Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók


Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
A legbiológiaibb ágazat (KAPU cikk)





- A legbiológiaibb ágazat (KAPU cikk)


Dr. Nagy Bálint KAPU cikk

Az agrárium, mint leg „biológiaibb” termelési ágazat technetrónikus fogsága, a biotrónikus forradalom idején.
Biztosak lehetünk, hogy az élelmiszer gazdaság, sőt a társadalmi termelési folyamatok tevékenységére, és rendszerére, a szemünk előtt kibontakozó tudományos technikai forradalom és korszakváltás meghatározó befolyást gyakorol. Annál inkább, mert ez a változás, a klimatikus és gazdasági válságok nyomán keletkező gazdasági szükség helyzetek kényszerítő nyomása alatt fog történni
Az élet minden területén, a kozmológiától az űrkutatásig, az informatikától a gyógyászatig, sőt energetikáig és ipari anyagismeretig, egyre dominánsabb szerepet kap, és technológiai korszakváltó szakterületként tör előre a biológia, ezen belül különösen a molekuláris és nano-biológia
A tudományos forradalom, a kozmológia (pl. meteorit és űrkutatás,) a mélytengeri felderítések, (pl. vulkánikus kürtők), földkéreg és palaentológia, talajbiológia, stb.stb.) kutatások eredményei, a szemünk láttára borogatják halomba az élet formáival, keletkezésével, feltételeivel, környezeti tűrőképességével, megtalálhatóságával, alternatív anyagcsere folyamataival, öröklődési módozataival és hordozóival, a patológiai ágensek származásával, az élet környezeti tűrőképességével kapcsolatos minden eddigi ismeretünket. Sőt feltételezésünket. (pl. az élet hőmérsékleti korlátai, energia forrásai, a légzés elképesztő típusai).
Csak most kezdjük látni, hogy mennyire meghaladta a megismerés - bekövesedett ismereteinket. A magát "modernnek" becéző spekulatív klasszikus genetikai tudomány kőkorszaki szintjét, amely öröklési és folyamat átadási ismeretekbe a génnél, mint öröklődési program egységnél, lekövült.
Már a kemizálásban is rég tűrhetetlen pontosságú, elfogadhatatlan és követhetetlen lefolyású és tisztaságú, vagy új "alvó" genetikai rendszerre (markerre) támaszkodó labortechnológiával akar tömeggyártást megalapozni. Történelmi következményeiben megítélhetetlen, eredményében csak az öröklési rendszerben rögződött, közvetett „kifejeződési” jelenségek, következmények alapján megítélhető, tehát visszavonhatatlan tulajdonság- változás alapján történő ellenőrizhetőséggel nyúlkál bele, az ettől kezdve minden lehető reakcióval megjelenő, kozmikus végtelenbe vesző biotópba.
Ugyanakkor, a közgazdasági, de különösen agrár-gazdasági tudományokon kívül, alig van még egy tudományterület, amelynek kiinduló, vagyis alapfolyamata,(pl. enzimatikus folyamatainak irány és strukturális változása) tudományos és szakmai kategóriáinak pontos értelme, annyira elavult, annyira kidolgozatlan, megfoghatatlan, meghatározatlan lenne, mint a növény mint bioatomatikus nagyrendszer működésének, folyamat összefüggési programjáé.
Szakmai közéletünk tudományos és képzettségi színvonala, jelen helyzetében a technológiai korszakváltás eredményeinek fogadására, felkészületlen.
Ez, más un "testidegen" természettudományi ágazatoknál (metallurgia, kohó és gépgyártás, kemizálás, atom és kvantum technológia stb.) is veszélyesebb helyzet. Mert a biológia, különösen a sejtbiológiától kezdődően, az ember, mint biológiai faj létfenntartó folyamatait, sőt evolúció folyamán kialakult bio-automatikus programjának döntő nagyságrendben azonos jeleit, vagy transzfer és ingerközvetítési folyamatait közvetlenül befolyásolni képes tevékenység, szakterület.
A kémiánál szükségét éreztük kijelenteni, hogy az ember, mint faj
számára szervezetével kapcsolatba kerülő semleges kémiai folyamat,
Illetve vegyület, nincs. Csak elviselhető hatás létezik. Az atomtechnológiánál ez evidens és mérhető. Ezért természetes, hogy tudományos gondossággal, kódex jellegű jogrendbe rendezett mindkét terület, minden tevékenysége. Vele a laboratóriumi és technológiai módszertanának biztonsági megkülönböztetése, a tervezés, a folyamatok és végtermékek ellenőrzési módszertana, korlátai, szervezete, és társadalom védelmi, (kezelői, fogyasztói és felhasználói, környezet és természetvédelmi) feltételei és korlátai, és azok áthágásának jogi, anyagi és személyi következményei. Ennek ellenére tessék megnézni, hogy ezeken a visszavonható hatású területeken, mekkora társadalom gazdasági, biológiai, környezetpusztítási következményekkel küszködünk.
Ami nálunk a GMO területén történik, az „vályogvetők”űrállomás építési forradalma.
Ezért, halaszthatatlanul paradigmaváltásra van szükség, nem akarjuk, hogy az űrből folyamatosan fenyegető, ismeretlen körülmények között kialakult filogenezisek állandó átprogramozási,(vírusszerű) fenyegetettsége mellett, néhány magát teremtőnek képzelő felelőtlen kalandor, beláthatatlan következményekkel járó genetikai hekkerkedése legyen degenerációjának, vagy közvetett pusztulásának elindítója, vagy elősegítője.
A majom szellemi lehetősége elér addig, hogy gyakorlás útján meg tanul biciklizni, de határai miatt tehetetlen, ha leesik a lánc.
Mindezek alapján ismételten javaslom, hogy a társadalom a "vályogvetéstől" kiindulva, a kromoszómán kívüli (pl. mitokondriális), tehát nem gén egységű örökítő anyagok felé haladva, sürgősen dolgozza ki, a biológiai forradalom kézbentartását biztosító feltételeket, az állandó és biztonságos folyamat ellenőrzés, és eredmény-garancia, atom iparéhoz hasonló törvénykezési, értelmezési, szabályozási, ellenőrzési szervezeti, és képzettségi kódexét.
A Nemzeti Vidékfejlesztési stratégia sarkalatos rendezési csomagjaként,
Megpróbáltam felvázolni, ennek az agrárvonatkozásait.
Meg kell mondanom, hogy az illetékesek részéről, a probléma megértéséből törvényszerűen várható érdeklődésnek a nyomát sem érzékeltem
Előrelátható, hogy a következő időben, a bio-automatikus, vagyis élő rendszerek szerepe, az élet minden területén, többszörösre nő. Mert a mezőgazdasági és bio-iparban, a technikai ágazatoktól eltérően, átláthatatlan rendszer sajátosságot jelent, hogy itt a munka tárgya élőlény, vagy élő anyag. Amely minden beavatkozásunkra, nem a mérnöki logika és cél, - „holt” anyagnál szokványos egyértelműséggel, hanem megszámlálhatatlan soktényezős, tervezhetetlen bio-automatikus következménnyel, saját fennmaradásának megfelelő optimum törekvéssel reagál.
Ezt különleges figyelemmel kell kezelni, mert a biológia szerepe a jövőben várhatóan radikálisan fokozódik, megváltozik, és egyre több helyen a termelés célja helyett, eszközévé (is) válik.(Pl. Elektronika, energetika, nano-technika, enzim kémia, mikrobiológia, fermentorkémia, stb.)
A mezőgazdasági ágazat, a termelés makro-biológia, stratégiai területévé, radikálisan újra gondolandó társadalmi tevékenységgé minősül.
A mezőgazdaság, mint a társadalom elsődleges alapját képező termelő tevékenység, létfontosságú és mindörökké – az ember által végzett technikai beavatkozásoknál sokkal erősebb hatású – világtényezők találkozása mentén végbemenő folyamat. Még pontosabban, egyben ezoterikusabban, a szónak majdnem pontos értelmében: teremtés.
A megtermelt (az ember és a biodiverzitás asszimilációra nem képes minden lépcsője fennmaradásához nélkülözhetetlen) terméktömeg nagysága, az átlag- ember elől elfedi, hogy a termelés alapfolyamata, olyan mikro energia szintjén induló szintézis, amelyben az elsődleges élő komplex lépcső NADP, egy kvantumpár (fénysugár-energia „egységcsomag”) anyagiasulása eredményeként jön létre. Tehát, mikro-energetikai szinten, ennek megfelelő hatékonysággal, nagy terület igénnyel, ugyanakkor olyan óriás rendszerek érintkezésének eredményeként végbemenő folyamat, mint a klíma, a termőföld, és a termesztett növény. Amely maga is évmilliók természetes evolúciós folyamatán túl, évezredes emberi szelekcióval módosított, bio-automatikus programú nagyrendszer. A termelés tényleges bio-fizikai folyamatának rendszerprogram hordozója. az emberi céloknak megfelelő szelektálása és tenyésztése következtében, jelentősebb részében, a természetes biotópban (élettérben) már képtelen megélni.
A területigényesség bemutatására villantsunk fel néhány modellszámot: A Kárpát-medence éghajlati és talajviszonyai között a termelésbe vont átlag talajviszonyok (18-24 Ak.) között, természetes anyagcsere folyamatok mellett (emberi beavatkozás nélkül) a biomassza szintézis időjárástól függően 1 és 4 tonna/ha/év között ingadozik. Ez azt jelenti, hogy egy hektáron naponta 2,7-11 kg biomassza szintetizálódik. Négyzetméterenként naponta 0,3-1,2 gramm. Egy vegetációs időszakba eső napon (150 ilyen nappal számolhatunk) ennek a valamivel több, mint kétszerese.(becsülhetően 3 gr) Az ehhez szükséges pl. N, nem több 2% nál, 0,02gr/négyzetméter.
Mindezt a növény olyan életközösségi /edafon/ viszonyok között veszi fel, amelynek minden vegetáció pillanatában, 2000 – 3000 gramm talajbiológiai faj, folytatja élettevékenységét. Amelyben tehát, folyamatosan, legalább 20 – 30 gramm, élő rendszerben, tehát biológiai ciklusban forgó N mozog. A talaj tehát nem közeg, hanem csak megszámlálhatatlanul soktényezős bonyolult „fermentor” amelynek egyik, életközösségi rendszerben létező tényezője a növény. A termelés eredménye sokkal inkább ennek a bio-forgalomnak a természetétől, aktivitásától, kapacitásától és zavartalanságától függ, mint a ma számított tápanyag mérlegtől, vagy bevitt 50% os „táp” sótól, amely még 2% os koncentrációban is fertőtlenítő pác sóként használatos az élelmiszer-tartósításban. Tessék beletenni bár mely talajba (termelő fermentorba), és vizsgálni mennyi tápanyagot vesz fel a növény, a tömegesen elpusztított odafon szervezetek komplexéből, redukció nélkül csak elektrosztatikus állapotban kínált tápelemekből, és mennyit a teljes hidrolizácóban, zömében hidrogén elektronnal „redukált” kationokból és anionokból. Amíg erre a növénytáplálási tudomány nem ad konkrét választ, nem mondhatja magát az új korszakra felkészültnek. Tessék megnézni az eltelt 20 év „agrokémia” előbbi mutatóit és az átlagtermés diagram évenkénti oszlopait. Kategorikusan nem a bevitt tápanyag, vagy az agrokémiailag számított tápanyag mérleget követik.
Technikai eszközeink és ipari anyagaink természetéből eredően – energetikailag aránytalanul nagyobb akciókkal, beavatkozásokkal, relatíve óriási energiapazarlással, radikálisan csökkenő fajlagos inputhozadékkal és bel tartalmi deformálódással vagyunk képesek növekvő termésátlaggal illetve, terület fajlagosan növekvő eredménnyel termelni.
A korszakváltás ökonómiai és energetikai szorításai rákényszerítik az ágazatot - a valódi közgazdaság tudomány „azonos energiával való reagálás” törvényének - ma óriási társadalmi áldozatból eredő támogatással elfedett aránytalanság és fosszilis energiapazarlás megszüntetésére. Íme, a tudásért energiát egyik ágazati tétele
Az állami protekcionizmus hatálya alá vont ágazatoknál GOFR, a globális tőke a biológiai alapok fejlesztését is saját hatáskörbe vonta. Ezért a tájegységi termelés ez utolsó oszlopát - a profit érdekű tömegáru stratégiája mentén - a lokális eredetű fajtákat kiszorította. Egyben a feldolgozó iparhoz hasonlóan, a nemzeti nemesítő intézményeket is saját érdekkörébe szerződtette, és rajtuk keresztül a nemzeti génbankok megsemmisítésére, illetve privatizálására készült. Ebben a folyamatban tömegesen kallódtak el a hazai célokra kitenyésztett vagy megőrzött régi, történelmi értéket, és klímaváltozás határokat áthidalni, túlélni képes ősrégi, növény és állatfajták. Különösen így van ez, a gyümölcs, bogyós, zöldség, gyógynövény és takarmányfélék, az állattenyésztés, különösen házi szárnyasok területén.
A szinte teljesen hiányzó társadalom gazdasági érdekérvényesítés és számszaki ellenőrzés hiányában, az ipari irányú erőfeszítések hatására, a termelés élőmunka aránya, és vele a terület népességeltartó képessége, társadalom-gazdaságilag elviselhetetlenül csökken. A területi fajlagos terméktömeg (termelési szint) megemelkedik, bel tartalma, élelmezés egészségügyi minősége - különösen a „funkcionális” (telítetlen savak, mikro és mezo elemek, elektron transzfer komplexek, vitaminok stb.) tápanyagok aránya és mennyisége, - a fosszilis eredetű, fiziológiailag degradáló hatású ipari sóformákkal való befolyásolás következtében - arányosan deformálódik. Táp és valódi értékében csökken. Mozgásának „mennyiségi bizonytalansága” (kockázati szintje) viszont növekszik. Méghozzá exponenciálisan.
A tömegtermelés profit maximalizálás által megkövetelt növelése /legtöbb tömeg élelmiszernél, adalékokkal 130 – 150% osra növelt /„kihozatal/ miatt, ilyen tendenciák folyamatában monotonizálódó (egyoldalúsodó) táplálkozás következtében, ezek a mozgások a tömegfogyasztóknál transzformálódnak, és az emésztés-fiziológiai folyamatok, vagy, és különösen az igen gyors és zavartalan elektron transzfer (enzimatikus) változtatásokat követelő (retikulo- endoteliális) funkciók, immunbiológiai koordinációk deformációjában jelennek meg. A „fogyasztók 30 – 40% ánál allergiás, vagy daganatos tünetekben kifejeződve.
Ennek eredményeként a profit növelés vállalati eredményinek, az állami támogatáson túl, iszonyatos egészségügyi, társadalmi és szociális többlet kiadás az ellentétele. Az élelmezés-egészségügy kezd ráébredni a valóságra, és a spekulatív globális piac szellemében, az un táplálék kiegészítő ipar beindításával, rögvest újabb profitszerző ágazatot kezdeményez. A fogyasztók növekvő tömegének kapkodó igyekezete által, még nagyobb anomáliákat előidézve - különösen a mezo- és mikroelemek nagyon változó arányokat mutató felvételi antagonizmusa miatt - táplálék mérleg aránytalansággal tetézve a bajt.
Ezzel párhuzamosan, egyre bizonyosabbá érik a felismerés, hogy minél életképesebb, tehát a természetes biotópban megélni képesebb, vagyis kártevőkkel szemben ellenállóbb egy fajta vagy növény, annál eredetibb, tehát szélesebb az elektron transzfer, vagyis komplex kémiai illetve mikroelem ellátási szintje. Egészségesebb, mert természetes evolúció által megkövetelthez közelebbi, a tápanyag és ásványi anyag struktúrája, tehát tápértéke.
Ennek vitorláján válik újabb technológiai ágazattá, e követelményt minőségi céljának tekintő, fajtákig és fajokig visszanyúló bio-termelés, vagy öko-gazdálkodás. A profit szolgálatában kialakult technokrácia, eleve elutasító gazdasági előítélete ellenére. Az aktív keresletre eleve úgy reagálva, hogy mivel így a termésátlag a marginális határán mozog, ez drágább termelés, mint a fajlagos eszköz és tőke tömege által vezérelt, támogatottságra, csúcstermelésre, óriás koncentrációra és externális következményekre kényszerített iparszerű. A látszat tényleg ilyen mindaddig, amíg a jelentős állami támogatással együtt elért, bruttó termelési értéket vetik össze. Radikálisan változnak azonban a valódi társadalmi érték arányok, ha a támogatás nélküli nettótermelési értéket, tehát a társadalom-gazdasági hasznot számoljuk. És miért nem így számoltatunk?
A bio-termelés. a kizárólag profit orientált termelési felfogás ösztönös, nagyságrendileg ma még sajnos marginális jellegű ellenzéke. Az eszköz-intenzív termelés céljaira készült eszközökkel, intézményesen fejlesztet technológiai rendszerek, szolgáltatások, államilag támogatott K+F nélkül. A globális spekulatív tőkével összefonódott tudományos hatalom ellenvéleménye ellenére, és tájegységenként, intézményesen illesztett biológiai alapok nélkül. Sőt nagyon sokszor szolgaian, a legnagyobb mennyiségi igényt támasztó iparszerű viszonyok közötti követelményeknek megfelelő igényre nemesített tenyészanyagok átvételével. Ebből, áthidalhatatlan rendszer-ellentmondás keletkezett. Éppen úgy, mint egyes technológiai elemek kidolgozásából vagy elhagyásából eredően más, elsősorban a növényi betegségek hatására bekövetkező, élelmezés egészségügyi (toxikológiai) gondok álltak elő.
A biotermelés tehát, a mai napig, regionális természetének megfelelő, iparszerűéhez hasonló intézményi közigazgatási és szolgáltatási háttér nélküli ösztönös, egyre inkább piaci és marketing irányzattá változott. Szektáns piacszemléletű jellemvonásokkal. Minden ellenkező híresztelés ellenére mindaddig, amíg hivatalos technológiai rendszerré nem fejlesztjük, nem képes a biológiai korszakváltás K+ F és termelési rendszer lépcsőjének szerepét ellátni
A földközeli néprétegnél ugyanakkor, mindezek hatására– ébredezni kezd, a paraszti őstudománnyal elalvó nagyanyai emlékezés. Az a hagyományba ágyazott tapasztalati következtetés, hogy az agro és erdei biotópban gyomokká nyilvánított és így is megmaradni képes néhány növény, nem művelt területen eredeti állapotban maradva, többszörösét tartalmazza pont azoknak a hiányba kerülő tápelemeknek és szerves anyagoknak, amelyek a „művi”-vé váló termelésben csökkennek.
A ködbe vesző múltból, sőt egyháztörténelmi feljegyzésekből, előkerülnek, és beláthatatlan üzletággá dagadnak a különböző gyomgyökerek, levelek, saláták, virágok, termések kivonatainak és főzeteinek, egyedi és kombinált receptjei. elsősorban az idősebb és a közép korosztály fogyasztásában vetekednek a gyógyszerfogyasztáséval, de becslésem szerint az átlag háztartásban is elérik annak 30 – 40 - %át. Tudományosan, élelmezés egészségtanilag, hatóságilag, (társadalom-gazdaságilag) rendezetlenül, módszertanilag követhetetlenül. Ködbevesző szélességűre tágítva a biológiai alapok fogalmát.
A technológiai és energetikai korszakváltás legfőbb stratégiai irányát képező biológiai energiaformák társadalom-gazdasági kezelésében és szabályozottságában, K+F mozgásának irányában és kézbenntartásának szabályozottságában, Bábel zűr-zavarával találkozunk.
Ezért itt egyetlen lehetőség kínálkozik. Az új stratégia (NVS) szellemében, irgalmatlan „stratégia tudatossággal”, a történelmileg kialakult tájegységi megkülönböztetéssel, a biológiai alapok, mint erőforrás rendszerét a más erőforrásoknál már bevált technológia ágazati modellek ismeretében, alapjaiban újra kell rendezni.
Ismételten, és történelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a jelenlegi agrárágazati hatósági, tudományos, és hivatali szervezet, a formális létezés nemzetközi igazolásán kívül, társadalom-gazdasági, vagyis termelési (termelői) vonatkozásban, egyetlen funkciójának hatékonyság vizsgálatot elviselő végrehajtására sem alkalmas. Az ellenőrzési funkciói formálisak és bürokratikusak, néha korrupció szagúak. A szakmai irányítás, a technológiai transzfer, valamint járványvédelmi, funkcióinak szakmai vezetését, a szakmai folyóiratok az oktatás és továbbképzés szakmai irányításáig, az eszközgyártó globális tőke helyi kirendeltségei finanszírozzák, tehát irányítják, vagy közvetlenül végzik. Ennek megfelelően nem a termelés és (a termelő) és a fogyasztó érdekéből, hanem a maximális profit, karrier meghatározó feltételének tudatában, luxus marketinggel kiszolgálva. Ebből eredően, a kötelező kamarai tagsági joggal, olyan a rezidenciákhoz kötődő, termelőre kényszerített felügyeleti beavatkozással, amelyből törvényszerűen, egy jutalékos, engedményes, jutalmazásos és hitelezési alapú korrupt szolgáltató rendszer alakult ki. Megkoronázva, a hivatali bürokrácia, a vizsgálati, meg kísérleti, hatósági és tanulmányúti díjakkal befolyásolt közreműködésével.
A külföldi konferenciák, tanulmányutak és vizsgálati, illetve kutatási megrendelésekkel az akadémiai szakértőkig elérve, a szó soros értelmében szakmailag gúzsba köti a rendszer-maffiához nem tartozó, különösen kis és közép üzemet, és az őstermelői réteget.
Ebből társadalom gazdaságilag, különösen három következmény megengedhetetlen:
1. Ha figyelembe vesszük, hogy ez úri - muri rendszer minden költségét végül is az államilag támogatott termelő, tehát a termelő és költségvetés fizeti ki, létrejött, a világ, (de az átkosban működő magyar agrárhatósági rendszernél, összehasonlító áron számolva, funkcionálisan másfélszer drágábban, társadalom-gazdasági stratégiai szempontból vizsgálva, legalább 80% al kisebb garanciát biztosító hatósági hivatal rendszer. Elkülönítve működő technikai és laboratóriumi „szolgáltató” szervezettel, ezért elmosott felelősséggel, fékezhetetlen „önvédelmi” adminisztrációval, és bürokráciával. Vagyis a társadalom és termelő e többlet költségért többlet papírmunkán kívül, semmit sem kap cserébe.
2 .Az ajándék agrártámogatással csökkentett kockázatú, - A termelő helyett - profit célt szolgáló rendszer, a biológiai technológiai és energia válság kibontakozásának időszakában, az oktatás a kutatásfejlesztés és a technológiai fejlesztés, nem a társadalom-gazdasági, vagyis termelői, fogyasztói érdeket követi, hanem az eszközgyártó tőke amortizációjának megtérülését, profit biztosítását szolgálja. Ezért a jövő szempontjából legígéretesebb, de ezt veszélyeztető nemzeti eredetű tudományos kezdeményeket, propagandával vagy korrupcióval, vagy hitelezéssel csirájában megfojtja, vagy magára hagyatja, vagy megveszi és megállítja. Egyszóval alapjában akadályozza, akár csak az állami támogatás arányú technológiai korszakváltás nemzeti érdeknek megfelelő alakulását és fejlődését. E rendszerben forradalmi az, ami nem a társadalom legnagyobb hasznát, hanem a legmagasabb spekulatív profitot biztosítja.
3. Megbénító erővel akadályozza, a termelési struktúraváltás minden olyan mozzanatát, amelyek a termelési költségstruktúrán belül, a holtmunka terhek és arányok társadalmi követelményeknek megfelelő csökkenését, tehát, a nettótermelés arányának radikális arányváltását eredményezi.
Vagyis minden számítás hazugság, minden hivatal tehetetlen, minden társadalmi cél elérhetetlen mindaddig, amíg ezt a sok disznóságot a termelő egy profitmonopóliumnak, az eszköz - anyag árban köteles megfizetni.
Olyan mezőgazdaságra van tehát szükség - és az marad talpon, a világon, amelyben az ágazathoz tartozó minél több szakmai funkciót, (gyártás beszerzés, hitelezés, feldolgozás, forgalmazás, raktározás allokáció, szolgáltatás, hulladék feldolgozás), termelőközösségi, de legalább nemzeti kézbe integrálnak. Vagyis, a termelési költséget és egyre nagyobb kockázatot viselő tényezők, (a termelő és társadalom vagy állam) de legalább társulási vagy szövetkezési közösség kezelésében, termelési eredmény, de kiemelten nettótermelési érték függően tevékenykednek. Vagyis akkor, ha a termelők érdekképviseleteik és a társadalom, tehát nemzetállam, visszafoglalja a globális tőkétől, az agrárium, mint nemzetmegtartó ágazat, szakmai, társadalomvédelmi, oktatási, kutatás-fejlesztési és ezekkel együtt, a korszakváltás végrehajtásának irányítását. Ha ezt egy nemzet elmulasztja, ott a jelen rendszer szerves következményeként, a népesség törvényszerű pusztulása mellett, a termelést és vele az alapvető erőforrásokat, a vizet és termőföld-hasznosítást egyaránt, a spekulatív világtőke vonja hatáskörébe.
Ezek közül ma az utóbbit látom kifejeződni. Ez a nemzet, elitje által a tényleges fogalomtól megfosztott szavak bábeli zagyvaságától megzavarodva, kereszt és trikolor alatt vonul be, a maga által ásott gödörbe. Miközben minden bugyuta hivatalnok „borzasztóan” tudja, mit kellene tenni. Fontos hogy az okosabbtól ne kelljen kérdezni!












© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2012-01-13 (636 olvasás)

[ Vissza ]


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.27 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::