Kerényi A. Ödön
Az alapvető jogok biztosa eljárását bárki kezdeményezheti.
Az Alaptörvényben biztosított joga alapján Kerényi A. Ödön levélben kereste meg Szabó Máte ombudsmant.
Az Alaptörvényben az is meghatározásra került, hogy a természeti erőforrások védelme, fenntartatása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
----- Original Message -----
From: kerenyia1@t-online.hu
To: szabo.mate@ajbh.hu
Cc: 'Juhos László' ; Pálos László ; peteril Péteri ; Bencsik János
Sent: Thursday, March 01, 2012 2:41 PM
Subject: EU Duna stratégia és az Alkotmánybíróság
Tisztelt Hivatalfőnök Úr!
Alulírott a MAGYAR VILLAMOS MŰVEK Zrt ny,.vezérigazgató helyettese vagyok.
Az 1990. évi politikai, rendszerváltás óta foglalkozom a Bős-Nagymaros Vízlépcső rendszer (BNV) ügyével.
A hágai Nemzetközi Bíróság 1977 évi Ítéletét a magyar kormányok alkotmánysértő kormányrendelettel utasították el.
Ez ügyben Indítványt adtam be az Alkotmánybírósághoz (l. Melléklet), amit az két év után, illetékesség hiánya miatt elutasított.
Az indok az volt, hogy „bárki” nem nyújthat be ilyen témában indítványt, hanem legalább országgyűlési képviselő rangú személy legyen az indítványozó. Panasszal éltem (l. melléklet), bár tudtam, hogy az AB Végzés ellen fellebbezésnek, helye nincs.
A Panasz lényege az volt, hogy én nem a Duna Bizottsággal kötött nemzetközi egyezményt támadom, amit az országgyűlés 2000-ben törvénybe iktatott, hanem a törvénnyel szemben álló alacsonyabb rangú, tehát alkotmánysértő kormányrendeletet.
Az AB végzés szellemében több országgyűlési képviselőt kértem meg az Indítvány beadására. Meg is ígérték , de nem tartották be. Legutóbb Bencsik János volt NFM államtitkárhoz fordultam a kéréssel , de a Fidesz képviselőknek tilos kormányvéleménnyel ellentétes ügyben lépniük.
Itt é térek rá kérésem lényegére:
Van-e mód és Hivatalvezető úr vállalná-e az Indítvány újbóli beadását az AB új jogi hátterében?
Ha nem, mit javasolna e nagy fontosságú ügy további teendőjeként.
A fontosság alátámasztására mellékelem összefoglaló tanulmányomat az EU stratégia mai magyar értelmezése esetén keletkező hátrányokra, ami nem a jogi, hanem a gazdaság érveket sorolja fel a Kormány meggyőzésére, sajnos eddig sikertelenül. A BNV ügy részleteiről bőséges iratanyag található a Reális Zöldek Klub honlapján. (www.realzoldek.hu)
Bízom az Ön tárgyilagos ítéletében és segítő készségében.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök
MVM Zrt ny. vezérigazgató helyettes (93)
-------------------------------------------
Indítvány az Alkotmány Bírósághoz!
Másolat
T.
Magyar Köztársaság Alkotmánybíróság
Budapest
I. Donáti u. 35-45
579/J/2006/2
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Hivatkozva Pálffy Ilona főtitkár asszony 2006.július 8.án kézhez vett levelére pótoltam a hiányzó adatokat és az alábbi, módosított Indítványt terjesztem elő.
INDÍTVÁNY
Indítványozom, hogy a t. Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. Tv. 1. § b/ pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotmányellenességi szempontból vizsgálja felül a
1139/2004. (XII.11.) Korm. határozat
a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatáskörzetébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és ezzel összefüggésben a magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő álláspontról
című jogszabályt, mivel az :
1. Ellentétben áll a hatályos
„2000. évi CXIV. Törvény – a Duna hajózás rendjének szabályozása”
című törvénnyel és így
az 1949.évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
35.§(2) pontja szerint alkotmányellenes. Ugyanis ez a pont kimondja, hogy
„A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.”
2. A kifogásolt kormányhatározat nem normatív tartalommal bír, hanem az 1987 évi XI .törvény (JAT) 4.§ b/ az állam kizárólagos gazdasági tevékenységére vonatkozó ügyről szól. Emiatt nem is tartozik a 46.§ rendelkezési körébe,. tehát jogszabálynak minősíthető, amelynek az alkotmányellenes voltát az Alkotmánybíróság illetékes felülvizsgálni.
A fentiek alapján kérem, hogy amennyiben a t. Alkotmánybírság, elfogadva indokaimat, a jogszabályt alkotmányellenesnek minősíti
semmisítse meg 1139/20004 (XII.11.) Kormányhatározatot.
Részletes indokolás:
Indítványomhoz idézek a fenti törvényből és bemutatom a kormányrendelet azzal ellentétes pontjait.
1. Az idézett törvény célja és a végrehajtás mai helyzete:
"1.§. ...az 1949. évi XIII.. törvénnyel kihirdetett Egyezmény 1998. március hó
26.án kelt Kiegészítő jegyzőkönyvét és annak Aláírási Jegyzőkönyvét (továbbiakban: Jegyzőkönyvek) e törvénnyel kihirdeti."
"2. cikk Az Egyezmény a Dunának arra a hajózható részére alkalmazandó, amely
Keilheimtől a Fekete tengerig terjed és a sulinai ágon áthaladva, a sulinai
csatornán áttorkollik a tengerbe."
Az 1949. évi XIII. évi törvény 2. § 3. cikk
"A dunamenti államok kötelezik magukat arra, hogy Duna szakaszaikat mind a
folyami, mind pedig a megfelelő szakaszokon a tengeri hajók számára
hajózható állapotban tartják és elvégzik azokat a munkálatokat, amelyek a
hajózás feltételeinek biztosítására és megjavítására szükségesek és a
hajózást a Duna hajózási vonalán nem gátolják és nem akadályozzák....."
"8.cikk b/ a hajózás érdekében elvégzendő alapmunkálatok általános tervének
a dunamenti államok és a folyami igazgatás különleges szervei által tett
javaslatok alapján való elkészítése, úgyszintén az ezekre a munkálatokra
vonatkozó általános költség előirányzatok összeállítása;"
A végrehajtás mai helyzete:
Az országok javaslatai alapján az alapmunkálatok általános tervében a Duna
hosszelvényében 47 gát helyszíne lett kijelölve. Ezek sorában
- a szlovák-magyar szakaszon a következők szerepelnek:39. Gabcsikovo; 40.
Nagymaros; 41. Adony, 42. Fajsz;
-a szerb szakaszon: 43.Apatin; 44. Novisad; 45.Vaskapu 1, 46.Vaskapu 2;
-a román-bulgár szakaszon a 47. Turnu Magurele
Ezek közül már csak a 40., a 41., a 42., a 43. és a 47. megépítése van hátra.
Sajnos a 40. Nagymaros már majdnem elkészült, amikor a magyar kormány politikai megfontolásból az építkezést leállította.
2. A 1139/2004. (XII. 11.) Korm. Határozat alkotmányellenesnek vélt pontjai:
„2. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ez idáig vita tárgyát képező tervét illetően az 1. pontban felsorolt rehabilitációs szempontokat szem előtt tartva, a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatban 1997. szeptember 25-én hozott ítéletére (a továbbiakban: hágai ítélet) alapozva, az alábbi álláspontot képviselve kell a vita rendezésére törekedni a magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon:
a) a hágai ítéletből kiindulva, a Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról nem kíván vitát nyitni, ugyanakkor a dunacsúnyi létesítmény fennmaradását nem ellenzi egy kidolgozandó megegyezés keretei között, ezzel eleget téve a hágai ítélet azon megállapításának, hogy az 1977-es szerződés célkitűzései a jelenleg meglévő építményekkel teljesíthetők;”
„3. A Kormány felhatalmazza
a) a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, illetve az általa kijelölt személyt, mint magyar kormánymeghatalmazottat, hogy a hágai ítélet végrehajtásával kapcsolatos magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon az 1. és 2. pontban meghatározott szempontokat, illetve álláspontot képviselje és érvényesítse”
3. Következtetés:
A magyar Kormány álláspontja már az építkezést leállító 1990. évi kormánydöntésnél is ellentétes volt az 1949. évi XIII. törvénybe iktatott Duna Bizottsági Egyezménnyel,
és ellentétes a hágai Nemzetközi Bíróság 1997.09.25. keltű ítéletével, valamint az ítélet után is szemben áll a 2000. évi CXIV: törvénnyel.
A háttér megvilágítására az alábbi mellékleteket terjesztem a t. Alkotmánybíróság elé:
4. Kiegészítő mellékletek
4.1 dr. Sólyom László köztársasági elnök úrhoz írt, 2006-05.01. keltű levelem
4.2 A „Hága után” című tanulmányom
4.3 Mosonyi Emil akadémikus Széchenyi Díja
4.4 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak írt tárgyalási stratégia beadványom
4.5 A Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium elutasító „Véleménye”
A miniszterelnök úrnak írt javaslatom és annak KvVM szintű elutasítása, ördögi kör immár harmadszor ismétlődött meg az MSZP 1998. évi választási veresége óta, amit a Párt elnöksége —nem is alaptalanul— hágai ítélet végrehajtási szándékának tulajdonított és ennek alapján adta ki a Kormány a fentebb kifogásolt határozatot.
A háttér megvilágítása rámutat arra, hogy az új tárgyalási javaslatom tekintélyvesztés nélküli álláspont-változtatásra adna módot a Kormánynak, mivel eddig nem érvényesített körülményre, a Duna Bizottság törvénybe iktatott egyezményeire hivatkozó tárgyalási elv lehetővé tenné a megállapodást a szlovák féllel és így, mindkét fél előnyére, megvalósulhatna a hágai ítélet tíz éve húzódó végrehajtása.
Előre is köszönöm, ha indítványomat a t. Alkotmánybíróság megvizsgálja és a rég húzódó, kényes ügy lezárásra kerülhet.
Budapest, 2006. 07.12.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állami-díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök
a Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettese.
Mellékletek
------------------------------------------------
Panasz az A.B. Végzés indokolása miatt
Kerényi A. Ödön
Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök
Magyar Villamos Művek ZRt. ny. vezérigazgató helyettes
1121 Budapest Törökbálinti út 13/a
Telefon: 249 1244
T.
Dr.. Paczolay Péter úr
Magyar Köztársaság Alkotmánybíróság elnöke
Budapest
Donáti u. 35-45
579/B/2006
Panasz a Végzés indokolása miatt
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmánybíróság elutasította a Bős Nagymaros vízlépcsőrendszer tervének hatáskörébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és azzal összefüggésben a szlovák-magyar tárgyalásokon képviselendő álláspontról szóló 1139/2004 (XII.) Korm. Határozat 2. és 3. pontja vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványomat.
Panasszal élek az elutasító végzés indokolása miatt.
a/ Tényszerűen állapítja meg az indokolás, hogy a Kormányhatározat alkotmányossági vizsgálatát a nemzetközi szerződést kihirdető törvénnyel való ellentét miatt indítványoztam.
Az Abtv. 1.§ c/ pontja a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára külön hatáskört biztosít. Eszerint a vizsgálatot nem kezdeményezheti bárki, hanem csak az indokolásban felsorolt állami szervek, illetve személyek.
b/ Panaszom az alkotmánybírák e megkülönböztetés téves értelmezésén alapszik.
Az Abtv. törvény célja ugyanis annak megakadályozása volt, hogy egy már törvénybe iktatott nemzetközi egyezményt ne támadhasson meg bárki AB Indítvánnyal Az AB. tehát ne foglakozzon pl. Magyarország EU belépését kifogásoló állampolgári véleménnyel Ez a cél logikus és teljes mértékben helyeselhető.
c/ Én azonban nem a Duna Bizottsággal kötött, törvénybe iktatott Egyezményt kifogásoltam, hanem e törvényt megsértő Kormány rendeletet. Indítványomban ennek érdemi elbírálását javasoltam és a nyilvánvaló ellentét miatt kértem a Kormányrendelet megsemmisítését.
d/ Panaszt teszek azért is, hogy a jogosultság hiánya miatt történt elutasítás két évvel a beadás után történt, holott ezt a formai kifogást Pálfy Ilona főtitkár asszony az Indítvány kiegészítésére írt válaszában (2006.06.29.) rögtön közölhette volna, amikor .részletes eligazítást adott Indítványom jogi hiányosságainak pótlására. Ezeket 15 napon belül pótoltam. Hozzá járultam személyi adataim honlapjukon történő közléséhez, megkaptam az ügy fenti iktatási számát. Mindez arra utalt, hogy az AB érdemben foglakozik Indítványommal és fel sem merült a jogosultsági kétely. Minek tulajdonítható tehát ez az utólagos kifogás?
e/ Elveszett tehát az ügy rendezési idejéből újabb két év, ami csupán a Bősi Vízerőműből Magyarországnak járó 2 milliárd kWh megújuló villamos energia többlet elmaradása miatt kb.. 80 millió Euro bevételkesést okozott.
f/ Kifogásolom azt is, hogy nem tűnik ki az elutasító végzésből, hogy kik kapták meg az ügyiratot, amelyben nevem nem is szerepel és csupán csak a boríték címzése szólt nevemre. Így nem tudni, hogy az indítvány tevésre jogosultak közül megkapta–e valamelyik illetékes?
A felsorolt érvek indítottak arra, hogy a mellékelt levelet írjam dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnöknek és segítségét kérjem az ügy kimozdítására a jogi kátyúból
Kérem Elnök urat, hogy panaszomat elbírálni és orvosolni szíveskedjék.
Budapest, 2008. június. 19.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök,
MVM ZRt ny. vezérigazgató helyettes
Melléklet
--------------------------------------------------------
Kerényi A. Ödön tanulmánya (2)
Az EU Duna stratégia elfogadott, jelen változata hátrányos Magyarországnak
A Duna komplex hasznosításának hívei abban bíztak, hogy a soros magyar EU elnökség a magyar érdekek élharcosa lesz. Sajnálatos, hogy nem ez történt. Ugyanis a jelen változat sem az EU közös célját, sem Magyarország érdekét nem szolgálja, sőt hazánk számára kifejezetten káros következményekkel jár. Az 1990. évi politikai rendszerváltás áldozatává vált a Nagymarosi vízlépcső. A beruházás leállítását az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága 1997. évi Ítélete minősítette tévesnek azzal, hogy érvényesnek mondta ki a Csehszlovákia és Magyarország között 1977- ben létrejött nemzetközi Egyezményt a Bős-Nagymaros Vízlépcső rendszer megvalósítására.
Az Ítélet végrehajtására azonban , annak szándékos félreértelmezése miatt, immár 14. éve nem került sor, mivel a magyar Kormányok megtagadták a Nagymarosi Vízlépcső újraépítését. Alkotmánysértő kormányhatározat mondta ki 2004-ben, hogy a Dunán újabb gát nem építhető. Ez szemben áll a Duna Bizottsággal kötött és 2000-ben törvénybe iktatott nemzetközi Egyezménnyel, amely szerint Magyarország vállalta a Bősi Vízlépcsőn túlmenőn a Nagymarosi, az Adonyi és a Fajszi Vízlépcsők megépítését is.
A vízlépcsők nem csupán a hajózási forgalom bővítést szolgálják , hanem több más nemzetgazdasági ágazat érdekeit is.
Ezek közül is kiemelkedik az energetika, amelyet a magyar EU soros magyar elnökség a sikeres tevékenységei között emleget. Az EU közös energetikai irányelvek között a megújuló energia felhasználás növelése az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzés, ami a klímaváltozás káros hatásait hivatott mérsékelni.
Sikernek tekinthető-e , hogy a vízlépcsők építésének megtagadása 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termelést dob ki Magyarország távlati villamos energia mérlegéből . A 4 TWh hazánk jelenleg fogyasztásának kb. 10 %-a és közel 10 évi igény növekedését fedezné! Ha ezt fosszilis energiából kell fedezni 3,2 millió tonna többlet CO2 gáz jut a levegőbe.
Nem környezetvédelmi tudathasadás ez? A melegház hatást okozó gázok kibocsátásnak csökkentését akadályozó javaslatnak örvendezni?
Az utolsó pillanatokban vagyunk a hibás Duna stratégia megváltoztatása az EU Taná0 végső ülése előtt.
Szomorú az, hogy néhány, fontos pozícióban lévő szakember, mérnök is árulója lett hivatásának. Kirívó példa erre Barsiné Pataki Etelka , az EU Duna stratégia magyar kormánybiztosa, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, aki a Kossuth Rádióban is örvendezett a soros magyar EU elnökség sikerének , miszerint elfogadták az előterjesztést. Külön kiemelte, hogy a Duna Stratégia nem is magáról a folyamról szól, hanem a dunamenti országok egyéb ügyeiről! Megdöbbentő szemlélet egy kultúrmérnök szájából, aki diplomázott a vízerő-hasznosításból, a vízgazdálkodásból, az árvízvédelemből, vízépítésből stb..
A történelem számra szükséges rögzíteni, hogy milyen hátrányok származnak abból, ha a Duna stratégia a jelen változatban kerül véglegesítésre. A várató hátrányok megjósolhatók Kerényi A. Ödön azon tanulmányából, amely a vízlépcső építési előnyeit mutatta be.
A szerző tömör fogalmazásában az alábbi következményekkel lehet számolni.:
„Az EU Duna stratégia jelen változatának elfogadásából keletkező hátrányok
1. Vízlépcsők nélkül tovább mélyül a Duna meder, ami alacsony vízállásnál, veszélyes következményekkel jár;
2. A vízlépcsők hiánya akadályozza a nemzetközi hajózás fejlesztését, ami a Duna-Majna-Rajna csatorna fő célja;
3. Lemondunk évi 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termeléséről;
4. Nem létesül három Duna híd pótlása, amit a vízlépcsők keresztgátjai adnának;
5. Tovább szárad a Duna-Tisza közi homokhátság a talajvíz szint csökkenése miatt;
6. Csökken a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló öntözés lehetősége;
7. Veszélybe kerül az ivóvíz bázis a talajvíz szint csökkenése miatt;
8. Nem fejlődik a vízi és partmenti turizmus, amit az állandó vízszint segítene;
9. Nem használható ki a Bős Vízerőmű 360 MW csúcserőműi többlet kapacitása;
10. Nem hasznosul a Duna visegrádi, sziklás szűkülete, amely hasonló fontosságú, mint a Vaskapu a Kazán szorosban;
11. A magyar Duna szakaszra javasolt bárkák építése többe kerülne, mint a Duna Bizottság ajánlása szerint ma is működődő hajóparkok igénybevétele a nemzetközi hajóforgalom növelésére;
12. Nem valósulna meg az EU VII. nemzetközi útvonal fejlesztési célja;
13. M.o. nem hajtaná végre a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi Ítéletét , amely érvényesnek mondta ki az 1977-ben kötött BNV szerződést, mivel nem állapodunk meg a szlovák féllel a Nagymarosi Vízlépcső újraépítésében;
14. A vízlépcsők hiánya csökkenti az árvízi biztonságot az oldalgátak nagyobb rongálódása miatt, amit a vízszint évi, többszöri, 8 méteres ingadozása okoz;
15. Nem valósul meg a Duna vízhozamának kívánatos visszatartása, ami jelenős víztartalékul szolgálna az aszályos időkben;
16. A duzzasztások hiánya nyáron, már jelenleg is csökkenti a Duna melletti nagy hőerőművek teljesítményét a hűtővíz mennyiség korlát miatt, de a Fajszi Vízlépcső nélkül nem is lehet a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítését sem friss vízhűtésűre tervezni és emiatt drágább lesz mind a beruházás, mind az üzemköltség is;
17. Károsul a klímavédelem , mivel a kieső, évi 4 TWh megújuló vízenergia pótlása a fosszilis tüzelőt használó hőerőművekből 3.2 millió tonna CO2 kibocsátás többletet okoz.
18. A szükséges földgáz többlet tovább növeli hazánk amúgy is nagy import függőségét.
19. Tovább növekszik a Nagymarosi Vízlépcső beruházás leállítása miatt, a számvitelileg is igazolható kár és elmaradt haszon, ami 2010-ig meghaladta a 2,3 milliárd USD összeget és évente további kb. 60 millió $-ral nő a Bősi Vízerőmű termelésének 1/3 vízjogos magyar hányada, azaz kb. 1 milliárd kWh értékének elvesztése miatt. A teljes igazolható kár 200 Ft/$ szorzóval számítva, eddig tehát kb. 460 milliárd Ft.
20. Az anyagi kár számítás nem tér ki a fentebb felsorolt egyéb hátrányok pénzben, elméletileg kifejezhető értékére, amit a szakértők fenti összeg 2-3 - szorosára is becsülnek.
A kárszámítás pontosítására a Kormány, célszerűen az Állami Számvevőszéket kérhetné fel, amely a 90-es években ezzel, részletesen foglalkozott.
A fentiekhez hozzáadandó az erkölcsi kár, amely nemzetközi viszonylatban keletkezett, a hivatalos magyar vízgazdálkodásnak a tudománnyal és világgyakorlattal ellentétes tevékenysége miatt.
Bízom abban, hogy a Kormány a fenti érvek alapján megváltoztatja eddigi merev álláspontját.
Budapest, 2011.04.18.
Kerényi A. Ödön vasdiplomás gépészmérnök
----------------------------------------------------
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
