Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók
1856
1856. március 30. A krimi háborút lezáró párizsi békekongresszuson több pontban foglalkoztak a Duna torkolati szakasza hajózhatóságának kérdésével. A folyó torkolatánál szükséges szabályozási munkák kijelölésére és végrehajtására a szerződést aláíró hét nagyhatalom döntött az Európai Duna-bizottság létrehozásáról.

Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Vízerőművek a Dráván




A beillesztett dokumentum elveszítheti formázását, ezért a teljesség kedvéért, kérjük töltse le a dokumentumot!

Dokumentum letöltése!


Vízerőművek a Dráván

A Dráva Magyarországnak ma már csak határmenti, de részünkről kissé mellőzött folyója. Pedig hasznos segítője az embernek civilizációs törekvéseiben eddigi 22 vízerőművével. Éppúgy, mint régiónkban a Duna 34, a Vág 21, a Mura 19, az Enns 16, még a Tisza is 2 áramtermelő gátjával
És továbbiakkal a Moldva, Dyje, Hernád, Olt, Szamos, Száva, Soca, Drina, Morava, ...
A Dráva vízerőhasznosításának áttekintésére az ad aktualitást, hogy Horvátország meg szeretné építeni rajt a negyedik vízlépcsőjét, azonban a magyar kormány ezt meg akarja akadályozni. Hivat¬kozik a Duna-Dráva Nemzeti Parkot is érintő vízszintbeli és vízmozgásbeli – állítólag természet¬károsító – változásokra.
Azt szeretném megmutatni, miként éltek eddig a drávamenti népek a kedvező lehetőségekkel, ho¬gyan változtatta meg a Dráva völgyét az eddigi belépcsőzés – nem éppen a kárára. Sőt, kézenfekvő lehet a megállapítás: A civilizált népek tapasztalatai, a természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodás igénye, a megújuló energiákat támogató ENSz és Uniós törek¬vések nyomán üdvös lenne folytatni, kiteljesíteni a Dráva belépcsőzését, csökkentvén ezáltal az ásványi energiahordozók felelőtlen pazarlását.
Ne tévesszük szem elől, ha féltjük Földünk kényes ökológiai egyensúlyát, és komolyan vesszük a Kyoto-i elhatározásokat: Ez a folyó a 22 vízerőművével évente 6800 gigawattóra tiszta villamos energiát termel.
És ezzel 1,7 mió tonna olajjal egyenértékű tüzelőanyag káros elégetését váltja ki.
Ez évi 34 ezer vasúti tartálykocsi terhének füstbemenetele, napi 100-nak!
Talán épp ez a fogyasztáshiány lenne a baj?!
A folyó mentén végighaladva ismerkedjünk meg a vízlépcsőivel, melyek áramot fejlesztenek, hatékony árvízvédelmet szolgálnak. Nagy mesterséges tavaik is vannak, ezeken üdülési és sport¬lehetőségeket nyújtanak. De a tudatos természetbarát tájalakítás révén értékes vizes élőhelyek is keletkeztek, akárcsak a mi Tisza-tavunkon.
Legyen ez egy virtuális tanulmányi kirándulás annak megállapítására, vajon gonosz erők műve-e a Dráva lépcsőzése, vagy racionális, civilizációs tevékenység, amit támogatni kellene.
A Dráva Déltirolban ered az osztrák határnál 1200 m magasságban. A Dunába torkollik Apatintól délre 80 m szinten. Bővízű, ezért nagy energiapotenciállal rendelkezik, elosztva 720 km-es hosszán.
0. Első jelentős erőműve Strassen-Amlach. Ez Kelet-Tirolban, nem is messze a forrásától, Lienz város közelében van. Csekély 20 m3/s névleges vízhozamú, de tetemes, 370 m esésű nagynyomású derivációs hidrocentrálé. A környék vizeit egy kis, napi tározóban gyűjti. Csúcsra járatva a hegyoldalba fúrt 22 km-es, 3,5 m , enyhe lejtésű zárt alagútban, majd egy 1 km-es páncélozott aknában juttatják el ezt a vizet az erőmű gépházába.
A további 10 osztrák, 8 szlovén és 3 horvát létesítmény folyóvizi akkumulációs erőmű. A víz egy részét folya¬matosan átengedik, de bőven tartanak vissza a csúcsidőre is. Összefüggő láncot alkotnak, duzzasztásuk az előző lépcső tövéig ér. A teljes folyó mentén össze¬hangoltan dolgoznak együtt az árvízvédelemben, a csúcsidei többlettermelésben.
Az osztrák szakasz még nem épült ki teljesen. Három legfiatalabb vízlépcsője a Felső Dráva cso¬portot alkotja. Ezek azonos fazonra készült „pillér-erőművek”. A három duzzasztómező közti két pillérben van egy-egy hidrogenerátor, nincs közös, magas gépcsarnok belül futó hatalmas daruval, mert ez meg kiszorult a szabadba. A szűk folyómederbe tervezett típus előnyei: Jobb áramlási vi¬szonyok, a gáttest egyenletes geometriája, rövid építési idő kisebb költséggel.
1. Paternion 1988-ban, a Bős-Nagymaros ügy nevezetes parlamenti szavazása évében lépett üzembe. Kétsávos közúti átkelő épült rá.
2. Kellerberg-nél új mederbe terelték a folyót, a régi ág kedvelt fürdő- és szórakozóhely, és mint hallépcső kerüli meg a gátat.
3. A Villach-i erőműben van a Felső Dráva csoport vezérlőrészlege. Csak itt van állandó sze-mélyzet, a másik kettőben nincs. Szívesen fogadják a látogatókat. Igen jó a zajcsökkentése. A városban jócskán lemélyítették a medret elsősorban árvízvédelmi célból, ezért számos partmenti építményt meg kellett erősíteni. E műveleteket a lakosság békésen tűrte: ismerte az árvizek pusz¬tításait. Az erőmű alatt, már a következő lépcső felduzzasztott vízén a városi sétahajó jár.
Feljebb tervbe van véve további két lépcső Spittal városig, de az osztrák Dráva-erőműcég,a Drau¬kraft nem vállalja az ezzel járó herce-hurcát. Holott a siker nem kilátástalan. Hiszen a 990-es évek¬ben épült meg a Freudenau Duna-erőmű a világváros Bécs belterületén 72 %-os lakossági támoga¬tással, a Friesach Mura-erőmű Graz mellett és a Lambach erőmű a Traun folyón Linz közelében.
A követkető négy lépcső az osztrák Közép Dráva csoport.
4. A Rosegg vízerőműnél szerencsésen lehetővé vált, hogy egy kanyart átvágva a lankás partolda¬lon üzemvízcsatornát vezessenek nagyjából egyazon szintvonalon, és ezzel jelentősen növeljék az esést a lapályon rengeteg földmunkával magasra húzott töltések nélkül, és nagy területek elárasztását elkerülve. A körzetében egy baggerüzem távolítja el a hordalékot és az uszadékot. Ezt a tevékenységet kényszerű, költséges tehernek tartják a vízépítmények fenntartói. Egyébként időnként az árvizek segítségével öblítik le a tározótavak lerakódásait. A cég bőven támogatta Villach város csatornahálózatának és szennyvíztisztítójának rekonstruk-cióját, mert mocskot a csatornaszakaszok lelasult vizébe engedni tilos!.
5. A Feistritz-Ludmannsdorf lépcső nagy esésével és tekintélyes, csúcsidőben jól bevethető víz¬tömegével az egész drávai erőműlánc rendszerirányító, vezető műve 1998 óta. Itt van az osztrák Közép Dráva csoport távirányítása is mindaddig, míg az osztrák villamos művek főközpontja a Verbund át nem veszi valamennyit az országos rendszerbe. A felvíz mesterséges tava a környék attraktív vizisport-körzete. Mellette helyenként polderek, azaz mélyföldek alakultak ki, melyeket erős töltések biztosítanak. Automatikus szivattyútelepekkel is védik a duzzasztási szint alá került területeket a belvíz ellen.
6. Az előzőre hasonlító Ferlach erőműnél 4,5 m-es alvizi mélyítéssel növelték az esést. A Drávába siető hegyi patakok vízét a magas töltésen kívüli gyűjtőcsatorna szedi össze, és vezeti le az alvízbe. Kristálytiszta vízén pisztrángnevelő működik.
7. Az Annabrücke erőmű is az előzőkhöz hasonlatos. Az átvágott kanyarban fürdőző tó alakult ki. Egyik generátora a vasút számára termel egyfázisú, 16 2/3 Hz frekvenciájú válta¬kozó áramot – nyilván folyamatos üzemben.
Az osztrák Alsó Dráva csoportot a maradék három vízlépcső alkotja.
8. Az Edling hidrocentrálé gátja duzzasztja fel a Völkermarkt-i szép mesterséges tavat, ami 10,5 km2 felületével Karinthia harmadik legnagyobb tava. Itt természetvédelmi terület, mesterséges szigetek adta madárparadicsom keletkezett. Automatikus szivattyútelepek védik a duzzasztási szint alá került polderterületeket. Itt is dolgozik egy baggerüzem a feltöltődés megakadályozása céljából.
Spittaltól Völkermarktig vezet a Draukraft által kiépített kerékpárút, mely a gátak mellett, néha rajtuk is vezet, a vízerőhasznosítást okosan propagálva.
9. A Schwabeck lépcső időben a második műve a Dráva azon vízerőhasznosítási tervezetének, amely az első világháború táján indult, de egyetlen gát megépülte után 20 évre abbamaradt. Ez a Schwabeck meg a második világégés éveiben épült, és 1943-ra készült el. Elképzelhetjük a fontosságát a náci birodalom hajszolt termelésű, energiainséges idejében. Három hidrogenerátora nem közös csarnokban, hanem aknákban helyezkedik el. Megfontolás alatt van egy negyedik aggregát beépítése. Valószínűleg nem ütközne környezetvédő ellenzésbe, ám most meg a versenypiac költségcsökkentési láza akadályozhatja. Innen irányítják az alsó Dráva három művét.
Az üzemépület markáns kerek tornyával a folyó felől nézve romantikus lovagvárra emlékeztet. Ilyen vizuális igényesség gyakori a századelő vízerőműveinek alkotóinál.
10. A Dráva erőműlánc utolsó osztrák eleme a Lavamünd lépcső. Itt valósították meg első ízben a pillér-erőmű megoldást. Mivel a csupán 6 km-es duzzasztásával kevés a hasznosítható vize az önálló manőverezésre, így azonos ütemben dolgozik a Schwabeck művel. 1942-től 45-ig erőltetett tempóban épült, de csak két aggregátja készült el. A harmadik a háború utáni nehézségek ellenére 1949-ben be tudott lépni a levert és megszállt Ausztria újjáépítésébe. Nálunk a széncsatákat vívták akkortájt.
A 10 osztrák folyóvizi erőműnél tehát csak háromban van állandó személyzet, bár nyilván minde¬gyiknek megvan a saját vezérlőterme.
Az első négy szlovén vízerőmű az osztrák Lavamünd hasonmása. azaz vele azonos tagolású és kül¬ső megjelenésű pillér-erőmű.
11. A Dravograd vízerőmű az őstípussá vált Lavamünd-del együtt a háború éveiben épült és szin¬tén csak két gépegységig jutott el. 1945-ben a háború utolsó napjaiban súlyos légicsapást szenvedett a szövetségesektől, de egy éven belül sikerült helyreállítani immár Jugoszlávia javára. Mindazon¬által a harmadik egység csak 1955-ben tudott belépni. Duzzasztása átnyúlik osztrák területre, de ez nem okoz konfliktust.
12. A Vuzenica erőmű építése 1947-ben kezdődött, a gazdasági megszorítások miatt csak 10 évre rá fejeződött be.
13. A Vuhred gát helyét úgy jelölték ki, hogy a Vuzenica és a jóval lejjebb álló Fala közti etapba két egyenlő esésű lépcsőt iktattak be.
14. Ozbalt, a második beiktatott lépcső ikertársa a Vuhred műnek, azonosak a paraméterei, a tech¬nikája, így a létrehozása is könnyebben, gyorsabban ment.
15. Elérkeztünk a Dráva legrégebbi és legérdekesebb villanytelepéhez, a Fala hidrocentrá-léhoz. Építése a Habsburg Monarchiában, 1913-ban kezdődött, amikor a teljes Dráva a Biroda-lomhoz tartozott. 1918-ban készült el öt aggregáttal. Ezek a víz mélyén lapuló vízszintes tengelyű Francis ikerturbinák, valamint azonos tengelyen, de a vízet elzáró fal túlsó oldalán, a száraz gépteremben lévő sokpólusú szinkrongenerátorok. Az erőműtelep a hagyományos megoldást követi: magas, közös gépcsarnok, hórihorgas állványokon fel-le mozgatható duzzasztó-árapasztó zsiliptáblák, tutajcsúzda az élénk farönkúsztatás, sószállítás átbocsátására, és még hallépcső is készült.
Fala vízerőhasznosítását alulméretezték, ezért később emelni kellett a duzzasztási szintet, majd egy-egy további aggregáttal hétre kellett növelni a hidrogenerátorok számát.
A II. világháború után az igények további növekedése miatt 77-ben az egyik duzzasztó-kapuba egy új, nagy aggregátot építettek, de már vertikális Kaplan turbinával. Abban a meggyőződésben, hogy a többi árapasztó kapu majdcsak megbirkózik az árvizekkel.
1987-ben gyökeres fordulat állt be: a tutaj-csúzda és a hallépcső helyére két új vertikális gép-csoport került akkora teljesítménnyel, hogy elegendő lett a három modern hidrogenerátor, a hét veteránt 1990-ben le lehetett állítani.
Épületük része a gátnak, így technikai múzeum gyanánt tovább szolgál. A hatalmas csarnokban csak a generátorok láthatók. Az a kép fogadja a látogatót, mint az Ikervár erőműben. A különbség az, hogy nálunk nem más helyre telepített új gépek váltották le a kiszolgáltakat, hanem az eredeti, vízalatti turbinák helyébe új csőturbinák kerültek, azaz itt a generátorokat is víz veszi körül.
16. Maribor város szintén pionír alkotással büszkélkedhet. 1942-ben kezdték építeni akkor, ami¬kor a várost rövid ideig újra Marburg-nak hívták. És mint várható, ez is pillér-erőmű, de boltíves külseje régi műemlékekre emlékeztet, pl. Regensburg, Avignon, Prága fennmaradt kőhidaira.
A háború alatt a civil munkáknak csak 30 %-a készült el. Az első gépet 48-ban, a harmadikat 60-ban adták át. Még hallépcsője is van a baloldali hídfőben.
A gát melletti ligetben van a Drávai Vízerőművek Maribor nevű vállalat modern igazgatósági épülete az egész, teljesen belépcsőzött szlovén szakaszt irányító központtal.
Maribor után a Dráva elhagyja erdős hegyoldalak közé szorított szűk völgyét, és kilép az alföldre. Ennek megfelelően alakul a további vízépcsőinek konstrukciója. A két legalsó szlovén, és a három horvát gát jellegzetes síkvidéki mű. Vagyis egy-egy kanyargós folyószakaszt áthidaló oldalcsator¬nában épített derivációs erőmű. Lehetőleg nagy tározó tóval, azaz rezervoárral, ami lehetővé teszi az energia tárolását, a termelés súlypont-áthelyezését a nagyobb kereslet napszakára. És rendszer-tartalékot is képez üzemzavar esetére. Természe-tesnek vehetjük, hogy ezek a nagy vízfelületek üdü¬lési és sport vonzási körzetek. Vizes élőhelyet, madárrezervátumot is biztosíthatnak, de csak tetemes ráfordításokkal.
A duzzasztás és a gépház helyileg elkülönülnek. Duzzasztásra, a régi meder elzárására, a víznek a csatornába terelésére, árlevezetésre több mezőben, vízszintes csapok körül mozgat¬ható, ívelt szegmensgát szolgál. A régi mederbe hatósági előírás szerint kell az ökológiai vizet engedni – lehetőleg törpe erőművön át. (Lásd: Dunakiliti, Cún (Dunacsún) ).
Maga az erőmű, a felvíz- és alvízcsatorna még szárazon megépíthető, ez igen nagy előny. Az erőmű gépháza, ahová a csatorna és a tározó teljes esése koncentrálódik, a két oldalán és a fenekén gondo¬san szigetelt, egyenes árokban helyezkedik el oly módon, hogy a felvíz szükségképpen megemelt töltése ne legyen túl magasan a terepszint felett, az alvízet ne kelljen durván lemélyíteni. Ez utóbbi rövidebb is, mert kritikusabb a hatása a talajvízre. A nagy víztartalék megengedi a közeli termőföl¬dek gravitációs öntözését a felvízcsatornából. (Lásd: Gabcikovo (Bős) )
A továbbiakban arra is fordítsunk figyelmet, hogy a folyó ésszerűen indokolható továbblépcsőzése során várhatóan ez a derivációs vízerőműtipus kerül majd alkalmazásra. Lássuk a szintén oldalcsa¬tornás, és már több mint százéves Ikervár drávamenti rokonait!
17. Zlatolicje duzzasztott szakasza Maribor városi térségébe esik, ahol nyílván szóba sem jöhetett rugalmasságot biztosító terjedelmes víztározó kialakítása. Nincs is kihasználható víztartaléka. Ám a hosszú csatornában 33 m esés koncentrálható – míg pl. Bősnél csak 21 m van. Ez a Zlatolicje a Dráva erőművei között a legnagyobb teljesítményű és energiahozamú.
18. Formin ugyanabban a dizájnban épült, mint az előbbi mű. Itt jöhetett létre a legnagyobb szlo¬vén rezervoár Ptuj város örömére.
A 11 osztrák és 8 szlovén lépcső után nézzük most a 3 horvátot, ezek is természetesen síkvidéki derivációs vízerőművek.
19. A Varasd városról elnevezett Varazdin erőmű aránylag kicsiny tározótava Ormoz szlovén ha¬tárvárosnál terül el részben szlovén területen. Ez a jugoszláv államközösségen belül nem okozott problémát, és most sem kell tartani attól, hogy hajbakapnának miatta. 1975-ben készült el.
20. A Cakovec erőmű Csáktornya városáról kapta nevét. Horvátország első csőturbinás vízerőműve. Vagyis itt a generátorházat az áramló víz körülöleli. Nagy rezervoárból táplálkozik. Elkészült 1982-ben.
21. A Dráva eddigi legalsó vízlépcsője a Dubrava. Ez hozza létre hármójuk közül a legnagyobb mesterséges tavat. Elkészült újabb hét év után 1989-ben.
Sajnos, a horvát drávai vízlépcsők alkotói nem sok gondot fordítottak a művek természet-közeli, a tájjal harmonizáló megjelenésére, ami persze síkvidéken csak tetemes többlet-ráfordítással érhető el. Még a lakosság előtt sem törekednek a vízerőművek előnyös bemutatá-sára. Ez azonban mit sem von le gazdasági hasznosságukból. Idővel bizonyára spontánul vagy éppen a zöldek nyomására kialakulhat a megnyerőbb látvány.
A virtuális tanulmányi kirándulásunk végére érve a 22 drávai erőművel való ismerkedés remél-hetőleg meggyőzte az érdeklődőket arról, hogy a Dráva belépcsőzése hasznos volt. Mindenekelőtt a folyamatosan megújuló, környezetbarát, hazai, távlatban igen gazdaságos, ásványi kincseinket kímélő, járulékos hasznokat is biztosító energiatermelés szempontjából. És ami a mai kitekintésünk lényege: Semmiféle természeti katasztrófát nem okozott, sőt… A folyó megváltozott formájában is élő víz, ám gazdagabb profilú. Vízminősége az utolsó lépcső alatt is hangsúlyozottan kiváló. Ezt éppen a magyar vizitúrázók állítják.
Mi sem természetesebb, mint hogy a Dráva-erőművek építése folytatódjék. Szomszédunknak ez el¬határozott szándéka, hiszen Jugoszlávia szétesése után energiaforrásainak egy része más államok¬hoz került. A vízerőhasznosítás ott racionális törekvés. Nem is indukál lakossági ellenállást. Horvátország a villamos energiájának 51 %-át máris a vízerőből nyeri.
De a fejlődés folyamatába itt már belép egy irracionális tényező: a magyar álláspont. 1988-ban a magyar és a horvát fél még megállapodott a Dráva alsó szakaszának komplex hasznosítá-sában. Eszerint négy vízlépcső építendő részleges magyar tulajdonlással Đurđevac, Barcs, Drávaszabolcs és Eszék térségében. A megvalósításba beleszólt a balkáni háború, mint vis maior, valamint a ma¬gyar fél kihátrálása mint szubjektív belpolitikai hatalmi játék.
A jelenlegi helyzet az, hogy Horvátország Đurđevac helyett.inkább Novo Virje térségében kivánja megépíteni a negyedik Dráva-erőművét. Ugyanis ezesetben nincs szüksége a magyar kormánnyal való megegyezésre, minthogy a Dráva Zákány és Vízvár között egy 34 km-es szakaszon kizárólag horvát területen folyik.
Itt megépülhet egy 138 MW teljesítményű, nagy tározótavas, derivációs, síkvidéki vízerőmű.
Lényegesen nagyobb, mint honfitársai a 80 MW körüli teljesítményükkel. Sőt az egész Dráván a szlovén Zlatolicje után a második lenne. (Kisköre a Tiszán csak 28 MW, azaz ötöde ennek.)
Évi termelése 650 GWh körül várható. Ez bizony 162 500 tonna olaj elégetésével lenne nyer¬hető, ami viszont 3250 tartálykocsit jelent (napi 9-et)! Ez a Novo Virje az összes drávai vízerőtelep áramszolgáltatásának csaknem egy tizedét hozná.
Az 550 m3/s középvízhez képest 960 m3/s-ra tervezett max. víznyelése arra utal, hogy keményen csúcsra kivánják járatni. Ennek nagy a jelentősége az ország áramellátásában, és rövidíti a beruhá¬zás megtérülési idejét.
A csúcsüzem azonban a napi alvizi vízszint-ingadozás miatt kritikus. Az utolsó lépcső WC-tartály-szerűnek gúnyolt napi ciklusa miatt a magyar szakaszon Őrtilosnál állítólag időnként másfél méter gyors emelkedés is előfordul, és még Barcsnál is észlelhető a játék. Az ár-apály erodálhatja a meg nem erősített partfalakat. De ne feledjük, hogy a folyó éppen a természetes állapotában rombolja folyamatosan a partjait és építi zátonyait – egyre cifrább kanyarokat teremtve, vagyis meanderezve.. Fájdalmas látni a Tiszán a pusztuló partfalakat, az ár által elhordott értékes termőföldet. A lüktetés káros hatása természetesen megszűntethető a következő vízlépcső visszaduzzasztása révén, ami a medermélyülés miatt amúgy is szükséges.
Ez a folyók lépcsőzésének törvénye: Végig kell vinni a torkolatig, mert így és csak így kerülhető el a partok pusztulása, zátonyok keletkezése és a meder mélyülése, a talajvíz sűllyedése. E káros folya¬matok egyébként a magyar Dráva-szakaszon régóta szembeötlőek.
Hát ezt szeretné horvát szomszédunk, ezt a Novo Virje Dráva-vízerőművet a saját területén, a meg¬lévő három jól bevált ártalmatlan üzeme mellé. Békés egyetértésben, ahogy a Zágráb feletti Száva-erőmű előkészületei folynak, melynek tározótava átnyúlik majd Szlovéniába is. És ezt akarják Magyarország megrögzött víz¬lépcsőellenes erői megakadályozni.
Államunk akkor viselkedne okosan, ha az eddig preferált dacos, gátellenes rögeszmét hagyná csendben kimúlni, és német-osztrák, svájci-német, román-szerb példára alkotóan működne együtt szomszédainkkal a határfolyók vizének és energiájának gyümölcsöztetésében. Vagy legalább tűrné, hogy ők tegyék meg azt, ami nékünk is, kései utódainknak is hasznos és fontos lenne.
Messzetekintő, az egész ország érdekeit érvényesítő szemléletre van szükség ahhoz, hogy az árvi¬zek, belvizek, aszályok súlytotta vidék a folyók komplex hasznosítása révén áldásos művekkel gazdagodjék. Duzzasztókkal, víztározókkal, vízerőművekkel, öntözőrendszerekkel, kikötőkkel, hajócsatornákkal, mesterséges üdülőtavakkal. Fejlődhessen a vizi turizmus, a sokrétű vizi élővilág. Ne maradjon hazánk az elmúlasztott lehetőségek országa.
Az elhanyagolt folyók népe mondhassa el: „S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai Felvirágozának.”

KIEGÉSZÍTÉSEK


Tudnivalók a DRÁVA folyóról
Ered: Dél-Tirol Toblach (Dobbiago)
Forrás magassága: 1200 m
Torkolat: A Dunába Apatintól délre
(Kopács, Almás, Drávafok)
Torkolat magassága: 80 m
Hossza: 720 km. Eredetileg 1160 km
Vízgyűjtő területe: 40 000 km2
Vízhozama: Barcsnál 550 m3/s átlagosan
Vízjárása: Barcsnál 125 – 3400 m3/s
Árvíz: Évente három. Télen vízszegény
Szélesség: Eszéken alul 325 m
Mélység: Eszéken alul 6,5 m
Esés (m/km): Lienz-ig 11,7; Amlach 2,1; Ormoz 1,2; Barcs 0,3; Torkolat 0,09
Esés hasznosítása: Ausztria 350 m;
Szlovénia 140 m; Horvát o.: 70 m
Szabályozás: 1784 óta
Tutajozható volt: Villach-tól
Hajózható: Barcs-tól 150 km-en.
Magyar szakasz: Zákány – Drávaszabolcs 145 km.

NOVO VIRJE Dráva-erőmű terve
Esés: 17,3 m
Névleges vÍzhozam: 960 m3/s (Közép:550 m3/s)
Maximális teljesítmény: 138 MW
Termelés (GWh/a): 666 (folyamatosan)
Változó üzemben: 456 alap + 186 csúcs
Üzemvízcsatorna: 16 km össz.
Alvíz: 3,5 km
Tározó tó: 22 km hosszú; 800 m széles
127 mió m3
Régi meder hossza: 34 km
Régi mederbe: 40 m3/s
Üzemvitel: Csúcsüzem (lehet folyamatos is, kombinált is)
Költség: 213 mió $
Célja: Árvízvédelem, csúcs- és alapenergia termelése, öntözés, mederstabilizálás, halászat javítása, szociológiai előnyök, turizmus, vízminőség ellenőrzés
A magyarokkal való együttműködést is igénylő Đurđevac megoldás nagyobb teljesítményű lenne, viszont a termelés nyolcada Magyar¬országot illetné.
Novo Virje tisztán horvát területen épül. Teljesítménye ugyan kisebb, termelése mégis több annál, ami a Đurđevac-iból Horváto.-nak maradt volna.

Síkvidéki derivációs folyóvizi erőmű
Sík vidéken a derivációs (üzemvízcsatornás) vízerő¬művek előnyösebbek a mederbélieknél. Egy vízerőmű gátjának az élő folyó medrében való megépítése a ke¬resztmetszet két-három szakaszos elzárása útján: lassú, drága eljárás. Kockázatos is, egy árvíz óriási károkat okozhat. Akkor szorítkoznak erre, ha nincs mód üzem¬vízcsatorna kialakítá-sára. A mellékcsatornás megoldás igen régi módszer, számos malomárok őrzi nyomait Mao-n is. Ilyen a Hernád folyó Aranyos nevű malomcsatornája.
Alföldön a legjobban bevált megoldás a kanyargós folyó¬szakaszt áthidaló oldalcsatornában épített u.n. derivációs erőmű. Lehetőleg nagy tározó tóval, azaz rezervoárral, ami lehetővé teszi az energia tárolását, a termelés súly¬pont-áthelyezését a nagyobb kereslet nap¬szakára. És rend¬szer-tartalékot is képez üzemzavar esetére. Természetes¬nek vehetjük, hogy ezek a nagy vízfelületek üdülési és sport vonzási körzetek. Vizes élőhelyet, madárrezervátu¬mot is biztosíthatnak, de csak tetemes ráfordításokkal.
A duzzasztó gát és a gépház helyileg elkülönül.
Duzzasztásra, a régi meder elzárására, a víznek a csator¬nába terelésére csap körül mozgatható többmezős, ívelt szegmensgát szolgál. A régi mederbe hatósági előírás alapján kell az ökológiailag szükséges vizet engedni. Ezáltal ez nem holtág lesz, hanem megörzi élővíz jel¬legét. E megcsapolást lehetőleg egy törpe erőművön át kell végezni. A régi meder besegít az árvizek levezeté¬sébe is a víztömeg megosztása révén.
Lásd: Dunakiliti, Cun (Dunacsún).
Maga az erőmű, a felvíz- és alvízcsatorna még szárazon megépíthető, ez igen nagy előny. Az erőmű gépházánál, a tó és az áthidaló ág teljes esése koncentrálódik. Ez egy az oldalán és a fenekén gondosan szigetelt, kétoldalt szi-várgó-csatornákkal kisért egyenes árokban helyezkedik el oly módon, hogy a felvíz szükségképpen megemelt töltése ne legyen túl magasan a terepszint felett, az alví¬zet ne kelljen durván lemélyíteni. Ez utóbbi rövidebb is, mert kritikusabb a hatása a talajvízre.
Lásd: Gabcikovo (Bős).
A nagy víztartalék megengedi a közeli termőföldek gravitációs öntözését a felvízcsatornából.

A folyami vízlépcső előnyei
• Megújuló energiaforrás, nem fogyasztja jobb célra hasznosítható ásványi kincseinket
• A víz energiafeleslegét emészti fel, ami egyébként a partokat, a medret erodálná, hordalékot cipelne
• Kémiai átalakulást nem okoz Nincsenek salak¬hegyek, porfelhők, mérges gázok, savas esők
• Vízminőséget javít (uszadékfölfogás, levegőztetés)
• Nem termel melegházhatást okozó gázokat. Nincs hőterhelés a folyóban
• Árvédelem gerince erős töltéseivel, rugalmas üzemmódjával
• Stratégiai víztartalékot képez mezőgazdasági, ipari, kommunális célokra
• Stabilizálja a medret és a talajvizet Biztonságos hajózó út, állandó kikötési szint
• Tisztán hazai, belső értékteremtő. Csökkenti az energiafüggőséget, energiaválság fenyegetését
• Automatizálható, távvezérelhető
• Gyors indulás 2 percen belül Önálló indulásra képes (blackout esetén) A vill-energiarendszerben rövididejű tartalék
• Tág teljesítménytartomány (WR: 12 600 MW) Kiváló áramtermelési hatásfok
• Igen hosszú élettartam (csak gépmodernizálás)
• Csúcsrajáratás lehetősége
A duzzasztott vízhez alkalmas partmenti magaslat esetén szivattyús-tározós csúcserőmű telepíthető
• A tájba integrálható, természetvédelmi területet sem zavar, ilyent a nyugodt vízével létesíthet
• Vonzó turisztikai, üdülési célterület A gátra közúti átkelő, a töltésre kerékpárút építhető
Esetleges hátrányai szakszerűen kivédhetők, kezelhetők.
MINDEN KÖBMÉTER HASZNOSÍTATLANUL ELFOLYT VÍZ NEMZETGAZDASÁGI VESZTESÉG, TERMÉSZETI KÁR!

A Dráva vízerőműveinek együttműködése
A Dráva vízlépcsői az osztrák Paternion-tól a horvát Dubrava-ig hiánytalanulösszefüggő láncot képeznek. Duzzasztásuk a megelőző lépcső tövéig ér. Egymásra utaltságuk nyilvánvaló, működésük azonban három ország fennhatósága alá esik. A határokon átnyúló és államközi szerződésekkel, személyes jóviszonnyal meg¬alapozott szakszerű együttműködésnek szép példája a Dráva völgye egészen a magyar határig. Lássuk a lényegét Szlovénia példáján.
Szlovénia villamosenergia szükségletét két hőerőmű, a KRSKO atomerőmű fele, valamint a Dráva, Száva, Soca folyók vízerőművei fedezik. Csúcserőműve nincsen. Ezért az áramtermelésnek a napszakok szerinti kereslet-változáshoz való igazítását a Dráva erőműveivel kell megoldania. Ezek a folyó napi vízhozamából éjszaka gyűjtenek többletet az intenzív termelés óráira. Kihasználható víztartalékuk azonban igen kevés egy félnapi hajtáshoz. Zlatolicje-nek pl, a Dráva legnagyobb vízerőművének semmi sincs.
A szükség-teremtette együttműködés révén a szlovén erőművek igény szerinti vízellátása lényegében az ausztriai Edling lépcsővel duzzasztott Völkermarkt-i mesterséges tó nagy víztömegén alapul. Ott indítják a kellő időben a többletvizet.
Az egyes vízerőművek egyszerre kapcsolnak át a víz¬gyűjtésből a fokozott termelésre. Felvízük olyan rövid, hogy hogy az áramlásnövekedés holtidő nélkül lép fel az egész láncon. Nem kell várakozni a víz megérkezésére.
Árvíz esetén a vízgyűjtésnek, de magának a termelésnek a lehetősége is csökken, sőt bizonyos vízáramnál már tilos. A láncszerű együttműködés ezt a korlátot kitolta 500 m3/s fölé.
A lánc mentén folyamatos az adatgyűjtés és az informá¬ciócsere a folyó vízhozamáról, a várható árvizek mérté-kéről, a rendkívüli eseményekről stb.
A rendszer bonyolultságát jelzi az is, hogy a három or¬szág a Dráván a saját rendszerirányítójával operál, ezek viszont a saját országos teherelosztóiktól kapják a me¬netrendjüket, szekundér beavatkozási feladataikat, és ezeket osztják ki az egyes lépcsőkre, egyeztetik a szom¬szédos országokkal.

A Dráva hasznosítása csak részleges
A Dráva belépcsőzése nyomán nincs kihasználva a folyó komplex hasznosításának minden lehetősége. Elsődleges cél volt az áramtermelés. Tiszta, megújuló, környezet¬barát hazai és távlatban igen olcsó villamos energia termelése – követve a fogyasztás ingadozásait.
A duzzasztott víz erős gátak közt tartása egyben megol¬dást ad a természetes állapotban elkerülhetetlen, pusztító árvizek veszélyének elhárítására is.
Az esetleges tározó tavak megnövekedett, nyugodt víz¬felülete élénk vizisport tevékenységet tesz lehetővé. A folyó mente üdülőkörzetté fejlődik. Ezt a csendes, ártal¬matlan erőművek jelenléte nem zavarja.
De a folyó számos civilizációs szolgáltatásának lehető¬sége nincs kihasználva.
A vízlépcsőkhöz nem épült hajózsilip, ezért a belépcső¬zött szakaszon a teherhajózás nem lehetséges, noha a duzzasztás kellő vízmélységet és szélességet biztosítana az uszályok számára. A II. világháború előtt Villach-tól lefelé jelentős faúszató, sószállító tutajozás folyt, amit az elsőként megépült Fala erőmű egy csúszdával tett lehető-vé. Persze a tutajozás egyirányú teherforgalmat jelent. Manapság azonban a Drávamente nem igényel tömeges árúszállítást. Nincs igazán benne a kereskedelem fő sod¬rában. Hiszen az Alduna teherforgalma sem kellően élénk. A főirány inkább a közelebbi Adria felé vezet. A konténeres fuvarozás, az országutakat elözönlő kamion¬forgalom alternatívája, olcsósága ellenére sem tud meg¬küzdeni az olaj elherdálása révén vrágzó gördülő fuva¬rozással, melynek pályái vele párhuzamosan haladnak.
Ez a mellőzöttség így is marad, mert hajózsilipek, kikö¬tők, terminálok építése óriási beruházásokat igényelne.
Nem épültek a rezervoárok mellé szivattyús-tározós vízerőművek, ahol ezt a terep esetleg lehetővé tenné.
A duzzasztás mezőgazdasági hasznosítása öntözés révén a hegyvidéken nem számottevő.
A halászat sem jelentős, bár a tározótavak és az itt-ott megépült hallépcsők kedvező körülményeket teremtenek.
A közúti átkelés lehetősége a gáton ritkán van kihasz¬nálva. Vagy van híd a közelben, vagy nincs igény. Persze növelné a beruházási, fenntartási költségeket.

A DRAUKRAFT drávamenti kerékpárútja.
A Draukraft, azaz az osztrák Drávai Vízerőmű Vállalat nemcsak áramot termel, hanem példamutatóan fejleszti, védi és karbantartja a természeti környezetet a vízben és a víz mentén. A korábban kikövezett, betonozott part-falakat renaturalizálja. Szoros kapcsolatot tart a termé¬szetvédelmi hivatallal, ornitológusokkal, biológusokkal, ökológusokkal. Közreműködésükkel pocsolyásokat, ná¬das zónákat, vizes élőhelyeket teremt. A madarak számá¬r¬a a partokon, szigeteken pihenő- és költőhelyeket alakít ki. Az egykori átvágott holtágak újra élő vízzé váltak, és fürdőzési lehetőség mellett az erőművet megkerülő hallépcsőként is szolgálnak.
Mivel nincs szégyellni- rejtegetnivalója, igyekszik meg¬könnyíteni a természetbarátok hozzáférését a folyóhoz. Ezért Spittal-tól Völkermarkt-ig 120 km-es kerékpárutat épített ki szorosan a víz mellett, jórészt a töltéseken, el¬kerülve a közúti forgalmat.
A vízmentén enyhe lejtésű , gyönyörű természeti környe¬zetben vezető biztonságos útvonal gyermekes családok¬nak is ajánlható. Az út át- átvezet az erőművek gátján is, így okosan propagálja a vízerőhasznosítást. Érzékelhető¬vé teszi a túristák számára, hogy a vízlépcső integrálód¬hat a természetbe, egyáltalán nem károsítja a környezetet, inkább gazdagítja. Az állandó személyzette rendelkező fokozatokban csoportok számára bemutatják az egész vízerőművet.
A kerékpártúra során kitérők kínálkoznak múzeumokhoz, kastélyokhoz, várromokhoz, vendéglőkhöz stb. Lehet élni fürdési, vitorlázási, szörfözési, hajókázási, tutajozási horgászási lehetőségekkel a másfélezer méteres csúcsok árnyékában. A cég túristakiadványokkal is csábít az autó¬ból való kiszállásra, a gazdag történelmű és kultúrájú, vonzó szépségű vidék megismerésére.
Ausztriában vonat is kiséri a folyót. Az állomásokon a vasúttól kerékpár bérelhető napi 45 ATS-ért. És a bicikli bármelyik állomáson leadható.

Magyar ellenkezés NOVO VIRJE ellen
1955 Enyhülés után jugo-mgy vízügyi egyezmény
1963 Négy vízlépcső építendő a Dráva alsó szakaszán.
1985 MTA ad hoc biz.: Szükséges. a magyar közre¬működés Đurdevac építésében
1988 Egyezmény Đurđevac megépítéséről
1991 Bp Parl.: Szándéknyilatkozat a Duna-Dráva közös nemzeti park létesítéséről a vízlépcső ellen.
1996 Duna-Dráva Nemzeti Park kialakítása csak a magyar oldalon.
1998 Határvizi Bizottság tárgyal a Dráva, Mura közös hasznosításáról.
1999 A magy Korm. beszáll a környezeti hatásvizsgála¬tokba. Felméreti a jelen állapotot.
2001. jan. Horváto. értesíti Mao-t, hogy tervezi a Novo Virje erőművet.
• Egy prominens mgy politikus közös építésű és üzemeltetésű gázturbinás erőmű létesítését ajánlja Horváto-nak a Novo Virje erőmű helyett – Kyoto nagyobb dicsőségére. Egy adriai gázvezeték építésébe is beszállna.
• Egy környezetvédő szerepben tetszelgő dunakörös aktívista szerint Mao ne vegyen részt a vízerőmű előzetes hatásvizsgálataiban, mert azt a látszatot keltené, mintha egyáltalán kétséges lenne a károko¬zás.
• Diplomáciai nyomással, azaz az EU-ba való belépés megnehezítésével való zsarolással kivánják vissza-vonulásra bírni Horváto-t.
• Mao-n kormányközeli poziciókban vannak olyan zöld aktívisták, akik fanatikus ellenségei nemcsak a vízlépcsőknek, hanem mindenféle folyószabályozás¬nak. Prominenseik 1994-ben Ulm német városban egy nemzetközi zöld konferencián követelték a víz¬lépcsők építésének megtiltását, sőt a meglévők le¬bontását! Világmozgalmat hirdetnek a folyók vissza¬kanyargósítására, a mocsárvilág feltámasztására ! Ezek a Dráva továbblépcsőzésének legmarkánsabb, befolyásos ellenzői.

A vízlépcső-ellenes aktívisták manipulációi
 Az egész világon egyedülállónak, felbecsül¬hetetlen értékűnek, pótolhatatlannak, a víz¬lépcső által örökre halálra itéltnek deklarált élőlények litániáját zsolozs¬mázzák állandó¬an, mintha nem létezne számos jó példa a sikeres, szakszerű renaturalizációra.
 Évek óta százmilliókért monitoroznak, irogatják a környezeti hatástanulmányok végeláthatatlan sorát, hogy a vízlépcsők természetkárosító hatását, katasz¬trófális fenyegetését igazolni próbálgassák, hogy a szükségszerű megépítésüket halogassák. Ezen mű¬vek értékét jelzi az, hogy a Bős-Nagymaros hágai perben mellőzték őket.
 Kifejezetten a vízlépcsőépítések megakadá¬lyozására nemzeti parkokat hoznak létre. Elhallgatják azt, hogy számos természetvé¬delmi parkban üzemel vízerőmű, és néme¬lyik éppen a duzzasztás nyomán gazdagodó élettérnek köszönheti a létét.
 Hazúg adatokkal, az építők által vállalt vagy rájuk erőltetett infrastruktúrális beru¬házások költségét beszámítva, ám a járulé¬kos árvédelmi, hajózhatós¬ági, talajvíz-és mederstabilizálási, hajózási, szociális stb hasznot mellőzve hirdetik, hogy a vízlépcső épí¬tésének költsége sohasem térül meg. Elhallagatják azt is, hogy vízerőmű építésére mindig akad hosszú¬távú befektető.
 Az ismeretterjesztésből száműzték a vízépí¬tés von¬zó példáit, hiteles szakembereit. Csak a zöld retori¬kában jártas, de a vízerő¬hasznosításban tájékozatlan propagandisták jutnak szóhoz riasztó, közeli torzké¬pek mutogatásával.

Pusztul-e a Dráva-mente ?
A vízlépcsőt építő és üzemeltető vállalatok a környe¬zetvédők akcióinak leszerelésére, de immár az engedé¬lyező hatóságok előírásai alapján is környezettudatosab¬ban járnak el. Arra törekszenek, hogy a tájnak az építke¬zés alatt elkerülhetetlenül előállott sebeit mihamarább begyógyítsák. Az elveszett vizes élőhelyek pótlására nedves, pocsolyás, nádas biotop-ot teremtenek a vízen és vízparton. A tározókba mesterséges szigeteket ültet¬nek a gazdag madárvilág pihenő- és költőhelye gyanánt. A folyó völgyében helyreállhat a zöld folyosó a honos állat- és növényvilág élő kölcsönhatásának szinteréül.
E célból biológusokat, ökológusokat is alkalmaznak, akik a katasztrófa-vádakra sikerekkel tudnak válaszolni.
A partfalakat ma már nem betonozzák ki, de valami mó¬don meg kell erősíteni a rendszeres napi vízszintingado¬zás miatt. Erre a kőszórás elviselhető megoldás. Az élettér növelésére hallépcsőkkel kerülhetők meg a gátak.
Kedvező a helyzet az erőmű derivációs, azaz üzemvíz¬csatornás megoldásában, amikor a régi meder élővilága eredetiben fennmaradhat Ide a szükséges ökológiai víz¬mennyiséget és az időszakonkénti elárasztást a szigorú vízjogi, környezetvédelmi engedélyek írják elő.
A vízerőhasznosító vállalatoknak nincs szégyellni- takar¬gatnivalójuk. A Donaukraft a Duna mentén, a Draukraft a Drávát követve kerékpárutat épített ki saját költségén. Az élő folyóvízben gyönyörködni kivánók így közelebb jutnak a folyóhoz, ellenőrizhetik az élővilág állapotát.
Az eredeti állapot visszaállításának makacs követelése irreális demagógia. Hiszen a folyók eredetileg kiszámít-hatalan pusztító zabolátlanságát már évszázadok óta igyekszik mederben tartani a partmenti népesség. A folyó éppen a szabályozatlan „természetes” állapotában pusz¬títja folyamatosan a partjat, azok élővilágát, és építi záto-nyait, szeszélyes kanyarulatait (meanderezik).
A Bős-i vízlépcsőépítésen felvonuló félrevezetett tüntetők egy teve képe alatt ágáltak: „Nem akarunk sivatagot!” Nos, a Csallóköz állapota javult, a Szigetköz vízellátása is sokkal jobb lehetne Az elsivatagosodás a vízépítés áldásaitól megfosztott Duna-Tisza-közi homokhátságot veszélyezteti.

A Dráva vízlépcsőinek propagálása
A világszerte jól szervezett vízerőmű-ellenes mozgalom sajnálatos módon uralja a tömegtájékoztatási médiát. Harsány, demagóg akciózásuk, hivatali, vállalati kötött¬ségek nélküli szabad mozgásterük rokonszenvre talál a műsorszerkesztők körében. Ennek folytán a vízerőhasz¬nosítás ügyében csaknem kizárólag negatív alapállású közlemények jutnak csak el az érdeklődő közönséghez. Különösen egyoldalú a tájékoztatás, ha az ellenzők politikai, kormányzati támogatást is élveznek.
Ehhez képest a vízerőművek építésének pártolói alig, vagy egyáltalán nem jutnak megfelelő súllyal az ismeret-terjesztő műsorokba. Kiválóan működő öncenzúra haté¬konyan kiszorít minden vízerőművel, hajózó csatornával, mesterséges tóval kapcsolatos – lényegében a földrajzi alapismeretek körébe is tartozó ismertetést, híradást. Bár-míly érdekes lenne is, nem kivánatos a kurzus számára.
A téma jelentőségét ismerik egyes racionálisan gondol¬kodó földrajzi szerzők, lexikonszerkesztők, de az érdek¬lődők leginkább csak a vízerőmű vállalatok közönség¬szolgálatának publikációira hagyatkozhatnak. Ez szűk körben terjesztett színes brosúrák, prospektusok kiadását jelenti. De a Dráva vízerőműveit az osztrák, szlovén és horvát vállalatok felvitték az Internet világhálóra is.
A horvát képanyag kevésbé megnyerő, mint a társválla¬latoké. Kissé sivárnak tűnik, amit azért érdemes szóvá tenni, mert éppen a táj elcsúfítása az egyik hangzatos vádaskodása az ellenzőknek.
Kétségtelen, egy lapályon, szántóföldek közt reményte¬len olyan dús környezetet prezentálni, mint egy hegyvi¬déki, erdőborította folyóvölgyben. Elég frissek is a szó¬banforgó erőművek ahhoz, hogy a természet meghódítsa a környezetüket. Ikervárott ez már nagyjából teljesült. Igaz, horvát barátaink nem is kényszerültek rá, hogy ellenséges légkörben nagy erőfeszítéseket tegyenek az egész mű és környéke belombosítására, eladására. Fotói¬kon nyilván még a retusálás kegyes csalásával sem éltek.
Mindazonáltal a Dubrava mű gátja közelképének kiállí¬tása súlyos PR-hiba. A kép igaz, de nem jellemző, szo¬katlan nézőpontot kínál. Ilyen képeket – persze csakis ilyeneket – éppen a gátellenes mozgalom szokott a kö¬zönség viszolyogtatására felmutatni. Helyes lenne a műveket vonzóbb képeken bemutatni.


A vízlépcsők vízáram-feldolgozása
A Dráván lefelé haladva a vízerőművek ada¬taiban sze¬replő vízáram nem felel meg az ott jelentkező víznek. Ugyanis a listában szereplő m3/s adatok nem a folyó vízhozamát jelentik, hanem a turbinák tervezési, név¬leges víznyelését.
A folyók vízhozama az év folyamán erősen ingadozik. Az átlagos vízáramnak is csak kis hányada áll rendelke-zeésre az év zömében, vagyis 49-50 hétig. Márpedig a nagy villamos energiaátviteli hálózatok kialakulása előtt egy-egy vízerőműnek adott ipari és kommunális körzetet egyedül kellett ellátnia szigetüzemben, ezért a teljesítmé-nyét a csaknem az egész év folyamán nyerhető vízho¬zamra méretezték, ehhez idomult a vételező körzet is. Így az al¬kalmanként jelentkező többletenergiát nem is lett volna kinek eladni.
Azon néhány napra, amikor a vízmennyiség még az alul¬tervezett mértéket sem érte el, szolgálatba álltak a bizton-sági tartalékot képező motorok vagy dugattyús gőzgépek.
A nagy hálózatok kialakulása után eltűntek a tartalék hő¬erőgépek, majd beindult, és most is folyamatban van a hidrocentrálék feljavítása az optimális vízerőhasznosítás¬ra. egyre nagyobb vízhozammal.
Meglepőnek tűnhet, de a folyó vízhozamának növekedé¬se nem jelenti mindig a teljesítmény növekedését. Ugya¬nis a vízár növekedésvel az alvíz szintje nő, a kihasznál¬ható esés csökken. Árvíz esetén a duzzasztó kapuk nyitva vannak, a felvíz és alvíz szintje közel egyenlő, az erőmű nem is dolgozik.
Egy bizonyos vízhozamnál a teljesítménynek maximuma van. Újabban már erre a vízhozamra és esésre méretezik a vízerőműveket,. És a régi, alulméretezettek felújítása során is ezirányban történik a bővítés.

Eltérő adatok a dokumentációkban
A kimutatásokban, beszámolókban ugyanazon műszaki paraméterek más-más adatokkal for¬dulnak elő. A külön-böző forrásokból származó adatokat a mértékadó helyek¬kel való közvetlen kapcsolat híján nem sikerül egységesí-teni.
A teljesítményt tekintve a beépített gépek névleges adata lenne a mérvadó. De előfordulhat a kiadott teljesítmény közlése, vagy éppen a vízlépcső esetleges vízkivételi he¬lyeibe beépített kisteljesítményű gépek hozzáadása. Netán a többéves átlagteljesítmény adatát közlik. Egyes for¬rások megjelenése óta feljavítás, kibővítés következ¬hetett be.
A termelt energia adata (GWh/a) lehet a tervezett érték, de általában a sokévi átlagot adják meg. Fiatal vízerőmű-veknél ez az átlag jelentősen ingadozik. Itt is felmerül, hogy a ténylegesen megtermelt vagy a kiadott energia számít-e a közönségnek adott tájékozatóban.
A hasznosított esés és a turbinák víznyelése aránylag fix, tervezési adat. Azonban a legtöbb vízerőmű egy-két év-tized után jelentős korszerűsítést, esetleg újabb egysé¬gekkel való bővítést nyer. nnek oka a gépek elhsználó¬dása, elavu¬lása, és az a tény, hogy a vízerőművek ener¬gia-termelését a nagy együttműködő rendszerek kialaku¬lása előtt lényegesen alultervezték. A feljavítással a ki¬használt esés és a hasznosítható vízhozam is növekszik.
Az is megtévesztő lehet, hogy a teljesítménymaximumot esetleg nem is az átlagos vízhozamra, hanem a csúcsra-járatás végett annak akár duplájára méretezik.
Kerekítések vagy korrekció felületessége miatt néha egy cikken belül is előfordulnak eltérések plussz-mínisz 10 százalékkal is.
Információikat a vízerőmű vállalatok az interneten is megjelentetik. Ezek ritkán egyeznek a korábbi kiadvá-nyokban szereplő adatokkal. Remélhetőleg ezek a leg¬újabb változatok, amelyeket rendszeresen karbantarta¬nak, persze nem térnek ki minden számottevő részletre. Mindenesetre ezek is csak növelik a különböző eredetű információk zűrzavarát. Megnyugtató, hogy azért a lényegbevágó ismeretkben nincs ellentmondás.

Vízerőművek a Dráva folyón


Helye Ország Üzembe helyezés Víznyelés Esés Teljesítm. Átlagos évi energia Duzzasztás Hasznos M m3 Duzzasztókapu Turbina

Jegyzet

Đ = Derivációs
* = Távirányítású m3/s m MW GWh km
Strassen – Amlach* Ausztria 1988 20 370 60 233 1,1 0,24 2 2Fv 21,8 km táp-alagút  3,4 m
Paternion* 1988 334 9 24 95 8,2 3 2Kv Közúti átkelő
Kellerberg* 1985 334 9 25 96 10,6 3 2Kv Hallépcső
Villach 1984 320 9 25 100 10,0 0,9 3 2Kv
Rosegg* 1973 395 23 80 338 26,2 4 2Kv Đ; sétahajó
Feistritz. 1968 415 23 88 354 17,8 4,0 3 2Kv Vizisport
Ferlach* 1975 410 20 75 318 11,0 3 2Kv
Annabrücke* 1981 460 24 90 390 14,6 3 2Kv Átkelő, hallépcső
Edling* 1962 530 21 90 410 26,1 10,0 3 2Kv 10 km2; átkelő; madárrez. sport
Schwabeck 1942 485 20 79 378 16,4 2,0 4 3Kv
Lavamünd* 1944 440 9 28 156 6,1 0,8 4 3Kv
Ausztria összesen: 664 2868
Dravograd Szlovénia 1943 384 9 26 152 10,2 4 3Kv Hallépcső
Vuzenica 1954 450 14 57 251 11,9 1,8 4 3Kv
Vuhred 1956 450 17 61 307 13,1 2,2 4 3K Hallépcső
Ozbalt 1960 450 17 61 314 12,7 1,4 4 3K
Fala 1918 368 15 59 270 8,6 0,9 4 3K
1925, -31, -48, -77, -87, -95
Maribor 1948 411 14 62 280 15,5 2,2 4 3Kv Hallépcső
Zlatolicje 1968 450 33 141 608 6,5 6 2Kv Đ;
Formin 1978 450 29 127 562 8,8 4,2 6 2Kv Đ;
Szlovénia összesen: 594 2744
Varazdin Horváto. 1975 450 22 86 476 2,8 6 2Kv
Cakovec 1982 500 18 77 400 11,5 4 2Kv Csőturbinás
Dubrava 1989 500 17 76 385 16,6 4 2Kv Csőturbinás
Horvátország összesen: 239 1261
MINDÖSSZESEN 1497 6873

Đurđevac Horvát – magyar tervezet 850 19,0 147 820 M.o. 12,5 %
Barcs 960 9,0 75 402 M.o.: 50 %
Drávaszabolcs 960 5,5 50 245 M.o.: 50 %
Osijek (Eszék) 960 5,5 50 292 M.o.: 50 %
Đurđevac helyett Novo Virje-nél épülne kisebb, 138 MW, 650 GWh/a derivációs erőmű.










© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2011-12-23 (1950 olvasás)

[ Vissza ]


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.30 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::