Héjjas István
Vajon mennyire kell komolyan venni a környezet és természetvédő aktivisták véleményét?
Az Interneten olvasható hírek szerint (ld. pl. http://www.viccesviccek.hu/Dihidrogen_monoxid ) az Eagle Rock középiskola (Eagle Rock School, 2750 Notaiah Road, Estes Park, CO 80517-9752, Colorado, United States) egyik diákja nyerte az első díjat az 1997. év április 26-án megrendezett Idaho Falls Középiskolai Tudományos Konferencián.
A diák a dolgozatával bemutatta, hogy az emberek rá vannak hangolódva a tudománnyal való handabandázásra, és a környezetrombolástól való félelemre.
Elkészített egy felhívást a „dihidrogén monoxid” vegyület betiltására, azzal az indokolással, hogy:
1. erőteljes izzadást és hányást okozhat
2. a savas esők fő komponense
3. gáznemű állapotban égési sérüléseket okozhat
4. nagy mennyiségű belélegzése fulladásos halált okoz
5. hozzájárul a természet eróziójához
6. csökkenti az autófékek hatékonyságát
7. kimutatták jelenlétét rákos daganatokban.
50 ember közül a betiltást sürgető felhívást 43 aláírta, 6 azt mondta, még gondolkodik, és mindössze egy tudta, hogy a dihidrogén monoxid (H2O) a víz kémiai elnevezése.
Az 1988. évi fizikai Nobel Díjas Leon Lederman professzor „Az isteni atom” (Typotex Könyvkiadó, 2007.) című könyvében leír egy hasonló tapasztalatot. A világhírű Harward Egyetem frissen végzett (de nem fizika szakos) diplomás hallgatói közül megkérdezett 22 fiatalembert, hogy miért van nyáron meleg, télen pedig hideg. Közülük mindössze ketten tudták a helyes választ.
Hasonló saját tapasztalatom nekem is van. Néhány évvel ezelőtt Budapesten egy környezetvédelmi tüntetésen feltettem ugyanezt a kérdést 15 szervező aktivistának. Egyik sem tudta a helyes választ. Azután azt is megkérdeztem, hogy amikor nálunk tél van, olyankor miért van Ausztráliában nyár. Erre a kérdésre sem válaszoltak, sőt azt mondták, nem hiszik el, hogy ez tényleg így van, biztosan csak viccből ugratni akarom őket. A további beszélgetések során azután az is kiderült, hogy a 15 aktivista közül 12 nem tudta, hogy mi a különbség a széndioxid és a szénmonoxid között. A megdöbbentően siralmas tájékozatlanságuk ellenére azonban a legnagyobb meggyőződéssel mondogatták, hogy mi a tudományosan helyes módszer a klímaváltozás megfékezésére.
Talán nem érdektelen egy közelmúltban lezajlott tudományos konferencia tapasztalata sem, ahol egy hazai kutatóintézet geofizikus tudományos főmunkatársa a hozzászólásában ismertette az elmúlt idők klímaváltozási adatait. Ebből megtudhattuk, hogy Kr.u. 800-1000 között, vagyis a honfoglalás idején a levegőben kb. 30-40%-kal több volt a széndioxid, mint most, az átlagos hőmérséklet pedig kb. 1,5 C fokkal volt magasabb. Ebben az időben Grönlandon nem volt jég, hanem a területét dús zöld növényzet borította, ahogyan az a megnevezéséből is kitűnik. Ha most is ilyen lenne a légkör összetétele, akkor sokkal kevesebb vegyszerrel sokkal magasabbak lehetnének a mezőgazdasági terméshozamok. Ami pedig a klímaváltozást illeti, a tudós hozzászóló szerint az nagyrészt természetes folyamat. Az elmúlt évmilliók során folyamatosan változott a klíma, és olyan gyors változás is előfordult, hogy néhány év alatt 5-6 C fok mértékben változott meg az átlagos éves középhőmérséklet.
Ma állítólag a világon megtermelt összes GDP rangsorában a környezetvédelmi üzletág foglalja el az ötödik helyet, a prostitúció, a kábítószer kereskedelem, a hadiipar, és a gyógyszeripar után.
Érdemes elgondolkodni azon, mi lenne a jól jövedelmező környezetvédelmi iparágakkal, ha a jó szándékú, humán műveltségű lelkes aktivisták mellett hozzáértő szakemberek véleménye is megjelenhetne a sajtóban.
Ezt a gondolatot azért vetem fel, mert a világhírű vízépítő szakember, Mosonyi Emil születésének 100-ik évfordulója alkalmából készült méltatást, amely az életművét kívánta bemutatni, egyetlen újság sem volt hajlandó közölni, még fizetett hirdetés formájában sem. Az elutasítás indoka az volt, hogy ő volt az, aki még 1938-ban, Horthy Miklós utasítására megkezdte a nagymarosi vízlépcső terveit kidolgozni. Márpedig egy ilyen méltató írás akadályozná a Dunakör vízlépcső ellenes kampányát.
Lehet, hogy tényleg nincs nálunk sajtószabadság? Ehhez mit szólnak Brüsszelben?
Dr. Héjjas István
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
