Kerényi A. Ödön
1139/2004. (XII. 11.) Kormány határozat megtiltja a gátépítést a Dunán.
A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatáskörzetébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és ezzel összefüggésben a magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő álláspontról
1. A hágai Nemzetközi Bíróság bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntéséből adódó kormányzati feladatokról szóló 1122/2003. (XII. 11.) Korm. határozat rendelkezéseire tekintettel a Kormány úgy határoz, hogy a Duna bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatásterületén kiemelt fontosságot tulajdonít a folyó-, táj- és élőhely rehabilitációnak az alábbi szempontok figyelembevételével:
a) a Duna folyó és mellékágainak rehabilitációja - elismerve a műszaki beavatkozások nélkülözhetetlenségét - a lehető legkisebb természetátalakító beavatkozással járjon, és a rehabilitáció eredményeképpen a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapotok jöjjenek létre, amelyek hosszú távon csak minimális emberi beavatkozást igényelnek. E tekintetben különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy a Duna főága és a mellékágai közötti élő kapcsolat biztosított legyen, a természetes vízjárásra jellemző vízdinamika érvényesüljön, továbbá a bősi vízlépcső üzemelése miatti csökkentett vízhozamú térségekben is a fenntartható környezeti állapotot biztosító elegendő mennyiségű víz rendelkezésre álljon;
b) a Duna folyó és mellékágainak rehabilitációja során olyan élőhelyek kialakítására (kialakulására) kell törekedni, amelyek - összhangban a vonatkozó európai közösségi szabályokkal - képesek a jó ökológiai állapot, illetve jó ökológiai potenciál elérésére, majd fenntartására, a biológiai sokféleség megőrzésére és lehetővé teszik a tájhoz alkalmazkodó területfejlesztést, a fenntartható hozam elveire épülő hasznosítást, ideértve a mezőgazdaságot, a halászatot, az erdő- és vadgazdálkodást, valamint a turizmust;
c) a térség rehabilitációja során arra kell törekedni, hogy az ökológiai vagy tájvédelmi szempontból értékes vagy ilyen állapotukat a rehabilitáció során visszanyerő területek természetvédelmi oltalom alá kerüljenek.
Felelős: környezetvédelmi és vízügyi miniszter
érintett miniszterek
2. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ez idáig vita tárgyát képező tervét illetően az 1. pontban felsorolt rehabilitációs szempontokat szem előtt tartva, a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatban 1997. szeptember 25-én hozott ítéletére (a továbbiakban: hágai ítélet) alapozva, az alábbi álláspontot képviselve kell a vita rendezésére törekedni a magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon:
a) a hágai ítéletből kiindulva, a Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról nem kíván vitát nyitni, ugyanakkor a dunacsúni létesítmény fennmaradását nem ellenzi egy kidolgozandó megegyezés keretei között, ezzel eleget téve a hágai ítélet azon megállapításának, hogy az 1977-es szerződés célkitűzései a jelenleg meglévő építményekkel teljesíthetők;
b) az árvízvédelem, a hajózás és az energiatermelés feltételeire vonatkozó magyar álláspontot úgy kell meghatározni, hogy az így kialakuló rendszer az 1. pont szerinti rehabilitációs elvek keretébe beilleszthető legyen és egyben megfeleljen a hágai ítéletnek;
c) a műszaki beavatkozások, vagy azok változatai tekintetében különös hangsúlyt kell fektetni európai közösségi jogi és a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek teljesítésére, valamint a mindezeknek megfelelő környezeti hatásvizsgálatra, amelyet célszerűen a szlovák féllel közösen - közös akarat esetén harmadik fél bevonását előnyben részesítve - szükséges elvégezni annak érdekében, hogy az egyes megoldási módok kellően megalapozottak legyenek.
Felelős: környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Határidő: folyamatos
3. A Kormány felhatalmazza
a) a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, illetve az általa kijelölt személyt, mint magyar kormánymeghatalmazottat, hogy a hágai ítélet végrehajtásával kapcsolatos magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon az 1. és 2. pontban meghatározott szempontokat, illetve álláspontot képviselje és érvényesítse, valamint
b) a külügyminisztert és a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy együttesen előterjesztést készítsenek a Kormánynak a „Gabčíkovo-Nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. szeptember 16-án aláírt szerződés” módosításáról vagy egy azt felváltó új szerződésről.
Felelős: környezetvédelmi és vízügyi miniszter
külügyminiszter
Határidő: folyamatos
4. Az 1. pontban felsorolt szempontoknak megfelelő rehabilitációs tervek kidolgozását, a szlovák féllel folytatott tárgyalások eredményeinek figyelembevételével a 2005. év folyamán meg kell kezdeni és létre kell hozni az ehhez szükséges intézményi rendszert.
Felelős: koordinációért: környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Határidő: folyamatos
5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg a 1122/2003. (XII. 11.) Korm. határozat 3. pontja hatályát veszti.
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
