Péteri László
Glatz Ferenc akadémikus, az MTA v. elnöke: 20 év után újra kell gombolni a mellényt! - Hazai vízgazdálkodás - Agrárium - Duna-stratégia - Társadalom
Kedves Kollégák!
Napok óta vártam Pálinkás Józsefnek, az MTA jelenlegi elnökének válaszát, Lányi András - saját magát "konzervatív anarchistá"-nak nevező, író, filmrendező, a Duna Kör, a Duna charta, a Védegylet, az Élőlánc Magyarországért alapító tagjának nyílt levelére, amelyben nemtelen támadást indított az MTA vezetése, egyes tagjai, ill. a "Megújuló energiák hasznosítása" c. kiadványban foglaltak ellen.
Ez utóbbival kapcsolatban Büki Gergely és Lovas Rezső akadémikusok túlzottan udvarias válasz-levelét a www.realzoldek.hu honlapon már mi is közzétettük, az MTA elnökének hivatalos válaszlevele sajnos még mindig késik, lassan aktualítását veszti! (A fentieken felül a hivatkozott honlapon megtalálhatók - többek között - dr. Mosonyi Emil, dr. Somlyódi László, dr. Ijjas István, dr. Gács Iván, stb. cikkei, előadásainak kivonata, videó-, és hangfelvételeink, amelyek bárki számára elérhetők!)
http://www.keresztenytv.hu/index.php?p=video&id=52 13:57
„In memoriam Mosonyi Emil 1910-2009.” Péteri László - Nagy László videó
http://www.youtube.com/user/pvpstudio#p/u/239/CCsv-hdch-U
Mosonyi professzor üzenete
http://www.youtube.com/watch?v=ywatmmbFuLI&feature=related
2008.01.25. dr. Mosonyi Emil akadémikus professzor véleménye. Dr. Paulus Alajos: „Megérett az idő a döntésre” c. dokumentum filmjeiből a Reális Zöldek / Juhos László
http://www.youtube.com/watch?v=e0DLwzeLhuA
2009.05.17. dr. Mosonyi Emil akadémikus professzor üzenete. Dr. Paulus Alajos dokumentum filmjeiből PVP Pálos László
http://www.youtube.com/watch?v=YHOZ1_n8dn4
2004.09.08. Beszélgetés-sorozat Mosonyi Emil professzorral. A Tisza-völgy vízügyi rendezése. MKVM / Duna Múzeum archívuma
A téma a 2011. évi magyar-lengyel soros EU-elnökség, ill. az Európai Duna Régió Stratégia / EDRS idején különösen aktuális, ennek ellenére, értelmes szakmai párbeszéd helyett a Dunában is, parciális érdekek által vezérelt "politika" folyik, "Víz" helyett! Magyar nemzeti-, nemzetgazdasági érdekből is szükség lenne ezen a jelenleg kilátástalannak tűnő helyzeten mielőbb változtatni!
Ebben az MTA-nak, az MMK-nak, az MHT-nak, az OKT-nak, a BMGE illetékes tanszékeinek, vezetőinek, kutatóinak kiemelt szerepe van, ill. lehetne!
A tudomány különböző szakterületeinek egyértelmű, integrált véleményt, állásfoglalást kellene kialakítani és a politikai döntéshozók részére határozott javaslatokat lenne célszerű - minél előbb - előterjeszteni! Az MTA különböző, a témában érintett osztályainak, bizottságainak bevonásával a Kormány és az Országgyűlés számára, egy vezető szintű, rövid tömör, közérthető összefoglalót kellene készíteni, elősegítve ezzel is a médiák, ill. az "ál-környezetvédők" által sugallt dogmákkal, tabu-témákkal történő mielőbbi szakítást, és a régóta szükséges szemlélet-, és paradigma-váltást is, főleg az alábbi témákban:
- a klímaváltozás, különös tekintettel a Kárpát-medencére és a Duna-/Tisza vízgyűjtőjére és a Duna-Tisza-közi Homokhátságra
- a vízgazdálkodás, víz-, árvíz-, belvíz-, aszály-stratégia, különös tekinettel a vízvisszatartásra, víztározásra, vízkormányzásra!
- az agrár-stratégia, különös tekintettel a mezőgazdasági öntözés
- az energia-stratégia, ill. ezen belül a megújuló-energia stratégia, különös tekintettel a tiszta, megújuló, fenntartható vízenergia többcélú hasznosítására
- a közlekedés-stratégia, ill. ezen belül kiemelten a környezetbarát, és kombinált vasúti-, vízi-közlekedés/szállítás/logisztika, személy-, és teherhajózás, vízi-, vízparti-, kerékpáros-turizmus hálózatának fejlesztésére, stb.
A fentiekre vonatkozóan már évekkel ezelőtt készültek tudományos igényű vizsgálatok, javaslatok, amelyek azonban - sajnálatos módon - eltüntek a "politika süllyesztőjében"!
Ezek közül a teljesség igénye nélkül, most csak az MTA korábbi elnökének - Glatz Ferenc akadémikusnak - és munkatársainak tevékenységéből mellékelek ki néhányat.
Ezekből néhány idézet, kivonatosan:
„…Az előző kormányzat 2000-ben felkarolta a hévízfelhasználást és a fürdő-, valamint gyógyvízprogramot. Akkor még nem alakulhatott ki a megfelelő korrekciós program. 2006-ban viszont hiába javasoltuk a Kárpát-medencei vízgazdálkodás és ezen belül a tározóépítés, a Duna-stratégia, valamint a hővíz-gazdálkodás vitáját és hosszú távú tervét, a programot elutasították. Mindezt természetesen egy regionális kutatási és kormányzati program keretében lehet elképzelni. A Duna mellett kétségtelenül legalább kormánybiztosi fellépést kíván a politikától a Kárpát-medencei hévízprogram kialakítása és végrehajtása.
Hatodik: folyószabályozás, hajózás, vízi energia nyerése. Bős–Nagymaros-vita európai összehasonlításban. (A bős–nagymarosi vízlépcső története végül is jól ismert. Az első, 1911. évi tervektől máig. Új szempontokat hozhatna részben az előtörténet alaposabb feltárása, részben a hasonló nemzetközi viták áttekintése. A szenvedélyeket úgyis csak azon csoportok és generációk kilépése – kihalása? – oldhatja fel, amely generációk és csoportok számára a Bős–Nagymaros-vita fiatalkoruk politikai aktivitásának csúcsa volt.) Magam a Duna felsőbb szakaszán kialakult hasonló konfliktus összehasonlító elemzését javaslom, részletes leírással párosítva. (Melyet az elmúlt években kutattam.) Ismerni kell ugyanis a dunai hajózás történelmében a Duna-bizottság (1856) és az 1878. évi berlini szerződésnek a szerepét: a Dunát mindenképpen hajózhatóvá kívánták – elsősorban az angolok – tenni. Ennek lesz majd részben következménye az első szabályozás a felső-magyarországi szakaszon és a Vaskapu-szabályozás az Al-Dunán. (A kivitelezésre az Osztrák–Magyar Monarchia, illetve Magyarország kapott felhatalmazást.)* Még korábban – szintén a hajózás érdekében – megindult a Duna–Rajna–Majna nagy európai vízi út kiépítése (1836–1946). ...
A Duna–Majna–Rajna vízi út lassan fejlődik. Az alsó szakaszon először 1896-ban Magyarország, Románia és Szerbia uralkodói közösen átadják a hajózásnak a Vaskapu-csatornát, majd 1964–1972 között Jugoszlávia és Románia közös vállalkozásként felépítik a modern erőművet, amely a mai Szerbia áramszükségletének 37, Románia áramszükségletének 27%-át szolgáltatja. A Duna felső szakaszán 1921–1985 között 33 zsilip épül. Ausztria – nem függetlenül állami semlegességének 1955. évi elnyerésétől, s hogy a szovjet megszálló csapatok elhagyták az ország területét – 1959-ben kapcsolódik be a dunai zsilip-, illetve vízierőmű-építési láncba. Ezzel egy időben kezdődnek meg 1958-ban a csehszlovák–magyar tárgyalások egy építendő erőműről. (Ausztria területén, a Dunán jelenleg 9 erőmű dolgozik az ország áramszükségletének 20%-át fedezve.). 1992-től a Duna–Majna–Rajna-rendszer teljesen hajózható, kivéve a magyarországi Duna-szakaszt. De igazán érdekes az 1985–1990 közötti magyarországi Duna-vita összehasonlítása az 1977–1992 között lezajlott Altmühl-i (Ausztria? Bajorország!) vitasorozattal.
A helyi lakosság vízerőmű-ellenes mozgalma egybeesett a Németországban ekkor már induló, úgynevezett ökológia-vitával. Eddigi kutatásaink szerint parázs, de a pártpolitikától mentes vitákban a vízépítő mérnökök és a civilek, valamint a helyi közszereplők – politikusok, értelmiségiek – közösen alakítottak ki kompromisszumokat.
Altmühl környékén végül megépültek a műtárgyak, de sok öblözetet, holtágat építettek ki. (A látvány „technikaibb”, mint a mi Tisza-tó építményünk, de minden természetvédelmi igényt kielégít. A modern természet-karbantartás mintájaként említik a helyiek és a szakirodalom.). ...a magyarországi Duna-tiltakozás nem ismeri el sem a német, sem a hasonló szovjet viták hatását, amelyek történeti összehasonlítás-kutatásaink szerint szoros gondolati párhuzamokat mutatnak. És talán magyarázatot is arra: hogyan lettek politikai mozgalommá Magyarországon (és a Szovjetunióban) a folyószabályozások elleni tiltakozások. És miért nem lett azzá a demokratikus Németországban?
Lehetne még sorolni az érveket, de "gondolat-ébresztőnek" most talán ennyi is elég! A Duna hajózhatóságának javítására, valamint az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervre / OVGT és az SKV-ra vonatkozó kormányhatározatok - pár nappal meghozataluk után - már módosításra kerültek!
Kiváncsian várom, hogy - az MTA "Megújuló energiák hasznosítása" c. dokumentumban, az MTA akadémikusainak, professzorainak előadásaiban, cikkeiben, valamint korábbi - a www.realzoldek.hu honlapon is közzétett - írásbeli észrevételeinkben szereplő, jobbító szándékú észrevételeinkkel összhangban - az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv / OVGT, a Stratégiai Környezeti Vizsgálat / SKV az Európai Unió Víz Keretirányelve / VKI alapján - a hajózásra, vízenergia hasznosításra is kiterjesztve! (lásd: melléklet!) - kiegészítésre kerül-e, valamint a Duna hajózhatóságának biztosítására vonatkozóan, kidolgozásra kerül-e a duzzasztásos, vízlépcsős megoldás? (Vagy marad minden a régiben? Azért azt se felejtsük el, hogy az EU támogatásokat csak a fejlesztésekre, beruházásokra lehet felhasználni, folyamatos üzemeltetési, karbantartási költségek fedezetére nem! Lásd: VITUKI tanulmányokra vonatkozó, duzzasztást, vízlépcső-építést eleve kizáró, megbízások várható negatív következményei!)
"A Kormány 1020/2011. (II. 3.) Korm. határozata az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia magyar programjának elõkészítésérõl szóló
1001/2011. (I. 14.) Korm. határozat módosításáról
1. Az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia magyar programjának elõkészítésérõl szóló 1001/2011. (I. 14.) Korm. határozat 2/B. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„2/B. A Kormány felhívja a Duna hajózhatóságának fejlesztése kapcsán a közigazgatási és igazságügyi, a nemzeti fejlesztési, a nemzetgazdasági és a vidékfejlesztési minisztert, hogy a már kidolgozott hajózással kapcsolatos
javaslatokra és háttérelemzésekre figyelemmel, további hatások elemzésén alapuló egyeztetett javaslatot készítsen el és terjessze be a Kormány elé. A javaslat ki kell térjen a már elkészített két hajózási projektjavaslatra is.
Felelõs:
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Nemzetgazdasági Minisztérium
Vidékfejlesztési Minisztérium
Határidõ:
2011. március 31.”
2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök"
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Dokumentumok és képek:
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
