Kerényi A. Ödön
ETE debreceni konferencia
Kedves Géza!
Legutóbbi levelem kiegészítéseként mellékelek néhány dokumentumot, amelyeket már ismerhetsz is, de a teljesség kedvéért ismét elküldöm, hogy azokból a vitára is felkészülhessél:
1 . A tervezett előadásom a várható hátrányokról
2. Fellegi Tamás NFM miniszternek írt levelem a Duna megújuló vízenergia hasznosításának beillesztéséről a távlati tervekbe.
3. A Fellegi levélben hivatkozott hozzászólásom , amit a MTTSZ konferenciára készítettem Barsiné Pataki Etelka kormánybiztos előadásához, aki azt nem tárgyalta, hanem Illés Zoltán államtitkárhoz továbbította. Ezzel a kör be is zárult.
A konferencián Fellegi Tamás miniszter és Bencsik János NGM államtitkár urak is részt vesznek de csak a plenáris ülésen.
Jó lenne, ha emlékeztetőül kézbe kapnák e három anyag másolatát. Ismerik a lényegét. A miniszter nem válaszolt, Bencsi pedig közölte, hogy a Kormány álláspontján ő nem tud változtatni.
Szándékomban van ugyanis üdvözlő emailt küldeni Bakács István ETE elnöknek, amelyben kimentem magamat mozgáskorlátozottságom okozta távolmaradásom miatt és felhívnám figyelmüket a Te előadásodra. Ebben Bányai Pista tud segíteni.
Baráti öleléssel
Ödön Bá’
------------------------------------------
Kerényi A. Ödön tanulmánya (2)
Az EU Duna stratégia elfogadott, jelen változata hátrányos Magyarországnak
A Duna komplex hasznosításának hívei abban bíztak, hogy a soros magyar EU elnökség a magyar érdekek élharcosa lesz. Sajnálatos, hogy nem ez történt. Ugyanis a jelen változat sem az EU közös célját, sem Magyarország érdekét nem szolgálja, sőt hazánk számára kifejezetten káros következményekkel jár. Az 1990. évi politikai rendszerváltás áldozatává vált a Nagymarosi vízlépcső. A beruházás leállítását az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága 1997. évi Ítélete minősítette tévesnek azzal, hogy érvényesnek mondta ki a Csehszlovákia és Magyarország között 1977- ben létrejött nemzetközi Egyezményt a Bős-Nagymaros Vízlépcső rendszer megvalósítására.
Az Ítélet végrehajtására azonban , annak szándékos félreértelmezése miatt, immár 14. éve nem került sor, mivel a magyar Kormányok megtagadták a Nagymarosi Vízlépcső újraépítését. Alkotmánysértő kormányhatározat mondta ki 2004-ben, hogy a Dunán újabb gát nem építhető. Ez szemben áll a Duna Bizottsággal kötött és 2000-ben törvénybe iktatott nemzetközi Egyezménnyel, amely szerint Magyarország vállalta a Bősi Vízlépcsőn túlmenőn a Nagymarosi, az Adonyi és a Fajszi Vízlépcsők megépítését is.
A vízlépcsők nem csupán a hajózási forgalom bővítést szolgálják , hanem több más nemzetgazdasági ágazat érdekeit is.
Ezek közül is kiemelkedik az energetika, amelyet a magyar EU soros magyar elnökség a sikeres tevékenységei között emleget. Az EU közös energetikai irányelvek között a megújuló energia felhasználás növelése az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzés, ami a klímaváltozás káros hatásait hivatott mérsékelni.
Sikernek tekinthető-e , hogy a vízlépcsők építésének megtagadása 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termelést dob ki Magyarország távlati villamos energia mérlegéből . A 4 TWh hazánk jelenleg fogyasztásának kb. 10 %-a és közel 10 évi igény növekedését fedezné! Ha ezt fosszilis energiából kell fedezni évente 3,2 millió tonna többlet CO2 gáz jut a levegőbe.
Nem környezetvédelmi tudathasadás ez? A melegház hatást okozó gázok kibocsátásnak csökkentését akadályozó javaslatnak örvendezni?
Az utolsó pillanatokban vagyunk a hibás Duna stratégia megváltoztatása az EU Tanács végső ülése előtt.
Szomorú az, hogy néhány, fontos pozícióban lévő szakember, mérnök is árulója lett hivatásának. Kirívó példa erre Barsiné Pataki Etelka , az EU Duna stratégia magyar kormánybiztosa, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, aki a Kossuth Rádióban is örvendezett a soros magyar EU elnökség sikerének , miszerint elfogadták az előterjesztést. Külön kiemelte, hogy a Duna Stratégia nem is magáról a folyamról szól, hanem a dunamenti országok egyéb ügyeiről! Megdöbbentő szemlélet egy kultúrmérnök szájából, aki diplomázott a vízerő-hasznosításból, a vízgazdálkodásból, az árvízvédelemből, vízépítésből stb..
A történelem számra szükséges rögzíteni, hogy milyen hátrányok származnak abból, ha a Duna stratégia a jelen változatban kerül véglegesítésre. A várató hátrányok megjósolhatók Kerényi A. Ödön azon tanulmányomból, amely a vízlépcső építési előnyeit mutatta be.
A szerző tömör fogalmazásában az alábbi következményekkel lehet számolni.:
„Az EU Duna stratégia jelen változatának elfogadásából keletkező hátrányok
1. Vízlépcsők nélkül tovább mélyül a Duna meder, ami veszélyes következményekkel jár;
2. A vízlépcsők hiánya akadályozza a nemzetközi hajózás fejlesztését, ami a Duna-Majna-Rajna csatorna fő célja;
3. Lemondunk évi 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termeléséről;
4. Nem létesül három Duna híd pótlása, amit a vízlépcsők keresztgátjai adnak;
5. Tovább szárad a Duna-Tisza közi homokhátság a talajvíz szint csökkenése miatt;
6. Csökken a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló öntözés lehetősége;
7. Veszélybe kerül az ivóvíz bázis a talajvíz szint csökkenése miatt;
8. Nem fejlődik a vízi és partmenti turizmus, amit az állandó vízszint segítene;
9. Nem használható ki a Bős Vízerőmű 360 MW csúcserőműi többlet kapacitása;
10. Nem hasznosul a visegrádi Duna sziklás szűkülete, amely hasonló fontosságú, mint a Vaskapu a Kazán szorosban;
11. A magyar Duna szakaszra javasolt bárkák építése többe kerülne, mint a Duna Bizottság ajánlása szerint ma is működődő hajóparkok igénybevétele a nemzetközi hajóforgalom növelésére;
12. Nem valósulna meg az EU VII. nemzetközi útvonal fejlesztési célja;
13. M.o. nem hajtaná végre a hágai Nemzetköz Bíróság 1997. évi Ítéletét , amely érvényesnek mondta ki az 1977-ben kötött BNV szerződést, mivel nem állapodunk meg a szlovák féllel a Nagymarosi Vízlépcső újraépítésében;
14. A vízlépcsők hiánya csökkenti az árvízi biztonságot az oldalgátak nagyobb rongálódása miatt, amit a vízszint évi többszöri, 8 méteres ingadozása okoz;
15. Nem valósul meg a Duna vízhozamának kívánatos visszatartása, ami jelenős víztartalékul szolgálna az aszályos időkben;
16. A duzzasztások hiánya nyáron, már jelenleg is csökkenti a Duna melletti nagy hőerőművek teljesítményét a hűtővíz mennyiség korlát miatt, de a Fajszi Vízlépcső nélkül nem is lehet a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítését sem friss vízhűtésűre tervezni és emiatt drágább lesz mind a beruházás, mind az üzemköltség is;
17. Károsul a klímavédelem , mivel a kieső, évi 4 TWh megújuló vízenergia pótlása a fosszilis tüzelőt használó hőerőművekből 3.2 millió tonna CO2 kibocsátás többletet okoz.
18. A szükséges földgáz többlet tovább növeli hazánk amúgy is nagy import függőségét.
19. Tovább növekszik a Nagymarosi Vízlépcső beruházás leállítása miatt, a számvitelileg is igazolható kár és elmaradt haszon, ami 2010-ig meghaladta a 2,3 milliárd USD összeget és évente további kb. 60 millió $-ral nő a Bősi Vízerőmű termelésének 1/3 vízjogos magyar hányada, azaz kb. 1 milliárd kWh értékének elvesztése miatt. A teljes igazolható kár 200 Ft/$ szorzóval számítva, eddig tehát kb. 460 milliárd Ft.
20. Az anyagi kár számítás nem tér ki a fentebb felsorolt egyéb hátrányok pénzben, elméletileg kifejezhető értékére, amit a szakértők fenti összeg 2-3 - szorosára is becsülnek.
A kárszámítás pontosítására a Kormány, célszerűen az Állami Számvevőszéket kérhetné fel. amely a 90-es években ezzel, részletesen foglalkozott
A fentiekhez hozzáadandó az erkölcsi kár, amely nemzetközi viszonylatban keletkezett, a hivatalos magyar vízgazdálkodásnak a tudománnyal és világgyakorlattal ellentétes tevékenysége miatt.
Bízom abban, hogy a Kormány a fenti érvek alapján megváltoztatja eddigi merev álláspontját.
Budapest, 2011.04.18.
Kerényi A. Ödön vasdiplomás gépészmérnök
------------------------------------------------------------
Levél Dr. Fellegi Tamás Miniszter Úrnak!
Tisztelt Miniszter Úr!
Megnyugvással hallgattam az Infó Rádió Aréna műsorában adott tájékoztatását hazánk energetikai helyzetéről, aminek időszerűségét a japán nukleáris üzemzavar adta.
Mint a magyar villamosenergia-rendszer (VER) 31 éven át (1953-84) volt műszaki vezetője, nyugdíjasként is értékelni tudom az interjúban közöltek szakszerűségét és egyetértek a tervbe vett energetikai intézkedésekkel is.
Elégedettségemet befolyásolja az , hogy Ön és munkatársai az MVM Tröszt általam beruházott épületben dolgoznak és talán a hely szelleme hat a nekem is tetsző hatósági stratégiára.
Konkrétabban:
- Helyesnek tartom a Paksi Atomerőmű élettartam és nagybővítési munkáinak töretlen folytatását. Egyetértek azzal, hogy a japán üzemzavarból levonható tapasztalatok alapján az esetleg szükségessé váló kiegészítő munkákat menetközben tervezzék be, de a hazai viszonyokra adaptálva.
- Egyetértek azzal is, hogy a távlati erőmű építési programba a lehető legnagyobb összteljesítményű, megújuló energiát felhasználó erőmű létesüljön.
A második bajusz tartalmával kapcsolatos javaslattal fordulok Önhöz.
Magyarország legnagyobb, eddig ki nem használt megújuló energia tartaléka a Duna vízerő
készletében van. A Duna Bizottsággal megkötött nemzetközi Egyezmény szerint létesítendő Nagymarosi, az Adonyi és a Fajsz vízlépcsőkbe építhető vízerőművek kapacitása egyenként évi 1 TWh villamos energia. Ehhez hozzá adódik a Bősi Vízerőmű termelésének vízjogilag magyar 1/3 része , ami szintén 1 TWh, tehát összesen 4 TWh megújuló vízenergia lenne nyerhető a vízlépcsők megépítésével.
Ez a lehetőség az EU Duna stratégia keretében használható ki, amikor az EU magyar, soros elnöksége hagyhatja jóvá Duna stratégia Magyarország számára is előnyös változatát.
Ennek azonban a súlyos akadálya , hogy a jelenlegi magyar változat a Duna folyam komplex hasznosításával nem foglalkozik.
A tárgyalások során azonban várható, hogy a dunamenti országok javasolni fogják a Duna Bizottsággal egyeztetett valamennyi még hiányzó vízlépcső kiépítését.
Javaslatom az, hogy a magyar elnökség alatt a magyar delegáció is vállalja el a tervezett magyar vízlépcsők megépítését , mivel azok hiánya elsősorban a magyar szakaszon okozza a legnagyobb nemzetgazdasági kárt. (Eddig 2,3 milliárd USD)
A magyar dunai vízlépcsők hasznáról szól a levelemhez mellékelt Hozzászólásom, amit az MTTSZ
„A Duna Makro régió stratégia” című konferenciájára készítettem, ahol Barcsimé Pataki Etelka kormánybiztos volt a főeladó. Javaslatom megvitatását azzal hárította el, hogy megbízatása nem szól a Duna vízlépcsőkre, mivel a témát a kormány magának tartotta fenn.
Ezért fordulok most Önhöz a tárcáját közelről érintő ügyben.
A tömör összefoglalóm tartalmazza mindazon jogi és műszaki-gazdasági indokokat, amelyek a vízlépcsők mielőbbi megépítését indokolják.
különös jelentőséget ad az ügynek a japán Tokusima atomerőmű üzemzavara.
A nukleáris balesetet tulajdonképen nem a 9. fokozatú földrengés okozta, hanem a reaktorok hűtését szolgáló szivattyúkat hajtó, tartalék dízelgenerátorokat tönkretevő 10 méter magas szökőár. A betervezett méretű földrengés azonban elsodorta a régió nagyfeszültségű átviteli hálózatát, amihez az atomerőmű csatlakozott. Emiatt az üzemben lévő reaktorok leálltak, de hűtésüket folytatni kellett. A hálózati kapcsolat megszűntével a hűtőrendszer működtetését a tartalék dízelgenerátorok táplálták, de a cunami ezeket is üzemképtelenné tette. A hűtés hiánya okozta a reaktorok túlhevülését, védőburkainak sérülését és a környezet nukleáris szennyezését.
A japán nukleáris baleset komoly figyelmeztetés számunkra is a Paksi Atomerőmű bővítés tervezésénél.
A Duna 8 méteres vízszint ingadozása már ma is komoly gondot okoz a hűtőszivattyúk aszályos időben történő működésénél, mivel a kis hozzáfolyási magasság korlátozza a szállítandó víztömeget és emiatt a blokk teljesítménye is csökken. Ezen segítene az atomerőmű alatti Duna szakaszon épített vízlépcső duzzasztása.
A Fajszi Vízlépcső a Duna állandó vízszintjét biztosítaná, amely az atomerőmű hűtővíz ellátását biztonságosabbá és gazdaságosabbá tenné, mivel a tervezett , drága hűtőtornyok helyett a jelenlegi friss vízhűtés lenne továbbra is alkalmazható.
A japán üzemzavar a megújuló energiák lehető legnagyobb mérvű felhasználására ösztönzi az országokat, hogy csökkentsék az új atomerőművek létesítését. Ez a cél azonban országonként más megoldást jelent a geopolitikai helyzettől függően.
Magyarországon pl. nincs cunami veszély, a Paksi atomerőművet 6,5 fokozatú földrengés elviselésére alkalmassá tették, amit az átviteli hálózat is kibír és mód van a japán tapasztalatok alapján esetleg még szükségesnek vélt intézkedések megtételére is.
De a rendkívül magas földgáz és nyersolaj import függőségünk minden hazai megújuló energia forrás felhasználását kötelezővé teszi, ha az gazdaságosan megvalósítható.
Ilyen forrást nyújt a Duna komplex hasznosítását lehetővé vízlépcső rendszer.
A magyar Duna Vízlépcsők vízerőműveiben évente termelhető 4 milliárd kWh megújuló vízenergia
hazánk kb. 7 évi villamosenergia-igény növekedését fedezné.
Ha Miniszter úr meggyőződik az érveim igazáról, kérem arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úrnál támogassa a magyar Duna szakaszon hiányzó vízlépcsők megépítésének vállalását az EU soros magyar elnökség tárgyalásai során.
Magam a 92. életévemben abban bízom, hogy a Nagymarosi Vízlépcső újraépítése ügyében az ország érdeke érvényesül a korábbi pártérdekkel szemben. Ezt a célt a rendszerválás óta eltelt 20 év alatt sajnos nem sikerült elérnem, de szeretném megélni legalább a kormány álláspont megváltoztatását jelentő döntést.
Budapest 2011.03. 24
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állam Díjas, vasdiplomás gépészmérnök
Magyar Villamos Művek Zrt ny. vezérigazgató helyettes
Melléklet
----------------------------------------------------
EU DUNA MAKRO-REGIONÁLIS STRATÉGIA KONFERENCIA 2011.02.25
Budapest V. Aranytíz Kultúrház
Kerényi A. Ödön hozzászólása
(Kivonat a Duna Komplex hasznosítása című tanulmányból, amit a konferencia elnöksége megkapott)
Javaslat: A stratégia alapelve az országok Duna Bizottsággal kötött Nemzetközi Egyezmény szerint vállalt vízlépcső- építések befejezése legyen!
A javaslatot a szakértők támogaják, a laikusok nem.
A kormánynak kell dönteni!
Indokolás:
A. Jogi kötelezettségek írják elő:
1. A ENSZ hágai Nemzetközi Bíróság a BNV perben 1997. évi Ítéletének végrehajtása 14 éve húzódik.
A magyar kormány téves értelmezése szerint a Nagymarosi vízlépcsőre nincs is szűkség, holott az érvényesnek ítélt szerződés kitűzött céljai ezt megkövetelik. .
Az Ítélet megcáfolta a BNV ellenzők vádjait, a gyakorlat pedig igazolta, hogy téves az, amit ma is hangoztatnak. ( környezeti katasztrófát okoz a szennyes iszap, kiszárad a Szigetköz stb.)
2. Teljesen mellőzve van a 2000. évi CXIV. Törvény - A Duna hajózás rendjének szabályozása! E törvényt a 1139/2004 (XII.11.) kormány rendelet alkotmánysértően felülírta, amikor megtiltotta a Dunán a (nagymarosi) gátépítést. Az AB a megsemmisítést kérő Indítványomat illetékességi indokkal utasította el.
A jogászkodás kára 2010.ig kb. 2.3 milliárd USD, ami évi 60 millióval növekszik,. mivel a Bősi Vízerőmű évi termelés 1/3 –a a szlovák félnél marad.
B. Műszaki-gazdasági és tudományos indokok:
A vízlépcsős duzzasztás az egyedüli műszaki megoldás, amely Duna komplex hasznosításának előnyeit megvalósítani képes! Mik ezek?
1. Megszűnne a Duna kis vízhozamainál egyre veszélyesebbé váló medermélyülés. A duzzasztás az egyik lépcsőtől másikig tart és aszályos időkben is állandó, az árvízszinthez közeli víztömeg marad a mederben. A Duna 47 vízlépcsőjéből a Duna Bizottság által kijelölt 23.- 47. közül a magyar szakaszon három hiányzik és jelenleg ez képezi a víziút legszűkebb részét.
A magyar az egyetlen a dunamenti országok kormányai között , amely 1990 óta politikai okból, elvileg ellenzi a vízlépcsőzés folytatását!
2. Nemzetközi hajózás forgalma megsokszorozódhatna az Északitól és a Fekete tenger közötti víziúton.
3. Az energetika kb. 4 milliárd kWh megújuló energia többlet nyerhetne és mind az atom, mind a hagyományos, dunamenti hőerőművek gazdaságos friss-vízhűtéssel működhetnének.
4. A vízlépcsők keresztgátjai három új, közúti hidat is képeznének a Dunán.
5. Vízgazdálkodás eredménye jelentősen javulhatna. A Duna állandó vízszintje mind az ivóvíz, mind a mezőgazdasági öntözés bázisát növelné, az árvízvédelem erősödne a gondozott oldalgátak révén, Megelőzhető lenne a Duna-Tisza közi homokhátság kiszáradása, Segítené a Duna-Tisza csatorna építését, stb.
6. Megerősödhetne a partmenti és vízi turizmus egyaránt, ha elmarad a Duna évi többszöri 8 méteres vízszint ingadozása.
7. A magyar fél számára is kihasználhatóvá válna a műcsatornás Bősi Vízerőmű 720 MW csúcsüzemi teljesítőképessége, ami több, mint kétszerese a főmederben, változatként telepíteni tervezett két folyami vízerőműnek.
8. A Nagymarosi Vízlépcső a magyar Duna-szakaszon lévő visegrádi sziklás szűkületben hasonló fontosságú, mint a Kazán szorosban a Vaskapu Vízerőmű. Bős után ezzel kezdődik a Duna egész évi hajózhatóvá tétele, ami Budapest alatt az adonyi és fajszi vízlépcsőkkel folytatódik
9. Fontos tudni, hogy a Duna Bizottság szigorúan szabványosította hajók, uszályok méreteit, a 2,5 merülési mélységét. Félrevezető naivitás tehát a magyar Dunán kis merülésű bárkákat javasolni bárki által, hiszen a hajózást a Rajna-Majna-Duna csatornán az Északi tengertől a Fekete tengerig kell ezen előírásoknak megfelelően biztosítani az európai országok 150 éve kialakult hatalmas étékű hajóflottái számára.
10. Nem véletlen tehát, hogy az Európa Unió különleges fontosságot tulajdonít az VII. Közlekedési útvonal megvalósításának, ami egyszersmind a Duna Stratégia szerves részévé is válik.
11. Az EU VII. közlekedési út létesítésében való részvétel lehet a járható megoldás, amihez az EU feltehetően anyagi támogatást is ad.
A román-bolgár új vízerőművek beruházása jó példa számunkra is.
12. A komplex hasznosítás volt az 1977. évi BŐS-NAGYMAROS VÍZLÉPCSÖK (BNV) szerződés alapelve is, ami a projektet gazdaságossá tette.
13. A Bősi Vízerőmű a hágai döntés után nem jár - az eredeti terv szerint- rendszeresen napi 4 órán át 720 MW, teljes kapacitásával csúcsüzemben és áll 20 órát, hanem folyami erőműként a Duna mindenkori vízhozamát hasznosítja megújuló, villamos energia termelés révén. Az erőmű főcélja tehát nem az eredetileg tervezett csúcsrajáratás, hanem a legnagyobb, éves villamosenergia-termelés elérése.
14. Ki kell egészítenem ezt a pontot azzal, hogy a Bősi Vízerőmű rövidebb időtartamra most is alkalmas csúcsra járni. Például a Dunacsúnyi tározó mindössze 5 cm vízszint sűllyedése révén 20 percig képes a normál 360 MW-ról 720 MW-ra emelni teljesítményét, hogy pótolja a villamosenergia-rendszerből (VER) üzemzavar miatt kieső nagy erőműblokk terhelését. Ezt a lehetőséget jelenleg csak a szlovák fél tudja kihasználni, mivel 14. éve nem egyeztünk meg a hágai Ítélet végrehajtásában.
15. Változatlan cél az árvíz elleni védelem. A Dunacsúnyi duzzasztó gát, amely átvette a Dunakiliti vízmű szerepét lehetővé teszi, hogy a bősi műcsatorna a főmeder árvíz szintjét csökkentse. Tényként rögzíthetjük, hogy a vízszint 10 000 m3/s árvíz-hozamnál is 0,5 méterrel maradt a gát magassága alatt!
16. Az öntözés és vízgazdálkodás javítása Magyarország súlyponti kérdésévé vált. Mosonyi Emil akadémikus, világhírű, vízépítő tudós tanulmánya mutat rá arra, hogy a dunai vízlépcsők nélkül a Duna-Tisza homokhátság kiszárad. A duzzasztás tenné lehetővé, hogy a talajvízszint ne süllyedjen a kritikus színt alá és a Duna - Tisza csatorna gravitációs úton jutasson vizet a Tisza völgybe. A tanulmány a reális zöldek honlapjáról is letölthető.
17. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar dunai vízerőművek által termelhető kb. évi 4 milliárd kWh, megújuló vízenergia kb. 3,2 millió tonna CO2 kibocsátást is megtakarítaná, ami csökkentheti a klímaváltozás okozta légkör melegedést.
A fentiek figyelembe vétele a Duna stratégia magyar tervének kidolgozásánál hasznosan járulna hozzá mind az EU, mind Magyarország jövő fejlődéséhez.
Budapest, 2011.02.22.
Kerényi A. Ödön Állami-díjas, vasdiplomás gépészmérnök
Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettes
Köszönöm a figyelmet!
-------------------------------------------------------------------
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
