Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók
1856
1856. március 30. A krimi háborút lezáró párizsi békekongresszuson több pontban foglalkoztak a Duna torkolati szakasza hajózhatóságának kérdésével. A folyó torkolatánál szükséges szabályozási munkák kijelölésére és végrehajtására a szerződést aláíró hét nagyhatalom döntött az Európai Duna-bizottság létrehozásáról.

Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
MEDERMÉLYÜLÉS
Szilvássy Zoltán




MEDERMÉLYÜLÉS

A hegyképző erők által magasba emelt kőzetek aprózódása következtében keletkező szemcsék túlnyomó részét a lefolyó vizek szállítják végső fokon a tengerbe. A hordalékmozgás geológiai folyamatának gyakorlati vonzatai miatt a jelenség törvényszerűségeinek kutatásával könyvtárakat megtöltő irodalom foglalkozik. Ezekből leszűrhetően a hordalékmozgás szempontjából az alapvető szakmai fogalmak a vízfolyás - a fenéksebességtől és a szemcsemérettől függő – hordalékszállító képessége és a meder stabil, egyensúlyi állapotához tartozó hordalékhozam. Stabil állapotban a felső szakaszról érkező hordalékmennyiséget a folyó továbbszállítja az alsó szakaszra. A szállítóképességét meghaladó hordalékmennyiséget a folyó lerakja. A szállítóképességnél kisebb, a stabil egyensúlyi, állapot fenntartásához szükséges mennyiséget viszont a folyó saját medréből igyekszik kimosni.

Ez a törvényszerűség a Duna esetében az alábbiak szerint érvényesül: az Alpokból származó, a meredek, sebesfolyású szakaszon szállított hordalékot a kisebb esésű, (fenéksebességű és hordalékszállító képességű) Kisalföldi szakaszra érve a folyó helyenként 700 m-nél vastagabb rétegben lerakta. A gőzhajó megjelenésétől a múlt század közepéig a hajóút fenntartása érdekében évente 7 – 8 millió tonna görgetett hordalékot kellet kikotorni, ennek ellenére a feltöltődés éves mértéke - Dr. Károlyi Zoltán mérései szerint – átlagosan 2 cm volt.

A felvízi országokban, a Dunán és annak mellékfolyóin, az utóbbi 50 év folyamán megépült vízlépcsők (csak az osztrák Dunán 10) duzzasztott terében a durva szemcséjű görgetett hordalék nagy része kiülepedik. Ezért az 1960-as évek óta a magyar dunaszakaszra a bősi alvízcsatorna torkolatánál (1812 fkm) érkező vízből ez az évi 7- 8 millió tonna durva hordalék hiányzik és a megmaradó kevesebb, finomabb szemcsézetű hordalék még a lassúbb folyású, kisebb esésű szakaszon sem elég az egyensúlyi állapot kialakításához és fenntartásához. Az ehhez hiányzó mennyiséget a folyó saját medréből mossa ki, ezért ezt folyamatosan mélyíti. A finomabb (homok, iszap) hordalék viszont, közepes és magasabb vízállások idején, a többnyire széles, növényzettel benőtt, lassúbb folyású nagyvízi mederben (ártéren) ülepedik ki és azt „feliszapolja”. Vagyis a kisvízi meder mélyül, míg nagyvízi meder feliszapolódik. Ezt igazolják Dr. Stelczer Károly vizsgálatai, aki kimutatta, hogy az 1965 évi „nagy” árvíz óta az árvizek magasabb tetőző vízállásokkal, de kisebb vízhozamokkal vonulnak le.

A medermélyülés folyamata
A magyar-szlovák határszakaszon a medret keresztező keményebb geológiai képződmények (márga és sziklapadok, mint pl. Nyergesújfalú, 1735 fkm, Tát 1722 fkm, Dömös 1699 fkm) fenékküszöbként működnek, duzzasztó hatásukkal a felettük lévő szakaszokon – szaknyelven „bögékben” - lassítják az áramlást és mintegy „megtámasztják” annak fenékanyagát, ezáltal akadályozva a mélyülés folyamatát. Eltávolításuk (átkotrásuk) a bögék kiürülését, azaz medrük gyors mélyülését (és ezzel a vízszint csökkenését) vonná maga után.

A Duna Budapest-déli országhatár közötti szakaszán is sokasodnak a meder mélyülésének terjedési sebességére és ütemére utaló jelek. Ezek egyik Példájaként a szapi torkolattól kereken 190 km távolságra (1625 fkm-nél) levő Százhalombattai Hőerőművet ellátó, a Dunát keresztező csővezeték említhető. A csőárok mélységét a tervezők az előírások szerint, a hosszú vízrajzi adatsorok feldolgozása alapján választották meg. A csővezetékről azonban a védő kőszórást és alóla a mederanyagot az 1990-es évek végére (kereken 30 -35 év alatt) az erózió elmosta és az olajvezeték kisvíz idején „csúcsgázlóvá” vált. Ennek felszakítása hatalmas anyagi és környezeti károkat okozott volna, ezért már 2000-ben új, mélyebb csőárokba kellett áthelyezni.

A Víz Keretirányelv Preambulum, 16. pontjában említett „fenntartandó vízhasználatokat” a medermélyülés miatt érő káros hatások közül kiemelkedő jelentőségű a Szaptól 280 km távolságra levő Paksi atomerőmű (1530 fkm) hűtővízellátásának és ennek következtében üzemének veszélyeztetése. A 80 m3/mp hűtővizet szolgáltató szivattyúkat ugyancsak az előírások szerint, a mértékadónak ítélt mélységre alapozták, hogy kisvíz idején is kellő vízborítással tudjanak üzemelni. A medermélyülés miatt azonban kisvizek idején a reaktorok teljesítményét a jelenlegi kiépítettség mellett is gyakran korlátozni kell, amikor a kisebb vízborítás miatt a hűtővízszivattyúk a vízigényt nem képesek szállítani. (Előfordult, hogy a reaktorüzem fenntartása érdekében a hűtővízszivattyúk vízborításának biztosítására ideiglenes terelőgátat, sőt 50 db öntözővíz szivattyút kellett telepíteni.). Az erőmű további reaktorokkal történő, jóváhagyott bővítése után várhatóan jóval mélyebbre alapozott szivattyúkra lesz szükség.
Nehézségek jelentkeztek a Dunaújvárosi Vasmű és a Pécset ivóvízzel ellátó távvezeték mohácsi vízkivételénél is.

A medermélyülés káros környezeti hatásai közül megemlítendő a parti sávban kisvizek idején süllyedő talajvízszint, ezzel a parti-szűrésű vizműkutak csökkenő hozama, a mellékágak (vizes élőhelyek) kiszáradása, a kiemelt természetvédelmi értékű Gemenci Nemzeti Park (1500 – 1460 fkm) elöntési gyakoriságának csökkenése, feliszapolódása, a flóra és fauna ezzel párhuzamos változása, stb..

A déli országhatáron túlterjedő folyamatot jelenleg csak a Dráva torkolata (1380 fkm) alatt képződött hatalmas kavicszátony képes lelassítani. (Ez okozta az 1955-56 téli katasztrofális jeges árvizet.) Megszüntetnék a medermélyülést a Szerbiában, a Vaskapú duzzasztási határán, Zimony-Újvidék környékén, majd a magyar határ közelében Bezdán táján tervezett vízlépcsők. Ez utóbbi biztosítaná a Duna-Dráva Nemzeti Park vízellátását is.

A medermélyülés folyamata a hajózhatóság javítását célzó hagyományos vízépítési módszerekkel nem állítható meg. Ezek a „környezetbarátnak” nem nevezhető, terméskőből épülő, folyamatos fenntartást igénylő, ezért költséges sarkantyúk, párhuzam- és partvédőművek mindegyike a hajózási vízszint emelését a meder szűkítésével, azaz az áramlás és így a hordalékmozgató erő növelésével, azaz a medererózió fokozásával éri el. Hatványozza káros voltukat az a körülmény, hogy nem szabályozhatók, vagyis a medret nem csak kisvizek, hanem a közép- és nagyvizek tartományában is mélyítik, amikor arra nincs szükség. Sőt az ilyen vízállások idején felgyorsult áramlás magukat a szabályozási műveket is gyakran „átrendezi”.

A nemzetközi (holland műszaki és anyagi) támogatással 1996-ra elkészült „A Duna Környezeti és Hajózási Projekt” megállapítása szerint a meder-erózió és annak valamennyi káros következménye hatékony és környezetbarát módon - csak a hordalékszállító képesség csökkentésével, az áramlás lassításával, azaz duzzasztással, vízlépcső(k) építésével állítható meg és fordítható vissza.

A hajók „Dunához való igazítása”, azaz az EU szabványtól eltérő, kisebb merülésű, de szélesebb vízi járművek, alkalmazása a medermélyülés mértékét nem érinti, mert az a közlekedő hajók mélyjáratától független folyamat. Vagyis a „folyóhoz szabott járművek” legfeljebb egyre mélyebbre leszálló vízszintű, de változatlan mélységű mederben közlekednének. Mindezt azon a folyón, melyen a háború előtt a MEFTER (Magyar Első Folyam- és Tengerhajózási Rt.) „János Vitéz”, „Budapest”, „Debrecen” stb. tengerjáró hajói Budapestig közlekedtek. Ugyanakkor, a folyó környezete a jelenleginél sokkal jobb állapotban volt.

Budapest, 2010. szeptember 27.
A Haladó Erők Fóruma nevében
Szilvássy Zoltán
Aranydiplomás vízépítő mérnök










© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2010-09-30 (912 olvasás)

[ Vissza ]


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.20 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::