Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók


Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Hága után kiegészítve
Kerényi A. Ödön



Link: http://www.scribd.com/full/54422365?access_key=key-141m57d17iqsxcxdv7nk


Hága után
…melléklet


Kerényi A. Ödön


Miért csatlakoztam
Dr. Mosonyi Emil akadémikus és
Dr. Mistéth Endre ny. miniszter
felhívásához
1997 november 5.-én


Kiegészítés

Budapest, 2001. Március 15.



Kerényi A. Ödön
Állami-díjas, aranydiplomás gépészmérnök
MVM Rt. nyugdíjas vezérigazgató-helyettese
műszaki tanácsadó
1121 Budapest, Törökbálinti út 13/a.



Miért csatlakoztam Dr. Mosonyi Emil akadémikus és
Dr. Mistéth Endre ny. miniszter felhívásához
1997.november5.-én?

Nevezettek ebben a Hágai Bíróság ítélete után „szakmai mederben javasolták a magyar-szlovák tárgyalások folytatását, kizárva a küldöttségből, a már akkor „százmilliárdokban mérhető kárt okozó, nem hozzáértő tanácsadókat.
A felhíváshoz elsőként csatlakoztam, az alábbi nyilatkozatban igen röviden, tézisszerűen foglaltam össze ennek legfőbb indokait:
.
„Tényszerű indoklásom:

1. A közcélú villamosenergia-ipar és a Magyar Villamos Energia Rendszer felelős műszaki vezetője voltam 31 éven át 1953-1984 között. 10 évig h.iparigazgató, 21 évig az MVMT műszaki vezérigazgatói beosztásában és 1973-ban kaptam állami díjat a VER fejlesztéséért, így bő tapasztalatom van a villamos energetika terén.

2. A villamosenergia-igény Magyarországon 1925-1978 között évi 8,2 %-kal növekedett, ami 9 évenkénti duplázódást jelentett: Kulcskérdés volt, hogy a villamos energia forrásokat a VER legkisebb költsége elvén létesítsük és üzemeltessük a legkisebb tarifális átlagár érdekében. A fogyasztók érdeke volt tehát az elsődleges szempont az erőművi beruházások sorolásánál.

3. A vízerőmű, mint megújuló energiaforrás ideális erőmű típus, de folyami típusnál - pro kW - drágább volt minden más hőerőműnél. A számítások szerint még a lignit és atomerőművekben is 60 % Ft/kW fajlagos költséggel lehetett megtermelni egy kWh azonos önköltségű villamos energiát. Ezért a villamosenergia-ipar mindaddig nem támogatta a dunai vízerőművek építését, amíg a vízügyi szervek a teljes beruházást a villamosenergia-ipar beruházási keretei rovására javasolták létesíteni.

Amikor az Országos Tervhivatal komplex beruházásként központi keret terhére vállalta a BNV létesítését és a vízgazdálkodást, az árvízvédelmet és a hajózást terhelte a 40 % többlet, a villamosenergia-iparág is mellé állt a projektnek. Ennek oka a tiszai vízlépcsőknél szerzett jó tapasztalatok voltak.

4. A tiszai vízlépcsők elsődleges célja a vízügy által finanszírozott mezőgazdasági öntözési program volt. A tiszai vízerőműveket a megvalósítás után ésszerű költségmegosztással a vízgazdálkodástól a villamosenergia-ipar vette át üzemeltetésre és a vízüggyel kitűnő együttműködés alakult ki az olcsó üzemű villamos energia termelés érdekében. Tiszalök, Kisköre ma is kifogástalanul működik, a többi kisebb vízerőmű mellett (Kesznyéten, keleti-, nyugati törpék, stb.) és itt elhallgattak a folyami vízerőművekkel szembeni kezdeti ellenséges hangok (l. pl. Tiszató).

5. Míg ma Magyarországon mindössze évi 150 GWh-t termelnek a vízerőművek a Bős-Nagymaros Vízlépcsőkben évi 3,6 - 4 milliárd kWh termelés volt előirányozható. Ennek fele lehetett volna Magyarországé (1,8 - 2 milliárd kWh), azaz a jelenlegi 34 TWh termelés kb. 5-6 %-a. Melyik energetikus nem örülne ilyen legtisztább, környezetkímélő energiaátalakításnak.

6. Az 1989 óta történteket - mivel közismert - nem ismétlem. A BNV-ből Nagymaros, Dunakiliti objektumok az ellenzési politika áldozatai lettek. A félrevezetett értelmiség és a sajtó most a Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete után kezdett rádöbbenni az igazságra. A mai tényhelyzetből kell kiindulni az ítélet irányelvei szerint.

7. Mi a tény?

- Bős, folyami erőműként is képes megtermelni átlag évi 3 TWh villamos energiát.

- Míg a BNV 4 TWh évi termeléséből 50 % járt volna, Nagymaros nélkül vízjogilag csak 33 % jár a közös Dunna-szakaszon Bősnél keletkező 21 m szintkülönbség után. (Ugyanis Csúnynál már 7 m keletkezik a szlovák részen, a határtól Bősig pedig még 14 m, ebből a fele a magyar rész, így adódik az 1/3 termelési jogosultság számunkra a vízerő-hasznosítás fizikája szerint.)

Az energetika tehát jogosan léphet fel a Bősi termelés 1/3-ának követelésével, ha a teljes vízhozam, az 50-200 m3/sec Öreg-Dunába eredetileg leengedni javasolt mennyiség kivételével átáramlik a műcsatornán, a Bősi Vízerőmű turbináin.

8. Mivel a tényleges vízhozam legfeljebb a fele lehet a magyar követelés, és ezt a szlovák fél át is engedné a Csúnyi gátnál, a magyar fél ez esetben egy kWh villamos energiát sem kapna. Az 1/3 rész kb. 1 TWh értéke évi 50 millió USD, 5 centtel számítva 200 Ft/$ kulccsal, azaz jelenleg 10 milliárd Ft, amit kártérítési alapként lehetne a tárgyaláson elérni, alku tárgyát képező időtartamra az 50 évre tervezett üzemidőből. Ma 2001-ben 3 centtel számolva 300 Ft/$ mai ára 15 Mrd Ft/év.

9. Nem az energetikusok dolga megállapítani, hány m3/sec vízmennyiség kell feltétlenül a Szigetköz kiszáradásának megakadályozásához.

A megismert kultúrmérnöki vizsgálatok alapján azonban a teljes vízhozam átengedése sem tudná a Szigetközt megmenteni, ha a vízszint emelését nem lehet más eszközökkel elérni. Ilyenek pl. a Dunakiliti Duzzasztómű üzem behelyezése (teljes vagy részleges), további fenékküszöbök beépítése, stb.

10. Az eredeti tervek, az azóta előirányzott kiegészítésekkel megoldották volna a környezeti aggályok elhárítását, a hajózás kérdését, ha a Nagymarosi Vízlépcső is megépül.

11. A hágai bírósági ítéletből kiolvasható, hogy mind a Szigetköz kiszáradása, mind az ivóvíz készlet feltételezett tönkretétele az a papírtigris, amit a társadalom ijesztgetésére néhány álszakértő politikai céllal kitalált és a parlamentet is téves döntésekre ösztönözte.

12. Téves az a nézet, hogy a Nagymarosi Vízlépcső létesítéséről a hágai ítélet alapján lemondhatunk, mivel a Bíróság csak a Bősi Vízerőmű csúcsrajáratása céljából nem tartotta szükségesnek a megépítést. A komplex célok megvalósításához azonban a Nagymarosi Vízlépcső nélkülözhetetlen, mint pl. az évi 1 milliárd kWh többlet, megújuló energiatermelés, az egész évben gázló nélküli, akadálytalan teherhajózás, a jelenlegi 5 hónap helyett, híd Nagymaros és Visegrád között, stb.

A Nagymarosi Vízlépcső Bős nélkül is egy nélkülözhetetlen eleme marad a teljes Dunaszakasz hasznosításának, így várhatóan megvalósítása is újjáéled a harmadik évezred elején.
A Bősi Vízerőmű csúcsra járatásáról a szlovák fél is lemondott és a beruházást be lehetett volna fejezi.
( E lemondás éppen az én javaslatomra történt, amit annak idején „Van kiút a nagymarosi gödörből” című tanulmányomban javasoltam és az országgyűlési képviselők is megkaptak, de az építkezés felfüggesztését a kormányfő mégis elrendelte.)
A fentiek alapján szükségesnek tartom, hogy a magyar Kormány a tárgyaló delegációba az érintett nemzetgazdasági ágazatok valódi szakértőit jelölje ki, a szlovák fél bizottságának megfelelő összetételben és jóhiszemű tárgyalásokon érvényesítse a magyar fél valódi érdekeit.
Ezen megfontolások alapján csatlakozom a felhíváshoz.”


Eddig az idézet. Mondanom sem kell, hogy a Nemcsók bizottság kompromisszum keresése után az új kormány a felhívással ellentétben a korábbi tanácsadókra hallgatva folytatta tárgyalásait.
A médiumokban azóta különböző közlések jelentek meg a Hágai Nemzetközi Bíróság (HNB) ítéletének végrehajtásáról tárgyaló magyar-szlovák kormánybizottságok javaslatainak értelmezéséről. A magyar nyilatkozatok sajnos sokszor egyoldalú kívánságot tükröznek, amit a szlovák fél rendszeren megcáfol. Sajnos a közvélemény nem kapott ez ideig elég tárgyilagos tájékoztatást a valódi magyar érdekeket is kielégítő megoldásról, mivel az egymást követő kormányok politikai okokból nem vállalják fel programjukban szereplő álláspontjuk megváltoztatását, illetve korábban törvényben is rögzített intézkedésük feloldásának parlamenti kezdeményezését. Talán nem közismert, hogy ma a beruházás leállítását, a dunakiliti duzzasztó üzembe helyezésének letiltását törvény írta elő, ami nyilván megkötötte a kormánybizottság mozgásterét.( Ez azonban az EU belépéskor hatálytalanítása került.)

Fent idézett indokolásom tézisszerű. Minden érdemi pontja kötetekre menő alapanyagokra támaszkodik és külön előadások témája lehetne. Ma ezek közül legidőszerűbb a 12. pont, mivel ez a magyar kormányküldöttség mai legfontosabb tárgyalási alapelvét teszi kérdésessé, ugyanis az ítélet téves értelmezéséből fakad. A Bíróság nem azt mondta ki, hogy a Nagymarosi Vízlépcsőt egyáltalán nem kell megépíteni, hanem csak azt, hogy a Nagymarosi Vízerőműre a Bősi Vízerőmű rendszeres csúcsrajáratás céljából nincs szükség, mivel erről mindkét fél lemondott A komplex célok eléréséhez azonban, amit az érvényesnek ítélt 1977. évi államközi szerződés rögzít a Nagymarosi Vízlépcső nélkülözhetelen.

Nyilatkozatom minden pontja ma is változatlanul érvényes, de szükségesnek tartom az indokok alábbi néhány kiegészítését, folytatva a számozást:
13. A BNV beruházás befejezésének elmaradása miatt keletkező kár szakértői felmérések szerint, 1998-as árakon kerekítve közel 1.5 milliárd USD- ra becsülhető. Ennek összetevői a feleslegessé vált beruházások, a törlesztendő hitelek, az évi 1.2 milliárd kWh osztrák villamosenergia-export többlet önköltsége, a meg nem valósult erőművi kapacitások pótlásához szükséges beruházások, a meghiúsult berendezés szállítások kötbérei, az elmaradt termelés pótlásához szükséges többlet tüzelőanyag, stb. Vessük ezt össze azzal a tényszámmal, hogy a villamosenergia-ipar privatizációjából a magyar állam mindössze 1.25 milliárd USD-t kapott. és ezen stratégiai iparág zöme külföldi tulajdonba került.
14. Az MTA kijelölt albizottsága a Nagymarosi Vízlépcső beruházás befejezését, a vízerőmű megépítését és a Dunakiliti tározó üzembehelyezését a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésének végrehajtásához a legolcsóbb megoldásnak tartja. Sajnos javaslatát a Kormány egyelőre figyelmen kívül hagyja.
15. Lévai András Kossuth és Széchenyi díjas akadémikus, aki ellenzője lett a BNV projektnek az idézett 3. pontban említettek szellemében, legutóbbi könyvében a megvalósult beruházásokból kiindulva, ma már az eredeti terv befejezését tartaná reális megoldásnak.
16. A Duna medermélyülése vízlépcsők beépítése nélkül hosszú távon a nemzetközi gyakorlat szerint elkerülhetelen. Szászhalombatta mellett a medert keresztező kőolaj távvezetéket egy hajó kényszerű horgonyvetése ma bármikor felszakíthatja, mivel a vízsodor lemosta felőle a sódert. A megoldás a világhírű magyar vízügyi szakértők szerint már a háború előtt kialakult, de csak a Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezmény alapján a 70-es években készítették el n nagymarosi mellett, az adonyi, a fajszi duzzasztógátak terveit. is. Ezek a duzzasztók –a medermélyülés kiküszöbölése céljából– elsősorban a hajózás érdekében szükségesek, de megvalósításuk gazdasági okokból, a jövő feladata marad. A gátakba erőművet is szándékoztak beépíteni, ami a gátépítés költségét csupán csak egy negyed résszel emelné, de a villamos energia ipar nem támogatta, ha azokat csupán erőművi beruházásként kezelték. A megújuló energiák hasznosítási igénye ezt a lehetőséget remélhetőleg nem fogja kihasználatlanul hagyni.

Mindezzel csak arra akartam a figyelmet felhívni, hogy a hágai döntésnek csupán pártpolitikai jellegű, rövidtávú kezelése -Mosonyi professzor híres mondása szerint- nem államférfiúi magatartás, mivel az államférfi az, aki hosszútávra tervez. A választási taktikából ma egyetlen párt sem meri e témát felvállalni. A szlovák fél pedig –birtokon belül lévén–- hasznosítja Bős teljes termelését, a dobrohorszti vízkivétellel megoldotta a Csallóközben a Duna bal-parti talajvíz szintjének emelését- E területet üdülő telepként hasznosítja, élvezi a pozsonyi hajókikötő növekedő forgalmát és türelmesen várja a magyar fél javaslatait, de már sejtetí megnövekedő kártérítési szándékait az eredeti terv meghiúsulása esetén.
Saját magam, életem vége felé, önzetlen, szakmai, magyar állampolgári véleményemet fejtem ki, mivel semmi más szempont nem vezet, mint hazánk és unokáim érdeke.
A Kormány államférfiúi bölcsességét Deák Ferenc tanácsának megfogadása bizonyítaná:

Uraim! Gomboljuk újra a mellényt!
Budapest, 2001. március 15.

Kerényi A. Ödön





Link: http://www.scribd.com/full/54422365?access_key=key-141m57d17iqsxcxdv7nk








© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2011-05-02 (433 olvasás)

[ Vissza ]


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.26 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::