Péteri László
Miért kell nekünk egy szimbolikus "Zöld Duna", az egész évben hajózható "Kék Duna" és "Szőke Tisza" helyett? Döntéshozók felelőssége!!!
Kedves Kollégák!
2011.05.09-10. között Gödöllőn került sor - a soros magyar EU elnökség szervezésében - az Európai Duna Régió Stratégia / EDRS Európai Bizottság által, 2010.12.08-án nyilvánosságra hozott, majd az Európai Parlament, ill. az Európai Tanács által előzetesen elfogadott anyaga alapján meghatározott 11 téma kijelölt 22 koordinátorának, kapcsolattartójának első (!) találkozójára. Megemlítem, hogy az Európai Tanács / EiT - a soros magyar EU elnökség idején - 2011. júniusában fogja elfogadni az EDRS-t!? Az előzmények és a hátralévő igen rövid határidő ismeretében kiváncsian vártuk, hogy a koordinátorok, kapcsolattartók mire jutottak az elmúlt időszakban a választott témák egyeztetése vonatkozásában. különösen érdekelt volna minket, hogy mire jutott például: - Ausztria és Románia a hajózás- Csehország és Magyarország a fenntartható-, megújuló energia (pl. vízenergia)- Magyarország és Románia az árvízvédelem, az ipari kockázatok és a biztonság, valamint nem utolsó sorban- Magyarország és Szlovákia a vízminőség témájában, valamint az, hogy a konzultáció kapcsán - a fenti témák, ill. országok közötti érdek-ellentétek feloldására vonatkozóan milyen, kompromisszumos megoldásra jutottak? Hát erre sajnos ismét hiába vártunk, az általános, semmitmondó nyilatkozatokon túlmenően az egyszerű állampolgárok semmiféle, konkrét információt nem kaptak! A témában változatlanul "süketek párbeszéde" folyik. Az egyik oldalon: - a diplomácia vonalán a probléma-mentes "mosoly-politika",- a kormányzat szintjén a Duna hajózhatóságának javít(gat)ására vonatkozó - a duzzasztást, vízlépcső-építést változatlanul és eleve kizáró - tervezés folytatása, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek - EU irányelvek egy részének figyelmen kivül hagyásával (pl. hajózás, vízenergia, "erősen módosított víztestek", fejlesztési szükségletek, komplex gazdaságossági-, megtérülési számítások, reális környezeti vizsgálatok, stb.?) történő - készítése, az AB által megsemmísitett vonatkozó jogszabály módosítása, másik oldalon: - a Magyar Tudományos Akadémia / MTA (lásd: A megújuló energiák hasznosítása - Bős-Nagymaros, Adony, Fajsz, Paks, stb.?)- a Magyar Mérnöki Kamara / MMK- a Magyar Hidrológiai Társaság / MHT és az Országos Környezetvédelmi Tanács / OKT- a Magyar Hajózási Országos Szövetség / MAHOSZ- a Magyar Logisztikai Klaszter, valamint- a BME, a PTE és egyéb műszaki-, tudományos intézmények,- Szakmai-, és civil szervezetek szakértőinek, stb. jobbító szándékú észrevételei, javaslatai, tervei (pl. Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos szlovák-magyar megegyezés, a Duna és a Tisza hajózhatóságának, árvízvédelmének, vízenergiájának többcélú, komplex hasznosítása (vízvisszatartás, víztározás, hegy-, és dombvidéki-, ill. síkvidéki vízrendezés, vízkormányzás, mezőgazdasági öntözés, stb.), vízi-, vízparti-, kerékpáros-, öko-, vidéki-, falusi-, tanyasi-turizmusának komplex fejlesztése, a munkahelyteremtés, a fogalkoztatás, a terület-, és vidékfejlesztés, az elmaradott térségek felzárkóztatása érdekében! Mindhiába! A javaslatok változatlanul süket fülekre találnak! Illusztrációként mellékelem az elmúlt napokban, a Gödöllői tanácskozás idején készült videó-riportokat, amelyek bizonyítják az érdemi párbeszéd teljes hiányát Magyarországon:
http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=12828 12:10
2011.05.10. Hír TV „Zöld övezet” „Európai Duma Stratégia”
Turda Adrienn vendégei: Mayer István / VITUKI és Szalma Botond / MAHOSZ
Vízlépcsők Nagymaros, Adony, Fajsz. Érvek mellette, ellene. Vita a szlogenek szintjén folyik. Párbeszéd, szakemberek között? …
Magyarországon nagyjából 20 éve van napirenden a Dunának, mint közlekedési útvonalnak, mint energiapotenciálnak, és mint alapvető vízgazdálkodási tényezőnek a kérdése. Idén április közepén fogadta el az Európai Unió a Duna-régió Stratégiát, amely célkitűzéseit tekintve összhangban van a magyar Duna-tervekkel. Azaz a következő a 10 évben a folyamnak alkotó összeköttetést kell teremtenie az emberek, ötleteik illetve a szükségleteik között, mindezt fenntartható módon. A stratégia a meglévő, közös források hatékonyabb felhasználására épít. Vajon, szinkronban van-e a hazai politikai akarat a stratégia prioritásaival, azon belül is a hajózhatósággal? A Bős-Nagymaros vitában traumatizálódott magyar közvélemény meghallgatja-e a hajózási szakma érveit? Mit lehet tenni annak az érdekében, hogy a vízlépcső fogalma ne legyen többé mumus? Milyen előnyökkel járna a Duna 21. századi „szabályozása”?
http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=12831 21:16
2011.05.10. Hír TV „Rájátszás” – Mire jó a Duna stratégia?
Erdős Miklós vendége: Barsiné Pataky Etelka.
A magyar uniós elnökség egyik kiemelt feladata a Duna-régió fejlesztési stratégiájának kidolgozása és elfogadtatása. De vajon túl elnökségük kétharmadán látszanak-e már az eredmények? Előnyösebb helyzetbe kerültek-e a Duna menti és a hozzájuk csatlakozó országok, mint amilyenben négy hónappal korábban voltak?
A Duna-stratégia új dimenziókat nyit meg a regionális kapcsolatokban, egyúttal törekszik a térség értékeinek védelmére. A Duna-stratégiát irányító nemzeti kapcsolattartók és koordinátorok Gödöllőn tartották találkozójukat.
Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a határokon átnyúló projektek fontosságát emelte ki, példaként említve a gyorsvasút létesítését, az információs és az intelligens forgalomirányítási rendszerek összekapcsolását, az észak-déli irányú energiafolyosó megteremtését és a közös közép-európai hajóépítési klaszter létrehozását, amelyre Magyarország tett javaslatot.
Jó szórakozást kívánok a videók megtekintéséhez, de azért ne felejtsük, hogy a felelősség a döntéshozóké! Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Dokumentumok és képek:
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
