Kerényi A. Ödön
Levelek a Duna stratégia ügyben. 2010. A változás jelei. Büki professzor. Demokrata újság stb.
Kedves Péteri Laci!
Köszönöm a nagy munkával kiásott dokumentumokat , melyek igazolják a BNV koncepció helyességét és azon belül s Bösi Vízlépcsőjét, amely az egyetlen csúcsra járatható folyami tározós vízerőmű a Duna 47 vízlépcsője között. Bős a VER szabályozásában egy SZET-hez hasonló szabályozó feladatot tudna betölteni, ha megegyeznénk a szlovák féllel a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi Ítéletének végrehajtásában.
Baráti üdvözlettel
Ödön Bá’
from: peteril Péteri [mailto:peteril62@gmail.com]
Subject: Re: Megújuló energiák hasznosítása MTA 2010
2010/11/6 peteril Péteri
---------- Forwarded message ----------
From: peteril Péteri
Date: 2010/11/4
Subject: Re: Megújuló energiák hasznosítása MTA 2010
- Idézett szöveg megjelenítése -
To: Büki Gergely
- Idézett szöveg megjelenítése -
2010/11/4 Büki Gergely
Kedves Ödön Bátyám, Ödön Bá!
Eddigi barátságunkat és kölcsönös tiszteletünket mindig a szakmai álláspontjaink kölcsönösen nyilt képviselete alapozta meg és jellemezte. Ennek jegyében köszönöm most is elismerő szavaidat és birálatodat egyaránt. Természetesen most csak az oldalcsatornás megoldással kapcsolatos birálatodra kell kitérnem.
Az oldalcsatornás megoldást illetően valóban eltér a megítélésünk. Itt nem "műszaki tervezés hibájáról" van szó (azt nem is merném bírálni), hanem a koncepció megítéléséről vagy hibájáról. Én azokkal értek egyet, akik a határfolyó esetén a folyó főmederére építették volna az erőművet, azért, hogy a folyóelterelés a két ország között semmiféle konfliktusra ne adjon okot (telekszomszédaimmal is így gondolkodom, és Trianontól is függetlenül). Az oldalcsatornás megoldás melletti érveidet nem vitatom, sőt elfogadom, de a határfolyó elterelése nálam felülírja az általad felsorolt szempontokat. Egyetlen számod lepett meg, az hogy a főcsatornás megoldás villamos teljesítménye csak fele akkora lenne, én Lévai professzortól és könyvéből 14-16%-os villamos energia csökkenésről tudtam.
Kedves Ödön Bá! Ha a múlt megítélésében van is köztünk különbség, ez csak azt érinti, hogyan jutottunk ide, amit érdemes lenne megvítatni. De abban nincs köztünk véleménykülönbség, és ez a lényeg, hogy a jelenlegi állapotból tovább kell lépni, és a továbblépés most a nemzeti érdek. Bármennyire sajnálom az oldalcsatornás megoldást, a továbblépést természetesen csak ebből a tényhelyzetből kiindulva lehet kibontakoztatni.
Nagymarosnál a Duna már nem határfolyó, nincs is elterelés, a kibontakozást itt lehet, kell kezdeni. A kibontakozás után szerintem a folytatás már természetesen alakulna.
Még két dolgot említek. Az egyik az, ahogy tisztelem mentorom, Lévai professzor emlékét, ugyanugy tisztelem Mosonyi Emilét, a vizes szakma nagy alakjáét.
A másik az, hogy már az nagy eredmény, hogy megjelenhetett az MTA tanulmánynak ez a kiadása. A "tanulmány véglegesítését" az jelezné, hogy mi valósul meg belöle a Megújulók Nemzeti Cselekvési Terve és az energiakoncepciók során. Szerény lehetőségeim szerint küzdök azért, hogy a vízenergiahasznosítás fejlesztése során is minél többet érjünk el, de ez a küzdelem nem látszik könnyűnek, amig a szakemberek széles körben nem fognak össze.
Üdvözöl tisztelettel és barátsággal, jó egészséget kíván
Büki Gergely
----- Original Message -----
From: kerenyia1@t-online.hu
To: bukibt@t-online.hu ; gabor.timea@vkkt.bme.hu
Sent: Wednesday, November 03, 2010 8:05 PM
Subject: Megújuló energiák hasznosítása MTA 2010
Tisztelt Professzor Urak! Kedves Büki Gergő!
őszintén köszönöm, hogy megfogalmaztad az MTA a Megújuló energiák hasznosítása című külön kiadványát.
Nagyra értékelem, hogy a Duna vízerejének hasznosítását is tárgyilagosan bemutatod és hivatkozol több tanulmányomra is.
Egyre közelebb kerülünk a Bős- Nagymaros vízlépcsők szerepének megítélésében a Duna komplex hasznosítása keretében is.
Az MTA Energetikai Bizottságnak számos Javaslatot tettem a BNV ügy rendezésének akadémiai kezdeményezésére a mindenkori kormányok felé. Azonban csak most jött el az ideje az eredményes lépésnek. Az EU 2011. I. félévi soros elnökeként a magyar kormánynak módja lenne megváltoztatni az eddigi elutasító magyar álláspontot a Nagymarosi Vízlépcső újraépítéséről, amire a hágai Nemzetközi Bíróság Ítélete kötelezi a Magyarországot.
Megértem, hogy a tanulmány óvatosan nyilatkozik az ügyről, de világosan kell látni, hogy Bős után Nagymarosi Vízlépcső a kezdete a további duzzasztásoknak is, tehát az adonyi és fajszi vízlépcsők létesítésének is.
A tanulmány igen hasznos tájékoztatásul szolgál az olvasóknak az eddig számításba vett megújuló energia mennyiség lényeges bővítési lehetőségéről, amit a Duna vízereje képvisel. Ez az első olyan MTA összefoglaló. , amely tárgyilagosan igyekszik bemutatni az 1990 évi politikai rendszerváltás utáni helyzetet
Kifogásolom azonban, hogy a tanulmány rég megcáfolt vádak alapján hibás tervnek minősíti az eredeti BNV projektet.
Ezt a véleményt szeretném kiiktatni a tanulmány várható véglegesítésénél, mivel nem a műszaki tervezés hibája okozta a kudarcot, hanem a laikus pártpolitika, mit maga a hágai Nemzetközi Bíróság cáfolt meg.
Állításomat a BŐS szabályozó című mellékelt rövid tanulmányommal indokolom, amely bemutatja, hogy a létesítés műszaki alapelve helyes volt, de a rendszeres csúcsra-járatásos üzemmód volt téves cél. Erről az én javaslatomra a csehszlovák kormány lemondott, viszont a magyar leállítatta a nagymarosi beruházást. A vitában a hágai per tett igazságot. Sajnos a magyar fél ezt 14 év óta tévesen értelmezi és ezzel megakadályozza a szlovák féllel való megegyezést.
Elsősorban a Te meggyőzésedre állítottam össze alábbi érveimet, hogy indokolt lenne a tanulmánynak a BNV-t kritizáló i részeinek kihagyása, vagy módosítása.
- 1. Bősi Vízerőmű ma is az egyik legkorszerűbb, villamosenergia-rendszer (VER) szabályozási eszköz, mivel egy percen belül képes pótolni pl. egy üzemzavar miatt kieső, hőerőműi nagy blokkjának a teljesítményét. Működtetése hasonló tehát, mint a szivattyús energia tározóké (SZET). A szlovákokkal történő megállapodás a hágai ítélet végrehajtásáról mindkét fél számára lehetővé tenné a Bősi Vízerőmű SZET-szerű használatát.
2. Az oldalcsatornás megoldás tette lehetővé, hogy a Dunán egy 200 millió m3 kapacitású víztározó jőjjön létre, amely fedezni tudja a 720 MW csúcsteljesítmény 4000 m3/s vízhozamát az UCTE előírás szerinti első 15 percre, mindössze kb. 5 cm vízszint csökkenés árán, ami semmi környezeti kárt nem okoz és külső szemlélő észre sem veszi.
3. A folyami víztározók létesítése nemzetközi irányelv és központi célkitűzés Magyarországon is. Célja, hogy, hogy visszatartsa az országon átfolyó vízmennyiségnek legalább egy részét.
A tervezett további duzzasztások a Dunán - a többi komplex cél mellett- ezt is szolgálják.
4. A tervváltozatokban a főmederben létesülő, két vízlépcsős megoldás is szerepelt. Ezek együttes teljesítménye is csak Bős kb. fele teljesítőképességet adta volna. A bősi vízlépcsőben előálló H = 21 m esés biztosítja - az átlagos 2000 m3/s vízhozam mellett- 360 MW, a kétszeresénél pedig 720 MW teljesítmény adható lé a VER számára.
5. Az üzemvíz-csatorna baloldali elhelyezését részletes műszaki számítások mutatták topográfiailag kedvezőbbnek a jobboldali változattal szemben. Ha a Felvidék ma magyar lenne az objektív tervező is biztosan ezt választaná. Hogy az országhatár annakidején a főmederben maradt, amidőn a víz zöme az üzemcsatornában folyik, sokakban keltett Trianon utáni, jogosan fájó nosztalgiát.
5. A csehszlovák fél fájdalmunkat azzal kompenzálta, hogy a villamos energia részesedésünket a vízjogilag számíthatóval szemben 48 %-ról 50 %-a emelte.
6.Az 1977. évi államközi szerződés egyoldalú magyar felmondását a hágai Ítélet megsemmisítette, de ekkor már Dunakiliti duzzasztó kulcsszerepét átvette az dunacsúnyi gát. Ott viszont elvileg a szlovák fél kormányozhatja a főmederbe engedett víz mennyiségét. Szerencsére ezideig a vízügyesek közötti jó viszony révén mindig sikerült megegyezni.
A tárolható víztömeg azonban kb. 40 millió m3-rel csökkent.
6. Nagy jelentőségű az oldalcsatorna árvízszint mérséklő hatása, mivel 4000 m3/s víztömeggel csökkentheti a főmederben lefolyó árvíz tömegét. Eddig kb. fél méterrel alacsonyabb volt a legnagyobb árvízszint, mint az oldalcsatorna nélkül lett volna. Emiatt lehetett megtakarítani az oldalgátak igen költséges magasítását.
Úgy vélem a fentiek igazolják, hogy a magyar vízépítő mérnökök, Dr. Mosonyi Emil akadémikus vezetésével értették szakamájukat és a BNV tervek világszínvonalon készültek.
Tragikus, hogy a BNV vita következtében ma nincs elég fiatal vízépítő mérnök, akik folytatni tudnák a Mosonyi örökséget és teljesítenék Emil Bátyánk szakmai végrendeletének tekinthető tanulmányát hazánk vízgazdálkodásának távlati feladatairól.
Mindezek alapján kérlek arra, hogy a kiváló tanulmány véglegesítésénél vegyed figyelembe érveimet.
A legfontosabbnak azt tartom, hogy az MTA elnöksége tárgyalja meg a tanulmányt, illetve az abból készíthető EU Duna stratégia kormány előterjesztést, amely a Duna komplex hasznosítása elven és a Mosonyi féle vízgazdálkodási tanulmányon alapul.
Tisztelettel és baráti üdvözlettel
Kerényi A. Ödön (Ödön Bá’)
-
-
Kedves Kollégák!
Elnézést, hogy a "csapos közbeszól" a Kerényi - Büki vitában!
Kerényi Ödön Bá álláspontjának alátámasztására és dokumentálása céljából, mellékelem Jolánkai Géza barátom, volt évfolyamtársam kérésére, édesapjának, Jolánkai Gyulának - Mosonyi Emil egyik közvetlen munkatársának - a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárából - 2 napi szívós munka árán előásott - a Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszert megelőző, a Magyar - Csehszlovák közös Duna-szakaszra, I-IV. változatban, és 6 alváltozatban 1958-tól kidolgozott, Felső-Dunai vízlépcsőkre / Vízerőmű I-II. vonatkozó tervezési-, és politikai (magyar, ill. csehszlovák!) döntési folyamatát, időrendi sorrendben.
Ennek alapján összefoglalva megállapítható:
Csehszlovák döntések alapján - a tervezők megkérdezése, bevonása nélkül - dőltek el a legfontosabb, stratégia kérdések (pl. csúcsrajáratás is!), azon felül, hogy a Duna felső, balparti részét már eleve a csehszlovákok, az alsó, jobbparti részét a magyarok tervezték!
A 4 változat és 6 alváltozat lényegét tekintve az Öreg-Duna felhasználásával, 1-1 jobb-, és baloldali, oldal-csatornás, és 1-1 tározós, ill. tározó nélküli megoldásra tett javaslatot!
Információim szerint a fentiek nem kerültek hivatalos dokumentálásra mindezideig!
Befejezésül Jolánkai Géza leveléből még csak egy idézet:
"...Édesapám Jolánkai Gyula (szintén vízmérnök, nagylétesítmény tervező, Mosonyi munkatársa, jó-barátja) készített valamikor a 60-as évek elején egy országos vízgazdálkodási-vízlépcsőzési komplex (árvízvédelem, vízerő, hajózás, öntözés, stb.) tervet.
Én láttam ezt (mert már egyetemre jártam és így megmutatta). Azt is mondta, hogy ezért vagy Kossuth díjat kapok vagy kirúgnak (egyik se történt, agyonhallgatták)..." (!)
Azt hiszem, hogy a fenti mondatok jól jelzik az akkori idők hangulatát, a tervezők kiszolgáltatottságát is, amelyek BNV-ügyben és minden, még a "duzzasztás", ill. "vízlépcső-építés" gondolatának felmerülése esetén is, kisértetiesen hasonlítanak a maiakhoz! (lásd: Nagymaros, Adony, Fajsz, Csongrád, Duna-Tisza-csatorna, stb.)
Remélem, hogy ezzel sikerült hozzájárulnom a tények objektívebb megítéléséhez!
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Kedves Kollégák!
Korábban már egyszer elküldtem a mellékelt hozzászólásomat a Kerényi-Büki polémiához, a kiegészítő dokumentumokkal együtt, amelyek annak idején hivatalos publikálására korábban - a tervek titkosítása miatt - nem kerülhetett sor, később meg a feledés homályába merültek!
Úgy látszik, hogy szerver-hiba miatt ez az írásom, nem érkezhetett meg a címzettekhez.
Miután a témát - a tervezők és a politikusok / döntéshozók felelőssége közötti jelentős különbség-tétel hangsúlyozását - fontosnak tartom, szükségesnek láttam, hogy mégegyszer megküldjem, és a nyilvánosság számára is elérhetővé tegyük az abban foglaltakat!
A Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban a később, esetleg szükségessé váló kutatásokat a mellékelt, tárgyat, tervezőt, iktatószámot, kiegészítő megjegyzéseket tartalmazó kivonatom remélhetőleg, jelentősen meg fogja könnyíteni a téma iránt érdeklődők számára!
Kellemes hétvégét kíván,
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Elnézést, az eredeti szövegben történő hibáért, elírásért!
Helyesen:
- a Duna felső-, jobb-parti részét a csehszlovákok
- a Duna alsó-, bal-parti részét a magyarok
tervezték!
Üdv:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Válasz
Továbbítás
Válasz
|
Juhos László ✆
címzett: saját magam
részletek megjelenítése 14:27 (9 perce)
Honlapra, nem hír, párbeszéd, kerényi
----- Original Message -----
From: kerenyia1@t-online.hu
To: Szilvássy Zoltán
Cc: Juhos László ; Pálos László
Sent: Saturday, November 06, 2010 1:10 PM
Subject: FW: Megújuló energiák hasznosítása MTA 2010
Kedves Zoltán!
Továbbítom számodra a Büki professzorral történt levélválásomat, bár a Juhos Laciék honlapján olvashattad. Érdekelne személyes a véleményed.
Meglepődtem a Bősi Vízlépcsővel kapcsolatos hiányos ismeretei matt. Bős ma is nagy értékű csúcsra is járatható vízerőmű, amely kétszer nagyobb teljesítményt képes leadni, mint a két a főmederbe építhető változat együttesen. Ha ilyen tudós embernél ez lehetséges, nem csoda a társadalom tudatlansága . 20 év után elhomályosodott minden a média jóvoltából. Mi öregek harcolunk tovább amíg még élünk a Nagymarosi Vízlépcső újraépítéséért és a Duna komplex hasznosításáért.
Javaslom, hogy Ti vízépítő mérnökök is hangsúlyozzátok jobban ezt az érvet, amit kissé elhanyagoltunk a komplex hasznosítás előnyei között.
Egyúttal arra kérlek, hogy szíveskedj bővíteni ismeretemet ,arról, hogy a Adony Vízlépcső duzzasztása hogyan hat vissza a Budapesti rakpartokra. Neked biztosan megvan a Duna hossz-szelvénye, ami erre választ adhat. Történt olyan változás a régebbi tervekhez képest, , ami nehézséget okozhat. Felér a duzzasztás Nagymarosig?
Biztosítható-e a 2.5 m merülés a hajóknál a Nagymaros-Adony szakaszon?. Melyik ág lenne a preferált a szentendrei, vagy a váci?
Gyerek koromból emlékszem, hogy a MAHART személyhajók az elsőt, a DDSG pedig a vácit használták.
Az Ipoly torkolatban élveztük a hajó hullámokat. Meglepődhetsz, hogy a Tahi kofahajó csapta a legnagyobb feltehetően nem legjobb áramvonalai miatt. Akkor még Duna vízben főztük a bográcsban a halászlevet.
Jó egészséget kíván, baráti üdvözlettel
Ödön Bá’
U.I. Juhos Lacit itt kérem ara, hogy a Büki levelezést elvi fontossága miatt a honlap hírei között is közölje, ne csak az irodalom jegyzékemben
From: kerenyia1@t-online.hu [mailto:kerenyia1@t-online.hu]
Sent: Friday, November 05, 2010 11:49 AM
To: 'Büki Gergely'
Subject: RE: Megújuló energiák hasznosítása MTA 2010
Kedves Gergő!
Köszönöm megértő válaszodat. Egyetértek azzal a filozófiával, hogy mindig a i tényhelyzetből kell kiindulni terveink készítésénél.
Mindkettőnk által tisztelt és szeretetett Lévai professzor is ezt az elvet vallotta.
Ennek igazolására idézek néhány mondatot Bandi Bátyánknak „A Duna Pozsony alatti magyar szakasz tragédiája” című, 2010-ben megjelent könyvéből.
Érdemes újra elolvasni az Előszó teljes szövegét, ami 10 éves önmarcangoló gondolatait hűen tükrözi. A folyamatnak végig tanúja voltam. Baráti jellegű kapcsolatunkban megosztotta velem az MTA elnökségnek szánt „bizalmas” jellegű több kötetnyi iratát. Nagyon bántotta, hogy sokan az ő számlájára írták a Nagymarosi Vízlépcső beruházás leállítását. Ezen vívódások alapján készült el végül e fehérkönyv is.
- Az Előszó (8. o). első bekezdésből ragadok ki egy fél mondatot:
„.az egyoldalú döntésű felfüggesztett folyamatot szeretném egy adott nézőpontból bemutatni azzal a szándékkal, hogy elősegítsem az elkövetett hibák őszinte bevallását és a fennálló problémák nyílt és baráti tisztázását. „
- A tényekkel számot vető, reális végkövetkeztetését az MTA elnökének, Berend T Iván akadémikusnak küldött levél tartalmazza, amit Kovács Károly Pál, Prohászka János és Reményi Károly akadémikusokkal együtt írtak és a könyv 144. oldalán, a 2. melléklet első bekezdésében található:
„…ma a leállítással kapcsolatos döntéssel nem érthetünk egyet, illetve azt – a jelenlegi formájában – megalapozatlannak tartjuk.”
Úgy vélem, hogy ezzel a kijelenéssel ma már minden, reálisan gondolkodó, magyar hazafi egyetérthet.
Rendkívül örvendek annak, hogy Bős oldalcsatornás megoldásos kivitele melletti érveim mégis megingatták eddigi véleményedet.
A kétszeres teljesítő képesség jogos meglepetés számodra, ha ezt tényt eddig nem tudatosítottad. Ez döntő érv arra, hogy érdemes volt a csúcserőmű megoldást választani a Duna főmedrében építhető két folyami erőművel szemben.
Többletként Kaptunk egy 360 MW-os csúcsra járatható erőművet.
A Lévai könyvben szereplő 14-16 % kWh többlet is helyes adat, mivel a vízhozam nem változott az oldalcsatornás változatban, de az eredő esés
nagyobb lett, mint a két folyami erőmben együtt lett volna.
Remélem, hogy a fentiek alapján véleményünk a múlt megítélésében is tovább közeledik egymáshoz.
Talán ezek a tények mérséklik az országhatár áthelyezés miatt érzett bánkódásodat is és még nagyobb meggyőződéssel harcolsz a mai helyzet megváltoztatásáért.
Vigyétek tovább a zászlót, ha én már nem is leszek.
Baráti üdvözlettel
Ödön Bá’
From: Büki Gergely [mailto:bukibt@t-online.hu]
Sent: Thursday, November 04, 2010 7:14 PM
Subject: Re: Megújuló energiák hasznosítása MTA 2010
Kedves Ödön Bátyám, Ödön Bá!
- Idézett szöveg elrejtése -
Eddigi barátságunkat és kölcsönös tiszteletünket mindig a szakmai álláspontjaink kölcsönösen nyilt képviselete alapozta meg és jellemezte. Ennek jegyében köszönöm most is elismerő szavaidat és birálatodat egyaránt. Természetesen most csak az oldalcsatornás megoldással kapcsolatos birálatodra kell kitérnem.
Az oldalcsatornás megoldást illetően valóban eltér a megítélésünk. Itt nem "műszaki tervezés hibájáról" van szó (azt nem is merném bírálni), hanem a koncepció megítéléséről vagy hibájáról. Én azokkal értek egyet, akik a határfolyó esetén a folyó főmederére építették volna az erőművet, azért, hogy a folyóelterelés a két ország között semmiféle konfliktusra ne adjon okot (telekszomszédaimmal is így gondolkodom, és Trianontól is függetlenül). Az oldalcsatornás megoldás melletti érveidet nem vitatom, sőt elfogadom, de a határfolyó elterelése nálam felülírja az általad felsorolt szempontokat. Egyetlen számod lepett meg, az hogy a főcsatornás megoldás villamos teljesítménye csak fele akkora lenne, én Lévai professzortól és könyvéből 14-16%-os villamos energia csökkenésről tudtam.
Kedves Ödön Bá! Ha a múlt megítélésében van is köztünk különbség, ez csak azt érinti, hogyan jutottunk ide, amit érdemes lenne megvítatni. De abban nincs köztünk véleménykülönbség, és ez a lényeg, hogy a jelenlegi állapotból tovább kell lépni, és a továbblépés most a nemzeti érdek. Bármennyire sajnálom az oldalcsatornás megoldást, a továbblépést természetesen csak ebből a tényhelyzetből kiindulva lehet kibontakoztatni.
Nagymarosnál a Duna már nem határfolyó, nincs is elterelés, a kibontakozást itt lehet, kell kezdeni. A kibontakozás után szerintem a folytatás már természetesen alakulna.
Még két dolgot említek. Az egyik az, ahogy tisztelem mentorom, Lévai professzor emlékét, ugyanugy tisztelem Mosonyi Emilét, a vizes szakma nagy alakjáét.
A másik az, hogy már az nagy eredmény, hogy megjelenhetett az MTA tanulmánynak ez a kiadása. A "tanulmány véglegesítését" az jelezné, hogy mi valósul meg belöle a Megújulók Nemzeti Cselekvési Terve és az energiakoncepciók során. Szerény lehetőségeim szerint küzdök azért, hogy a vízenergiahasznosítás fejlesztése során is minél többet érjünk el, de ez a küzdelem nem látszik könnyűnek, amig a szakemberek széles körben nem fognak össze.
Üdvözöl tisztelettel és barátsággal, jó egészséget kíván
Büki Gergely
----- Original Message -----
From: kerenyia1@t-online.hu
To: bukibt@t-online.hu ; gabor.timea@vkkt.bme.hu
Sent: Wednesday, November 03, 2010 8:05 PM
Subject: Megújuló energiák hasznosítása MTA 2010
Tisztelt Professzor Urak! Kedves Büki Gergő!
őszintén köszönöm, hogy megfogalmaztad az MTA a Megújuló energiák hasznosítása című külön kiadványát.
Nagyra értékelem, hogy a Duna vízerejének hasznosítását is tárgyilagosan bemutatod és hivatkozol több tanulmányomra is.
Egyre közelebb kerülünk a Bős- Nagymaros vízlépcsők szerepének megítélésében a Duna komplex hasznosítása keretében is.
Az MTA Energetikai Bizottságnak számos Javaslatot tettem a BNV ügy rendezésének akadémiai kezdeményezésére a mindenkori kormányok felé. Azonban csak most jött el az ideje az eredményes lépésnek. Az EU 2011. I. félévi soros elnökeként a magyar kormánynak módja lenne megváltoztatni az eddigi elutasító magyar álláspontot a Nagymarosi Vízlépcső újraépítéséről, amire a hágai Nemzetközi Bíróság Ítélete kötelezi a Magyarországot.
Megértem, hogy a tanulmány óvatosan nyilatkozik az ügyről, de világosan kell látni, hogy Bős után Nagymarosi Vízlépcső a kezdete a további duzzasztásoknak is, tehát az adonyi és fajszi vízlépcsők létesítésének is.
A tanulmány igen hasznos tájékoztatásul szolgál az olvasóknak az eddig számításba vett megújuló energia mennyiség lényeges bővítési lehetőségéről, amit a Duna vízereje képvisel. Ez az első olyan MTA összefoglaló. , amely tárgyilagosan igyekszik bemutatni az 1990 évi politikai rendszerváltás utáni helyzetet
Kifogásolom azonban, hogy a tanulmány rég megcáfolt vádak alapján hibás tervnek minősíti az eredeti BNV projektet.
Ezt a véleményt szeretném kiiktatni a tanulmány várható véglegesítésénél, mivel nem a műszaki tervezés hibája okozta a kudarcot, hanem a laikus pártpolitika, mit maga a hágai Nemzetközi Bíróság cáfolt meg.
Állításomat a BŐS szabályozó című mellékelt rövid tanulmányommal indokolom, amely bemutatja, hogy a létesítés műszaki alapelve helyes volt, de a rendszeres csúcsra-járatásos üzemmód volt téves cél. Erről az én javaslatomra a csehszlovák kormány lemondott, viszont a magyar leállítatta a nagymarosi beruházást. A vitában a hágai per tett igazságot. Sajnos a magyar fél ezt 14 év óta tévesen értelmezi és ezzel megakadályozza a szlovák féllel való megegyezést.
Elsősorban a Te meggyőzésedre állítottam össze alábbi érveimet, hogy indokolt lenne a tanulmánynak a BNV-t kritizáló i részeinek kihagyása, vagy módosítása.
- 1. Bősi Vízerőmű ma is az egyik legkorszerűbb, villamosenergia-rendszer (VER) szabályozási eszköz, mivel egy percen belül képes pótolni pl. egy üzemzavar miatt kieső, hőerőműi nagy blokkjának a teljesítményét. Működtetése hasonló tehát, mint a szivattyús energia tározóké (SZET). A szlovákokkal történő megállapodás a hágai ítélet végrehajtásáról mindkét fél számára lehetővé tenné a Bősi Vízerőmű SZET-szerű használatát.
2. Az oldalcsatornás megoldás tette lehetővé, hogy a Dunán egy 200 millió m3 kapacitású víztározó jőjjön létre, amely fedezni tudja a 720 MW csúcsteljesítmény 4000 m3/s vízhozamát az UCTE előírás szerinti első 15 percre, mindössze kb. 5 cm vízszint csökkenés árán, ami semmi környezeti kárt nem okoz és külső szemlélő észre sem veszi.
3. A folyami víztározók létesítése nemzetközi irányelv és központi célkitűzés Magyarországon is. Célja, hogy, hogy visszatartsa az országon átfolyó vízmennyiségnek legalább egy részét.
A tervezett további duzzasztások a Dunán - a többi komplex cél mellett- ezt is szolgálják.
4. A tervváltozatokban a főmederben létesülő, két vízlépcsős megoldás is szerepelt. Ezek együttes teljesítménye is csak Bős kb. fele teljesítőképességet adta volna. A bősi vízlépcsőben előálló H = 21 m esés biztosítja - az átlagos 2000 m3/s vízhozam mellett- 360 MW, a kétszeresénél pedig 720 MW teljesítmény adható lé a VER számára.
5. Az üzemvíz-csatorna baloldali elhelyezését részletes műszaki számítások mutatták topográfiailag kedvezőbbnek a jobboldali változattal szemben. Ha a Felvidék ma magyar lenne az objektív tervező is biztosan ezt választaná. Hogy az országhatár annakidején a főmederben maradt, amidőn a víz zöme az üzemcsatornában folyik, sokakban keltett Trianon utáni, jogosan fájó nosztalgiát.
5. A csehszlovák fél fájdalmunkat azzal kompenzálta, hogy a villamos energia részesedésünket a vízjogilag számíthatóval szemben 48 %-ról 50 %-a emelte.
6.Az 1977. évi államközi szerződés egyoldalú magyar felmondását a hágai Ítélet megsemmisítette, de ekkor már Dunakiliti duzzasztó kulcsszerepét átvette az dunacsúnyi gát. Ott viszont elvileg a szlovák fél kormányozhatja a főmederbe engedett víz mennyiségét. Szerencsére ezideig a vízügyesek közötti jó viszony révén mindig sikerült megegyezni.
A tárolható víztömeg azonban kb. 40 millió m3-rel csökkent.
6. Nagy jelentőségű az oldalcsatorna árvízszint mérséklő hatása, mivel 4000 m3/s víztömeggel csökkentheti a főmederben lefolyó árvíz tömegét. Eddig kb. fél méterrel alacsonyabb volt a legnagyobb árvízszint, mint az oldalcsatorna nélkül lett volna. Emiatt lehetett megtakarítani az oldalgátak igen költséges magasítását.
Úgy vélem a fentiek igazolják, hogy a magyar vízépítő mérnökök, Dr. Mosonyi Emil akadémikus vezetésével értették szakamájukat és a BNV tervek világszínvonalon készültek.
Tragikus, hogy a BNV vita következtében ma nincs elég fiatal vízépítő mérnök, akik folytatni tudnák a Mosonyi örökséget és teljesítenék Emil Bátyánk szakmai végrendeletének tekinthető tanulmányát hazánk vízgazdálkodásának távlati feladatairól.
Mindezek alapján kérlek arra, hogy a kiváló tanulmány véglegesítésénél vegyed figyelembe érveimet.
A legfontosabbnak azt tartom, hogy az MTA elnöksége tárgyalja meg a tanulmányt, illetve az abból készíthető EU Duna stratégia kormány előterjesztést, amely a Duna komplex hasznosítása elven és a Mosonyi féle vízgazdálkodási tanulmányon alapul.
Tisztelettel és baráti üdvözlettel
Kerényi A. Ödön (Ödön Bá’)
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
