Héjjas István
T. Karátson Gábor és Lányi András urak részére
Duna Charta Egyesület
1052 Budapest, Deák tér 3.
Tisztelt Karátson Gábor úr, és Lányi András úr!
Nagy tisztelője vagyok az Önök irodalmi, képzőművészeti, és filozófiai tevékenységüknek, nagyra becsülöm a rendszerváltásban betöltött szerepüket, és a nemzeti elkötelezettségüket.
Elismerésre méltó maradandó alkotásaik ellenére mégis ezúton szeretném szóvá tenni a Duna szabályozásával kapcsolatos kifogásolható álláspontjukat, amellyel – minden jó szándékuk ellenére – jelentős károkat okozhatnak a nemzeti érdekeink szempontjából.
Mivel az Önökhöz írott levelemet az Interneten is közzé kívánom tenni, arra kérem Önöket, hogy a nyilvánosság számára is szíveskedjenek választ adni az alábbi kérdésekre:
• Mire alapozzák a véleményüket, hogy a közvélemény ellenzi vízlépcsők építését a Dunán, holott ebben a kérdésben nem történt népszavazás, de még korrekt tájékoztatással egybekötött közvélemény kutatás sem?
• Mire alapozzák a véleményüket, hogy a nagymarosi vízlépcső megakadályozása eredményezte volna a rendszerváltást? A tények ugyanis azt mutatják, hogy a rendszerváltás oka a Szovjetunió meggyengülése, majd felbomlása volt, amely lavinaszerűen idézte elő kelet-közép Európa szocialista rendszereinek összeomlását, és a rendszerváltás kezdetén kialakult zavaros helyzet tette lehetővé, hogy megakadályozzák a vízlépcső megépítését.
• Mire alapozzák a véleményüket, hogy a nagymarosi vízlépcső szocialista nagyberuházás lett volna? A projekt tervezése ugyanis még 1938-ban kezdődött Horthy Miklós utasítására, de a háború miatt a projekt folytatását 1942-ben fel kellett függeszteni. Horthy Miklóst semmiképpen nem lehet szocialista nézetűnek beállítani.
• Mi indokolja a „Dunaszaurusz” megtisztelő, egyben megtévesztő megnevezést, hiszen a világban működnek olyan vízerőművek, amelyek teljesítménye több mint 100-szorosa a tervezett nagymarosi erőműnek? Miért nem használják helyette a „Duna-kisegér” megnevezést?
• Miért kellett a nagymarosi vízlépcső visszabontása mellett, a megépült dunakiliti duzzasztómű üzembe helyezését is megakadályozni? Ez ugyanis arra szolgált volna, hogy a régi Duna meder vízpótlásához szükséges vízmegosztást magyar oldalon lehessen szabályozni. Azzal, hogy a szlovák felet rákényszerítettük a saját területükön duzzasztómű építésére, elrontottuk a további tárgyalásokhoz szükséges kedvező pozíciónkat.
• Az Önök véleménye szerint miért kell eltitkolni a közvélemény előtt azt, hogy a hágai pert a legfontosabb kérdésekben elveszítettük, és hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete szerint a magyar fél által hangoztatott ökológia kár kockázata nem megalapozott?
• Véleményük szerint miért titkolják el a közvélemény előtt azt is, hogy a Bős-Nagymaros projektből való kilépésünk már eddig is több mint 2000 milliárdot vett ki az adófizetők zsebéből? Többet, mint a Bokros csomag, és a Bajnai csomag együttvéve.
• Véleményük szerint kiknek lehet az érdeke az a sajtócenzúrázás, amely megakadályozza a vízenergia, mint környezetbarát megújuló energiaforrás hasznosítását támogató szakvélemények közzétételét?
• Mi lehetett az indoka konkrétan annak a sajtócenzúrának, amely megakadályozta, hogy Mosonyi Emil, a világhírű magyar Kossuth díjas vízépítő mérnök, a Balatoni Intéző Bizottság volt elnöke, több külföldi egyetem professzora, tiszteletbeli, illetve díszdoktora, az Argentin Tudományos Társaság levelező tagja születésének 100-ik évfordulója alkalmával rendezett ünnepségről ne lehessen sajtóközleményt kiadni, még fizetett hirdetés formájában sem?
• Mi a véleményük arról, hogy ha ilyen mértékű sajtócenzúra előfordulhat, van-e erkölcsi alapunk tiltakozni a sajtószabadság korlátozását a média törvény ürügyén méltánytalanul hangoztató külföldi reagálások ellen?
• Véleményük szerint elfogadható-e, hogy a nemzeti érdekeinket jelentősen érintő szakmai kérdésekben hozzá nem értő emberek kizárólagos döntési jogra tartsanak igényt?
Kérem, ne vegyék sértésnek a fenti kérdések ilyen sarkos megfogalmazását, annál is inkább, mivel nem föltételezem Önökről a rossz szándékot. A magyarság nemzeti érdekeit szem előtt tartva azonban fontosnak tartom e kérdések minél szélesebb körű nyilvános tisztázását.
Az Önök által is ismert klímaváltozási folyamatok miatt, amennyiben nem tudjuk a hazánkon keresztül folyó víztömegek egy részét visszatartani és hasznosítani, és azzal ésszerűen gazdálkodni, néhány évtizeden belül a Duna-Tisza köze (és benne a szülővárosom, Kecskemét környéke is) elsivatagosodhat.
Őszinte tisztelettel és nagyrabecsüléssel:
Dr. Héjjas István
(egy magyar mérnök)
(elérhetőség az eredeti levélen feltüntetve)
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
