tud) változtatni.”
Őszintén remélem, hogy így lesz!
Ehhez fűzök néhány szó magyarázatot és kiegészítő javaslatot.
Hatvan éves tapasztalatom van a villamosenergia-ipar működéséről, mivel. 31 éven át (1953-1984) voltam a magyar villamosenergia-rendszer (a VER) műszaki vezetője. Könyvet is írtam az iparág történetéről (1888-2006), amely tárgyilagos kritikát is tartalmaz az egyes kormányok energetikai szemléletéről. Élettapasztalatom igazolja a következő tézist:
Az energetika a hosszú távú tervezés birodalma, ami akkor működik jól, ha kormány döntéseinél hallgat az iparág elismert, szakértő vezetőire.
Mi indokolja a VER hosszú távú tervezését?
A nagy hőerőművek avulási élettartama 25-30 év. Az atomerőműveket ma már 60 évre tervezik. A vízerőművek üzemideje pedig meghaladja 100 évet is. Pl. az Ikervári Vízerőmű 1996 óta üzemel. Az átviteli hálózatok fő elemei, a 220-400 kV-os távvezetékek és alállomások szintén három évtizedig maradnak eredeti kivitelükben.
Az erőművek fő jellemzője, hogy főberendezései élettartamuk alatt nem változtathatók meg és az eredetileg a választott primer energiahordozót kell villamos energiává átalakítani.
A fosszilis tüzelőanyagoknál alternatív megoldás is, lehetséges, mint pl. olaj és gáztüzelés, de csak hasonló. fűtőértékű fajták között. Nem lehet lignitet tüzelni kőszénre tervezett kazánban, és ez fordítva is igaz. A tüzelőanyag egy életre megszabja a segédberendezések, így szállítás, tárolás, malmok stb. jellegét is.
Ez a megállapítás még nyilvánvalóbban érvényes a víz-, az atom-, a szél-, a geotermikus- és a foto-villamos napelemes-erőművekre. is.
Az iparági, tervezési stratégia a VER egészének jobb hatásfokú és legkisebb eredő költségű és fokozódó biztonságú elemekkel történő bővítése.
Az élettartam lejárta után csupán a telephely, illetve a nyomvonal hasznosítható, de ez is nagy érték a szigorú környezetvédő, engedélyezési eljárások korában.
A korszerű villanyszolgáltatás ma már az egész világon villamosenergia-rendszerekből történik, amelyek egymással is összekapcsoltan, szinkron üzemben működnek együtt.
Ezek a VER Egyesülések (VERE), amelyek között is folyik áramsere, de csak egyenáramú összeköttetésekkel, Európában főleg nagyfeszültségű, tenger alatti kábelekkel. (Anglia. Skandinávia, stb.)
Az energetikai távlati tervezésnek ezen tények és szempontok figyelembevételével kell, a lehetséges változtok közül, az optimális megoldást megtalálni.
Az elismerő szavak után térek rá javaslatomra.
A kommentár megállapítását egészítem ki néhány, időszerű, fontos elemmel, amit csak az új ,kormány tud rendeznie.
Ez pedig az EU programjában szereplő Duna stratégia nemzetérdekű kidolgozása, amely a nemzetgazdaság távlati , energetikai és közlekedési terveiből ma még hiányzik.
Erről szól a mellékelt A VER nemzeti stratégia című tanulmányom, amely a villamosenergia-rendszer távlati tervének kiegészítését javasolja .a Duna komplex hasznosítása elv alapján..
A tanulmányt számos vezető politikus megkapta és több energetikai szerv honlapján is olvasható. (pl. Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Reális Zöldek Klub)
Kérem szerkesztő urat ismerje meg tanulmányomat, és ha egyetért, akkor jelen hozzászólásommal együtt szíveskedjék közölni a Népszabadság megfelelő oldalain.
Tájékoztatnom kell arról, hogy A Bős-Nagymaros Vízlépcsők ügyének rendezésével foglalkozó cikkeimet a Népszabadság Szerkesztősége -20 év óta- következetesen elutasította. Feltehetőn azért, mivel nem szakcikknek, hanem olvasói levélnek minősítették, ahol Révész Sándor rovatvezető pártpolitikai véleménye volt az irányadó.
Bízva az Ön tárgyilagos felfogásában,- amit jelen cikke tükröz - kérem, segítsen, hogy a nemzeti érdek érvényesüljön az elavult pártpolitika helyett.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön (az iparágban Ödön Bá’)
Budapest, 2010.07.05.
----------------------------------------
Kerényi A. Ödön Állami Díjas, vasdiplomás gépészmérnök
Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettes
1121 Budapest Törökbálinti út 13/a
Tel.: 239 1244; email.: Kerenyia1@t-online.hu
T.
Orbán Viktor úr
miniszterelnök
Budapest
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Mint a magyar villamosenergia-ipar legidősebb , nyugdíjas műszaki vezetője fordulok bizalommal Önhöz az alábbi kéréssel, amiben csak ön tud segíteni.
A kérés az Európa Unió Duna stratégia magyar tervezet alapelvének megszabása a jelenlegi téves szemlélete helyett, amit az előző kormányok alakítottak ki. A téma kormányának öt minisztériumát érinti, amelyek eltérő véleménye miatt szükséges az Ön döntése.
Ismeretes az a szándék, hogy FIDESZ elnöksége feltárni kívánja az előző pártvezetés hibáit. Ezek közé tartozik a Bős-Nagymaros Vízlépcsők ügyének rendezetlensége.
A mai helyzet megítélésénél kérem figyelembe venni a következő, tézisszerűen megfogalmazott tényeket.
- Az MSZP kormányok megerősítették az 1990 évi, politikai rendszerválás legnagyobb tévedését a Bős-Nagymarosi Vízlépcsők szerződés felmondását.
- A téves szemléletet a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi Ítéletének végrehajtásánál is fenntartották, mivel azt szándékosan félremagyarázzák.
- Az MSZP kormányok nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy az Ítélet értelmezésében 14 éve fennálló vitában a Nemzetközi Bíróság döntését kérjék, mivel tudták, hogy a döntés számukra kedvezőtlen lenne és a Bíróság a szlovák félnek adna igazat.
- Az Ítélet szerint Nagymarosi Vízlépcsőt mindenképen fel kell építeni, mivel e nélkül az érvényesnek minősített 1977. évi szerződés komplex céljai nem teljesíthetők. E vízerőműre az energetikának már nem a „csúcsrajáratás” végett van szüksége, hanem a jelentős mennyiségű megújuló energia termelése céljából.
- Az MSZP Kormány 1139/2004(XII.11.) határozata, amely megtiltja Nagymarosi Vízlépcső újraépítését, alkotmánysértő, mivel ellentétben áll a Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezménnyel, amit az országgyűlés legutóbb 2000-ben iktatott törvénybe. Nyilvánvaló, hogy a törvény magasabb rendű jogszabály. mint a kormányhatározat, tehát ez nem írhatja felül.
- Az Alkotmánybíróság ez ügyben nem döntött véglegesen, mivel az általam - magán személyként - beadott Indítványt illetékesség hiánya indokkal utasította el. Az AB szerint legalább országgyűlési képviselő jogosult az Indítványt beadni. Az ismétlés ezideig nem történt meg. Volt ugyanis halovány remény arra, hogy a kormány maga változtatja meg határozatát. Ez azonban nem ez történt meg, de viszont a kormány megváltozott. Az új kormány felülbírálhatja elődei hibás intézkedéseit.
- Az EU megújuló energia hányad elvárását legolcsóbban a Duna vízerejének hasznosításával lehet teljesíteni, ami 4 milliárd kWh vízenergiát jelent. Ez azonban a téves pártpolitikai szemlélet miatt a távlati, magyar energiamérlegekben nem szerepelt.
- A témáról rövid tanulmányt is készítettem VER nemzeti stratégia címen, amit széles körben terjesztettem. Többek közt a Reális Zöldek Klub és a MEE honapján is olvasható. (l. 1. melléklet)
- A Duna vízerő potenciál azonnal megnyerhető része a Bősi Vízerőmű termelésének 1/3, jogos, magyar hányada, kerekítve évi 1 milliárd kWh, ami rögtön 2,5 % ponttal emelné meg a jelenlegi 5 % megújuló villamos energia részarányt.
- Ez a megújuló energia az erőmű 1992 évi üzemindulása óta a szlovák félnél maradt, mivel a hágai Ítélet végrehatásában nincs megegyezés.
- Ha Magyarország vállalja a Nagymarosi Vízlépcső újraépítését, ez a magyar energia mérlegben azonnal 1 milliárd kWh-val növelné a megújulók részarányát .
- Az újraépítés beruházási költsége viszont nem azonnal jelentkezik, hanem a megkötendő, megvalósítási szerződés ütemezése szerint, amire olcsó hitel is szerezhető az EU támogatása mellett.
- Kivitelező is biztosan szerezhető rá. Pl. az osztrákok, akik a bécsi Freudenau Vízerőművet a nagymarosi tervek alapján építették fel.
- Fontos tudni, hogy pl. szélerőművekben ezt a mennyiséget 400 MW teljesítőképesség tudná előállítani, ami a jelenlegi magyar szélerőmű kapacitás kétszerese. Emellett az áram önköltsége is kb. háromszorosa a bősi erőművének.
- A szlovák féllel való megegyezés hiánya eddig legalább 2 milliárd USD kárt okozott. A veszteség évente további 60 millió $-ral nő a bősi részesedésünk elmaradása miatt.
- Összehasonlításul megemlíthető, hogy a villamosenergia-iparunk fele vagyonának külföldi eladásából mindössze 1,2 milliárd $ volt az állami költségvetés bevétele, amit az államadósság csökkentésére fordítottak.
- Rendkívüli jelentőségű az a lehetőség, hogy szlovák féllel történő megegyezés alapvetően javítaná meg a jelenlegi feszült szomszédviszonyt és hatékonyan ösztönözné a közös gazdasági együttműködést.
- A javasolt kormánydöntés igen sürgős, mivel az EU Duna stratégia magyar részének alapelvét szabja meg. E nélkül pedig év végéig nem alakítható át a jelenlegi, hiányos tervezet.
- A jelen elképzelés épp a lényeggel nem foglalkozik, amit az EU célja lenne: A Duna nemzetközi víziút jellegével és a Duna komplex hasznosításával. A terv az eltérő körülmények miatt országonként más jellegű lehet. El kell kerülni azonban, hogy a terv szétaprózódjék számos , az EU-t nem érdeklő, belügynek számító témára.
- A feladatnak külön jelentőséget ad, hogy jövő első félévben Magyarország adja az EU elnökségét és 27 ország várja annak szakszerű és bölcs levezetését. Ez indokolja, hogy javaslatunk megfeleljen mind az EU elvárásának, mind szomszéd országokkal közös érdekeinknek is.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A tömör összefoglalás talán érzékeltetni tudja a téma fontosságát.
Kérem, hogy az érintett miniszter urakkal szíveskedjék megtárgyalni téziseimet és megállapodni a közös teendőkben.
Ha bármely részletben további tájékoztatást tart szükségesnek, mind magam, mind szakértő tásaim készséggel állnak rendelkezésére.
Budapest, 2010.07.26,
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön
-----------------------------------
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
