Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók
1856
1856. március 30. A krimi háborút lezáró párizsi békekongresszuson több pontban foglalkoztak a Duna torkolati szakasza hajózhatóságának kérdésével. A folyó torkolatánál szükséges szabályozási munkák kijelölésére és végrehajtására a szerződést aláíró hét nagyhatalom döntött az Európai Duna-bizottság létrehozásáról.

Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Észrevételek, Dr. Gochler Lajos „ A megújuló energiahordozók mezőgazdasági hasznosításának megítélése (II.) című fejezetéhez





- Észrevételek Dr. Gochler...


Dr. Nagy Bálint


Észrevételek, Dr. Gochler Lajos „ A megújuló energiahordozók mezőgazdasági hasznosításának megítélése (II.) című fejezetéhez.

A szerző címben megnevezett írása, az éppen születés utáni ünnepnapjait élő, „Bioenergia” című szakfolyóirat vadonatúj számának, agrár gazdaságtani színvonalát hívatott szimbolizálni. Tudományos színvonalának szintjét meghatározni. Ehhez már az első számban is, rá jellemző mentalitással nekilátott.
Az új folyóirat „mezőföldi” testvér, helyesebben idősebb nővér lapjában, már volt módom megismerni a szerző, néhány hasonló célú írását. Számos esetben már a klaviatúrán volt a kezem, hogy tiltakozásomat kifejezzem, de lebeszéltem magam. Tudtam, kik tartják fent a lapot, azt is, hogy kik olvassák, azt is, hogy ezért ott kemény érdek cenzúra érvényesül, így kicsi a valószínűsége, hogy megjelenik.
Most azonban másról van szó. A magyar mezőgazdaság, és vele a ma, tömegében uralkodó családi gazdaság, a lét és nemlét fordulópontján van. Stratégiai döntéseket kell hozni ágazati struktúrával, energia változtatásával, és ezekkel összefüggő műszaki és beruházási irányaival és arányaival kapcsolatban. Olyan időszakban, amikor beláthatatlan tömegű, spekuláció útján nyert, érték ellentétel nélküli, ezért tárgyiasulást kereső pénz és szerencsepiaci befektetői tőke, a világ mezőgazdaságát, egy államilag garantált, tehát társadalmilag támogatott bio-energetikai diverzifikáció felé manipulálja. Ilyen helyzetben az objektív, átlátható társadalom és agrárgazdasági elemzés hiánya, nemzet történelmi mulasztás. Tőkeérdekű, marketing célú látszat elemzés viszont, a tudomány, mint társadalmi kategória, hitelével való visszaélés. Bűn! Ezért itt a hallgatás is tettestársi cselekmény.
A „megjegyzések” terjedelmi korlátozottságának megfelelő tömörséggel, Gochler urat, következetesen, saját „igéjével” fogom szembesíteni. Ez, általa, így rendeltetett: „Tudomásul kell venni, hogy hibás adatokból, nem lehet helyes következtetéseket levonni, sőt a téves információk káros döntések forrásai lehetnek.”
Aztán, ezt beteljesítendő, a „bázis” gazdaságaik adataira hivatkozva, állítja, hogy az energia felhasználás fajlagos költségei jelentősen mérsékelhetőek. Ez általánosságban mindig igaz. Ez esetben azonban megelőlegezek egy szerény, a továbbiakban ismételten felmerülő megállapítást, hogy a bázis gazdaságok listája, a gazdaságok sorát, a protekcionálisan kivételezettek irányába deformálva, messze nem képviseli az összes termelőüzem struktúráját és termelési erőforrás arányait. Ezért támogatottságuk és egyéb adottságaik miatt, adataikból tudományos következtetéseket levonni, csak és kizárólag, a listában szereplő gazdaságokra lehet. Azokra is, tudományos szignifikancia határt messze meghaladó hibákkal. (Hogyan lehet pl. üzemgazdaságilag, tudományos szinten összehasonlítani, akár két egymás mellett lévő gazdaság adatait, ha az egyik csak azért mert az uralkodó politikai iránynak kedvesebb, szerencsejáték alapon, jelentős állami támogatáshoz jutott, ami méghozzá társadalmilag üzleti titok. Tehát még tudományos elemzésben sem szerepeltethető) Gazdaságtörténelmileg viszont hogyan hasonlítható műszaki fejlesztésileg, egy évtizede meztelenül, eszköz nélkül az utcára dobott Pl. 10 hektáros, állami támogatásnál is pályázatilag hátrasorolt, hitelképesség szempontjából is korlátozott családi gazdaság energetikai stratégiája - egy parasztságot többször kisemmizet politika eredményeként nagyüzemmé manipulált, hitel és támogatás terén politikai kivételezéssel tevékenykedő, bázisgazdasággal. Méghozzá egy olyan piacon, ahol nem a gazdálkodás versenyez, hanem a támogatás.
Itt aztán rögtön elkövet két megbocsáthatatlan módszertani hibát. Gazdasági hibának tartja, hogy „az olcsóbbal helyettesíthető energiahordozók volumene nem csökken megfelelően.” Nyomatékul pedig, elköveti a következő módszertani bakit: a 3. táblázatban bemutatja a hőenergia-hordozók össz. ágazati arányát és árát. Tisztelettel felhívom tudós szerzőnk figyelmét, hogy a Gépkísérleti Intézet velünk dolgozó munkatársai, 1980-ban, az ágazat energia, költség és fehérje transzformációjának hatékonyságát elemző OMFB tanulmány készítésében, (élükön az intézet akkori igazgatójával) még értették, hogy az energia transzformáció, egy nagyon összetett nagyrendszer, (modelljének vázlata a tanulmányban) amelyben az inputok sokaságának összhangja határozza meg a rendszer transzformációs hatékonyságát. Ha a politika nem szól bele!
Ennek következtében az üzem rendszertényezőit tekintve, nem az energia ára a hatékonyság kizárólagos meghatározója. Legalább ennyire meghatározó, az olcsóbb energia hasznosításához szükséges berendezések beruházási (támogatás és hitel) igénye, és ha már megvan, az olcsóbb energiahordozó területi vagy termék fajlagos amortizációs terhelése, és járulékos pl. betakarítási és szállítási igénye. Számomra örök tanulság egy gazda barátommal folytatott vitám, akinek a tanyáján a csirkék neveléséhez PB gáz helyett a legolcsóbbnak tűnő biomassza fűtést javasoltam, fekvőkéményes kemencével. Mikor azonban kiszámoltuk, hogy a biomassza betakarítás, mint külön technológiai eljárás, a szállítás, penészmentes tárolás stb. költségeit összeadtuk, a PB gáz győzött. Megtanultam, hogy minden energia transzformációs hatékonyságra vonatkozó számítás, az adott gazdaság tényezőire hatályos. Ezért a gazdák nem mindenkire érvényes, zömében valamilyen érdeket tolmácsoló, isteninek tűnő kinyilatkoztatásokat várnak a tudománytól, hanem számítási és következtetési módszertant. A patópáli, egyedi gazdamagatartást, a költség – érték ütközésből fakadó szorítás így vagy úgy, úgyis megváltoztatja.
Mindezek alapján, a bázis gazdaságokra való hivatkozást, tudományosan is, gazdaságilag is értelmezhetetlennek tartom. Az hogy egy gazdaság dízel olajat használ vagy benzint, mutat valamit, de önmagában semmit nem dönt el. A gazdaság rendszertényezői és a fajlagos költség a lényeg.
Ami az energiahordozók állami korrekcióit illeti, azon kívül, hogy a maga módján, sajnos négy - öt éves eszköz amortizáció általi idő kötöttséggel reagál rá. Ha ennél gyakoribb amplitúdóval rángatják, abba belerokkan. Ezért is tudományos követelményként fogalmazódik meg két feladat. Az egyik: minden bioenergia termelésben számításba kerülő termék minél pontosabb biotranszformációs (input – autput) energiamérlegének bemutatása, energia típusonként. (Hő, gáz, különböző előállítási technológiák esetén, dízel, alkohol, hidrogén elektromos áram stb.) a másik hogy ennek alapján, a pénzpiac uralta globális piacgazdaság alaptörvényének megfelelően, az agrárközgazdaságban is nélkülözhetetlen a kockázati kalkuláció és számítás bevezetése. Itt tudomásul kell venni, hogy a bio-nyersanyag előállításnak három irányból óriási kockázata van. Az egyik a megkerülhetetlen klíma kockázat. Ezt a szerző hátrébb, tudatosan manipulatív céllal, másra használja. Tessék csak kiszámítani az egységnyi terület vagy gazdaság energiamérlegét, és ennek a gyártási vertikumra, sőt élelmiszer ellátásra vonatkozó kockázati következményeit, hét éves időjárási periódusban a legalacsonyabb és legmagasabb termés esetén. A kockázati szint itt összesen 50%. Az egyik esetben a fosszilis energia függőségi arány 150% a legmagasabb ponton 85% körül alakul. További kockázat, hogy mi történik akkor, ha a termésátlag legmélyebb amplitúdó pontra esik, a fosszilis energia ár meg a legmagasabbra, vagy fordítva, stb. A harmadik és legfontosabb kockázati dimenzió, hogy a globális piacgazdaság éppen attól az ami, vagyis Soros szerint is kiszámíthatatlanul, ezért fenyegetően hazárd. Minden a piacon megjelenő árú legnagyobb, mert maximális profitszerzésben uralkodó árukonkurense, a pénz, (értékpapír és szerencse) mint áru. A pénzpiac viszont éppen nagy nyerési és kockázati természete miatt, kegyetlen előszámításokat végez valószinűség, és kockázat irányban egyaránt. Lapozzunk csak, ugyan e folyóiratszám 26 oldalán megjelent K§H Bank kockázati előkalkulációjához. Az agrárágazat protekcionista védettsége miatt, sokkal inkább társadalom-gazdasági, mint piaci tényezőként, megengedi magának, hogy ezektől eltekintsen. Ennek, jobb nem találgatni, milyen történelmi következményei lesznek. Ha és ahol ugyanis, az energiamérleg pozitív aránya, a kockázati bizonytalanságot nem fedi, ott, a más okból is éppen a végét járó társadalom-gazdaság, vagyis költségvetés lesz a hunyó, a támogatásból kirekesztett, vagy minimalizált támogatású családi gazdaságok kipusztulása mellett. Szó sincs itt gazdálkodási versenyről, amelynek társadalmi érdekből, a fajlagos nettótermelési érték a meghatározója. Csak ezt senki nem meri bevallani. Mert amint Bábolna, mint a műszakilag legtúlfejlesztettebb nagyüzemi „zászlóshajó” törvényszerű gazdasági katasztrófája fényesen bizonyította, a társadalomgazdasági hatékonyságot, nem az üzem műszaki színvonalának esztelen fokozása, sőt az eszköztömeg által diktált területi koncentrációja és szakosodása, hanem a termelés erőforrás rendszerének összhangja határozza meg. Bábolna, a Vásárhelyi Terv teljes agrárgazdasági részét fedező évtizedes költségvetési erőfeszítés ellenére, művi üstökösi fénycsóvával, ugyanazon rendszerelméleti törvény hatására semmisült meg, amelynek semmibevételével, saját modelljével, már a nyolcvanas évek második felére több mint ezer, 18 aranykorona alatti földminőséggel gazdálkodó termelőüzemet felszámolásba taszított.
„Az alternatív energia-előállítás és felhasználás hazai helyzete” fejezetben, a szerző, minden eddigi agrárgazdasági jelmezben megjelenő írásának fő állításához, kommunikációs stratégiájának céljához érkezik. Végre „önmagát adja.” Mert írásait ismerve, mi lehet a bioenergia termelés legfőbb akadálya? A szerző nevét hallva háttal állva is „vágom”! Ha Dr. Gochler, akkor „a rendszerváltás után nálunk kialakult földbirtok szerkezet, a kis táblaméretek, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai hiányosságok.” Mint a János gyerek az iskolában. A liba hasznai közül, hiába mutatják neki a tollat, ugyanaz jut az eszébe: „a töpörtyű.” Ezért aztán olyan módszertani manipulációkat enged meg magának, amelyet csak az MTA Osztály Agrárgazdasági Tagozatának jelen állapota tesz lehetővé. A tulajdon vagy bírtok méretet és átlagot, tudatosan cseréli, a földhasználati, vagyis üzemi mérettel. Magyarországon, rendszerváltó politikai osztályunk történelmi szégyeneként sikerült rekonstruálni a XIX század földbirtok struktúráját. A művelt terület döntő részét, egy milliót meghaladó számú zsellérbirtokra robbantotta, másik póluson meghagyott minden fajta gazdasági közösségi fedél alatt, hét-nyolcezernyi, négyzetkilométeres óriás birtokot, Ez látszólag gazdasági vagyonközösségi, de tessék megnézni a tulajdonosi hányadokat, meg a dinasztiális kapcsolatokat. Vagyis a kulákirtást most a megelőzés politikájával helyettesítve, sikeresen kiiktatták a birtok, és vele üzemstruktúrából a 30 – 100 hektáros, Európában, multifunkcionálisan diverzifikálódni képes, a vidék húzó modelljeként döntő szerepet játszó közép, (nálunk kulák) birtokot. Ez történelmi bűn. A borzasztó azonban hogy a Gochler úrhoz hasonló „tudósok” és politikusok ezért, a törpe birtokosokat teszik felelőssé. Agresszív hangnemben halálraítéltségüket szuggerálva. Ilyen birtokpolitikát sürgetve. Európával ellentétben nem a nagyot degresszíven kezelve és Ausztriával, Svájccal, Portugáliával egyezően a kicsit támogatva és fokozatosan a multifunkcionális közép felé tolva emelik a vidéket. Mi a kicsit elpusztítjuk, kirekesztjük, az iparosított óriáson keresztül meg, folyatjuk a nemzet vérét az eszközgyártó és banki tőke ereibe. Mint Latin-Amerika. Ezért nem restelli leírni, hogy nálunk nincs 100hektár feletti gazdaság, és az átlag üzemméret 6. 9-ha.
Szerény tudomásunk szerint, az EU-ban az egy lakosra jutó mezőgazdasági terület szerint, 50,56 hektárral a hetedikek, egy mezőgazdasági dolgozóra jutó 21,1 hektárral negyedikek vagyunk. Az egyéni (családi) átlagüzem 55 hektár, az EU 15-ök 47 hektárjával szemben. A társas gazdaságaink átlagmérete 446 hektár amely tízszerese az EU átlagnak. Viszont a támogatásunk ez évig kevesebb, mint harmada, csak ez évtől lesz majdnem 50%, az EU 15-ének. Minősíteni sem merem azt a tudóst, aki mindezt figyelmen kívül hagyva, a birtokméret elégtelenségével támassza alá, hogy ott a területi termelékenység háromszor akkora, a munkatermelékenység meg kétszerese a mienknek. Törvényszerűen így jár az, aki GOFR monopol ágazattal, ilyen támogatással erőszakolja a piaci versenyt ott, ahol a támogatás versenye folyik, a főágazati struktúra is jobb, a klíma kockázat is kevesebb, méghozzá az öntözött terület a mienknek tízszerese, a nagy értékű kertészeti kultúrák aránya a mienknek másfél – négyszerese. Meg aztán a feldolgozói és forgalmazói vertikum termelőközösségi tulajdona sem megkerülhető, egy makrogazdasági összehasonlításhoz. Mindezekért elképesztően szegényes a szerző búza termésátlaggal való zsonglőrködése. Ezt bizonyítja az a kalap mutatványa, hogy a magyar klímakockázat maximumát jelentő 2003 termést hasonlítja a nyugati átlaghoz. Tessék mondani, a csapadékot miért nem?
Mindezeken túl tudós kollégánk tényleg azt állítja, hogy egy mezőgazdaság eredményességét a búza termésátlag, de egyáltalán a termésátlag dönti el? Ezen az alapon az USA és Ausztrália a 2 – 3 tonnás termésátlagával halálra vannak ítélve! Ezen túl azonban, megismétlek, egy, a nővér folyóiratban megjelent adatsort:



Búza (2005.)

Termésátlag 4 t/ha 5 t/ha 6 t/ha
Támogatás nélkül - 25224 Ft/ha -24381 Ft/ha - 40371 Támogatással +15786 Ft/ha + 9530 Ft/ha + 1733 Ft/ha

Ezt látva, Gochler úr számára merre is van a versenyképesség iránya? És ami legalább ennyire stratégiai kérdés merre van itt a fenntarthatóság iránya, a népességmegtartó képesség növelése és a konvergencia gyorsítása. Következtetéseinek történelmi igazoltságát szokása szerint, a 80 as évek magyar agrárcsodájának eredményeinek idézésével támassza alá. Hanyag eleganciával eltekint attól hogy ezeket hitelből fedezett 65% os növényvédőszer, 50% műtrágya és 40 – 70% beruházási támogatás mellett értük el a következő szektorális eredmény struktúrával:

A mezőgazdasági termelőüzem formák legfőbb gazdasági mutatóinak alakulása ’981 – 87 évek átlagában

bruttó nettó
Termelés az 1981-87. évek átlagában
milliárd Ft. 1976-80. évek %-ában milliárd Ft. 1976-80. évek %-ában
Állami gazdaságok, kombinátok 71,3 157,5 14,4 126,8
Ebből: mezőgazdasági termékek 33,6 106,2 6,7 126,0
alaptevékenységen kívüli tevékenység 25,1 198,0 4,8 151,8

Mg. termelőszövetkezetek 195,3 128,1 59,7 138,7
Ebből: mezőgazdasági termékek 113,4 113,0 30,1 125,9
alaptevékenységen kívüli tevékenység 66,4 168,6 23,4 191,6

Kistermelés /mg. termékek/ 82,6 112,0 42,2 101,5
Az alaptevékenység és a főbb pénzügyi adatok alakulása
Egy hektár termőterületre jutó aranykorona Az alaptevékenység termelési értékének aránya % A közvetlen támogatás Az elvonás Az alaptevékenységi Az alaptevékenységen kívüli
1970 1985 Változása 1985-ig 1970=100 Eredmény megoszlása 1985-ben %
30, 0-nál több 77, 8 79, 9 67 356 87, 9 12, 1
26, 1-30, 0 81, 2 81, 4 90 349 92, 1 7, 9
24, 1-26, 0 80, 9 70, 1 141 552 70, 6 19, 4
22, 1-24, 0 78, 3 69, 8 163 541 67, 5 32, 5
19, 1-22, 0 77, 9 73, 1 134 463 72, 1 27, 9
17, 1-19, 0 77, 8 71, 6 168 638 66, 8 33, 2
14, 1-17, 0 76, 8 61, 0 134 562 50, 0 50, 0
11, 1-14, 0 77, 2 53, 6 281 772 15, 9 84, 1
7, 1-11, 0 79, 4 54, 2 452 1242 4, 9 95, 1
7, 0 és ennél kevesebb 72, 2 51, 2 274 1011 8, 3 108, 3
együtt (átlagos érték) 78, 2 65, 5 187 583 55, 1 44, 9
Amint látjuk, társadalom-gazdaságilag ennyit érnek a magas mennyiségi mutatók.Ennyit ér Gochler úr „fő következtetése”: „Olcsón termelni csak nagyobb gazdaságokban, nagyobb táblákon nagyobb teljesítményű gépekkel, nagyobb szaktudással lehet.”
Nagyon szívesen megvitatnám ezeket vele, velük, egy minél nagyobb publikum előtt. Ezt azonban nem vállalják. Emlékeztetem tehát a bevezetőben idézett „igéjére” Olvassa el ismét. Ő is, a kedves olvasók is. Gondolkozzanak el meddig valódi a tudomány?











© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2012-01-13 (638 olvasás)

[ Vissza ]


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.21 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::