Kerényi A. Ödön
Hajóskapitány és a Duna szabályozás
Megelégedéssel olvastam a Reális zöldek Klub honlapján Sólyomvári László hajóskapitánynak a Duna Blogban megjelent cikkét. Tükröződni láttam ugyanis több, e honlapon is közölt tanulmányom megállapításait. Ezek közül is kiemelten a Duna Vízlépcsői és Magyarország (1.) és a Duna komplex hasznosítása (2.) címűeket.
A társadalomban egyre terjed a józan ész diktálta felfogás, hogy a Dunát szabályozni kell, mert, ha nem a kormány politika előbb-utóbb megbukik a nemzetgazdaságban bekövetkező károk miatt. Ha viszont a szabályozást rosszul végzik, még nagyobb kár áll elő. Sajnos ezen nem segít az sem, ha a hibás politikusok maguk lesznek öngyilkosok.
Köszönöm, hogy a hajóskapitány is segít a téves kormányszemlélet megváltoztatásában.
Az 1. cikkemben bemutattam, hogy Dunán a Rajna-Majna-Duna csatorna Kelheim-i csatlakozási pontjától Szulináig a Duna Bizottsággal (D.B.) egyeztetett 24 vízlépcső telephely közül ma a magyar Duna-szakasz a legkritikusabb, mivel itt három vízlépcső duzzasztása hiányzik: Ezek a Nagymarosi, az Adonyi és a Fajszi Vízlépcsők. Közülük is a Nagymarosi Vízlépcső hiánya a legnagyobb károkozó. A Bős-Nagymaros Vízlépcső rendszer beruházás magyar részének folytatását, 30 %-os készültségnél az 1990. évi politikai rendszerváltás állítatta le. Hiába döntött az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága, hogy az eredeti 1977. évi BNV szerződés érvényben van és nem igaz a környezeti katasztrófa vád sem, a magyar kormány alkotmánysértő módon megtiltotta a Bíróság Ítéletének végrehajtását, azaz a Nagymarosi vízlépcső újraépítését, ami a magyar vízlépcső terv kulcs lépése.
Fontos tudni, hogy a nagymarosi telephely nem tolható el sehová, mivel az olyan jelegű, mint a Vaskapu a Kazán szorosban. Ez a Duna legszűkebb, szikla-medres része Dunacsúnyi gát alatti, magyar szakaszon.
A legfontosabb érv a Duna vízlépcsős szabályozása mellett az, hogy az ilyen rendszert nem lehet megszakítani, mivel a duzzasztó gátak alatt, fizikailag, törvényszerűen következik be a meder mélyülése, ha ezt a következő vízlépcső visszaduzzasztása nem akadályozza meg.
A lépcsőzést tehát folytatni kell, ha el akarjuk kerülni a meder mélyülés okozta, egyre fokozódó károkat.
A károkra a 2. tanulmány ad választ.
Elsősorban elmaradnak azok az előnyök, amelyeket a Duna Komplex hasznosításával nyerhetnénk.
Csak néhányat emeljek ki közülük.
- A mai nemzetközi hajóforgalom és teherszállítás többszörösére való növelése, a hajózási paraméterek Duna Bizottság által előírt értékének biztosítása révén,
- a vízlépcsők energetikai hasznosítása (4 TWh megújuló vízenergia, a Duna melletti atom és hagyományos hőerőművek olcsó friss víz hűtése, a Bősi vízerőmű rövid idejű (pl. fél órás) csúcsra járatási lehetősége, ami legalább 360 MW többlet teljesítményt képes 1 percen beül is pótolni a villamosenergia-rendserből (VER) kieső nagy gépegységek kapacitásából), - a keresztgátakon létesülő közúti hidak közlekedés javítása,
- az állandó Duna vízszint talajvíz szint biztosítása és ezáltal a javuló ivóvíz ellátás a Duna-Tisza Homokhátságon is,
- a mezőgazdaság öntözés igény nagyobb kielégíthetősége,
- a turizmus miden ága válik jobban fejleszthetővé a vízen és a partmentén egyaránt.
Másodsorban nem kellene kiadni a mederszabályozásra évi több tíz millió forintos költségét, amit a jelenlegi VITUKI , vízlépcsők nélküli, kényszer-terve előirányoz. Egyes tudósok azt az időt, amíg a végleges duzzasztásos szabályozás megkezdődhet legalább 10 évre becsülik.
Hogy ki a felelős a nagymarosi beruházás leállításából keletkezett eddig 2.3 milliárd $ kárért, azt az Állami Számvevőszéknek kellene megállapítani.
De nem ez a fontos, hanem a további károk megakadályozása. Csak az segítene, ha az EU Duna stratégia tervében érvényesíteni lehetne a Duna komplex hasznosítása elvét, mint vezérfonalat.
Az adott helyzetben csupán abban reménykedhetünk hogy a többi dunamenti ország ráveszi a magyar kormányt is, hogy változtassa meg mai merev álláspontját.
Kérem, hogy a Duna Blog folytassa tovább értékes felvilágosító munkáját a félrevezetett közvélemény valósághű tájékoztatására.
Budapest, 2011.01.14.
Kerényi A. Ödön ( Ödön Bá’)
A Duna vízlépcsői és Magyarország (1)
Duna komplex hasznosítás (2)
.
.
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
